Magyar Kereskedők Lapja, 1907. július-december (27. évfolyam, 27-52. szám)
1907-07-20 / 29. szám
y ez után a kiegyezés ügyében reánk presz- zsziót gyakoroljanak. Ami a konkrét javas- latokat illeti, ezeket a következőkben fog- ■ laljuk össze : " Mivel a porosz kőszén útját bármikor elzár- ’ hatják előttünk, más erőforrásra kell gondol- nunk, nevezetesen az iparnak a vízierőket kell nagyobb mértékben kihasználni. A Máv óriási szénszükségletének beszerzése terén az állam ne konkurráljon a gyárakkal, hanem a saját szénszükségletét Angliából szerezze be, továbbá fektessen be jelentékeny összeget új hazai kőszénbányák feltárásába. Állapítson meg az állam Fiuméból az ország minden vasúti állomására egész az önköltségig menő alacsony kőszénszállítási díjakat angol szénre. A Máv adjon kölcsön a Kassa-oderbergi vasútnak megfelelő számú mozdonyt, a hozzávaló személyzettel két havi időtartamra és pedig oly kötelezettséggel, hogy a Ksov naponkint 80—100 vagyon szenet szállítson Magyarországba. Hogy ez megtörténhesssék, a szénszállítás ideje alatt ezen a vonalon egy le- és egy felmenő személyvonat közlekedése be-szüntetendő. Gőzkazánok, mozdonyok fűtése czéljára a romániai nyerspetróleum vámmentes behozatala azonnal engedélyezendő. Az állam a saját számlájára vásároljon stájer kőszenet azon czélból, hogy azt mindazon iparvállalatoknak, melyek bizonyos mennyiséget előjegyeztek, önköltségen átengedi. Az állam sürgősen sajátítsa ki a hazai nagyobb kőszénbányákat és a kőszenet elő-állítási árban bocsássa az ipar rendelkezésére. A Máv. kölcsönözzön szénszállító vagyonokat ott ahol kap és amennyiért kap. Rendkívüli idők rendkívüli eszközöket igényelnek. Ezek az ipari szakférfiak javaslatai. Kétségkívül van azok közt sok jó, de a legtöbbje már nem segít a küszöbön álló sürgős szükségen. Ez a szükség pedig oly félelmesen nagy, hogy talán indokolt volna, ha a kormány tagjai ez egyszer lemondanának a nyári üdülésről és minden idejüket a fenyegető veszély elhárításának szentelnék. A munkás-biztosítási törvény életbelépése. A szocziálpolitikai törvények és intézmények tekintetében a Nyugattól messze elmaradó Magyarország első jelentősebb szocziális alkotása. Az ipari és kereskedelmi alkalmazottaknak betegség és baleset esetére való biztosításáról szóló 1907. évi XIX. t.-czikk, julius 1-én életbe lépett. Az előkészítő munkálatok sokasága és az idő rövidsége miatt a szükséges intézkedések a törvényben megállapított állami biztosítási hivatal és az országos munkásbiztosítási pénztár felállítására és szervezésére csak ezután fognak megvalósíttatni, azonban a törvény lényege, a kötelező betegsegélyezési és balesetbiztosítás július 1-én hatályba lépett. Az átmeneti intézkedésekre vonatkozólag a kereskedelmi miniszter — kissé elkésve — e hó 17-én bocsátotta ki rendeletét, mely úgy a munkaadók, mint a munkások széles rétegeit érdekli és a következő fontosabb intézkedéseket tartalmazza: Az országos munkásbetegsegélyző- és balesetbiztosító-pénztár betegség és baleset esetére való biztosítási műveletét a törvény 98., illetve 196. és 189. §-ai értelmében: a) a kerületi munkásbiztosító-pénztárak b) a vállalati betegsegélyző-pénztárak, ideértve a közlekedési vállalati betegsegélyző-pénztárakat is, és c) a magánegyesületi betegsegélyző-pénztárak közvetítik. A b) és c) pontok alatt felsorolt pénztárak közvetítői műkö- j dése csak a betegség esetére való biztosításra terjed ki, a balesetbiztosítás helyi teendőinek ellátására tehát csak a kerületi munkásbiztosító pénztárak illetékesek. Addig tehát, amíg az országos pénztár törvényszerű módon megalakítható lesz és működését ez alapon megkezdheti, a betegség esetére való biztosítást a fentebb a—c) pontok alatt felsorolt pénztárak a baleset esetére való biztosítást pedig a törvény, illetve a fentebbi rendelkezések szerint a kerületi munkásbiztosítói pénztárak végzik. A pénztárak a törvény életbeléptének napjától kezdve, a biztosításnál a 101. §-ban megállapított módon kölcsönösen eljárni tartoznak. A törvény értelmében betegség vagy baleset ellen biztosítandókat kötelesek a munkaadók — tekintet nélkül arra, hogy már eddig is voltak betegség ellen biztosítva, legkésőbb aug. 10-ig a kerületi munkásbiztosító pénztárnál bejelenteni. Azon vállalatok és hivatalok azonban nem kötelesek azon alkalmazottaikat betegség ellen biztosítani, akiknek illetményeit legalább 20 héten át betegség esetében is megadják. Addig is, míg a bejelentésre vonatkozó részletes szabályokat az állami munkásbiztosítási hivatal megállapítja, a munkaadók a bejelentésbe csak azokat az adatokat tartoznak felvenni, melyeket a törvény 12—14 §-ai előírnak A bejelentés 2 példányban állítandó ki. A fizetendő járulékok a betegségi biztosításnál, míg az országos pénztár másként nem intézkeddik, a pénztárak alapszabályaiban foglalt eddigi rendelkezések szerintiek maradnak, de 2°/c-nál kisebbek és 4°/c-nál magasabbak nem lehetnek. A betegségi járulékok 50°/c-át a munkaadó tartozik fizetni. — A baleset-biztosítási dijak — melyeket egészben a munkaadók fognak fizetni — a felosztó és kirovó rendszer szerint utólagosan fognak kirovatni és pedig első ízben az 1908. év elején, az 1907. jul. 1-től decz. 31-ig terjedő időre. A betegsegélyek tekintetében a törvény 50. §-ában megállapított legcsekélyebb segélynél kevesebb már most sem adható, amennyiben pedig eddig ennél nagyobb segély adatott, ez továbbra is megadható addig, míg az országos pénztár ez irányban új szabályokat fog életbe léptetni. A baleset-kártalanítások tekintetében a törvény 70—83. és 84—86. §-ai már júl. 1-től fogva hatályosak és alkalmazandók. A munkás-biztosítási pénztár felállításáig a nyújtandó betegségi és baleseti kártérítéseket a kerületi pénztárak előlegezik és folyósítják. A rendelet további részében intézkedik a helypénztárak első átalakulásáról, a pénztári tisztviselők és orvosok alkalmazásáról, az országos munkás biztosító pénztár megalakulásáról, a felosztandó jelenlegi pénztárak felszámolásáról és az iparhatósági eljárásról. Tekintve, hogy jelentékeny azoknak az üzemeknek száma, melyek munkásaikat baleset ellen eddig is biztosították, a rendelet ezekre vonatkozólag is intézkedik és pedig úgy, hogy a fennálló balesetbiztosítási szerződések tovább is fenntarthatók és amennyiben 1906. július 30-ig köttettek, azokat az országos munkásbiztosító pénztár kötelezettségeikkel és jogaikkal együtt átviszi, ha azok az országos pénztárnak, ennek működése megkezdésétől számított egy hó alatt bejelentetnek. Az országos pénztár működésének megkezdése hivatalosan fog közhírré tétetni. Végül rendelkezik a miniszter a statisztikai adatszolgáltatásról és a munkásbiztosítási hivatal által kiadandó hetenként megjelenő lap a „Munkásbiztosítási Közlöny“ létesítése iránt, melynek előfizetése évi 10 koronáért, minden pénztárra kötelező és amely a munkásbiztosításra vonatkozó összes rendeleteket, utasításokat és közérdekű tudnivalókat fogja közölni. MAGYAR KERESKEDŐK LAPJA 1907. julius 20. Kereskedelmi hírek. Mai számunk, Vállalkozók és Iparosok Lapja és Magyar Lloyd mellékleteinkkel, 36 oldal. A székelyudvarhelyi pénzügyigazgatóság basáskodása. A székelyudvarhelyi pénzügyigazgatóság túlkapásairól a M. K. L. múlt számában megjelent közlemény nemcsak beigazolást nyert, de egy utójátékkal is gazdagodott. Udvar hejgsokoládé Wí |\ M S c^c*opO^