Magyar Kereskedők Lapja, 1910. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1910-01-01 / 1. szám
XXX. évfolyam. Budapest 1910. január 11. szám Magyar Kereskedők Lapja MAGYAR LLOYD Politikai lap. A Kereskedelem, nagyipar, vállalkozás és szállítás Közlönye. VÁLLALKOZÓK ÉS IPAROSOK LAPJA ÉS HITELES SORSOLÁSI ÉRTESÍTŐ ingyen-mellékletekkel. MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON Illefizetési ár, ingyen-mellékleteivel együtt: Egész évre I0.— kor. Félévre 6.— kor. Negyedévre 5.— kor. Felelős szerkesztő: KORMOS ALFRÉD Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, V., Sas u. 13. Postatakarékpénztár számla: 23410. — Telefon 799. Zűrzavaros ujév. Ha most, az 1909. év utolsó órájában, Magyarország belpolitikai helyzetét egy varázs- vessző kedvezőbbé át nem alakítja, úgy az új esztendőt igen szánalmas események nyitják meg. Az országnak nincs parlamentáris kormánya, sőt egyáltalán nincs kormány, amely intézkedéseiért felelősségre vonható lenne; a parlament bizonytalan időre elnapolta magát és pedig a nélkül, hogy akár a lemondásban lévő, akár az eljövendő kormánynak az indemnitást megadta volna. Ekként 1910. január elsején beáll az exlex és a Wekerle-kabinet, mely az országot 1906-ban az exlex-ből kivezette, most maga is exlex-be jut. Hogy mit jelent az effer-állapot, arról bő tapasztalataink vannak. Semmi jót és minden rosszat. Csak a könnyelmű, gondatlan emberek örülnek annak, hogy az exlex tartama alatt nem muszáj az esedékes adót befizetni, de az, aki az exlex elmúlta után megkóstolta már egyszer-kétszer az adóprés keserveit és tudja, hogy a felgyülemlett adóhátralékok egyszerre, vagy a legjobb esetben rövid időközökben való befizetése menynyire felforgatja minden egyes adózó büdzséjét, az nem üdvözli az exlexet hozsannával. De ettől eltekintve, törvényes fölhatalmazás hiányában úgy a mostani, valamint az ezt követő kormány csak a folyó kiadásokat utalványozhatja ki, sőt strikre véve, ehhez sem volna joga, de nem utalványozhatja a beruházások céljára szükséges költségeket úgy, hogy állami munkálatokra és szállításokra a pályázatok ki nem írhatók vagy ha már kiírattak, el nem intézhetők. De más irányban is alig kipótolható károkat okoz a beköszöntött zűrzavaros állapot. A Romániával megkötött kereskedelmi szerződést most már a román törvényhozás is ratifikálta, minél fogva azt január 1-én életbe kellene léptetni. Az osztrák parlament meg is adta kormányának az életbeléptetésre vonatkozó felhatalmazást, de mivel Magyarországon nincs kormány, mely ilyen felhatalmazást kérhessen és kaphasson, a szerződés életbeléptetése, mely természetesen mindkét államra nézve csak egyszerre történhetik, késedelmet szenved. Pedig néhány magyar iparvállalat, melyeknek Romániában jó öszszeköttetéseik vannak, már nagyon várja a szerződés életbeléptetését és ezek a késedelem miatt nagy kárt szenvednek. De várja az életbeléptetést a húsfogyasztó közönség is. Románia a szerződés szerint az első évben tízezer darab vágómarhát és 50.000 darab sertést hozhat be a monarkia területére. Ez ugyan nem nagy kvantum, de mégis nyomást gyakorolna a magas húsárakra. A külügyi kormány már megkezdte Belgrádiján a Szerbiával megkötendő kereskedelmi szerződés alapvető tárgyalásait, de mert Magyarországon csak lemondásban levő s hozzá még leszavazott kormány van, az előzetes tárgyalásokon a mi érdekeinket senki sem képviseli s igy attól lehet félni, hogy Magyarország iparára és kereskedelmére nézve hátrányos megállapodások jönnek létre. Ha most már a várható új alakulásokra, a zűrzavarosból való kibontakozás esélyeire gondolunk, ezek tekintetében sem tárul elénk vigasztaló kép. Bármely új kormány váltja ugyanis fel a Wekerle-kabinetet, a miniszteri tárcák új tulajdonosainak időre — és nem is rövid időre — van szükségük, hogy a fontosabb folyóügyek mibenállásával megismerkedhessenek és munkaprogrammot állíthassanak fel. Természetesen revízió alá veszik a már kész törvényjavaslatokat és azokat egyéni nézeteiknek megfelelően módosítják vagy egészen el is vetik. Mindaddig tehát, míg az új kormány tagjai és azok államtitkárai ez előmunkálatokon át nem esnek, csak a halasztást egyáltalán nem tűrő ügyekben fognak intézkedni, arról pedig, hogy a parlamentet új törvényjavaslatok tárgyaltatásával foglalkoztassák, hoszszabb ideig szó sem lehet. Sőt a már kész, de még életbe nem léptett törvények végrehajtása is nagy késedelmet szenved. Ezek az ij adótörvények, melyek közül csak a házadó-törvény és a földadó-kataszter kiigazításáról szóló törvény lép már 1910. január 1-én hatályba, mig a többi uj adótörvény csak 1911. január 1-én lépnek életbe. De ezek végrehajtási utasításai még nem készek s ha vannak is erre vonatkozó munkálatok, azokat az uj kormány bizonyosan megrostálja s igy valószínű, hogy a végrehajtási utasítások — az adózók nagy hátrányára — oly későn adatnak ki, hogy azok az érdekelteket készületlenül találják. De vajjon lesz-e abban a helyzetben a törvényhozás, hogy bármiféle törvényjavaslatokat tárgyalhasson? Tudvalevőleg az új kormány munkaprogramjának az uralkodó által feltétlenül megkövetelt első pontját az új választási törvény megalkotása fogja képezni, addig, de munkálaton a kormány és a törvényhozását nem esik, a költségvetésen és a delegácionális tárgyalásokon kívül más teendőket elővenni nem lehet. Aki ismeri a választási jog kiterjesztése és a választás módozatai tekintetében fennforgó, rendkívül eltérő nézeteket, az tudja azt, hogy a választásra vonatkozó 23 új törvény megalkotása legalább két esztendőt igénybe vesz. E hosszú idő alatt tehát a parlament alig foglalkozhatik egyébbel, gazdasági és szociálpolitikai törvények alkotásával pedig épen nem. De ennél még sokkal rosszabb fejlemény fenyeget. Lukács László dezignált miniszterelnnöknek a kormányalakítás terén tett első kísérlete az év utolsóelőtti napján megbukott és alig tehető fel, hogy további kísérletei sikerre vezetnek. El kell tehát készülve lennünk egy parlamenten kívüli átmeneti kormány kinevezésére, mely az országgyűlést feloszlatja, új választásokat tart és rendeletekkel kormányoz. Nagyon természetes, hogy ez esetben még inkább megnövekszik az alkotó munkát lehetetlenné tevő zűrzavar, így állunk s ezeknek nézünk eléje az év első napján. A legfőbb ideje volna annak, hogy gazdasági tevékenységünket a politikai élet nyomasztó befolyása alól, amennyire lehet, emancipáljuk? Gazdasági érdekképviseleteink kiépültek és, ha a kormány és a törvényhozás nem dolgozik, dolgozzanak ezek, adjanak irányt a társadalmi tevékenységnek és gyámolítsanak minden egyest közérdekű törekvéseiben. Ha így kezdjük megszokni a saját lábainkon a járást és nem várunk minden kezdeményzést a kormánytól és törvényhozástól, akkor a politikai zűrzavarok nem fogják annyira elhomályosítani a horizont, mint most. A Balkán. írta: NÉMETH JÓZSEF. Magyarország minden politikai és társadalmi tényezőjének számolni kell azzal, hogy a török birodalom újjászületése teljesen új helyzetet teremtett a Balkánon, melyben a magyar közgazdaságnak és kulturális életnek új, nagyon jelentékeny szerepe jut és melynek hasznos betöltéséhez most már minden erővel hozzá kell fognunk. Ha visszagondolunk arra, hogy micsoda munkát kellett elvégezni Magyarországnak egy fél századon át, amióta a modern állami és közgazdasági élet útjára lépett, körülbelül magunk előtt láthatjuk azt az utat is, amit az új török birodalomnak meg kell tennie. Hasonló helyzetben voltak a többi Balkánállamok, Görögország, Szerbia, Bulgária és Románia is és ezeket az országokat már csak azért sem hagyhatjuk e fejtegetésünk során említés nélkül, mert hiszen újabb közgazdasági fejlődésük története nagyon fontos tanulságokkal szolgál nekünk. Mindenekelőtt azzal, hogy a magyar tőke és vállalkozás nagyon kevés szerepet játszott e kis országok újjáalakulásában. A francia, angol és német tőkének és vállalkozásnak e kisebb országok mindenikében elsőrangú exponensei vannak. A kisebb iparvállalatoktól kezdve a tekintélyes tőkéjű bankokig sokféle pont áll a francia, német, angol vállalkozás rendelkezésére, amibe belekapaszkodhatik, ha akár Romániában, akár Bulgáriában, akár Szerbiában dolgozni akar. Szerbiának egyetlen igazán nagy vállalatát, a belgrádi nagy vágóhidat francia tőkével alapították és Bécsből dirigálják. Nekünk csupán a kereskedelmi múzeum balkáni kirendeltségei állanak rendelkezésünkre és a kereskedelmi bank két balkáni fiókja. Szerbia évtizedeken át a mi piacainkra szállította nyers terményeinek több mint négyötödrészét, de a neki szükséges iparcikkeket legnagyobbrészt Ausztriából kapta s ha van igazi erősebb közgazdasági összeköttetés a Habsburgok monarkiája és Szerbia között, úgy ezt osztrák-szerb összeköttetésnek kell neveznünk. Ez mindenesetre olyan állapot, amelyet az új török birodalommal szemben ki kell kerülnünk. Magyarorslágra nézve Törökországnak úgy belső*szükségletei, mint hozzánk való közeli fekvése, de különösen a magyar közgazdaságnak mostani aránylag erősen fejlett állapota megkönnyítik azuj