Magyar Kereskedők Lapja, 1911. január-június (31. évfolyam, 1-25. szám)
1911-01-06 / 1. szám
Az Egyesült Budapest fővárosi takarékpénztárról a bécsi „Fremdenblatt“ és ennek nyomán egy budapesti délutáni lap azt a hírt közli, hogy 50 millió franknyi új kibocsájtmánya a párisi tőzsdén jegyeztetni fog. Illetékes helyről e hírt megcáfolják. A nevezett takarékpénztár semmiféle kibocsájtványának jegyzése iránt a párisi tőzsdéhez nem folyamodott. A bécsi lap híre valószínűleg a Pesti hazai első takarékpénztár címleteire vonatkozik, amelyeknek kibocsátását azonban mi már épp két hét előtt közöltük. A Magyar jelzálog-hitelbank szervezete a közeljövőben lényegesen ki fog építtetni, amennyiben a bank üzletkörét ki fogja terjeszteni a credit mobilier banküzlet összes ágára. E végből az alaptőke lényeges felemelése céloztatik. Az új üzletágak felvétele a személyzet nagymérvű szaporítását teszi szükségessé. A nagy átalakulás keresztülvitele rövid időn belül, előreláthatólag még a tavasz folyamán meg fog történni. Az alaptőke felemelési tranzakció sikere a bank francia üzletbarátainak hozzájárulása folytán máris biztosítva van. A jelenleg 40 millió korona alaptőke 10, esetleg 20 millió koronával fog felemeltetni. A Magyar jelzálog-hitelbank a folyó banküzlet kultiválásával abba a helyzetbe jut, hogy a francia tőkét nagyarányú összeköttetései révén nagy mértékben hitelügyünk szolgálatába állíthatja. A nagy tranzakcióra vonatkozó tárgyalások Bécsben és Paksban igen előrehaladott stádiumban vannak és az igazgatóság kebelében az elvi megállapodás a jelzett irányban szintén létrejött. A Magyar általános hitelbank tőkeemelése egyre jobban foglalkoztatja a tőzsdei köröket. Beavatottak szerint a tőkeemelés kérdésével a Creditanstalt legutóbbi igazgatósági ülése is foglalkozott már és az alaptőkének húsz millió K-val leendő felemelése vétetett tervbe. A tőkeemelés előreláthatólag még a tavasz folyamán, valószínűleg a rendes közgyűlésen, meg fog történni. A Magyar bank és kereskedelmi rt., mint azt már jeleztük, Bécsben fiókot állított fel, a Herrengasse 2—4. sz. alatt. A fiók "jún. 1-én kezdte meg működését. Az igazgató-választmány elnöke Vetter von der Lille -Mor dr. titkos tanácsos lett. Az új fiók igazgatója Weiner Lajos, cégvezetői Hajes-Wenckheim Fülöp gróf és Fischer Ernő. A Magyar általános takarékpénztár rt. jan. 4-én rendkívüli közgyűlést tartott az alaptőke felemelése tárgyában. A közgyűlés elhatározta, hogy a jelenlegi 00 millió K alaptőkét — 10.000 drb 500 koronás részvény kibocsátása útján — bő millió K-ra emeli olyképpen, hogy a részvényeseknek csak a kibocsátásra kerülő részvények fele részét ajánlják fel. A kibocsátás másik felének fix átvételét — hosszabb időtartamra való lekötöttséggel — biztosította az igazgatóság egy előkelő tőkésekből és külföldi intézetekből álló konzorcium részéről, amely konzorciummal abból a célból óhajt az igazgatóság, szorosabb kapcsolatot létesíteni, hogy az intézet zálogleveleinek elhelyezését elősegítsék. Az újonnan kibocsátandó részvények felére, 5000 darab részvényre, a régi részvényesek jan. 5-től jan. 18-ig olykor gyakorolhatják az elővételi jogot, hogy minden 8 darab régi részvényre egy darab új részvényt 531 K árfolyamon vehetnek át, míg a további 5000 darab részvényre vonatkozólag a közgyűlés felhatalmazta az igazgatóságot, hogy azokat szabad kézből, — de a kibocsátási árnál nem olcsóbban — eladhassa. A míg forgalomban levő 1000 drb alapitói részjegy birtokosainak a közgyűlés az átvételi előjogot olykér biztosította, hogy minden 2—2 alapitói részjegy birtoka 1—1 új részvénynek darabonként 500 K lefizetése ellenében való átvételére jogosít. A közgyűlés az igazgatóság javaslatára az alaptőkeemelés alkalmából befolyó fejpénzekből 100.000 K-t a nyugdíjalapba utalt. A Munkások takarék- és hitelszövetkezete (VII., Damjanich utca 25/b.) kimondta a felszámolást. Felszámolók: Érber Ede és Zatykó György. A Váltó- és nyílt követeléseket leszámítoló hitelszövetkezet (V, Kálnán-u. 6) kimondta a felszámolási Felszámolók: Gál Károly, dr. Hollaender László, Steinfeld Sándor, Hosszú István és dr. Láng Lajos. A Magyar hitelbank rt. (Gyöngyös) 1 milliós alaptőkével (5000 drb. 200 koronás részvény) megalakult. Az igazgatóság tagjai: Bernáth Félix nagybirtokos (elnök), Bárok József dr. orvos, Keller Antal birtokos, Politzer Jenő nagybirtokos, Csathó Ödön ügyvéd és birtokos, Diamant Jenő kereskedő és birtokos, sipeki Balás Zoltán (vezérigazgató), Székely Dezső dr. (ügyész), Barna Lipót gyáros, Keller Sándor (ügyvezető igazgató). A felügyelő-bizottságba beválasztottak: Kemény János polgármester, Török Kálmán főesperes, orsz. képviselő, Csala Sándor nyug. járásbiró, földbirtokos, Barna Dezső városi mérnök, Havas Ignác dr. ügyvéd és Grosz József ügyvéd (Eger), Kormos Mihály nagykereskedő. Az intézet titkára Vadász Lajos, főkönyvelője Diamant Ármin lett. Az intézet Ileves-Csányon fiókot állít fel. Jászárokszállási közgazdasági bank rt. cég alatt Jászárokszálláson új pénzintézet van alakulóban. Az alapításban részt vesz Pethes Mihály. • Horváth Ignác, Donáth Lápot, Tóth Ferenc, Schwarcz Ármin, Nemoda József (Ugra), Faragó Ferenc, P. Nagy Lajos, Demény István, Terjék Sándor, Kaszab Emin és ifj. Ilidei József. Királyházai takarékpénztár cég alatt OUO.OV. K alaptőkével a Nagyszállási hitelintézet rt. égisze alatt, új pénzintézet alakult az ugocea megyei Királyháza községben. Az igazgatóság tagjai lettek: Csics Imre gyógyszerész (elnök-vezérigazgató), Feuer Mór dr. (ügyész), Vilkovics Adolf, Nagy Károly, Tamás Mihály, Zichermann Herman, Ziszovits Denő és Megyeri Mihály. A felügyelő-bizottságba beválasztottak: Depey Tibor (elnök), Bolin Pál, Kan Ignác és Libovics Áron. Cerint rt. (Szászrégen) cég alatt új pénzintézet van alakulóban 100.000 K alaptőkével (1000 darab 100 koronás részvény). Az alapítók élén Bogdán Flórián szászrégeni mérnök áll. A részvényjegyzés határnapja májt. 2. A Nagykárolyi polgári takarékpénztár rt. 100.000 K alaptőkével dec. 30-áig megalakult. Igazgatóság: Fintha Sándor, Piák Albert birtokos, Hegedűs István dr.,'(jogtanácsos), ifj. Jeszenszky Sándor, Komódép Lajos, 'Lemez 'Jakab, • Kun Látván, Makait Lajos, ifj. Metolcsy Sándor, Malier József, Boor Samu (Vezérigazgató), Szokolovszky Lajos, Tóth Gusztáv és id. Veres Ferenc. Felügyelő-bizottság: Csetényi Lajos, Grünfeld Miksa, Néma Glisztáv, Csilléry Ferenc, Tóth Endre, ifj. Fejes Ferenc. Pénztárnok: Taub Ede. A brassói takarékpénztár (Lugos) igazgatósága, a közelebb tartandó közgyűlésen javasolni fogja, hogy id alaptőkét emeljék felel, millió K-ról 3 millióra, olyképen, hogy a forgalomban levő 5000 drb. 200 koronás részvényt vonják, be és .5000 drb. .400 koronás részvényt bocsássanak ki és e célból a tartalékalapból 1 millió K-t csatoljanak az alaptőkéhez, továbbá bocsássanak ki 2500 drb. 400 K n. é. új részvényt 440 K árfolyam mellett. A felpénzből befolyó 80.000 K-t a tartalékalaphoz csatolják. A Polgári takarékpénztár rt. Kolozsvárott, mely tavaly alakult, legközelebb tartandó közgyűlésén alaptőkéjű 300.000 K-ról , millió K-ra emeli fel. A tőkeemelést a nagyváradi Központi takarékpénztár rt. fogja, finanszírozni. Az Általános bank és takarékpénztár rt. (Kolozsvár) jan. 18-án tartandó közgyűlésén alaptőkéjét 800.000 K-ról 600.000 K-ra fogja felemelni. A Leszállntolóbank rt. (Szabadka), amely az idén alakult 500.000 K alaptőkével, január 9-én tartandó közgyűlésén ez alaptőkét 1 millió K-ra emeli, 2500 drb 200 K részvénynek 210 K árfolyamon való kibocsátásával. A felpénzből befolyó 25.000 Kt ..tartalékalap létesítésére fordítják. . ■ A Hatvanvidéki takarékpénztár rt. jan. 22-én tartandó közgyűlésén határoz jelenlegi 100.000 K alaptőkéjének 800 drb 200 koronás részvény kibocsátása utján 880.000 K-ra való felemelése tárgyában. MAGYAR KERESKEDŐK LAPJA 1911. január 6. A Kővárvidéki népbank rt. (Nagysomkut) dec. 27-én tartott közgyűlése az alaptőkének 70.000 K-ról 100.000 K-ra való felemelését határozta el 300 db 100 K-s részvénynek 104 K árfolyamon való kibocsátásával. A Ceglédi népbank rt. dec. 30-án tartott közgyűlése az alaptőkének 8000 db 100 koronás új részvény kibocsátása útján 800.000 K-ról 600.000 K-ra való felemelését határozta el. A Nagykároly-erdővidéki takarékpénztár rt. székhelyét Erdődről Nagykárolyba helyezte át. Gabona és őrlemények. Az 1910. évi gabona-kereskedesera. Ha visszapillantunk az elmúlt év gabonaüzletének kimagasló eseményeire, első pillanatra meg kell állapítanunk, hogy annyi utés eddig páratlanul álló jelenség következett be, melyek a gabonakereskedő anyagi eredményét érzékenyen érintették, hogy a lezajlott esztendő tarka, gazdag eseményeit a gabonakereskedelem hosszabb ideig emlékezetébe fogja vésni. Az 1910. esztendő rendkívül magas búzaárral, 14,25 koronával kezdődött, s ugyanakkor az új októberi búza 12,5 korona körül jegyzett. A gyenge termés mellett tartózkodást tanúsító gazdák előmozdították, hogy a belföldi búzaárak messze az importparitás fölé emelkedjenek s a világ minden részéből ide csödítsük az idegen terméket. Valóban be is hoztunk a monarchiába mintegy 10 millió mm. idegen búzát. Az orosz és argentínai búza azonban jórészben oly időpontban érkezett már ide, amikor az új termésre a kilátások nagyszerűeknek ígérkeztek. Ez a gazdáknál visszatartott készleteket mindjobban piacra csalta, és főleg április havában igen érzékeny árveszteséget idézett elő. A kereskedők ezt az árhanyatlást csak átmeneti jellegűnek gondolták, mert általában véve, az a plauzibilis okoskodás hódított,zért, hogy két évvel ezelőtt, amidőn a termés még jobb volt az 1909. évinél, tavaszszal 17.— koronáig emelkedhetett a búza ára, tehát oly silány termésnél, mint az 1909. évi, legalább is ugyanolyan magasnak kellene lenni. Ez a feltevés azonban csődöt mondott,, s főleg a vidéki kereskedőket .. érintette érzékenyen, mert mindegyiknek maradt némi készlete. Nem számoltak a fogyasztás lényegescsökkenésével,amely oly horribilis áraknál, rendszerint bekövetkezni szokott. A túlspekuláció hónapokon át Budapestettette a világ leg-drágább gabonapiacává, s a diszparitás, mely az osztrák és magyar piacok közöttkeletkezett, lehetővé tette,hogy felmondási célokra tekintélyesebb mennyiségekben igengyenge minőségű osztrák búza Bécsből hajón , idehozatott, azai a spekulációt megriasztotta, s 10.75 K-ig esett a májusi búza ára. Az új idény küszöbén azonban az ó-árunak ismét valamivel jobb keletje lett. Természetes, hogy a prompt búza nagyobb árdevalációja, hasonló helyzetet teremtett az októberi búzánál is. Az év elején az októberi búzával, szemben fennállott mintegy 2,50 K diszparitás, arra indította főleg az osztrákpiacot, hogy hosszabb lejáratú lisztbeszerzéseket eszközöljön, s éppen abban az időpontban, amikor az októberi búza 12.vk körül jegyzett, a legnagyobb tételek köttettek. A vetések igen kedvező állapota azonban, valamint a fent vázolt körülmények, érzékeny áresést idézett elő, és főleg az osztrák lisztkereskedők és pékek között szinte pánikot s sok fizetésképtelenséget teremtettek. Ezek a nagymérvű veszteségek, melyek ily módon a malmokat érték, nagy lisztszámokat tettek, szükségessé s ez is hozzájárult a gabonaárak további csökkenéséhez. Amint az év első felében a spekuláció túllőtt a célon,, úgy. tett* dacára, a. gazdag és drága,tapasztalatoknak, a második félévben, is... A terméskilátások rendkívül kedvezőek voltak,s*. rekorderedményre számítottak.