Magyar Kereskedők Lapja, 1911. január-június (31. évfolyam, 1-25. szám)

1911-01-06 / 1. szám

­ Az Egyesült Budapest­ fővárosi takarék­­pénztárról a bécsi „Fremdenblatt“ és ennek nyomán egy budapesti délutáni lap azt a hírt közli, hogy 50 millió franknyi új kibocsájt­­mánya a párisi tőzsdén jegyeztetni fog. Illeté­kes helyről e hírt megcáfolják. A nevezett ta­karékpénztár semmiféle kibocsájtványának jegy­zése iránt a párisi tőzsdéhez nem folyamodott. A bécsi lap híre valószínűleg a Pesti hazai első takarékpénztár címleteire­ vonatkozik, ame­lyeknek kibocsátását azonban mi már épp két hét előtt közöltük. A Magyar jelzálog-hitelbank szer­vezete a közel­jövőben lényegesen ki fog építtetni, amennyiben a bank üzletkörét ki fogja terjeszteni a credit mobilier banküzlet összes ágára. E végből az alaptőke lényeges felemelése céloztatik. Az új üzletágak fel­vétele a személyzet nagymérvű szaporítását teszi szükségessé. A nagy átalakulás keresz­tülvitele rövid időn belül, előreláthatólag még a tavasz folyamán meg fog történni. Az alaptőke felemelési tranzakció sikere a bank francia üzletbarátainak hozzájárulása folytán máris biztosítva van. A jelenleg 40 millió korona alaptőke 10, esetleg 20 millió koronával fog felemeltetni. A Magyar jelzálog-hitelbank a folyó banküzlet kulti­válásával abba a helyzetbe jut, hogy a fran­cia tőkét nagyarányú összeköttetései révén nagy mértékben hitelügyünk szolgálatába állíthatja. A nagy tranzakcióra vonatkozó tárgyalások Bécsben és Pak­sban igen előre­haladott stádiumban vannak és az igazgató­ság kebelében az elvi megállapodás a jelzett irányban szintén létrejött. A Magyar általános hitelbank tőkeemelése egyre jobban foglalkoztatja a tőzsdei köröket. Beavatottak szerint a tőkeemelés kérdésével a Creditanstalt legutóbbi igazgatósági ülése is foglalkozott már és az alaptőkének húsz millió K-val leendő felemelése vétetett tervbe. A tőke­emelés előreláthatólag még a tavasz folyamán, valószínűleg a rendes közgyűlésen, meg fog történni. A Magyar bank és kereskedelmi rt., mint azt már jeleztük, Bécsben fiókot állított fel, a Herrengasse 2—4. sz. alatt. A fiók "jún. 1-én kezdte meg működését. Az igazgató-választmány elnöke Vetter von der Lille -Mor dr. titkos taná­csos lett. Az új fiók igazgatója Weiner Lajos, cégvezetői Hajes-Wenckh­eim­ Fülöp gróf és Fischer Ernő. A Magyar általános t­akarékpénztár rt. jan. 4-én rendkívüli közgyűlést­ tartott az alap­tőke felemelése tárgyában. A közgyűlés elhatá­rozta, hogy a jelenlegi 00 millió K alaptőkét — 10.000 drb 500 koronás részvény kibocsátása út­ján — bő millió K-ra emeli olyképpen, hogy a­ részvényeseknek csak a kibocsátásra kerü­lő rész­vények fele részét ajánlják fel. A kibocsátás má­sik felének fix átvételét — hosszabb időtartamra való lekötöttséggel — biztosította az igazgatóság eg­y előkelő tőkésekből és külföldi intézetekből álló konzorcium részéről, amely konzorciummal abból a célból óhajt az igazgatóság, szorosabb kap­csolatot létesíteni, hogy az intézet záloglevelei­nek elhelyezését elősegítsék. Az újonnan kibocsá­tandó részvények felére, 5000 darab részvényre, a régi részvényesek jan. 5-től jan. 18-ig olykor gyakorolhatják az elővételi jogot, hogy minden 8 darab régi részvényre egy darab új részvényt 531 K árfolyamon vehetnek át, míg a további 5000 darab részvényre vonatkozólag a közgyűlés felhatalmazta az igazgatóságot, hogy azokat sza­­­­bad kézből, — de a kibocsátási árnál nem olcsób­ban — eladhassa. A míg forgalomban levő 1000 drb alapitói részjegy birtokosainak a közgyűlés az átvételi előjogot olykér biztosította, hogy min­den 2—2 alapitói részjegy birtoka 1—1 új rész­­­­vénynek darabonként 500 K lefizetése ellenében való átvételére jogosít. A közgyűlés az igazgató­ság javaslatára az alaptőkeemelés­ alkalmából be­folyó fejpénzekből 100.000 K-t a nyugdíjalapba utalt. A Munkások takarék- és hitelszövetkezete (VII., Damjanich­ utca 25/b.) kimondta a fel­számolást. Felszámolók: Érber Ede és Zatykó György. A Váltó- és nyílt követeléseket leszámítoló hitelszövetkezet (V­, Kálnán-u. 6) kimondta a felszámolási Felszámolók: Gál Károly, dr. Hol­laender László, Steinfeld Sándor, Hosszú Ist­ván és dr. Láng Lajos. A Magyar hitelbank rt. (Gyöngyös) 1 mil­lió­s alaptőkével (5000 drb. 200 koronás rész­vény) megalakult. Az igazgatóság tagjai: Ber­­náth Félix nagybirtokos (elnök), Bárok József dr. orvos, Keller Antal­ birtokos, Politzer Jenő nagybirtokos, Csathó Ödön ügyvéd és birtokos, Diamant Jenő kereskedő és birtokos, sipeki Ba­lás Zoltán (vezérigazgató), Székely Dezső dr. (ügyész), Barna Lipót gyáros, Keller Sándor (ügyvezető igazgató). A felügyelő-bizottságba beválasztottak: Kemény János polgármester, Török Kálmán főesperes, orsz. képviselő, Csala Sándor nyug. járásbiró, földbirtokos, Barna Dezső városi mérnök, Havas Ignác dr. ügyvéd és Grosz József ügyvéd (Eger), Kormos Mihály nagykereskedő. Az intézet titkára Vadász Lajos, főkönyvelője Diamant­ Ármin lett. Az intézet Ileves-Csányon fiókot állít fel. Jászárokszállási közgazdasági bank rt. cég alatt J­ászár­okszálláson új pénzintézet van alaku­lóban. Az alapításban részt vesz Peth­es Mihály. • Horváth Ignác, Donáth­ Lápot, Tóth Ferenc, Schwarcz Ármin, Nemoda József (Ugra), Faragó Ferenc, P. Nagy Lajos, Demény István, Terjék Sándor, Kaszab Emin és ifj. Ilidei József. Királyházai takarékpénztár cég alatt OUO.OV. K alaptőkével a Nagyszállási hitelinté­zet rt. égisze alatt, új pénzintézet alakult az ugocea megyei Királyháza községben. Az igazga­tóság tagjai lettek: Csics Imre gyógyszerész (elnök-vezérigazgató), Feuer Mór dr. (ügyész), Vilk­ovics Adolf, Nagy Károly, Tamás Mihály, Zichermann Herman, Ziszovits Denő és Megyeri Mihály. A felügyelő-bizottságba­ beválasztottak: Depey Tibor (elnök), Bolin Pál, Kan Ignác és Libovics Áron. Cerint­ rt. (Szászrégen) cég alatt új pénz­intézet van alakulóban 100.000 K alaptőkével (1000 darab 100 koronás részvény). Az alapítók élén Bogdán Flórián szászrégeni mérnök áll. A részvényjegyzés határnapja májt. 2. A Nagykárolyi polgári takarékpénztár rt. 100.0­00 K alaptőkével dec. 30-áig megalakult. Igazgatóság: Fintha Sándor, Piák Albert bir­tokos, Hegedűs István dr­.,'(jogtanácsos), ifj. Jeszenszky­ Sándor, Komódép Lajos, 'Lemez 'Ja­kab, • Kun Látván, Makait Lajos, ifj. Metolcsy­ Sándor, Malier József, Boor Samu (Vezérigaz­gató), Szokolovszky Lajos, Tóth Gusztáv és id. Veres Ferenc. Felügyelő-bizottság: Csetényi Lajos, Grünfeld M­iksa, Néma Glisztáv, Csilléry Ferenc, Tóth Endre, ifj.­ Fejes Ferenc. Pénz­­tárnok: Taub Ede. A brassói takarékpénztár (Lugos­) igazga­tósága, a közelebb tartandó közgyűlésen java­solni fogja, hogy id alaptőkét emeljék felel, millió K-ról 3 millióra, olyképen, hogy a forga­lomban levő 5000 drb. 200 koronás részvényt vonják, be és .5000 drb­. .400 koronás részvényt bocsássanak ki és e célból a tartalékalapból 1 millió K-t csatoljanak az alaptőkéhez, továbbá bocsássanak ki 2500 drb. 400 K n. é. új rész­vényt 440 K árfolyam mellett. A felpénzből be­folyó 80.000 K-t a tartalékalaphoz csatolják. A Polgári takarékpénztár rt. Kolozsvárott, mely tavaly alakult, legközelebb tartandó köz­gyűlésén alaptőkéjű 300.000 K-ról­­ , millió K-ra emeli fel. A tőkeemelést a nagyváradi Központi takarékpénztár rt. fogja, finanszírozni. Az Általános bank és takarékpénztár rt. (Kolozsvár) jan. 18-án tartandó közgyűlésén alaptőkéjét 800.00­0 K-ról 600.000 K-ra fogja fel­emelni. A Leszálln­tolóbank rt. (Szabadka), amely az idén alakult 500.000 K alaptőkével, január 9-én tartandó közgyűlésén ez alaptőkét 1 millió K-ra emeli, 2500 drb 200 K részvénynek 210 K árfolyamon való kibocsátásával. A felpénzből befolyó 25.000­ K­t ..tartalékalap létesítésére fordítják. .­­ ■ A Hatvanvidéki takarékpénztár rt. jan. 22-én tartandó közgyűlésén határoz jelenlegi 100.000 K alaptőkéjének 800 drb 200 koronás részvény kibocsátása utján 880.000 K-ra való felemelése tárgyában. MAGYAR KERESKEDŐK LAPJA 1911. január 6. A Kővárvidéki népbank rt. (Nagysomkut) dec. 27-én tartott közgyűlése az alaptőkének 70.000 K-ról 100.000 K-ra való felemelését ha­tározta el 300 db 100 K-s részvénynek 104 K árfolyamon való kibocsátásával. A Ceglédi népbank rt. dec. 30-án tartott közgyűlése az alaptőkének 8000 d­b 100 koro­nás új részvény kibocsátása útján 800.000 K-ról 600.000 K-ra­ való felemelését határozta el. A Nagykároly-erdővidéki takarékpénztár rt. székhelyét Erdődről Nagykárolyba he­lyezte át. Gabona és őrlemények. Az 1910. évi gabona-kereskedesera. Ha visszapillantunk az elmúlt év ga­bonaüzletének kimagasló eseményeire, első pillanatra meg kell állapítanunk, hogy annyi utés eddig páratlanul álló jelenség következett be, melyek a gabonakereskedő anyagi eredményét érzékenyen érintették, hogy a­ lezajlott esztendő tarka, gazdag ese­ményeit a gabonakereskedelem hosszabb ideig emlékezetébe fogja vésni. Az 1910. esztendő rendkívül magas búzaárral, 14,25 koronával kezdődött, s ugyanakkor az új októberi búza 12,5 ko­rona körül jegyzett. A gyenge termés mel­lett tartózkodást tanúsító gazdák előmozdí­tották, hogy a belföldi búzaárak messze az importparitás fölé emelkedjenek s a világ minden részéből ide csödítsük az idegen ter­méket. Valóban be is hoztunk a monar­chiába mintegy 10 millió mm. idegen búzát. Az orosz és argentínai búza azonban jó­­részben oly időpontban érkezett már ide, amikor az új termésre a kilátások nagysze­rűeknek ígérke­ztek. Ez a gazdáknál vissza­tartott készleteket mindjobban piacra csalta, és főleg­ április havában igen érzékeny ár­veszteséget idézett elő. A kereskedők ezt az árhanyatlást csak átmeneti jellegűnek gon­dolták, mert általában véve, az a plauzibilis okoskodás hódított,­zért,­ hogy két évvel ez­előtt, amidőn a termés még jobb volt az 1909. évinél,­­ tavaszszal 17.— koronáig emelkedhetett a­ búza ára, tehát oly silány termésnél, mint az 1909. évi, legalább is­­ ugyanolyan magasnak kellene lenni. Ez a feltevés azonban csődöt mondott,, s főleg a vidéki kereskedőket .. érintette érzékenyen, mert mindegyiknek maradt némi készlete. Nem számoltak a fogyasztás lényeges­­csök­kenésével,a­mely oly horribilis áraknál, rend­szerint bekövetkezni szokott. A túlspekuláció hónapokon át Budapestet­­tette a világ leg-­­drágább gabonapiacává, s­ a diszparitás, mely az osztrák és magyar piacok között­­keletkezett, lehetővé tette,­­hogy felmondási célokra tekintélyesebb mennyiségekben igen­­gyenge minőségű osztrák búza Bécsből hajón­ , idehozatott, azai a spekulációt megriasz­totta, s 10.75 K-ig­ esett a májusi búza ára. Az új idény küszöbén azonban az ó-árunak ismét valamivel jobb keletje lett. Természe­tes, hogy a prompt búza nagyobb árdevalá­­ciója, hasonló helyzetet teremtett az októberi búzánál is. Az év elején az októberi búzá­val, szemben fennállott mintegy 2,50 K disz­­paritás, arra indította főleg az osztrák­­piacot, hogy hosszabb lejáratú lisztbeszerzé­­seket eszközöljön, s éppen abban az időpont­ban, amikor az októberi búza 12.v­k körül jegyzett, a legnagyobb tételek köttettek. A vetések igen kedvező állapota azonban, vala­mint a fent vázolt körülmények, érzékeny áresést idézett elő, és főleg az osztrák liszt­kereskedők és pékek között szinte pánikot s sok fizetésképtelenséget teremtettek. Ezek a nagymérvű veszteségek, melyek ily módon a malmokat érték, nagy lisztszám­okat tettek, szükségessé s ez is hozzájárult a gabona­árak további csökkenéséhez. Amint az év első felében a spekuláció túllőtt a célon,, úgy. tett* dacára, a. gazdag és drága,tapasztalatoknak, a második félévben, is... A terméskilátások rendkívül kedvezőek voltak,­­s*. rekorderedményre számítottak.

Next