Magyar Kereskedők Lapja, 1912. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1912-01-06 / 1. szám
■ MAGYAR LLOYD Politikai lap. A Kereskedelem, nagyipar, vállalkozás és szállítás Közlönye. VÁLLALKOZÓK ÉS IPAROSOK LAPJA rendes ingyen-melléklettel EGJELEKIE MINDEN SZOMBATON F.169*ütési ár: Vállalkozók és Iparosok Lapjával együtt: Egész évre 18.— kor. Félévre 9.— kor. Negyedévre 5.— kor. Fetesti :Hiesitai FARMOS ALFRÉD Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, V. Sas-u. 13. Helyi és interurbán telefonszám: 799. Magyar merkantitizmus. Ha beszéddel és írással fel lehetne lendíteni az ipart és a kereskedelmet, úgy a magyar ipar és kereskedelem volna az első a világon. Sajnos, sem ékes szavakkal, sem tintával és nyomdafestékkel gazdasági fejlődést előidézni nem lehet. Egy pillantás az Ausztriával való kereskedelmi forgalom mérlegére megdöbbentően bizonyítja, hogy ipari termelésünk az osztrák versenynyel szemben nemhogy javítani tudná helyzetét, hanem ellenkezőleg évről-évre egyre inferiorisabb pozícióba jut. És hiába akarjuk ennek a folyton növekvő osztrák behozatali többletnek a jelentőségét lekicsinyelni, elvitathatatlan tény, hogy az ország erőforrásait a rengeteg import egyre sorvasztja, mert mi folyton szállítjuk ki a magunk földjének termékeit és cserébe importáljuk az ipari termékeket, amelyeknek árában óriási munkabéreket és vállalkozói hasznot fizetünk Ausztriának, egészen eltekintve a nekünk nyújtott áruhitel óriási kamatjaitól. Az állam közgazdasági politikája pedig egyáltalán nem alkalmas arra, hogy iparunk és kereskedelmünk állapotát megjavítsa, mert hiszen a vámközösség nem egyéb, mint az osztrák iparnak nyújtott vámmentesség a magyar mezőgazdaság javára. És amilyen káros az állam egész közgazdasági politikája az ipar és kereskedelem érdekeire nézve, ugyanolyan hatástalan e két nagy gazdasági ágazatunk társadalmi szervezkedése. A merkantilis érdekképviseletek működése teljesen meddő. A kereskedelmi és iparkamarákról nem is szólunk, mert hiszen a tapasztalat megmutatja, hogy ezek élettelen szervek, melyek bürokratikus aktagyártásban és jegyzékváltásban merítik ki teljes erejüket. De semmivel sem eredményesebb azoknak az ipari és kereskedelmi érdekképviseleteknek a működése sem, amelyek hivatva volnának arra, hogy az érdekeltek együttes, szervezett fellépésével kikényszerítsék a maguk jogos igényeinek teljesülését. Az ipari alakulatok sorában nem látunk egyebet, mint versengést, személyes torzsalkodást és kicsinyes féltékenykedést. A Gyáriparosok országos szövetsége céltalan rivalizással tölti idejét az Országos iparegyesülettel szemben, amely az ellenszervezetet gyáripari szakosztályában teremtette meg. Az előbbi túlságos hódolattal viseltetik a mindenkori kormányok iránt és a politikai szolidaritás ólomsúlyként nehezedik minden akciójára, az utóbbi pedig egyenesen kicsinyes, aprólékos dolgokra fecsérli erejét. És ugyanígy vagyunk a kereskedelmi jellegű szervezetekkel. Az OMKE kellő vezetőség híján szintén bürokratikus hivatallá sülyedt, a Magyar kereskedelmi csarnok pusztán kaszinólétet folytat, azok a kisebb alakulatok pedig, amelyek a létüket tisztára csak egyes ambiciózus személyiségek érvényesülési törekvéseinek köszönhetik, egyáltalán nem jöhetnek számításba. A Pest Lloyd-társaság előkelő tétlenségét semmiféle hangosabb megnyilvánulás meg nem zavarja. Arról pedig szó sincsen, hogy mindezek a merkantilis jellegű szervezetek egy hatalmas egységes tényezővé forrjanak egybe, amely hivatott és képes volna az ország egész ipara és kereskedelme nevében fellépni, amint ezt például a német Hansabundnál látjuk. Hiszen még a legszűkebb szakmák körében is mindenütt széthúzás és torzsalkodás ütötte fel tanyáját. A pénzintézeteknek két szervezete néz farkasszemet egymással és sokkal jobban küzdenek egymás, mint a közös elemség ellen. És így van ez minden téren. Partikularizmus, egyéni szempontok, stréberkedés lehetetlenné teszik, hogy az összes merkantilis érdekképviseleteket egyetlen hatalmas táborba lehessen összefoglalni és ennek a széthúzásnak az ipar és kereskedelem adja meg az árát, mely összetartás hijján szabad prédája az agráriusok túlzó és egyoldalú prepotenciájának. Lássuk be hát végre, hogy iparunk és kereskedelmünk mostoha helyzetének okát elsősorban magunkban kell keresnünk. Ahelyett, hogy okulnánk ■■■z agráriusok példáján, akik kitűnő szervezettel, nagy összetartással a közélet minden terén nagyszerű sikereket érnek el, a nyajlékunkban egyenetlenkedés és versengés ii, amely felemészti a széthúzó erőket lehetetlenné teszi azt, hogy hazánkban igazi merkantilizmus kialakuljon Ne beszéljünk tehát magyar merkantilizmusról. Ilyennek csak a karikatúrája van meg. Csupa kapacitás, csupa korifeus mászkál ebben az országban, aki nem tesz mást, mint gyűjti a címeket és kitüntetéseket, csinálja magának a reklámot, egyengeti egyéni érvényesülésének útjait, cikkezik, szónokol, szaktanácskozik és meginterjúvoltatja magát. Ilyen táborkarral diadalmas csatákat megvívni nem lehet és ezért kerül mindig alul a magyar ipar és kereskedelem. Arról a merkantilizmusról, amelyik nincs, igazán nem érdemes beszélni futásának folytonos meggátlását. Haladt erőben, nagyságban, mennyiségben. Alábbi kimutatásunk világos képet nyújt kereskedelmünk, illetve kereskedelmi cégeink alakulatairól, keletkezéséről, változásairól, megszűnéseiről, csődbejutásairól, fizetésképtelenségeiről, csődmegszüntetéseiről s végeredménybeli fejlődéséről. Ez az összeállítás, mely a lapunknak minden számában pontosan és részletesen megjelenő kimutatás alapján készült, havonkénti csoportosításban állítja az olvasó elé azt, hogy a magyar szent korona területén hány kereskedő, illetőleg cég lett fizetésképtelen, hány ellen rendelték, illetőleg szüntették meg a csődöt, hány új cég keletkezett, szűnt meg és változott. Külön veszi tárgyalás és vizsgálat alá, hogy ugyanezek hogy oszlottak meg Budapest és a vidék közt. Fontos ez azért, mert egyrészt Budapesten futnak össze az egész ország kereskedelmi életének szálai, másrészt hogy lássuk a kereskedelem megoszlását a főváros és a vidék között. Csődelrendelések 1911-ben: Az egyes esetek a következőkép oszoltak meg: Az 1911. évben tehát összesen 547 kereskedő ellen rendeltek el csődöt, melyből 62, tehát kb. egykilencede esett Budapestre, a maximum júliusban, a minimum augusztusban volt. 485 vidéki eset volt. Fizetésképtelenségek 1911-ben: Fizetésképtelenség volt az év folyamán 1782, melynek kb. egynegyede esett Budapestre. Nem lesz érdekesség nélküli annak az egybevetése, hogy hány cég ellen rendeltek el csődöt, viszonyítva a fizetésképtelen cégek számához. Budapesten Vidéken összesem Fizetésképtelenség 424 1358 1782 csőd elrendelés 62 485 547 Az 1782 fizetésképtelenség közül tehát a csődöt 547 ellen rendelték el. A többi 1235-nek sikerült kiegyeznie, vagy más után elkerülnie a csődbejutást. A csődöt 1911-ben összesen 387 esetben szüntették meg. Új cégek 1911-ben: Budapesten Vidéken Összesen Január 5 49 54 Február 3 54 57 Március 8 48 56 Április 1 46 47 Május 3 29 32 Június 9 39 48 Július 10 47 57 Augusztus 2 21 23 Szeptember 4 40 44 Október 7 31 38 November 5 37 42 December 5 44 49 összesen 62 485 547 Budapesten Vidéken összesen Január 49 135 184 Február 41 138 179 Március 32 139 171 Április 41 128 169 Május 36 115 151 Junius 48 97 145 Július 39 101 140 Augusztus 33 73 106 Szeptember 34 91 125 Október 28 94 122 November 17 117 134 December 26 30 156 összesem 424 1358 1782 Budapesten Vidéken Összesen Január 84 244 328 Február 97 252 348 Márczius 86 263 349 Április 118 2267 385 Május 77 117 194 Junius 91 125 216 Julius 108 123 201 Az 1911. év fizetésképtelenségei és cégmozgalmai számokban. Kétségtelen, hogy minden téren a menynyiségben való gyarapodás mutatja a haladás fő s talán legfőbb jelét. Leginkább áll ez a kereskedelemre és elsősorban a magyar kereskedelemre. Az elmúlt kereskedelmi év viharral teli esztendő volt. Elég, ha a politikai eseményekre, rossz pénzviszonyokra, a rendelkezésre álló kevés tőkére, újabb kedvezőtlen törvényekre, váratlan világeseményekre és fontos személyi változásokra, mint általánosan ható okokra mutatunk rá. A részletesen ható okok sokféleségük miatt részint kimeríthetetlenek, részint kevésbbé fontosak, részint az általánosak okozatai. Ilyen nehéz helyzet közt is az egész év folyamán jól megállta helyét kereskedelmünk, sőt haladt is. Mert ha maga a foglalkozás is oly sok bajjal, küzdelemmel, gonddal jár, mennyivel gyötrőbb látni, érezni az egész nehéz foglalkozási ág előre