Magyar Kereskedők Lapja, 1912. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1912-01-06 / 1. szám

1912. január 6. M­AGYAR KERESKEDŐK LAPJA koronával emelkedett. A helyi piacon igen szi­lárdan folyt a vásár. Ezúttal a bankpiac érté­keit és a rimamurányi részvényt favorizálták, amelyek sorban tetemesen emelkedtek. Csak a két villamos vasút-részvényt hanyagolták el érthetetlen okoknál fogva. A készáru piac is magához tért kissé, bár a forgalom még min­dig nem elégített ki. Az agrárbank-részvény új vasutak engedélyezése nyomán, a kommercbank­­részvény tőkefelemelési akciója révén, számos köszönérték, a gummi-részvény, az Adria, a vasúti forgalmi részvény, a Ganz-féle részvény a múltbelinél jóval drágább áron cserélt gaz­dát. A járadékpiac is javult, a magyar korona­­járadékért százalékkal többet fizettek, mint a múlt héten. A valuta és ércvágó gyenge. A sorsjegypiacon a hazai sorsjegyet favorizálták. Az e heti jelentékenyebb árváltozások a követ­kezők: dec. 29.­-jan. 5. Az Országos Korona-takarékpénztár m. sz., mint már jelentettük, január 16-án tar­tandó közgyűlésén kimondja a f­elszámolást. Ennek következtében megszüntetik a temesvári fiókot, mely már febr. 1-én beszünteti műkö­dését. Ez az intézkedés, mely erősen érinti az ottani tagok érdekeit, nagy izgalmat keltett Te­mesváron és az érdekeltek gyors és erélyes be­avatkozást sürgetnek, hogy megakadályozzák a beszüntetést. Bank- és kereskedelmi rt. cég alatt új törpebank alakult Budapesten 10.000 K alaptő­kével (100 darab 100 K-s részvény), melynek egyedüli igazgatója Propper Sándor, a Propper és Örb­i bank­ cég volt társtagja. Felügyelő-bi­zottság: Kertész István, Radó Henrik és Gold­berger Fülöp. Pestmegyei takarékpénztár rt. (Újpest) cég alatt új pénzintézet van alakulóban Újpes­ten, 500.000 K alaptőkével. Az alapitók élén Lgró Gyula volt újpesti polgármester és Hadin­ger Adolf, a Phöbus villamos vállalatok rt. igaz­gatója állanak. Nagyszöllösi közgazdasági bank rt. cég alatt az ugocsamegyei Nagyszőllösön 100.000 K alaptőkével (500 drb. 200 K n. é. részvény) új pénzintézet alakult. Az igazgatóság tagjai:­­4a­ Karovits Alajos, Engel Soma, Elek F­ndre dr. (ügyész), Herman Lobi, Klein Zsigmond, Mar­­ko­vits Mór, Richter Adolf, Rapaport Aladár (ve­zérigazgatói, Rapaport Henrik, Schön­feld Dá­vid, Schönfeld Sámuel, Schwarcz Béni és Weits Dávid. Az Aradi polgári takarékpénztár rt. jan. 21-én tartandó közgyűlésén az igazgatóság ja­vasolni fogja, hogy 22.500 drb 160 K n. é. rész­vény kibocsátása utján az alaptőkét 3,600.000 K-ról emeljék fel 7,200.000 K-ra. Az Aradi pol­gári takrék­pénztár rt. 1888-ban alakult 1.800.000 K alaptőkével, amelyet 1909-ben 2.400.000 K-ra, 1911-ben 3.600.000 K-ra emel­tek fel. A Dési hitelbank rt. igazgatóságát kelle­metlen eset foglalkoztatja. Az intézet már ré­gebben üzletkörébe vonta oly követelések leszá­mítolását, amelyek külföldre irányuló áru­szállításokból eredtek. A leszámítolás akként történt, hogy az illető kereskedő bemutatta a vasút által kiadott feladó-vevényt és ennek alapján kifizették a feladónak követelését. Leginkább dívott e gyakorlat a helybeli tojás­­kereskedőknél, akik nagy mértékben szállítot­tak tojást külföldre. Hirsch Károly tojásnagy­kereskedő ürmödön a Déri hitelbanknál vas­úti vevények alapján 180.000 koronát vett fel. Későbben kiderült, hogy összesen csupán 78.000 K áru tojást sz'.'l­lott és ifjú 120.000 K-val károsította meg a bankot. Az ügyleteket, mint későbben kiderült, Fényes Sándor helyet­tes vezérigazgató az igazgatóság tudta és bele­egyezése nélkül kötötte meg és azt hiszik, hogy a kimutatott összegen kívül még sok hamis le­számított utalvány van, amelyekre árut tényleg nem küldöttek. — egyik verzió szerint még 150.000 koronára rúg az így származó kár. Az igazgatóság ennek következtében a napokban ülést tartott és elhatározta, hogy Fényes vezér­­igazgató-helyettes ellen elrendeli a fegyelmi el­járást. Fényes a hiány részbeni fedezésére ko­­zárvári birtokára bekebelezést engedélye­zett, egyben a lemondását is beadta és a bank­kel szemben írásbelileg is felelősséget vállalt a károkért. Az Aradi közgazdasági bank rt igazgató­sága elhatározta, hogy a január 14-én tartandó közgyűlésen az alaptőkének 3000 drb. 200 K n. é. részvénynek 210 K árfolyamon való kibocsá­tásával, 600.000 K-ról 1,200.000 K-ra való fel­emelését fogja javasolni. Az Aradi kereskedelmi bank rt. január 14-én tartandó közgyűlésén az igazgatóság in­dítványozni fogja az alaptőkének 500.000 K-ról 1,000.000 K-ra való felemelését. A Belényesi takarékpénztár, amely leg­utóbb 1911. febr. 5-én emelte az alaptőkét 300.000 K-ról 500.000 K-ra, január 21-én tar­tandó közgyűlésén 1 millió K-ra emeli fel alap­tőkéjét. Az igazgatóság javaslata szerint 2500 db 200 K n. é. új részvényt bocsátanak ki 280 K árfolyamon.­­ A Sopronn­egyei első takarékpénztár kapuváron január 4-én tartott közgyűlése el­határozta az alaptőkének 400.000 K-ról 600.000 K-ra való felemelését, 2000 db 100 K n. é. részvény kibocsátása útján. Az új részvényeket 2:1 arányban 122 K árfolyamon felajánlják a régi részvényeseknek, akik ezt az elővételi jogot febr. 1-től ápr. 1-ig gyakorolhatják. Az esetleg fenmaradó részvényeket az igazgatóságból és felügyelő-bizottságból álló szindikátus veszi át 132 E árfolyamon. A közgyűlés elhatározta, hogy­ Fertőszentmiklóson fiókot állít fel és a fiók vezetőségének képviselőit: Baán Jenő fer­­tőszentmiklósi plébánost és Guzmics Gusztáv fertőszentmiklósi jegyzőt beválasztotta az igaz­gatóságba új tagokul. A Liptószentmiklósi takarékpénztár, amely 1871-ben alakult 160.000 K alaptőkével, ja­nuár 21 én tartandó rendkívüli közgyűlésén felemeli az alaptőkéje­. Az igazgatóság javaslata szerint a tartalékalapból 240.000 K-t az alap­tőkéhez csatolnak, a 800 drb 200 K n. é. rész­vényt bevonják, illetve 500 K névértékűekre cserélik be, továbbá 200 drb 500 K n. é. új részvényt bocsátanak ki, altvával az alaptőke 500.000 K-ra emelkedik. Az új kibocsátású részvényeket 4 : 1 arányban 550 K árfolyamon ajánlják fel­ a régi részvényeseknek. A Munkácsi kereskedelmi bank rt. igaz­gatósága a közelebbi rendes közgyűlésen java­solni fogja, hogy az alaptőkét 400,000 K-ról emeljék fel 800.000 K-ra. E célból a tartalék­alapot az idei nyereségből egészítsék ki 200.000 K-ra, ezt csatolják az alaptőkéhez, továbbá bo­csássanak ki 667 drb 300 K n. é. uj részvényi­pari árfolyamon. A Kassai népbank dec. 27-én tartott köz­gyűlése az alaptőkét 600.000 K-ró! 000.000 K-ra emelte fel, 2000 drb. 150 K n. é. részvénynek 185 K árfolyamon való kibocsátásával. Az új részvényekből 1000 darabot az Egyesült buda­pesti fővárosi takarékpénztár vesz át. A régi részvényesek 4 : 1 arányban jan. 8-tól jan. 27-ig elővételi joggal bírnak. Az Újvárosi takarékpénztár rt. (Nagyvá­rad) január 14-én tartandó közgyűlésen az igazgatóság javasolni fogja az alaptőkének 200.000 K-ról 500.000 K-ra való felemelését, 1500 db. 200 K n. é. uj részvény kibocsátásával. Az Újvárosi takarékpénztár rt. 1910. okt. - án alakult 200.000 K alaptőkével. A Horvát-szlavón országos jelzálogbank (Zágráb) dec. 29-én tartott rendkívüli közgyű­lése elhatározta a Horvát-szlavón országos köz­ponti takarékpénztárral való fúzióját, oly mó­don, hogy a központi takarékpénztár részvénye­sei minden egy­es részvényükért 265 E árfolyam mellett egy Jelzálogbank-részvényt és 135 K készpénzt, ezenfelül az 1911-iki üzletév eredmé­nyének kártérítéséért 16 K-t kapnak. Kimondta a közgyűlés, hogy a fúzió lebonyolítása végett az alaptőkét 6 millió K-ról ,9 millió K-ra emelik fel, 15,000 darab 200 K n. é. új részvény kibo­csátása utján, mely részvények már az 1912. év nyereségében részesednek. Ezután a közgyűlés Wiedmann Ottót, a bécsi Unionbank igazgató­ját beválasztotta az igazgatóságba.­­ Evvel egy­idejűleg a Horvát-szlavón országos központi ta­karékpénztár is rendkívüli közgyűlést tartott és a fentieknek megfelelő határozat hozatalával hozzájárult a fúzióhoz. Az Economus részvényekre alapított hi­telintézet és takarékpénztár (Kolozsvár) Nagy­­enyeden fiókot létesített. A Gyöngyösi bank rt. a szolnokmegyei Jász­fény­szaru községben fiókot nyitott. A Viktória takarék- és hitelintézet rt. (Arad) átvette a Gyulavidéki takarékpénztár rt. (Gyula) borosjenői fióktelepét. Koronajáradék 4­­90.50 90.65 Osztrák koronajáradék 91.— 91.50 Budapesti bank 467.— 473.—­Hazai bank 311.50 314.50 Magyar agrár- és járadékbank 523.50 533.50 Magyar általános hitelbank 851.50 859.25 Magyar jelzáloghitelbank 494.50 498.— Magyar bank és kereskedelmi rt. 702.25 719.50 M. leszámítoló és pénzváltó bank 577.50 582.— Magyar telepítő és pare. bank 409.— 425.— Osztrák hitelintézet Gát.25 658.75 Osztrák-magyar bank 2005.— 2020.— Pesti magyar keresk. bank 4320.— 4388.—­Unionbank 624.— 628.—­ Belvárosi takarékpénztár 680.— 684.— Budapst-Erzsébetvárosi tkp. 582.— 590.— Budapesti tkp. és orsz. zálogk. 454.— —.­— Egyesült budapesti főv. takp. 2465.—• 2470.— Pesti hazai első tkp.-egyesület 18150.— 18400.— Foncsére 470.—■ 482.— Pannónia viszontbiztosító 4475.— 4400.— Budapest-szentlőrinci téglagyár 675.— 670.— Kőbányai gőztéglagyár 2250.— 2220.— Magyar aszfalt 71.50 54.50 Magyar ált. kőszénbánya 873.— 896.— Salgótarjáni kőszénb. 676.—• 688.50 Újlaki tégla- és mészégető 425.— 430.— Első magyar gazdasági gépgyár 465.— 460.— Ganz és társa—Danubius 4200.— 4320.— Nicholson-gépgyár rt. 268.— 260.— Rimamurány-salgótarjáni vasmű 679.50 696.25 Schlick-féle vasönt.­és gépgyár 505.— 515.— Budapesti ált. villám. 512.— 516.— Első magyar betűöntőde 455.— 465.— Első temesvári szeszégető 445.— 451.— Kábelgyár rt. 870.— 860.— Kőbányai polgári serfőző 722.— 732.— Magyar cukoripar 3137.— 3100.— Adria tengerhajózási 535.— 540.50 Atlantica tengerhajózási 307.— 306.50 Bpesti közúti vaspálya-társaság 817.75 821.— Bpesti villamos városi vasút 421.50 423.50 Budapest—újpest—rákospalotai 313.— 314.­— Déli vasút 110.— 114.— Osztrák-magyar államvasut 730.— 735.50 3 Gabona és őrlemények. Magas Korpa-árak. Egy korpa-nagykereskedőtől a követ­kező információt vettük. Az utolsó időben a korpaárak nagy emel­kedést mutatnak és e napokban már 15.0­K-t fizettek kész finom búzakorpáért métermázsán­ként budapesti paritáson. Rozskorpa aránylag még drágább. Ez a legmagasabb korpaár, amely nálunk az utolsó huszonöt vagy talán harminc esztendőben egyáltalában felszínre került és amint a jelekből következtetni lehet, még to­vábbi emelkedés lehetséges, különösen akkor, ha a tél, amely későn kezdődött, messzire talál bele­nyúlni a tavaszba. A korpa-árak horribilis magassága az idei takarmányhiányban, valamint a száj- és köröm­fájás nagy elterjedésében leírja közvetlen ma­gyarázatát A korpahiány és állandóan sürgős korpa­kereslet nemcsak nálunk érezteti hatását, hanem egész Európában, különösen Németországban, ahol hasonló viszonyokra emberemlékezet óta nem volt példa. Németország nagy korpafogyasz­tásával a világ összes tájékairól szokott olcsón korpát vásárolni s a normális korpaár 75—75 M, tonnánként olt német holland vagy belga ki­kötő. Jelenleg 125—135 M a jegyzés s a ké­sőbbi hónapokra még további 5 M report érvé­nyes. Levante korpa, mely máskor 7—8,50 fr, cif Géria, ma könnyen ér el 13—14 fr-t e re­lációban. Ausztria-Magyarország már eddig is sok korpát importált s a közeljövőben, valamint a hajózás megnyíltával további jelentős korpa­importok várhatók, mert­ a belföldi malmok ter­melése nem képes a nagy keresletet kielégíteni. Szálas takarmányneműek 1911-ben. FUCHS JÓZSEF takam­ánykereskedő jelentése. Az elmúlt esztendőben a széna- és szalma­­üzletben kevés változás volt észlelhető, ha a julius, augusztus és szeptember hónapok tartós forróságától és szárazságától eltekintünk. A nagy szárazság az ország egyes vidékein ugyanis gátolta a sarja utánnövését és a vetett takar­mány, lucerna, here, stb. többszöri kaszálása is teljesen elmaradt. Miután a szárazság majd az egész aratási időn át tartott, a széna ára a budapesti heti­

Next