Magyar Kereskedők Lapja, 1916. július-december (36. évfolyam, 27-53. szám)

1916-07-01 / 27. szám

2 MAGYAR KERESÉSROK LAPJA ^Vállalkozók'^* Iparosok Lapja) 1916. julius 1. hogy ezt a végrehajtási utasításba foglalt még olyan részletes irányítással is ellen­súlyozni lehetne..­­ . ’ ' A IFI.­­osztályú kereseti adónak maxi­mális főösszegben való kontingentálása a pénzügyi hatóságoknak az adóbevételek emelésére irányuló buzgóságára ugyan két­ségtelenül némiképpen mérséklétig hatna, főként olyan szankció mellett, hogy a túl­­bevétel az adózók javára esik. Egyébként azonban a kontingen­tálás egyál­t­alában nem óvná meg az egyes adókötelezetteket attól, hogy rajtuk a törvény hiányossága vagy hibás volta folytán sérelem essen. Velük igazságtalanság történjen. Erre való tekint.,­tettel a III. osztályú kereseti adó tekinteté­ben ismét csak azt a megoldási­ módozatot ajánlhatjuk, melyet a M.­­k. L. legutóbbi számában ismertettünk. Svájci levél. Zürich, junius hő. A világháború, melyben a Svájcot körül­záró öszes hatarnaik részt vesznek, erősen meg­bénította Syrjc gazdasági fejlődését. Az építő­­ipar teljes pangása valóságos ingatlan­válságra vezetett A nagy városok, elsősorban Zürich, tele­­vannak mindenféle idegen kereskedőkkel, importőrökkel, transzportőrökkel és exportő­rökkel, akik a fő­utcának, a Bahnhofstrassénak internacionális jelleget kölcsönöznek. Ezek az emberek nem produkálnak, csak kereskednek. A fő­­kereskedelmi cikk, a „kiviteli engedély“. Vannak olyanok, akik ezzel naponkint több száz frankot keresnek . A­ zürichi polgárság szigorúan semleges. A Bahnhofsterassén minden­féle nyelven lehet ke­reskedni és üzleteket kötni. Még senkit se ért­entedás azért,­ mert boche, proboche, vagy antiboche volt. Csak az a kérdés merül fel a Bahner'ofstras­sé«', hogy miért nem­ csinál maga a semleges svájci ember-i­ üzleteket? Miért ke­­­­resnek csak az idegen üzért-'hmmen a sváj­ciak ,d­rágán­ fizetik, meg a semlegességét azáltal, hogy: állandóan mobil­­álva vannak?' éV-háboru, magával hoz­za a kereskedelmi háborút.. Mi semlegesek sjjkat, tuduignk­ erről beszélni­ A, zürichi Bahnhofsfcrasse a háborús kereskedelem , főiskolája .lett, ,ahol a kereske­delmi­­háborút­­ tanulják, it­t ' V. Zürich ma valóságok nemzetközi gazdasági centrum. 200.000 lakosa közül mintegy, 35—40% külföldi, köztük 35.000 német, 51—600­­osztrák és magyar­­és 15.000 olasz., Berlin, melynek 3 millió lakosa van,­­távolról sem olyan kozmo­­politikus, mint Zürich, mert ott mindössze 50.4­00 külföldi él. A zürichi benszülöött polgá­rok szívesen látják városuknak ezt a , kozmopo­­­­lita jellegét és nagyon toleránsul viselkedik az idegenekkel szemben. ...... "Mindazonáltal ez a­ nemzetköziség sok zü­richi­ Bolgárnál* már az idegeire­ megy. A város vezető köreiben máris fontolóra veszik,­­hogy be­tegyék-e revizió alá­­a­­letelepedési feltétele­ket.­­ Lehet, hogy háború után szőnyegre kerül az a kérdés is, hogy továbbra tűrjék-e azt a Taisser faire, taisser aller et passer­­politikát, mely­ a Bahnhof strasse­ exterritorializálására vezetett. K. H. ■ Szavatolt tiszta­­ málnaszörp [ « ■ 700 méter mázsa­­ azonnal szállítható i Schrank Béla és Ölön­­. . csász.és kir.­­ udv.szállitók ki­körgyárából | Esztergom [ ' ----- ( 4129 c Eazxrjoliacnrmrm­­iri] Pénzügyi és tőzsdei hírek. Értéktőzsde. Nagyon csekély érdeklődés mellett az irányzat tartott volt és egyes részvé­­nyekben a kereslethez mérten nagyobb árfo­lyam-emelkedések is voltak észlelhetők. Mint­hogy azonban a forgalom a legszűkebb, keretek között mozgott, az élénkség csak átmenetinek­­bizonyult. A zárlat­ bécsi eladásokra ellanyhul, Zárlatkor jegyez: Magyar hitel 851.— Leszámi­­tolóbank 488.—, Jelzálogbank 371.—, Keres­kedelmi bank 4030.—Hazai bank 285.—, Ma­gyar bank 524.—, Fabank 301.—, Parcellázó­bank 467.—, Salgó 784.—, Esztergom-szász­­vári 525.—, Gummi 770.—, Schlick 295.—, Osztrák államvasut 720.—, Közúti 646.—, Vá­rosi 310—Adria 740.—, Urikányi 394.— K.. A Magyar tisztviselők­ takarékpénztára rt., mint közöltük, új biztosító társaságot alapít, 1, esetleg 2 millió K alaptőkével. A bank igaz­gatósága most­ július 116-ra rendkívüli , közgyűl-.. lest hiv egybe, melynek­ napirendjér­e­ kitűzte, az uj biztosító társaság megalapítását és ezzel kapcsolatban az alapszabályok módosítását. Az Egyesült szolnok-doboka megyei bank és takarékpénztár rt. (Dés) k iegy­esülni fog a kolozsvári Mezőgazdasági Bank és takarékpénz­tár rt.-gal és ebben a tárgyban július 2-ra rend­­kivüli közgyűlést hívott egybe. Az Egyesült szolnok-dobokam­egyei bank és takarékpén­ztár rt. a Dési leszámítolóbank rt., a Szolnok­­dobokamegyei takarékpénztár rt. és a dési Általános takarékpénztár rt.­­fúziójából 1943- ban keletkezett, alaptőkéje 600.000 K. A kolozs­vári Mezőgazdasági bank és takarékpér­lár rt. 1894-ben alakult és alaptőkéje 300.000 K. A Tolnavisl­éki, takarékpénztár (Tolna), a Szekszárdi takarékpénztárral­ szorosabb kap­csolatot létesített, a felszámolásban levő Merkúr­­cipőgyár rt.-hoz való viszonyát pedig végleg megszüntette és a takarékpénztárnak a nevezett iparvállalattal szemben fennálló követelését a Tolnavidéki takarékpénztár ez idő szerinti rész­vényeseire engedményezi. Hogy a szanálás biz­tosítható legyen, az intézet alaptőkéjét a rész­vények lebélyegzésével TSzíJJOO­K-rá te­száflitfittu és egyben az alaptőkét új­ részvények kibocsátá­sával ,100.000 K-ra felemelik.­Az u­j részvényeiket a Szekszárdi takarékpénztár vette át. A­ Tornavidéki népbank rt. (Torny) az léső október 1-­án etna?orm­oft‘ 'átaisfofte-"ert kéré­st most viszi- keresztül- az eddigi' 100.1­00 K alapiaké 11­00 drb 100 K n- és uj. részvény, kibocsájtása által, 200­ 000 K-fa. fog, felemfítetje, A- régi-részA^-nye.fe­­ket két drb régi részvény Salán eVívjteti jog illeti egy drB uj részvény átvételére- Az­ aláírás záróideje junius 30. J. £ . . ... . •1 .tilos a kenyérnek és más­­péksütőméétyeknek előállításához szükséges munkát végezni. A ti­lalom kiterjed a vendéglősökre, korcsmáro­­sokra, kávéházakra,­­ fürdőintézetek­.tulajdono­saira i­x, akik kenyeret vagy­­ péksüteményt el­adás céljából állítanak elő. A Tilalom, alá­, esnek a cukrászok is oly sütemények előállítása te­kintetében, melyek készítésével a pékiparosok is foglalkoznak.""­­ • A szerbiai termés értékesitésére :'a­' bel­grádi­ katonai parancsnokság kebelében., egy kü­lön szervezet, a cs. és kir. termésértékesitő központ (K. u. k. Ernteverwertungszentrale) alakult, melynek vezetője Ander­le kapitány, ennek­­helyettese pedig Kasztl főhadnagy, aki békében a fiumei kereskedelmi -és iparkamara Titkára. A­ szerbiai termés betakarulását ez a hivatal fogja végezni és pedig bizományosok útján. Bizományos, minden b­erisäultött gabona­­kereskedő jel­ét', aki a háboru.1/ megelőző ^idő­ben is foglalkozott' g,aboná.kere.Skedess pl, p/jlitt­­scailag nfegbizhat p, „és”-a/ idegátlapitált folyaegkot a kéfait p i.paia.óéShokságnál letétbe, helyezi. A bi­zományosok saját 'számlára vásárolj­ak a maximált áron, maguk tartoznak készpénzben ’kifizetni a gabona árát a­ termelőnek.. del -ami­kor a gabonát a’■kerületi parancsnokság rak­tárába szállítják, az ár kétházihad részét fel­vehetik a katonai hatóságoktól. A fenmar­adó vételárat és a' métermázsánként egy korona öt­­ven­ fillérben megállapí­tott jutalékot az előétel­kor kapják­ meg. A termésértékesítő központ a katonai '■parahcsnpkság kebelében mű­ködő gazdasági’'csoport alá van rendelve, a központ­hoz kereskedelmi tanácsadókul 'beosztották' a magyar h­aditerm­ény több megbizottját ht. Szénában és szalmában csekély behozatal és jó kerestet­ volt. Eladatott, középmiinőségű­, jobb és elsőrendű széna­­8—fi­ muhar 10—-13, áb­raszalma­­5--6, zsupSzalma 7-10, szecska 8-30 K ISO kgk­ént. • házhoz­­szállítva. Préselt széna. 9­-8 1 I, préselt szalma 5.—6 K 50 kgk­ént a józsefvárosi pályaudvarnak­Uj gőzmalom Opalánkán.­­A­z Ár/iön József­­ ex dácsái -cég ításu­ 120 mm. őrlőképességir-göz­­ malmot épített' O pa'lái­káé' és,-, egyben átvette­­az ot­tanh kolesztoszáritó és­ átvételi ,,helyiségű épü­leteit.» A malom vislte­tőjei: Á'r­ iön József.' . . , A Magyar bank­­ uj. m­alom-ér­­ekeltségei. . ... Magyar- bank és kereskedelmi , rt. ' m­egvásá­­­­roltá já ■ makói 7,Hitler Rudolf és . társai gőzma­­lom -és siéggifór rt.: hOtkODÖ K részvényeinek többségét: 'továbbá a Teájé­rvár­i ITS nyári. 'tfőz­­zjuannm­­ rt. 8(10.090 K részvényeinek 1'T fele­­részét. Ez utóbbi imalö'hinák 'kizárólagos t­ulaj­­­donos az-a- Herrmaje-i Bertalan cég­­lótt, amely­nek főnöke,-Herzm­urr­t.férjő "továbbra is'-' hireg­­marad a.in­atömrvállalat élén. A A­agyar bank­­ képviselőit ,a­­legközelebbi­­ közgyűlésen , bevá­lasztják­­a társaság iga­zgatóságába.. »­­A-­Bansági malomipar rt. részvényeinek földiségét az Első, bmhiposti -gőzmalmi ék át­vette, az O­sztrák-ringijar. áttamvasút-társttság­­tól. A Bánsági-malomipar rt. az ‘ osztrák-ma­­gyar ál­la rovásul társaság’ oravicai és belgsáni és az­ Adler. a Vilnur- és skai cég-perselé'gőzmal­mainak, átvételére 1914-ben alakult 950.000 K • alaptőkével. '-v .­anpfj .- •’ ' -A Borsod-m­iskolci • és debreceni István­­gőzmalom rt. (Miskolc) június 26-án tartott közgyű­lésén elhatározta,' hogy részvényenként, ' úgy mint ‘a múlt' évben, &? K /0.0% . oszta­lék fizettessék, ki. V .rsszgyűjtés az '5.200..OOO K alaptőkének fi.opO.BOO K ra való felen­elése . vé­gett egyidejű­leg 0.500 darab 200 ,K névértékű részvény kibocsátását határozta el, melyek a részvényeseknek -500­­K 'árfolyamon fognak* fel­­ajánltatni. - j • » - ' A fiumei rizshántoló porc. A Fiumei' első magyar rizshánttotó- és rizskeményitőgyár rt. ‘-330.000 K erejéig kártérítési pert'inditott Fiume városa ellen, mert a város, a mult gyben akkor rekv­irált, métermázsánként 70-Kiért, mintegy . 30- 40 vagyon rizst, mikor a rizs ára ,140 K­­alL - A ,uik­mei törvény­szék megk­­apityán az­­ illetékességet, a várost:­­kötelezte, hogy fizessen. A város a budapesti Ítélőtáblához fordult, amedy az­ elsőfoku bíróság­ is­életét m­egsemmisi­­xi­tte, mért­eltvél­ az­ ügynek elbirálásáig a biró­­ság fiein illetékes. A város­ a kormány felhatal­­mazásával rekvirál és...eljárását a kormány jóváhagyta. Ift­óbb foglalkozott ezzel pz ügygyel a Kúria és jóváhágtjta a. tábla ítéletét. ^ r­. v.g. ^ » -tr-Gabona és őrlemények. Milyen a lér-mést A .földrmui&n'to i-,':$mi­­niszter az eddigi szokáslél eltérőlég nem ad ter­­méstudósítást s legkevésbbé sem tájékoztat a jövő termés számszerű eredményiről. Ez ,­min­denesetre az eddigi tapasztalatokon alapuló ren­delkezés, amelyek óva intik a’ kormányt ',és -köz­véleményt attól, hogy épp a jelenlegi súlyos viszonyok között felesleges csalódást okozzon. A csalódás bizonyos tekintetben már a folyó évben is megvan, mert a májusi­ állapot szerint joggal hihettük, hogy az aratás igen korán. fog megkezdődni. Mindenesetre így, is korai aratásra vagyunk elkészülve, de az állandó hideg és esős idő, mely június havát jellemezte, erősen visz­­szatartotta a gabona érését. A­ borongok, nedves junius különben a terméskilátásokat, különösen a rozsdával terhelt buzátlát­,­ erősen megjaví­totta, kivéve talán ott, ahol a búza turbuja volt s a sok esőzés megdöntötte. A végleges ered­ményről végleges képet majd csak akkor alkot­hatunk, ha a termés már a zsákokban lesz. Ehhez pedig szép száraz, nem túl meleg időre és elegendő munkáskézre volna szükségünk. A szép idő már egy hét óta tart is, de­ munkás­kéznek Országszerte nagy híjjával vagyunk s tulajdonképpen, ha valami tekintetben aggoda­lomra van ok, úgy bizonynyal teljesen jogosult az a gond, hogy az idei termés betakarításánál az eddigieknél is nagyobb nehézségekkel kell a gazdáknak megküzdenie. Az éjjeli munka eltiltása a sütőiparban. A kormány 2040/1916. M. E. szám alatt ren­deletet adott ki, melynek értelmében az­­esti hat órától reggeli hat óráig terjedő időben HBiBraaaEsegBHNamanMSBiBffims" SoiLux Prizma Gyár Budapest G­yár: VII., Ilka-utCa 6. Telefon 153 - 01. □ □ Központi iroda : V., Fáik Miksa-utca 3. Telefon 1­45. -r Ragacs nélküli üvegtetők. Prizmás és tűzbiztos üvegezések. Vasablakok. Vasszerkezetek. Kovácsmunkák 4416

Next