Magyar Kereskedők Lapja, 1917. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)

1917-01-06 / 1. szám

1917 január 8. MAGYAR KERESKEDŐK LAPJA (Vállalkozók és Iparosok Lapja)’­ Pénzügyi és tőzsdei hírek. Az értéktőzsdei az ünnepek által megsza­kított üzleti héten a spekuláció tartózkodó állás­pontot foglalt el és így üzlet alig jött létre, pén­teken azonban a forgalom megélénkült és első­sorban Ri­in­i iránt mutatkozott fokozott érdek­lődés és ennek a hatásra alatt a kurzusa tegnap óta kb. 15 koronával megjavult: zárlatkor nye­­reség-leibonyolításokra a plusz néhány koroná­val csökkent. A bankpapírok iránt is kedvezőbb vélemény nyilvánult és ezeknek kurzusai is megja­vultak: főleg Agrárt keresték és itt kb. 10 K-s emelkedést észleltünk. A Fegyver és a Schlick szilárd. A Lipták néhány koronával só­­s ült. A Gummi 980 K-t jegyzett, de a zárlatkor néhány koronával olcsóbb volt. A szénért­ékek szilárdabbak. Hosszabb szünet után Esztergom­­szászváriban is jött létre üzlet. Salgó változatla­nul jegyzett, míg Észak-magyar kőszén néhány koronával javult. A Brassói cellulózé 5 K-val csökkent. A járadékpiac folytatólagosan szilárd. A Cukor és az Államvasut néhány koronával emelkedett. A zárlat a következő: 4% Járadék 77, Agrár 579, Magyar hitel 948.50, Leszámítoló 539, Fabank 459.50, Parcellázó 625, Hazai bank 323, Magyar bank 640, Mer­kur 253, Jelzálogbank 416, Forgalmi bank 455, Belvárosi takarék 565, Pesti hazai 16.575-600, Általános takarék 648, Rima 851, Fegyver 970, Schlick 348, Lipták 327, Államvasut 790, Salgó 790, Esztergom szászvári 618, Északmagyar kőszén 431, Brassói cellulóz 351, Cukor 3325 3­35, Vasúti forg. 430, Gummi 978, Adria 360, Beocsini 790, Közúti 748, Városi 350, Borsod­­miskolci gőzmalom 380, I­rikányi 415 K. A devizapiacon az új rend hatása ezen a héten még alig volt érezhető. Az árfolyamok lényegesebb változást nem tüntetnek fel, kivéve a rubelt, amelynek a kurzusa 3.35-re szökött fel. A hollandi forint (374.50), márka (156.40) és svájci frank (184.5) nem változtak. Bolgár láva 125 tel jegyeztetik. A skandináv koronák egy nüanszszal hanyatlottak.­­ Az érdekelt kö­rökben arról panaszkodnak, hogy az új deviza­­rendelet egyes szakaszai nagyon homályosak, úgy, hogy még a legavatottabb szakemberek se tudnak azokon eligazodni. Érdekes, hogy egyes kérdésekre vonatkozólag az osztrák-magyar bank, mely a deviza­re­ndelet tulajdonképeni végrehajtója, sem tudott felvilágosításokat adni és a kérdezősködőket a pénzügyminisztérium­hoz utasította. Úgy látszik, hogy ezt a rendele­tet is a miniszteri bárókban, az érdekelt szak­körök meghallgatása nélkül csinálták. A Pesti Kizsi első takarékpénztár egyesület január 4-én tartott közgyűlése elhatározta az alaptőkének 15 millió K-ról 20 millió K-ra való fölemelését 2500 drb 2.000 K n. é. új részvény­nek 13.000 K árfolyamú kibocsátása útján. A közgyűlés a jelenlegi részvényeseknek elő­vételi jogot biztosít január 20-ig. Elhatározta továbbá a közgyűlés, hogy a tőkefelemelés keresztülvitele folytán befolyó 32­­1 millió K-ból 5 millió K az alaptőkéhez, 4.973.414 K a rendes tartalékalaphoz ennek 25 millióra leendő kiegészítésére, 10 millió K a külön tar­talékalaphoz, 9.521.675 K a rendkívüli tartalék­alaphoz, 1.500.000 K a nyugdíjalaphoz csatol­­tassék és a fennmaradó 1.504.910 K az alaptőke­­felemeléssel kapcsolatos mindennemű költség levonása után, az ázsió-tartalékalaphoz h­assék. Ezzel az egyesület saját vagyona, a fejtett tar­talékokat nem számítva, több mint 100 millió K-ra fog rúgni. A Hazai bank rt. január 5-én tartott köz­gyűlése elhatározta az alaptőkének 10 millió bí­rói 50 millió K-ra való felemelését. 50.000 drb 200 K n. é. uj részvény bocsátanak ki. Minden 4 régi részvény egy új részvény átvételére jo­gosít­ás”­­K árfol­amon. Az Ingatlan és bankforgalmi rt. január 13-án tartandó közgyűlésén az alaptőkét 10.000 K-ról 120.000 K-ra emeli fel. A vállalat 1911-ben alakult, igazgatóságának tagjai Fejér Lajos és Dénes László! •A háborúban még nem tett közzé mérleget. Az 1913. évi mérleg 585 K nyereséggel zárult. A Közgazdasági és parcelhizóbank rt. (Po­zsony) január 21-én tartandó közgyűlésén az igazgatóság javasolni fogja, hogy a jelenlegi 2500 drb 140 K n. é. részvényt cseréljék be 1750 drb 200 K n. é. részvényre és az alaptőkét, 1750 drb 200 K n. é. uj részvény­ kibocsátása utján, 350000 K-ról emelték fel 700.000 K-ra. Az intézetet a Magyar telepítő és parcellázó­­bank rt. és a Magyar agrár- és járadékb­ank alapították 1910-ben 500.000 K alaptőkével, amelyet 1916-ban az 1915. évi 161.542 K vesz­teség eliminálása céljából 350.000 K-ra szállí­tották le, az eredetileg 200 K n. é. részvények névértékének 140 K-ra való lebélyegzésével. A N­yugat magyarországi bániaegylet rt. (Po­zsony), amely 1914-ben olvasztotta magába a Galántai hitelintézetet, legközelebb megtartandó közgyűlésén valószínűen el fogja határozni az Egyesült budapesti fővárosi takarékpénztárral való szorosabb érdekközösséget. A Nyugat­­magyarországi bánhegylés 1912-ben alakult 400.000 K alaptőkével, amelyet a Galántai hitel­­intézet beolvasztásakor 550000 K-ra emelt fel. A bank négyéves fennállása alatt osztalékot még nem fizetett. A Szabolcsi hitelbank (Nyíregyháza) dec. 27-én tartott közgyűlése elhatározta az alap­tőkének 500.000 K-ról 750.000 K-ra való fel­emelését 500 drb 500 K n. é. új részvény ki­bocsátása útján. Az új kibocsátású részvények­ből 200 darabra a régi részvényeseknek van 5:1 arányban 660 K árfolyamon* elővételi joguk, míg a fennmaradó 300 drb részvényt a Magyar általános hitelbank veszi át ugyancsak 660 K árfolyamon. A felpénzből befolyó 80.000 K-t a tartalékalaphoz csatolják. Azok a részvények, melyekre az elővételi jogot nem gyakorolják, legalább 680 K árfolyamon közjegyző útján eladatmad. Az Első Koniát iparbank rt. (Zágráb) elha­tározta, hogy alaptőkéjét 500.000 K-ról 1 millió K-ra emeli föl 5000 drb 100 K n. é. új részvény kibocsá­tása útján. Az intézet 1900-ban alakult. Gabona és őrlemények. Első újvidéki hengermalom rt. cég alatt a napi 500 mm. őrlőképességű Hafner Károlyt fia-féle újvidéki hengermalom és tengeriszám­la átvételére a Pesti Viktória-malom égisze alatt 1 millió­­ alaptőkével új vállalat alakult Buda­pesten. Az­ igazgatóság tagjai: Adler Lajos, Bacher Emil, Bachmann Béla, Brunner Ede, Deutsch Antal, id. Földiák Vilmos, Guttmann Emil, Kelemen Lajos és Sidlauer Ignác. A fel­ügyelő-bizottság tagjai lettek: Balassa Henrik, W­ensz Ármin, Wellisch Lajos és Palóc Bódog.­­ A Friedmann Jakab-féle abai malmot meg- ; verte Schwnrrz Sándor. Takarmánynemüek. Szénában és szalmában csekély behozatal és jó kereslet volt. Eladatott: • kötéjiminőségü, jobb és­ elsőrendű széna 10—16,­­ muhar 15—19, ólom szalma 7—8, zsúp szalma ; 8.50—9.50, szecska 10 K 50 kg-ként házhoz szál­­­­litva. Préselt szalma 13—16, préselt széna 6.50—7.50­­ K 50 kg-ként a józsefvárosi pályaudvarom Szesz és szeszes italok. Megszűnt a szeszesitalon forgalma. A szeszpiacon uralkodó zilált viszo­nyokról csak nemrégiben nyilatkozott a pénzügyminiszter, úgy, hogy azokon sem­miképen segíteni nem tud és így valamely újabb intézkedés megtételének nem látja a célját. A miniszter eme nyilatkozata után meglepően hatott a kormány 1916 decem­ber 23-án kelt 4435/1916. M. E. sz. rende­lete, amely felhatalmazza a pénzügyminisz­tert arra, hogy az országban lévő égetett szeszes folyadékok arányos eloszlása és megfelelő áron való forgalomba hozatala érdekében megfelelő intézkedéseket tehes­sen, kimondván egyúttal azt, hogy a pénz­ügyminiszter rendelkezései ellen vétőkkel szemben az 1916 március 2-án kelt 748—­­ 1916. M. E. sz. rendelet büntető záradéka­­ lesz alkalmazandó. A szóban forgó rendelet 3. §-a szerint, aki a pénzügyminiszter rendelkezését meg-­­­szegi, az, amennyiben cselekménye súlyo-­­­sabb büntető rendelkezés alá nem esik, ki­­­ hágást követ el és 2 hónapig terjedhető el­, zárással és 2000 K-ig terjedhető pénzbünte­téssel büntetendő. Ha megállapítható annak a nyereségnek mennyisége, amelyet a tettes cselekményével illetéktelenül elért, az alkal­mazandó pénzbüntetés 2000 K-n felül a megállapított nyereség kétszeresével fel­emelt összegig terjedhet. A józan ész azt diktálná, hogy a kor­mány rendelkezéseivel nemcsak a jövőben szándékozik lehetőleg min­den visszaélést megakadályozni, hanem a múltban, leg­alább a közelmúltban, elkövetett visszaélé­sek kiderítését is lehetővé akarja tenni. Ám­de a hivatalt 748/1916. M. E. sz. rendelet nem tartalmazza azt a szalvéta intézkedést hogy a vevő, ha maximális áron felül vásá­rolt, de maga teszi meg a följelentést, a büntetés alól mentesül. Ilyen körülmények között senki sem meri bevallani, hogy a maximális árnál többet fizetett a szeszért, hanem minden esetben kivétel nélkül a vevő kénytelen a kárt viselni, mert nem­csak annak teszi ki magát, hogy a 748/ 1916. M. E. sz. rendelet büntető záradékát húzzák rá, hanem annak is, hogy a fizetett ártöbblet kétszeresét is rajta hajtják be. Az érvényben levő rendeletek szerint ugyanis a maximális áron felül fizetett ártöbblet a kincstárt illeti haszonrészesedés címén és ■ aki azt önként be nem szolgáltatja, jöve-­­déki kihágást követ el, amiért a beszolgál­tatandó összeg kétszeresét kitevő birsággal sújtandó. Az így­­fizetendővé váló birság te­kintetében valamennyi tettestárs egyetemes szavatossággal tartozik. Megeshetik tehát az, hogy hia a bírságot az eladón behajtani nem lehet,­­ már­pedig többnyire olyan ügynö­kök és alkalmi zugkereskedők voltak a ma­ximális áron felül gazdát cserélt tételeknek a vevővel szem­ben szereplő eladói, akiken az ilyen igen nagy összegekre rugó bírsá­gokat behajtani nem lehetett, mert a visz­­szaéléseket elkövető mezőgazdasági szeszfő­zőknek és más gyárosoknak majdnem ki­vétel nélkül volt annyi eszük, hogy stró­mannal dolgoztak és maguk szépen a hát­térben maradtak,­­ a vevőnek kell az egész bírságot megfizetnie. Ha tudjuk, hogy nem is olyan ritka eset volt, amikor a spirituszért hektoliter­­fokonként 20 K-t is meghaladó árat fizet­tek, míg a maximális ár 6 K volt, kiszá­míthatjuk, hogy egyetlen vagyon szesznél az így fizetendővé váló bírság meghaladja­ a fertály milliót. Nem szorul bővebb indokolásra, hogy nem igazságos az, hogy ilyen esetekben ki­zárólag a vevő viselje a dolog ódiumát, reá háramoljon az egész kár, míg az eladó a világot kinevethesse. Hiszen igaz, hogy a vevő is vétett a maximális árnál magasabb ár fizetésével a törvényerejű rendeletek el­len és így büntetést érdemel, de az olyan igazságszolgáltatás, amely az egyik félre méri ki azt a büntetést, amelynek két-há­rom vagy több fél között kellene megosz­tania, még­sem igazságos. A kormányrendeletnek ezen a hézagán; feltétlenül segíteni kellene azért is, mert különben az exisztenciáknak egész soroza­tát teszi a magában helyes rendelkezés tönkre, ami bizonyára nincs a kormány­­szándékában. Leghelyesebb volna annak­ kimondása, hogyha a vevő záros határidő alatt följe­lentést tesz, a maximális árak túllépésével elkövetett kihágás következményei alól a maga részéről mentesül, vagy legfeljebb enyhébb pénzbírsággal sújtható, de sem­mi­­esetre sem hajtható be rajta a kincstári ré­szesedést képező ártöbblet egyszerű összege sem, mert hiszen azt nem a vevő kapta, hanem az eladó. Ha az eladón a kincstárt megillető bírság behajtható nem volna, ki kellene puhatolni, hogy tulajdonképen ki ! Ajánl tavaszi vetésre: LUCERNÁT, tavaszi borsót, SZOLSO­S­­BÜXiJCNYT stb. S&SOÖKYCÍM: szemerov, BUDAPEST. TELEFON­SZÁM: 32-80. gazdaság nagnagykereskedése, Budapest, V., Széchenyi­ utca 7.

Next