Magyar Kereskedők Lapja, 1917. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)
1917-01-06 / 1. szám
1917 január 8. MAGYAR KERESKEDŐK LAPJA (Vállalkozók és Iparosok Lapja)’ Pénzügyi és tőzsdei hírek. Az értéktőzsdei az ünnepek által megszakított üzleti héten a spekuláció tartózkodó álláspontot foglalt el és így üzlet alig jött létre, pénteken azonban a forgalom megélénkült és elsősorban Riini iránt mutatkozott fokozott érdeklődés és ennek a hatásra alatt a kurzusa tegnap óta kb. 15 koronával megjavult: zárlatkor nyereség-leibonyolításokra a plusz néhány koronával csökkent. A bankpapírok iránt is kedvezőbb vélemény nyilvánult és ezeknek kurzusai is megjavultak: főleg Agrárt keresték és itt kb. 10 K-s emelkedést észleltünk. A Fegyver és a Schlick szilárd. A Lipták néhány koronával sós ült. A Gummi 980 K-t jegyzett, de a zárlatkor néhány koronával olcsóbb volt. A szénértékek szilárdabbak. Hosszabb szünet után Esztergomszászváriban is jött létre üzlet. Salgó változatlanul jegyzett, míg Észak-magyar kőszén néhány koronával javult. A Brassói cellulózé 5 K-val csökkent. A járadékpiac folytatólagosan szilárd. A Cukor és az Államvasut néhány koronával emelkedett. A zárlat a következő: 4% Járadék 77, Agrár 579, Magyar hitel 948.50, Leszámítoló 539, Fabank 459.50, Parcellázó 625, Hazai bank 323, Magyar bank 640, Merkur 253, Jelzálogbank 416, Forgalmi bank 455, Belvárosi takarék 565, Pesti hazai 16.575-600, Általános takarék 648, Rima 851, Fegyver 970, Schlick 348, Lipták 327, Államvasut 790, Salgó 790, Esztergom szászvári 618, Északmagyar kőszén 431, Brassói cellulóz 351, Cukor 3325 335, Vasúti forg. 430, Gummi 978, Adria 360, Beocsini 790, Közúti 748, Városi 350, Borsodmiskolci gőzmalom 380, Irikányi 415 K. A devizapiacon az új rend hatása ezen a héten még alig volt érezhető. Az árfolyamok lényegesebb változást nem tüntetnek fel, kivéve a rubelt, amelynek a kurzusa 3.35-re szökött fel. A hollandi forint (374.50), márka (156.40) és svájci frank (184.5) nem változtak. Bolgár láva 125 tel jegyeztetik. A skandináv koronák egy nüanszszal hanyatlottak. Az érdekelt körökben arról panaszkodnak, hogy az új devizarendelet egyes szakaszai nagyon homályosak, úgy, hogy még a legavatottabb szakemberek se tudnak azokon eligazodni. Érdekes, hogy egyes kérdésekre vonatkozólag az osztrák-magyar bank, mely a devizarendelet tulajdonképeni végrehajtója, sem tudott felvilágosításokat adni és a kérdezősködőket a pénzügyminisztériumhoz utasította. Úgy látszik, hogy ezt a rendeletet is a miniszteri bárókban, az érdekelt szakkörök meghallgatása nélkül csinálták. A Pesti Kizsi első takarékpénztár egyesület január 4-én tartott közgyűlése elhatározta az alaptőkének 15 millió K-ról 20 millió K-ra való fölemelését 2500 drb 2.000 K n. é. új részvénynek 13.000 K árfolyamú kibocsátása útján. A közgyűlés a jelenlegi részvényeseknek elővételi jogot biztosít január 20-ig. Elhatározta továbbá a közgyűlés, hogy a tőkefelemelés keresztülvitele folytán befolyó 321 millió K-ból 5 millió K az alaptőkéhez, 4.973.414 K a rendes tartalékalaphoz ennek 25 millióra leendő kiegészítésére, 10 millió K a külön tartalékalaphoz, 9.521.675 K a rendkívüli tartalékalaphoz, 1.500.000 K a nyugdíjalaphoz csatoltassék és a fennmaradó 1.504.910 K az alaptőkefelemeléssel kapcsolatos mindennemű költség levonása után, az ázsió-tartalékalaphoz hassék. Ezzel az egyesület saját vagyona, a fejtett tartalékokat nem számítva, több mint 100 millió K-ra fog rúgni. A Hazai bank rt. január 5-én tartott közgyűlése elhatározta az alaptőkének 10 millió bírói 50 millió K-ra való felemelését. 50.000 drb 200 K n. é. uj részvény bocsátanak ki. Minden 4 régi részvény egy új részvény átvételére jogosítás”K árfolamon. Az Ingatlan és bankforgalmi rt. január 13-án tartandó közgyűlésén az alaptőkét 10.000 K-ról 120.000 K-ra emeli fel. A vállalat 1911-ben alakult, igazgatóságának tagjai Fejér Lajos és Dénes László! •A háborúban még nem tett közzé mérleget. Az 1913. évi mérleg 585 K nyereséggel zárult. A Közgazdasági és parcelhizóbank rt. (Pozsony) január 21-én tartandó közgyűlésén az igazgatóság javasolni fogja, hogy a jelenlegi 2500 drb 140 K n. é. részvényt cseréljék be 1750 drb 200 K n. é. részvényre és az alaptőkét, 1750 drb 200 K n. é. uj részvény kibocsátása utján, 350000 K-ról emelték fel 700.000 K-ra. Az intézetet a Magyar telepítő és parcellázóbank rt. és a Magyar agrár- és járadékbank alapították 1910-ben 500.000 K alaptőkével, amelyet 1916-ban az 1915. évi 161.542 K veszteség eliminálása céljából 350.000 K-ra szállították le, az eredetileg 200 K n. é. részvények névértékének 140 K-ra való lebélyegzésével. A Nyugat magyarországi bániaegylet rt. (Pozsony), amely 1914-ben olvasztotta magába a Galántai hitelintézetet, legközelebb megtartandó közgyűlésén valószínűen el fogja határozni az Egyesült budapesti fővárosi takarékpénztárral való szorosabb érdekközösséget. A Nyugatmagyarországi bánhegylés 1912-ben alakult 400.000 K alaptőkével, amelyet a Galántai hitelintézet beolvasztásakor 550000 K-ra emelt fel. A bank négyéves fennállása alatt osztalékot még nem fizetett. A Szabolcsi hitelbank (Nyíregyháza) dec. 27-én tartott közgyűlése elhatározta az alaptőkének 500.000 K-ról 750.000 K-ra való felemelését 500 drb 500 K n. é. új részvény kibocsátása útján. Az új kibocsátású részvényekből 200 darabra a régi részvényeseknek van 5:1 arányban 660 K árfolyamon* elővételi joguk, míg a fennmaradó 300 drb részvényt a Magyar általános hitelbank veszi át ugyancsak 660 K árfolyamon. A felpénzből befolyó 80.000 K-t a tartalékalaphoz csatolják. Azok a részvények, melyekre az elővételi jogot nem gyakorolják, legalább 680 K árfolyamon közjegyző útján eladatmad. Az Első Koniát iparbank rt. (Zágráb) elhatározta, hogy alaptőkéjét 500.000 K-ról 1 millió K-ra emeli föl 5000 drb 100 K n. é. új részvény kibocsátása útján. Az intézet 1900-ban alakult. Gabona és őrlemények. Első újvidéki hengermalom rt. cég alatt a napi 500 mm. őrlőképességű Hafner Károlyt fia-féle újvidéki hengermalom és tengeriszámla átvételére a Pesti Viktória-malom égisze alatt 1 millió alaptőkével új vállalat alakult Budapesten. Az igazgatóság tagjai: Adler Lajos, Bacher Emil, Bachmann Béla, Brunner Ede, Deutsch Antal, id. Földiák Vilmos, Guttmann Emil, Kelemen Lajos és Sidlauer Ignác. A felügyelő-bizottság tagjai lettek: Balassa Henrik, Wensz Ármin, Wellisch Lajos és Palóc Bódog. A Friedmann Jakab-féle abai malmot meg- ; verte Schwnrrz Sándor. Takarmánynemüek. Szénában és szalmában csekély behozatal és jó kereslet volt. Eladatott: • kötéjiminőségü, jobb és elsőrendű széna 10—16, muhar 15—19, ólom szalma 7—8, zsúp szalma ; 8.50—9.50, szecska 10 K 50 kg-ként házhoz szállitva. Préselt szalma 13—16, préselt széna 6.50—7.50 K 50 kg-ként a józsefvárosi pályaudvarom Szesz és szeszes italok. Megszűnt a szeszesitalon forgalma. A szeszpiacon uralkodó zilált viszonyokról csak nemrégiben nyilatkozott a pénzügyminiszter, úgy, hogy azokon semmiképen segíteni nem tud és így valamely újabb intézkedés megtételének nem látja a célját. A miniszter eme nyilatkozata után meglepően hatott a kormány 1916 december 23-án kelt 4435/1916. M. E. sz. rendelete, amely felhatalmazza a pénzügyminisztert arra, hogy az országban lévő égetett szeszes folyadékok arányos eloszlása és megfelelő áron való forgalomba hozatala érdekében megfelelő intézkedéseket tehessen, kimondván egyúttal azt, hogy a pénzügyminiszter rendelkezései ellen vétőkkel szemben az 1916 március 2-án kelt 748— 1916. M. E. sz. rendelet büntető záradéka lesz alkalmazandó. A szóban forgó rendelet 3. §-a szerint, aki a pénzügyminiszter rendelkezését meg-szegi, az, amennyiben cselekménye súlyo-sabb büntető rendelkezés alá nem esik, ki hágást követ el és 2 hónapig terjedhető el, zárással és 2000 K-ig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Ha megállapítható annak a nyereségnek mennyisége, amelyet a tettes cselekményével illetéktelenül elért, az alkalmazandó pénzbüntetés 2000 K-n felül a megállapított nyereség kétszeresével felemelt összegig terjedhet. A józan ész azt diktálná, hogy a kormány rendelkezéseivel nemcsak a jövőben szándékozik lehetőleg minden visszaélést megakadályozni, hanem a múltban, legalább a közelmúltban, elkövetett visszaélések kiderítését is lehetővé akarja tenni. Ámde a hivatalt 748/1916. M. E. sz. rendelet nem tartalmazza azt a szalvéta intézkedést hogy a vevő, ha maximális áron felül vásárolt, de maga teszi meg a följelentést, a büntetés alól mentesül. Ilyen körülmények között senki sem meri bevallani, hogy a maximális árnál többet fizetett a szeszért, hanem minden esetben kivétel nélkül a vevő kénytelen a kárt viselni, mert nemcsak annak teszi ki magát, hogy a 748/ 1916. M. E. sz. rendelet büntető záradékát húzzák rá, hanem annak is, hogy a fizetett ártöbblet kétszeresét is rajta hajtják be. Az érvényben levő rendeletek szerint ugyanis a maximális áron felül fizetett ártöbblet a kincstárt illeti haszonrészesedés címén és ■ aki azt önként be nem szolgáltatja, jöve-déki kihágást követ el, amiért a beszolgáltatandó összeg kétszeresét kitevő birsággal sújtandó. Az ígyfizetendővé váló birság tekintetében valamennyi tettestárs egyetemes szavatossággal tartozik. Megeshetik tehát az, hogy hia a bírságot az eladón behajtani nem lehet, márpedig többnyire olyan ügynökök és alkalmi zugkereskedők voltak a maximális áron felül gazdát cserélt tételeknek a vevővel szemben szereplő eladói, akiken az ilyen igen nagy összegekre rugó bírságokat behajtani nem lehetett, mert a viszszaéléseket elkövető mezőgazdasági szeszfőzőknek és más gyárosoknak majdnem kivétel nélkül volt annyi eszük, hogy strómannal dolgoztak és maguk szépen a háttérben maradtak, a vevőnek kell az egész bírságot megfizetnie. Ha tudjuk, hogy nem is olyan ritka eset volt, amikor a spirituszért hektoliterfokonként 20 K-t is meghaladó árat fizettek, míg a maximális ár 6 K volt, kiszámíthatjuk, hogy egyetlen vagyon szesznél az így fizetendővé váló bírság meghaladja a fertály milliót. Nem szorul bővebb indokolásra, hogy nem igazságos az, hogy ilyen esetekben kizárólag a vevő viselje a dolog ódiumát, reá háramoljon az egész kár, míg az eladó a világot kinevethesse. Hiszen igaz, hogy a vevő is vétett a maximális árnál magasabb ár fizetésével a törvényerejű rendeletek ellen és így büntetést érdemel, de az olyan igazságszolgáltatás, amely az egyik félre méri ki azt a büntetést, amelynek két-három vagy több fél között kellene megosztania, mégsem igazságos. A kormányrendeletnek ezen a hézagán; feltétlenül segíteni kellene azért is, mert különben az exisztenciáknak egész sorozatát teszi a magában helyes rendelkezés tönkre, ami bizonyára nincs a kormányszándékában. Leghelyesebb volna annak kimondása, hogyha a vevő záros határidő alatt följelentést tesz, a maximális árak túllépésével elkövetett kihágás következményei alól a maga részéről mentesül, vagy legfeljebb enyhébb pénzbírsággal sújtható, de semmiesetre sem hajtható be rajta a kincstári részesedést képező ártöbblet egyszerű összege sem, mert hiszen azt nem a vevő kapta, hanem az eladó. Ha az eladón a kincstárt megillető bírság behajtható nem volna, ki kellene puhatolni, hogy tulajdonképen ki ! Ajánl tavaszi vetésre: LUCERNÁT, tavaszi borsót, SZOLSOSBÜXiJCNYT stb. S&SOÖKYCÍM: szemerov, BUDAPEST. TELEFONSZÁM: 32-80. gazdaság nagnagykereskedése, Budapest, V., Széchenyi utca 7.