Magyar Kereskedők Lapja, 1917. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)
1917-07-07 / 27. szám
Jlarminestetecyl évfolyam Budapest, 1917. julius 7- 27. szám Főszerkesztő: Kormos Alfréd MEDJESJEN MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, V. Sas u. 13. Felelős szerkesztő: Kormos Pál MAGYAR LLOYD Poltiljai lap. A Kereskedelem, nagyipar, vállalkozás és szállítás Közlönye. VÁLLALKOZÓK ÉS IPAROSOK LAPJA rendes ingyen-melléklettel A Magyar Kereskedők Lapja előfizetési ára, a Vállalkozók és Iparosok Lapja melléklettel együtt, Magyarország, Ausztria és Bosznia részére Egy évre-------------------------24 . Félévre --------------------------13 K Társaskörök, kávéházak, egyesületek, viszontelárusítók stb. részére egész évre 48 K, félévre 26 korona. Lapunk mai száma — Vállalkozók és Iparosok Lapja rendes ingyen melléklapunkkal — 32 oldal. A hétről. A gyorsított eljárásról szóló törvény "egyik legcsúnyább merénylete volt a letűnt Tisza-kormánynak a közszabadságok, de főleg az ország kereskedő és iparos osztálya ellen. E törvény megváltoztatását első feladatául tűzte ki az új rezsim igazságügyminisztere, Vázsonyi Vilmos, akinek úgyszólván első hivatali ténykedése volt az az ankét, amelyet ebben a tárgyban összehívott. A kereskedelemellenes munkapárti uralom e szégyenfoltját az ankét úgyszólván egyhangúlag elítélte és az ország első bírái és szakértői mondták ki róla a lesújtó ítéletet: egyértelműleg megállapították, hogy a gyorsított eljárást sürgősen meg kell szüntetni. Ha a polgárokat megkérdezi, azok is tapsolnak a szándékhoz, mely gyorsan eltünteti a jusztremordok forrását és szabad utat enged az ír t azsdeszolgáltatásnak. Aggódva halljuk ezzel szemben, hogy a miniszter félmunkát akar csak végezni, revideálni, enyhíteni akarja, de végeredményben megtartani szándékozik a gyorsított eljárást. Holott a toldozás itt sem fog sokat érni: ahogy az ankét egyik résztvevője, Vargha Ferenc kúriai tanácselnök mondotta, az egész kivételes eljárási szabályzatnak egy tollvonással való hatályon kívül helyezése kívánatos az ország nyugalma, a jogrend visszaállítása céljából. Ahogy Baloghy György, a budapesti büntető törvényszék elnöke mondotta az ankéten: A közszabadság tiszteletet parancsoló érdekében nincs elég erős szavam perkorreszkálni ezt a rendszert és a gyorsított bűnvádi eljárás teljes megszüntetésére kérem a miniszter urat. A letűnt Tisza-kormány kimondott antimerkantilis politikáját minden magyar kereskedő a saját bőrén ismerte meg. Ilyen körülmények között furcsának találjuk, hogy a budapesti kereskedelmi és iparkamara elnöke az új kormány programmját kritizálva, dicsérettel emlékezik meg az elmúlt rezsimről, melynek csaknem minden intézkedése a kereskedelem letörését célozta. Lánczy Leó azt mondja, hogy az új kormány nagyon szegényes kereskedelmi és ipari programmot adott. Hát ez igaz, de ebben a kicsiny programaiban is benne van az a kijelentés, — amit a ’Tiszáiktól sohasem hallottunk — hogy a legitim kereskedelem szabadsága minden irányban respektáltatni fog. A kereskedőknek semmi okuk sincsen arra, hogy a kormánynak bizalmat előlegezzenek. Várjuk az új kormány tetteit. Azt azonban jó jelnek látjuk, hogy a kormány lazítani igyekszik azokat a bilincseket, melyeket a Tiszarezsim a kereskedelemre reá rakott. Ami pedig a választójog radikális kiterjesztését illeti, ami a kormány programainak sarkalatos pontját képezi, erre nézve az a nézetünk, hogy az a kereskedelemnek csak javára fog válni, mert az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a nagy tömegeknek az alkotmány sáncaiba való bevonását mindig nagy gazdasági fejlődés követte. A kereskedők remélik, hogy az új kormányzat ki fogja irtani az adminisztrációból azt az antimerkantilis szellemet, mely a Tisza-rezsim alatt oda befészkelte magát. De ehhez nemcsak a kormány ténykedése, hanem a kereskedők intenzív szervezkedése is szükséges. Mert csak egy erősen organizált kereskedő osztály lesz képes arra, hogy akaratát úgy a parlamentben, mint a közigazgatásban érvényre juttassa. A A budapesti 32. gyalogezredet Kiskunhalasra akarják áthelyezni. Illetékes helyen ezt az intézkedést katonai érdekekkel indokolják. A sztratégiához nem értünk, de azt hisszük, hogy a hadiérdekeknek mindegy, hogy a harmagkeltéseket Budapesten képezik-* ki magy * Halason. vagy hogy a menetszászad Budapestről indul-e a frontra vagy Halasról. Gazdasági érdekből azonban nem mindegy, hogy a 32. ezredben segédszolgálatot teljesítő tízezer kereskedő és iparos Budapestről Halasra szál, futtatik. Mert ezek a kereskedők és iparosok a katonai szolgálat alatt is folytatják üzemüket,amelyre nekik is, de a köznek is nagy szüksége van. Azonban csak úgy képesek polgári foglalkozásukat tovább folytatni, ha itthon vannak Budapesten, ha szolgálatuk elvégzése után hazamehetnek az üzletükbe, ahol ellenőrzik, mi történt ma és előkészítik a holnapi munkát. Mihelyt a budapesti háziezredet Halasra helyezik át, tízezer kereskedő és iparos lesz kénytelen üzletét, műhelyét bezárni és tízezer családdal fog szaporodni nyomorgók száma. A főváros kereskedő és iparos világában óriási az izgalom a tervbe vett áthelyezés miatt, mely július 15-ikére van előkészítve. Az eddigi lépések, melyek az áthelyezési parancs visszavonására irányultak, nem vezettek eredményre. Tegnap egy küldöttség járt a miniszterelnöknél, aki megígérte, hogy mindent el fog követni, hogy az áthelyezési parancs visszavonussék. Itt tízezer család exisztenciális érdekéről van szó, melyet az állítólagos hadi érdekek dacára is meg kell védeni. Az új főkapitány módokat keres arra, hogy az árusító bódék előtt való ácsorgást megszüntesse. Ez mindenesetre dicséretes törekvés, de azt hisszük, hogy holmi adminisztratív intézkedésekkel ezt nehéz lesz elérni. A bajt gyökeresen csak a kereskedelem teljes szabadságának visszaállításával lehet kiirtani. Ma már nyilvánvaló, hogy az óraelosztásnak a hatóságok kezé- benaló összpontosítása továbbra fenn nem tartható. Azt látjuk, hogy például a liszt, kenyér és cukor elárusításánál, amely cikkek elosztása a kereskedőkre bízatott, csoportosulás egyáltalában nincsen. A tömegek ácsorgása ma már csak azoknak a cikkeknek forgalombahozatalánál észlelhető, melyeknél a kereskedelem egyszerűen kikapcsoltatott. A községi élelmiszerárusító bódéi előtt állandóan nagy csoportok várakoznak, hogy egy kis rizshez vagy vajhoz jussanak. A hatóság rákényszeríti a fogyasztót, hogy a jegyhez kötött árukat valahol a periférián felállított községi bódé-ban vegye meg és semmiképpen sem akarja lehetővé tenni, hogy a fogyasztó az ő utcájában lévő fűszeresnél váltsa be a jegyét. A hatósági bölcsektől mindig azt halljuk, hogy ezeket a cikkeket nem lehet a kereskedőkre bízni, mert azokat túlságosan megdrágítják. Ezzel szemben a fogyasztók egyhangúlag azt követelik, hogy a mai tarthatatlan állapotoknak minél előbb vessenek véget. Mert nem az a fontos, hogy a rizs kg.-ként néhány fillérrel olcsóbb legyen, hanem az, hogy ne kelljen rá órák hosszat várni. A főkapitány intenciója mindenesetre csak helyeselhető, de azt hisszük, hogy tisztán rendőri intézkedésekkel nem fog célt érni. A kényszeregyezségi eljárás fogyatékosságai* írta: LENGYEL ZSIGMOND dr. nagyváradi jigyved.*! A kényszeregyezségi eljárási rendelet intézkedéseiben két alapeszmét láthatunk megtestesítve és pedig: " 1. a rendelet arra törekszik, hogy a zavarba jutott adósvagyoni viszonyai a csőd elkerülése mellett és a lehető legrövidebb idő alatt rendezessenek, és 2. hogy az egyezségi eljárásban a hitelezők érdekei az egyenlő elbánás elvei szerint bíráltassanak el. E két irányele szempontjából igen helyeseknek és megfelelőknek kell elfogadnunk a rendelet intézkedéseit, ellenben úgy az egyezségi eljárás sikeres befejezése, valamint a hitelejtők egyenlő elbánása elve szempontjából nem megfelelők a rendelet azon intézkedései, amelyek szerint az adós ingatlanaira az általa kiállított okiratok alapján, tehát az ő hozzájárulásával még ezen időtartam alatt is előjegyzés vezethető, továbbá, hogy a külön kielégítési jogra korábban igényt szerzett hitelezőket túlságosan előnyben részesík és végre, hogy az egyezségi eljárást megelőző kritikus időtartamot, amely alatt szerzett külön kielégítési jogok az eljárás befejezetté nyilvánításának előfeltétele alatt érvénytelenek, 2 hónapban állapítja meg. Helyesebb volna, ha az adós ingatlanaira semmi esetben, tehát az általa kiadott okiratok alapján se legyen az egyezségi eljárás megindításától annak jogerős bírói befejeztéig előjegyzés vezethető, továbbá, hogy a külön kielégítési jogra szerződésileg igénnyel bíró hitelezők e jogot csak akkor érvényesíthessék, ha azt a már említett kritikus időtartam előtt tényleg igénybe vették és a külön kielégítési jogot tényleg megszerezték és végre, hogy a kritikus időköz a jelenlegi viszonyoknak megfelelőleg hosszabb időtartamban állapíttassak meg. Álláspontom világosabb megértése végett utalok egy gyakorlati esetre, midőn nevezetesen a jelzálog hitelező zálogjoga az adós ingatlanára és annak haszonélvezetére az egyezségi eljárás megindítását évekkel megelőzőleg kebeleztetett bi. Jól tudjuk, hogy a haszonélvezőire vonatkozó zálogjog bekebelezése csak igényt ad a hitelezőnek arra, hogy ez alapon az ingatlan haszonélvezetének zár alá vételét kérelmezhesse és ■ *)" Befejező közlemény. Az első koztfentiv aV. K. L. évi 21. szántában játsatmeg.