Magyar Kereskedők Lapja, 1917. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)
1917-07-07 / 27. szám
A MAGYAR KERESKEDŐK LAPJA (Vállalkozók Sz Iparosok Lapja) 1917. Julius 7. a haszonélvezetet tényleg zár alá vegye, de mindaddig, mig a zárlat alá vétel be következett, a jelzálogos ingatlan tulajdonosa, "vagyis jelenesetben a kényszeregyezséget kötni kívánó adós, át jelzálogilag megtérített ingatlan haszonvétele felett, dacára a haszonnélvezetre is bekebelezett előrejognak, szabadon rendelkezik. A rendelet, mai formája azonban alapot nyújtott az,eljárt telekkönyvi hatóságnak azon álláspont elfoglalására, hogy fennek folytán a jelzálogos hitelező külön kielégítésijogát már a haszonélvezetre vezetett zálogjog bekebelezésével és rívein a végrehajtási jognak a jelzett zálogjogra történt feljegyzésével és illetve még .•helyesebben, a végrehajtási zárlat foganatosításával szerezte meg, vagyis azt az álláspontot foglalta el, hogy a jelzálogos hitelezőt a külön kielégítési jog már a haszonélvezetre vonatkozó zálogjog bekebelezése időpontjától illeti meg, és ennek folytán a kritikus időszakban eszközölt végrehajtási foganatosítási jogcselekvény érvénytelenségét még csak feltételesen sem állapította"meg,amii pedig nagyobb értékét képviselő ingatlanról és annak nagyobb összeget kitevő, hozataláról lévén szó — az összhitelezők lényeges sérelmét jelentette és az egyezségi eljárás sikerét veszélyeztette. Téves és az összhitelezők érdekei szempontjából séresik és a rendelet 61. §, mely az adóst az egyezség bírói jóváhagyásával teljesen felmenti az egyezségben vállalt kötelezettségeken túlmenő tartozásai alól, miután nézetem szerint e részben a helyes megoldás az lett volna, hogy az adós csak az elvállalt kötelezettségük pontos teljesítése esetére mentessék fel, az elengedett tartozási részletek alól és az egyezségi kvóta tekintetében elkövetett mulasztása esetében a hitelezők által elengedett részletek követeléséhez való jog újólag feléledjen. A csődtörvény 226. §-a a csődben kötött kényszeregyezségben kifejttetten.. kirgondja, hogy, ha'a közadós egyezsegiseg elvállalt köte- fezettségeineki eleget nem tesz,..a ..kényszeregyezség reá i'.én hatályát veszti. Eza jogelv.a. csődön kivitt kényszeregyezségieljárásban, is fenntartandó lett volna annál is inkább, mert ily rendelkezés; »z egyezség létrejöttét meg is könv«hitelté, mert ez :csetj eif ,,ahítelező -e tekinthet • a kezes fizetőképessége rigurózusabb vizsgálatától, miután ily után kevéshbé hitelképes • keres mellett is. remélheti., hogy legalább az egyezségi kvótát meg fogja kapni. . •Ez az elv egyébként .kifejezésre .is talál a rendelet 63. §-ában, amely szerint az., egyezségi eljárás befejezése után. .nyitott csődben a kölvetélést , csak ama hányada.,erejéig kell. törlesztettnek tekinteni, ahányad része a ténylegfizetett összeg az egyezségi kvótának. Végre nem a rendelet, de mindenesetre az intézmény fogyatékosságának kell tekintenünk, hogy a rendelet 6. §-aértelmében máig sincs megállapítva az a legkisebb hányad, valamint a tartozások megfizetésére megszabott aza leghosszabb határidő, melynek felajánlása mellett ■ az egyezségi eljárásnak helye van, .mert ámbár kérdéseknek újabb rendelet kibocsátása útján való, .szabályozásé kétségen kivitt még mindig dúló .világháborúval és azzal a mindenesetre méltányolandó törekvéssel karpcsolatos, hogy ily után az ennek kihatásaként tönkrement exisfetenciák minél nagyobb mértékben . vehessék igénybe .ez intézmény .előnyeit, de ennek ellenére az sem. volna,,figyelmen "kivitt hagyandó, hogy az.eljárás komolyságában való hitet látjuk Veszélyeztetve, ,ha 1 százalékos' egyezségi kvóta és 'a háború befejeztétől számítandó öt éves fizetési időtartam 'felajánlásáról olvasunk, illetve^ ily ^tartalmú eg vfezségi 'kérvényeket kapunk tzártközlések utján részvényekbe fektetett tőke öszszegei is. . • ' 'k'CJí • .. -- Az 491-75. év »bő,.felében -a..fflgglevő pélum— lézdek . közül Budapesten sz emeltetél.-/elaptő-, kéjét .*59,300.090.koronával, az előző első.félévi 22,000.000 koronával szemben és 103 a vidéken 52,213.600 koronával , azelőző év hasonszakállan 9.359.000 korona). Az alaptőkét Budapesten a folyó évben Csákh egy, tavaly egyetlen pénzintézet semszállította le, míg az 1915. évben egy bank 109.000 K-val szállította le alaptőkéjét. A vidéki pénzintézetek közül ellenben 7 (10) szállította le az alaptőkéjét a 4,897.000 (3,236.000) K-val. Felszámolás, fúzió stb. útján 1 budapesti, és 7 (az előző év első felében 6) vidéki pénzintézet szűnt meg. ■ Új ipari és egyéb (nem pénzintézeti) részveny társaság 91 (51) alakult Budapesten összesen 135,456.000 (64,798.600) K alaptőkével és 06. (22) a vidéken 29,187.000 (698.000) K alaptőkével. Az ipari és egyeb vállalatok közül Budapesten 72 (26, illetőleg 13) emelte fel alap,tőkéjét 129,325.000 Jv-val (1916-ban ebben azidőszakban 33,755.000 K-val) és a vidéken 47 'az, előző év első felében 27) vállalat 24.656.400, (29,957.500) K-val. Az alaptőkét az ipari és egyéb (nem pénzintézeti) vállalatok közül Budapesten 5 vállalat szállította le 1.875.000 K-val, míg az előzői év hasonló időszakában 15 vállalat szálította le 9.164.250 K-val. A vidéken 7 (5) vállalat 1.765.000' -11-Val (894.900) szállította le az alaptőkét. Az ipari és egyéb (neib pénzintézeti) részvénytársaságok közül megszűnt ebben a félévben fúzió, felszámolás, csőd stb. folytán Budapesten .11 (12) és a vidéken 14 (11) vállalat. A folyó év első felében 1í/ részvényekbe fektetett összegek tehát (tőke-leszállítás és megszünvítés) folytán elveszett tőkék leszámítása nélkül) .Budapesten 324,081.000 koronát, a vidéken •106,086.000 K-t. összesen 430,167.000 K-t tettek ki, míg az 1916. év első felében ez az összeg 164,143.100 K-ra, az 1915. éviaszörlő " b",szakadban viedig 33.349.000 K-ra rúgott A Devizaközpont tevékenységével az érdekelt kereskedőknek alapos okuk van elégedetlenkedni. Azokban az esetekben is, "amikor a behozatali engedélyt valakinek sikerült már kieszközölnie és a behozatal ■csak azonmúlik, hogy az áru ellenértékét képező külföldi valutát a Devizaközpont az illetőnek a rendelkezésére bocsássa, az isztet ■tíz esetközül legalább nyolcban azért hiúsul meg, mert hetekig eltart, amíg a Devizaközpont egy-egy ilyen kérelmet elintézni megtkndredik. Szó fér, ahhoz is,, hogy jogosult és indokolt-e az, hogy valutánknak a ''külföldön való' megjavítása érdekében külkereskedelmi forgalmunkat annyira gúzsba kössék, hogy valósággal, felizételienné válik,-de föltéve, — bár meg nem engedve —, hogy ezt a magasabb pénzügyi szempontbk ,, követelik, semmiképpen sem lehet helyes"az, hogy még azokban az esetekben is,amelyeket az illetékes tényezők méltánylandó kivételeknek ismertek el, a Devizaközpántt ikktálljon fájdstertes kerékkötőnek. . . Erélyes éscélra , vezető intézkedésekre ’ volna.Szüksége ' abban 'az írányban, hogy 'amikor' a kormány a behozatali engedélyt kiadja,“ a Devizaközpont a valuta kiutalása iránt hozzá beterjesztett kéréseket záros határidő alatt, legkésőbb három nap alatt, köteles leigzen elintézni, mert* az említett huzavona nemcsak egyes üzletek megsemmisítését jelenti, hanem a magyar kereskedelemhitelét is rontja a külföldön és többet árt valutánknak, mint amennyit pár százezer, vagy talán néhány millió korona értékű áru behozatalának megakadályozása javíthat pénzünk értékén. * Ex' szelvény Mercur M. ált. takarék MoRtár'' r\—• Egyesült főváros! — ----•RI. jég- és viszontbiztositék Első magyar biztosító Lipótvárosi takarék Rima Ganz-Danubnis Schlick Magyar fegyver Lipták Láng gépgyár Enzesfelder Kerka Waffen Prager Eisen Friedrichs-Werke Alpine Skoda Budapesti .villamossági Fém és lámpa Izzólémpa Pozsonyi kábel' Esztergom-szászvári Alt. kőszén’ Észak-magyar kőszén Salgó Urikány • Felsőmagyar'bäffy!! - - -. Athenaeum ’ Papíripari Drasche BéacSHiiv ' . v Magnezits y Goncordia-malom , Viktória-jiralom Első'‘budapesti *b/malom Győri olaj Flóra .N’asici Gummi Aussig ■ Choimirto-Klotild Spódnim .Győri textil ' * Brassói ceflulózó Temesvári szesz Temesvári sör ’ Haltenyésztő Államvasut Közúti Városi M. vasúti "foligání'i Adria Atlantika rfee'Jánte "( ' Dunagőzhajózási Navigaztotte-Ubert. . Austro,Amerikab. . . ... Gerolimich, Martinelles) Dalmátia busáin ( Lloyd . Hóvas nagyszálló 1 ■ — 278.— 668.— 675.— 1770.— .1740.— -- 320—.....2125.— 423.—. 430.— — 17700.— 225.—. . 225.— 966.— 974.— 3745.— 3780 — 432.— 435 — 1170. - 1140*) 317.— 318.— . 420— 455.— 1360.-7- 1310.— „§15.-^ 610.— 2295.— 2287 — 3560— 3512 — 1800.— 1893.— 978.- 965.— 1042.— 1037.— 780.— 770 — 710.—-; -780.— 640.— 610* '1270.—. 1550.— 673.— 663.— 840.—. 1820.— 670.— 665.— 936.—- 923— 564.—' . 549.— 1440— 1410— 400.— 442.50 270— 350— 630.— ' 825.— 870.—, 860* 380.— 485— 672—, 665.— 1200— — 2510.— ’ 2540— 650— 725— ■ 820.— 980.— 1545— 1635— 1065— 1070 — 1291— 1305— 465— 458— 640— 640— ISO.— 454— 388— 410— 618— 615— 805.— 865— 935— 945— 870— 898.— 786— 777— 348.— 310.— ’ 472— 504— 1475— 1730— 1150— 1360— 880— 1075— 1952— 1932— 3250— 2495.— 1623.— 1650— 2460— 2730— 1390.— 1340.— — ' ■ 900— 2640— 2900— ,1705—.. 1800.— — 400— Pénzügyi és tőzsdei hírek, Uj alapitások .. és tőke-változások 1917-ben. A folyó év első felében létesített uj alapításokról és véghiegyütt tőke-változásokról a „Magyar Pénzügyi legutóbbi számában kimutatást tesz közzé. A tőkemozgalom ez év első felében annyiban különbözik az előző évi tőkemozgalmaktól, hogy a téviién a Pénzintézeti Központot megalapító rendelet értelmében új pénzintézethely alakultMagyarországon. A tőke • • . IVV,. . . ... Ügyeimé tehát inkább az ipari, kereskedelmi stb. vállalatok .alapitása felé fordult, amely em- nélfogva rtfikkal * nagyobb az előző év hasonló időszakaiban alapított vállalatok számánál. Igen-nagy volt az első félévben- atőkeeme Az értélitőzsde a lélésrtési hét folyamán általában csendes -,ottcsak tengerhajózási részvényekben volt nagyobb forgalom. A legtöbpiltankdészvényekben néhány korona kurzus-diferencálian csak a múlt évi záróárfolyamhoz képest. Osztrák Intel az osztrák belpolitikai belyzet " rosszabbodása fiyomán 9 , -éH-val esett. 30 K árnyereséggel zárult Kertske■k alini bank. Babunk 16 K-val javult, ellenben Mektár 30 K-val, Magyar bank 15 K-val alacsonyabb áron cserélt gazdát. Vasipari vállalatok részvényei iránt nagyobb volt az érdeklődés. Rima 8, Ganz 35, Láng gépgyár 35, Fém- és lámpa 70, Pozsonyi kábel 20 K-val magasabban zárul, mint az előző héten. E két utóbbi papírról tőkeemelési hírek keringenek. Szénpapírok iránt egyáltalán nem mutatkozott kereslet, minek folytánSzászvári 10 K-val,Salgó 13 K-val, Urikány 15 K-val, Felső magyar bánya 30 K-val lemorzsolódott. A földii ipari papírok iránt is lanyhult azérdeklődés. Bécsi számlára kereslet volt Magnezitben, mely ma 80 K-val drágább, mint az előző héten Tőkeemelési hírek nyomán javult a kurzusa Győri olajnak 75 ,K-val, Flórának ,160 K-val és Temesvári sörnek 60 K-val. Temesvári szesz azonban, mely szintén tökét ériél,váltó- , zatlan. Kosics 90 K-val, Brassó, cellulózé. 22 K-val,-Papíripar 80 K-val emelkedett. 28 K-val ,magasabb áron cserélt gazdát-h Hamvasok. A tarifa-revíziós terv meghiúsulása folytán' teljesen ' ellanyhult az érdeklődés Közúti és Városi iránt, ■' amelyek 11, illetve 8 K-val olcsóbbak, mint a mflt héten. A legújabb tőzsdefipp Vasúti forfialmi, melynek kurzus-emelkedése 32 K. A kis.. Ionoson favorizált térigért hajózási részvények közül. ttr/Wa 255 K-val, . Atlánfika 210 Kval. Lepante. 195 K-val javult. Dunagőzhajózási elleniben 20 K-val esett. Az orieti árfolyamváltozásokat alábbi láb-•lázatmnfi. tünteti fel: • jun.[27. jul. 6. 4%-os koronajáradék 78.10 78.15 . . 6%-os ilagyar hadikölcsön —94.80 . ■ 1V,. %-os. 10 éves piénztárjegy — ■ . 94.10 ( 3/£.%.-os II. m. hadikölcsön — 89.10 514%-os V. m. hadikölcsön , — . 92.15 ,6%-os fővárosi kölcsön —• 106.—• Magyar hitel 1014.—^ 1 1015.— ■Ösztrák hitel '730— 721.— Leszámtolóbank 57,6.— 576.— Jelzálogbank ' ’ ‘477— 475.—vereskedelmi' KftM 4535.— 4565.— Magyar bank ' 713'.*- 704.— ' Hazai bank , 352— 354.— Agrikbank , 788— 727.— Fabank, 604— 019..— .Anglobank ■.* 512—.. 508.50 .,;E!sö.m. iparbank ■ 425.— Ingatlanbank 445— . ,445.— j Hermes , 433.— - 442— . . 1 . ' ■'+ ' '