Magyar Kereskedők Lapja, 1919. január-március (39. évfolyam, 1-13. szám)
1919-01-04 / 1. szám
A MAGYAR KERESZTPRK LAPJA (Vállalkozók és Iparosok Lapjai 1919. január 4. A pénzügyminiszter megokolt esetben az óvadaékadás kötelezettsége alól egészben vagy részben felmentést adhat. Vagyonkiviteli tilalom. Ennek a néptörvénynek életbelépése napjától kezdve tilos: 1. az ország területéről bármilyen ingó vagyont (pénzt, kötvényt, részvényt, értékpapírt, takarékbetéti könyvek, csekket, ékszert, gyöngyöt, műtárgyat stb.) kivinni vagy kiküldeni, vagy egyébként oly helyre juttatni, ahol azt adó alá vonni nem lehet; 2. követelést belföldi számláról külföldi számlára átutalni, általában oly személy javára irni vagy bármely értéket oly személy javára letétbe helyezni, aki állandóan az ország területén kívül lakik vagy tartózkodik. Ezt a tilalmat a pénzügyminiszter rendelettel az ország bármely területére is kiterjesztheti. A kiviteli tilalom alól mentes az utasok szokásos rendes podgyásza és a folyó kiadások fede zésére 1000 K*t meg nem haladó készpénze. Tilos és adóztatás szempontjából semmis minden jogügylet, amelynek célja ingatlan vagyont élők között elajándékozni vagy szétosztani; ingatlan vagyont elidegeníteni; az adótól való menekülés céljából ingó vagy ingatlan vagyont megterhelni vagy ingó vagyont állagában megváltoztatni. Ötszáz koronánál kisebb érték átutalására csak az esetben kell engedélyt kérni, ha az átutalni szándékolt érték az illető által ugyanabban a naptári hónapban már átutalt értékkel együtt 500 Két meghalad. A pénzügyminiszter jogosult oly személyek vagy cégek részére, amelyek üzletük természeténél vagy forgalmánál fogva gyakran igényelnek pénzkivitelt vagy átutalást, 500 Kgval nagyobb összeget is engedélyezni. Büntető intézkedések. A közteherviselési kötelesség megsértésének vétségét követi el és öt évig terjedhető fogházzal, továbbá hivatalvesztéssel és politikai jogai gyakorlatának felfüggesztésével és ezenfelül összes ingó és ingatlan vagyonának teljes elkobzásáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő az, aki a megállapított tilalom ellenére az adótól való menekülés céljából vagyonát vagy annak egy részét az ország, területéről kiviszi. A közteherviselési kötelesség megsértésének vétségét követi el és két évig terjedhető fölhöztal,tt rabbi hivatalvesztéssel és a politikai jogai gyakorlatának felfüggesztésével és ezenfelül 200.0D0 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő az, aki az adótól való menekülés céljából, az ország területéről kiköltözik - Vagy eltávozik anélkül, hogy a megszabott bejelentési kötelezettségének eleget tett volna. A felbujtókat, a bűnsegédeket és a bűnpártadókat a büntetőtörvénykönyv értelmében terheli a büntetőjogi felelősség. Az elítélt a kiszabott pénzbüntetésért egész vagyonával felel. A bűncselekmény esetében nem akadályozza a bűnvádi eljárás megindítását és befejezését az a körülmény, hogy a terhelt távol van vagy megszökött. A terhelt részére ilyen esetben hivatalból védőt kell rendelni. Az ítélet rendelkező részét a hivatalos lapban közzé kell tenni. Ha az elítélt időközben visszatér, az ítéletnek a hivatalos lapban történt közzétételétől számított 6 hónap alatt új tárgyalás tartását kérheti. A pénzügyminiszter megfelelő jutalomban részesítheti azt, aki a jelen néptörvényben büntetendőnek megállapított bűncselekmények feljelentésével és felderítésével erre reászolgált. Addig, amíg ez a néptörvény hatályban van, a belügyminiszter által kiállított külföldi utazásokra szolgáló utólevelek csak akkor érvényesek, ha azok záradéka szerint a pénzügyminiszter a tervezett utazás ellen kifogást nem emel. A néptörvény kihirdi ],’p életbe. tu'*# A záróralenelet. — Kevés a napi 614 óra munka. — Az élelmivíz-üzletek zárórája. — A déli szünet. — A kereskedelmi miniszter pótrendelete. — A kereskedelemügyi minisztérium a szénhiányra, a nyersanyaghiányra és a munkanélküliségre való figyelemmel átmenetileg szolgáló intézkedésképen 6184.1918. M. E. rendeletben az üzletek és a kereskedelmi irodák nyitvatartásának idejét új elvek alapján szabályozza. Ez a rendelet 16'A órai munkaidőt állapit meg az egész vonalon, olyan rövid munkaidőt, amely sehol semmiféle államban még nem törvényesütetett. Veszélyes precedensnek kell ezt tekintenünk, mert míg egyrészről napi 60 órai állandó és kizárólagos munkaidő nem elégséges egy nemzet közgazdasági feladatainak elvégzésére, másrészről, ha ez a 6 A órai munkaidő, mely, bár jelenleg átmeneti intézkedésnek jeleztetett, átmegy a közfelfogásba, nehéz lesz bármilyen eljövendő kormánynak ezt az intézkedést a reakció vádja nélkül az alkalmazottak hátrányára megváltoztatnia. . . A budapesti kereskedelmi és iparka» RÉmMO is Imii S.-f. I ezelőtt SZEMÉRE és GYÖKJ-InY lufe@sis Szentenyi-u. 1. Vásárol: Ui lóhere.- lucerna- és mustármagot minőség 1 szerint, maximális áron felül, mind.»déli thigo- | | vélye aaapján, vetőin is: ;:i: *’knl.--asz. őszi és j i tavaszi és szöszös bükkönyt, köles, moharma- 1 got, babot, lencsét, lóbabot és cirokmagot. 1 ] Elad: Mindennemű magas csira-képességü és falazo-nos konyhakerti és gazdasági magvakat. Sürgönyeim: Terramag, Budapest. Tee.on 321—88 I mara az érdekelt kereskedői és iparoskörök bevonásával értekezletet tartott e kérdésben, amelyből kifolyólag kéri a kereskedelmi kormányt, hogy a rendelet megfelelő pontjait az alább körvonalazott óhajok figyelembevételével megváltoztassa. Az 1. §. harmadik bekezdése, mely elrendeli, hogy „élelmiszereket árusító üzlet» , bőr abban az időben, melyben csnkis ezek az üzletek tarthatók nyitva, kizárólag élelmiszerek árusíthatók, odamódosítandó, hogy hatósági jegyhez kötött cikkek (pl. petróleum, szappan) 4 órán túl is eladhatók legyenek. Fia ugyanis az üzletben jelentkezőknek az illető fűszerkereskedő 4 órán túl megtagadná a hatósági jegyhez kötött cikkek kiárusítását, a közönségnek ellenszenvét, — mely már ma is végsőkig fokozódott, — annyira kihívná maga ellen, hogy az a kereskedő és üzlete megtámadását vonná maga után. A 6. §. azzal volna kibővithető, hogy az ott a) b) és c) pontokban felsorolt cseteken kívül, előre nem látható fontos üzleti érdekből a napi 6'A órai munkaidő havon»ként 2—3 napon át megfelelő díjazás mellett meghassa,' kiható legyen. A T. ff. s A-kk 'fi „egyhuzamban 4»ig teljesített mintaután a szükséges étkezésre megfelelő időt köteles engedni“ a munkaadó, és így előállana az a helyzet, hogy reggel 7»től 11 »ig dolgozván, az üzle» • teket délelőtti 1d»'ől 1 óráig zárva kellene ! | tartani, éppen akkor, mikor a legnagyobb a jó forgalom és ezálta! a déli szünet is HE órá* : I ról 11 órára tétetnék át. Kérjük tehát, hogy az alkalmazót lakturnusokban bocsáttassa; I nah haza, úgy, hogy a személyzet egyik ré* | | szénél; ebédideje 12— 2»ig, a máci’ részének ; i ebéli byte 2-től 4»ig legyen . megalapítható. A 9. §. első bekezdésének intézkedése az élővirá■'kereskedelmet károsan érintvén, oda volna módosítandó, hogy az élővirág árusításával foglalkozó üzletek vasárnapokon és karácsony első napján nem reggel 7-től délelőtt 10»ig, hanem délelőtt 1 Őstől délután 3*ig legyenek nyitva tarthatók, s az utcai virágárusok is csak akkor árusíthassanak. Ugyanezen §. 2»ik bekezdésében , kifejezett elv helyett, a kereskedők érdekében elrendelendő volna, hogy az utcákon és tereken a gyümölcsök és élővirágok csak ugyanazon időben legyenek árusíthatók, mint az üzletekben. A 16. §. könnyen kijátszható, mert az ilyen italmérő üzletekben, ha megtévesztés céljából szolgálnak is ki meleg ételeket, zárórájuk a vendéglőkével azonossá válik és igy nem kénytelenek „szombaton dél» után"2 órától hétfő reggeli 6-ig állandóan zárva tartani.“ Helyes volna, ha az italmérő üzletek között nem tétetnék semmi különb* j sé'J. azon a napon,. vájjon szolgálnak-e ki az italokon kívül meleg ételeket is — és egy» j sébesittetnék reájuk a zárórai rendelkezés. . .••« j * A kereskedelmi miniszter 115.757/33. 1914. szám alatt rendeletet adott ki, mely az alaprendelet egyes rendelkezéseit, a szálítmányozási vállalatok, a szénmagykereskedők, az osztálysorsjegy-elárusítók és a szikvízgyárosok érdekében az alábbiak szerint módosítja: A szállítmányozási vállalatok irodai és raktárhelyiségei, a pályaudvarokon levő raktárheyiségeket is ideértve, közalapokon reggel fél nyolc órától déli tizenkét óráig és délután két órától este hat óráig tarthatók nyitva. A szállítmányozási vállalatok raktárhelyiségeiben a raktári személyzet a raktárok nyítvatartásánaik ideje alatt irodáiban az irodai széraályzet reggel kilenc órától déli tizenkét óráig és délután fél három órától esti hat óráig foglalkoztatható. A szállítmányozási vállalatoknak a pályaudvarokon és hajóállomásokon szolgálatot tevő irodai alkalmazottai köznapokon reggel fél nyolc órától déli tizenkét óráig és délután két órától esti hat óráig foglalkoztathatók. Az Országos szállítási és automobil forgalmi rt.-nak Budapest-nipótvárosi és Budapest-ferencvárosi irodáiban foglalkoztatott alkalmazottai köznapikon reggel nyolc órától déli tizenkét óráig és délután két órától este hat óráig foglalkoztathatók. A szállítmányozói vállalatok napi 8 órán át foglalkoztatott irodai személyzete napi két órai, az Orsz. automobilforgalmi napi nyolc órán át foglalkoztatott irodai személyzete pedig napi másfél órai túlmunkájáért megfelelő külön díjazásban kell részesíteni A szénnagykereskedők és a szénbányávali lelátók raktárai reggel hét órától déli tizenkét óráig és délután egy órától esti hat óráig lehetnek nyitva. A szénnagykereskedők irodáiban, valamint a szénbánya vállalatok központi irodáiban a személyzet munkaideje reggel fél kilenc órától délután három óráig tart. Az ily irodákban alkalmazott szemléyzet szükség esetén két órai ebédidő megszakítássa, legfeljebb napi két órai túlmunkára is kötelezhető, amely azonban esti hét órán túl nem terjedő el. A szénbányavállalatok központi irodáinak üzemi, anyagbeszerzési és levelezési osztályaiban a bányatelepekről érkező távirati és távbeszélői jelentések feldolgozása céljából az elkerülhetetlen szükséghez mérten esti hét órán túl ügyeletes szolgálat tartható. Az irodai szmélyzetet az első és második bekezdés alapján a napi hat és fél órai munkaidőn túl végzett munkájáért megfelelő külön díjazásban kell részesíteni. Az osztálysorsjegyek árusításával, foglalkozó vállalatok, ha a banküzlet egyéb ágaival csak kis mértékben vagy akár egyáltalán nem foglalkoznak is, a minisztérium 6.184/1918. M. E. számú rendeletének 5. §-a alá esnek s személyzetüket csupán reggeli fél kilenc órától délutáni három óráig foglalkoztathatják. A szikvizgrárosok szikvizei vasárnapokon reggel hat óráigl déli tizenkét óráig árusíthat* rak és szállt'Ur.ttnak házhoz. Pénzügyi és tőzsdei Mrek. Az éjtél fíredén a mult hetl csendesség után ..évvégi haussel tört ki, persze a helyzetnek megfelelő szerény méretben és keretek között. A javulás már a szombati (dec. 23.) magánforgalomban kezdődött és kedden (dec. 30. és 31.) folytatódott. A bankok intervenciós vételeket eszközöltek egyes papírokban, hogy az évzáró mérlegek kurzusait megjavítsák; ezt látva, a spe* kuléció is vásárolt, ezenkívül azonban nagy* ban megjavította a hangulatot egy, a Fa* bank*részvények árfolyamának megjavítsára alakult hausse*konzorcium. A dicsőség azonban nem sokáig tartott: a lehetetlen belső helyzet, melyben az ország senyved, ellenségeink mohó étvágya, mellyel naponta újabb és újabb területeket ragadnak ki az ország testéből, nemkülönben a pénzügyi kormány pénzpazarlása oly súlyos aggodalmakként nehezedik a spekulációra, hogy mindenféle haussei mozgalom tartóssága eleve ki van zárva. Ezúttal is két nap alatt elpárolgott a hausse»mámor és ismét maurazmusba sülyedt a bőrke. Üzlet csak pár papírban volt, így Faxbankban, mely 615—625 között variál. Magyar hitel 810, Osztrák hitel 598, Magyar bank 660. Jelzálogbank 380 K körül cserélt gazdát. Ipari részvényekből kis forgalom mellett főleg a horvát papírokat keresték. Köttetett: Cement 375—385, Alt.kőszén 1725, Salgó 900, Szászvári 738 -770, Dräsche 900, Unikány705—710, Borsod-miskolci malom 1100, Kóburg 420, Rima 826—835, Schlick 387—■ 390, Brassói 415—421, Danica 910—920, Spodium 558, Flóra (ex) 920, Slavonia 700 —735, Nasici 2575, Stummer 680—702, Klestild 415—440, Papír 405—427, Izzó 680— 685, Gummi 820, Guttmann 825—840 K*n. Közlekedési papírok közül Déli vasút 103—104, Államvasút 793—798 K*n vétetett; hajózási papírokban az üzlet szünetel. A deviza-pian a héten a helyzetben nem állott be lényeges változás. A semleges piacokon valamelyest javult az osztrák-magyar korona árfolyama és ehhe képest a budapesti Deviza-központ jegy /•■, ' mérsékelte. dec. 27. jan. 3. Amszterdam Berlin Bukarest 660.— 641.— 186.15 186.15 138.— 131 -