Magyar Kereskedők Lapja, 1919. szeptember-december (39. évfolyam, 14-36. szám)
1919-09-22 / 14. szám
4 nagykereskedelmi ára 15 K, kiskereskedelmi ára 18 K, s a 200 grammnál súlyosabb dobozok arányosan drágábban, a könnyebbek arányosan olcsóbban számítandók. Az itt felsorolt összes árak, — a szardíniáét kivéve, amely dobozonként állapíttatott meg — ligaként értendők. Nem maximális, hanem tájékoztató árakat határozott meg az ármegállapító bizottság a következő cikkekre: Bors, fekete vagy fehér, törött vagy egész nagykereskedelmi ára 85 K, kiskereskedelmi ára 120 K. Kakaópor, tiszta, hajmeszes nagykereskedelmi ára 100 K,kiskereskedelmi ára 120 K. Tea, összesen legfeljebb 5% törmelék- és portartalommal nagykereskedelmi ára 120 K, kiskereskedelmi ára 150 K, ugyancsak kg.-ként. A nagykereskedői árak számíthatók továbbés árusítóknak történő, a kiskereskedelmi árak pedig a kötetlen fogyasztóknak való eladásnál, tekintet nélkül a mennyiségre. A szappan tájékoztató árai. Az Országos központi árvizsgáló bizottság szeptember 11-én kelt 9450/1919. O. K. Á. B. számú rendeletével a különféle szappanfajtákra eddig érvényben volt árakat szeptember 10-én kezdődő hatálylyal lényegesen fölemelte. • Ugyanez a rendelet újra állapította meg a lenolaj kence árát is. A jelenleg érvényben levő árak a következők: Szappanipari termékek tájékoztató árai: A gitár részéről történő eladásnál: Hadiszappan: 30—36% zsírsav tartalommal 636.— nátrium konoszappan 40% zsírsav tartalommal 672.— nátrium szinszappan 62% zsírsav tartalommal 1038.— kálium kenőszappan 40% zsírsav tartalommal 820.— borotvaszappan 1806.—Ezeket a tájékoztató árakat a gyár telepén való átvételi mellett 100 kg. tiszta súlyra, csomagolással együtt, levonás nélkül kell érteni. A fenti áraik magaskban foglalják az Olaj- és zsiradékügyi bizottság szappanelosztó irodájának az elosztásiköltségek fedezésére szolgáló jutalékát is, amely 100 kg.-ként 5 K-t tesz ki. Közvetlenül a fagyasztó részére történő eladásnál: K 100 kg. hadiszappan 30—36% zsirsav tartalommal 704.— 1 drb eredetileg 250 gr. (V4 kg.) súlyú hadiszappan 176 100 kg. nátrium kenőszappan 40% zsirsav tartalommal 768.— 1 drb 250 gr. (VI kg.) súilyu nátrium kenőszappan 1.92 100 kg. nátrium szinszappan 62% zsirsav tartalommal 1120.— 1 dirb eredetileg 125 gr. (db kg.) súlyú nátrium szinszappan 1.40 100 kg. kálium kenőszappan 40% zsírsav tartalommal 920.— 1 dib 250 gr. (14 kg.) súlyú kálium kenőszappan 2.30 100 kg. borotvaszappan 2000.— 1 dib 100 gr. súlyú borotvaszappan 2.— Pipereszappanok tájékoztató árai: A gyár részéről történő eladásnál: K Finom pipereszappan legalább 70% zsirsav tartalommal és elsőrangú illatosítással tucatonként 80.80 Hadi pipereszappan tucatonként 15.— A fogyasztó részére történő eladásnál: K Finom pipereszappan legalább 70% zsirsav tartalommal és elsőrangú illatosítással tucatonként 100.80 drb eredetileg 100 gr. súlyú finom pipereszappan 6.40 Hadi pipereszappan ára tucatonként 18.01 drb hadi pipereszappan ára 1.50 Mosóporok tájékoztató árai: K Zsákárunál: a gyár részéről történő eladás esetén 2.50 részleteladásban, közvetlenül a fogyasztó részére történő forgalomban 2,80 Az előállító válalat eredeti doboz bor forgalmának szabaddá tétele iránt intézkedik a kormány 3986/1919. sz. rendelete, amely a Népgazdasági tanácsnak a bor forgalomba hozatalát korlátozó rendeletét, valamint a népköztársasági kormány idevágó rendelkezéseit hatályon kívül helyezi. Azok a szőlősgazdák azonban, akik a tanácskormánytól üzemi kiadásaik fedezésére előlegeket vettek föl, ái előleg biztosítására további intézkedésig megfelelő mennyiséget tartoznak visszatartani és megfelelően kezelni. Vendéglőkben, kávéházakban és más hasonló helyeken, valamint a kimérésekben a helyszínen való fogyasztásra egy fél liter bornál többet nem szabad kiszolgáltatni. Az adózás, valamint a rendelet megszegésére vonatkozó büntető rendelkezések tekintetében a régebbi intézkedések érvényben maradnak. A kormány 4375/1919. M. E. számú rendelete az 1919 március 21. előtt bor adás-vétele tárgyában létrejött ügyleteket, amennyiben azok az áru átadásával még teljesítve nem volnának, hatálytalanoknak nyilvánítja. A borkivitel megkönnyítése tárgyában a pénzügyminiszter 1919. évi R162/P. M. sz. alatt rendeletet adott ki, melylyel — oly célból, hogy az idei bortermésnek kivitele megkönnyíttessék — egyelőre 1919. október 31-éig terjedő időtartamra megengedte, hogy bor az ország területeiről pénzügyminiszteri kiviteli engedély nélkül kiszállítható legyen, abban az esetben, ha a borküldemény feladója az osztrák-magyar bank alább felsorolt fiókintézeteinél, illetve mellékhelyénél kötelezettséget vállal arra nézve, hogy a kivitelből eredő külföldi követelést az Osztrákmagyar banknak a központi állampénztárnak ott vezetett számlája javára rendelkezésre bocsátja. Ezek a bankfiókok a következők: Eger, MisK MAGYAR KERESKEDŐK LAPJA 1919. szeptember 22. zában vagy papiros csomagolásban, legalább 10% zsírsav tartalommal: a gyár részéről való eladás esetén a vevő választása szerint láda nélkül 4.a ládával 4.20 a részleteladásban, 'közvetlenül a fogyasztó részére történő forgalomban" 4.80 A mosóporárakat 1 kilogramm tiszta súlyra kell érteni. Lenolajkence tájékoztató árai: K 100 kg, vagy ennél nagyobb mennyiségben való vétel esetében 100 kg. lenolajkence ára 2300.— 100 kg.-nál kisebb mennyiségiben valókimérés esetében 100 kg. Ilenolajkenice ára 2450.— Ha a kereskedő nem a gyáros telephelyért lakik, fuvarköltségeinek megtérítése fejében 100 kg.-ként 12 K-val magasabb árat számíthat fel A bőrüzlet szabaddá tétele . A kereskedelmi miniszter szeptember 3-án kelt és azonnal hatályba lépett 71.972/1919. számú rendeletével a nyers és kikészített bőrök, az azokból készült áruk, valamint a cserzőanyagok forgalmát szabaddá tette. A rendelet szövege a következő: 1. §. A jelen rendelet életbelépésének napjától kezdve minden a nyersbőrök, cserzőanyagok, kikészített bőrök és bőrből készült konfekcionált áruk (lábbeliek, gépszálak stb.) felhasználásának és forgalombahozatalának korlátozására vonatkozó rendelet hatályát veszti Ennek megfelelően ezek az áruk ajelen rendelet leletbe lépésének napjától kezdve, amennyiben magánosok vagy nem állami felügyelet alatt álló cégek és szervezetek (központok, bizottságok) tulajdonában vannak, a belföldön minden korlátozás nélkül felhasználhatók és forgalomba hozhatók. Az árak tekintetében az Országos központi árvizsgáló bizottság idevonatkozó rendelkezései mértékadók. 2. 1. Ama készletek tekintetében, amelyek az ezen áruk forgalombahozatalát eddig irányító szervek (Bőripariközpont rt. és Magyar bőrbeszerzési rt.) birtokában vannak, továbbá ama készletek tekintetében, amelyeket a Népruházati bizottság bőripari osztálya vagy a volt Ruházati hivatal bőripari osztálya utalt ki megszabott feltételek mellett az egyes iparosokhoz és cégekhez, a kereskedelemügyi miniszter rendelkezik. Az ily árukészletek tehát további intézkedésig nem tekinthetők az azokat őrző, illetve feldolgozó cég tulajdonának. 3. §. A jelen rendelet életbelépésének napján hatályukat vesztő rendeletek a következők: A 31/1917. M. E. számú, a kereskedelemügyi miniszter 31.863/1918, 43.796/1919. és 43.797/1919. számú rendeletei, továbbá a kereskedelemügyi miniszter 106.805/1918. számú rendelete. Kolcz, Sopron, Nagykanizsa, Székesfehérvár, Kaposvár, végül a gyöngyösi Takarék* és Hitel* intézet mint az Osztrák-magyar bank mellékhelye. A vasúti és hajózási vállalatok kötelesek tehát október 31-éig a külföldre szánt borkőrdezményeket pénzügyminiszteri kiviteli engedély nélkül szállításra elfogadni, abban az esetben, ha az Osztrák*magyar bank fent megjelölt fiókintézeteinek, illetve mellékhelyének a szállítási okmányokra (fuvarlevél stb.) vezetett záradékával a külföldikövetelés átengedésre vonatkozó egyezség megtörténte igazolva van. Bornak tengelyen való szállításánál ez a záradék az osztrák-magyar bank illető fiókintézeteinek, illetve mellékhelyének külön tanúsítványa alakjában adandó meg, melynek egyúttal az illető borküldeményre vonatkozó közelebbi adatokat (menynyiség, súly stb.) is tartalmaznia kell. Az olytengelyen szállított borküldeményeket tehát, amelyeket a most említett tanúsítvány kísér, ahatárrendőrség közegei a határon fel nem tartóztathatják s annak kiszállítását akadálytalanul megengedni tartoznak. Azok, akik a külföldi követelés átengedésére vonatkozó s a fentiekben ismertetett kötelezettséget az osztrák-magyar bankkal szemben elvállalni nem hajlandók, illetve a kötelezettség elvállalása reájuk nézve lehetetlen, ennek kellő megindokolása mellett a borkiviteli engedély megadása iránt továbbra is a pénzügyminiszterhez tartoznak folyamodni. A fémpiac. A bolseviki uralom a kereskedelemés ipar egyetlen ágát sem kímélte ugyan meg, mégis talán a legjobban a fémkereskedelmet és fémipart nyomorította meg. Nem azért, mintha a tanácsikormány valami különös animozitással lett volna ezzel a szakmával szemben, h hanem csak azért, mert végrehajtó közegének, a vámhivatalnak, élén olyan emberek állottak, akik hozzá nem értésük és személyeskedésük miatt az általában dívó üldözést még fokozták. Persze, ennél az eljárásuknál nem törődtek megbízóik érdekeivel, mert hiszen a békét fürdető, de harcot folytató,hadseregben tartó és így lőszerekre rászoruló tanácskormánynak az lett volna az érdeke, hogy mennél több fém jöjjön be hozzánk. A Fémhivatal azonban a behozatalt teljesen megakasztotta és így a fémeket földolgozó egyéb iparágak mellett a municiógyártást is megnehezítette. Aki azonban azt hiszi,hogy a forgalom és termelés gúzsba kötése „ellenforradalmi“ célzattal történt, az nagyot téved. Mert ha a Fém* hivatal vezetői ellenforradalmárok lettek volna, nem kutatták volna ki olyan buzgalommal az egyes „burzsoák“ birtokában- volt mindenféle fémeket és nem foglalták volna le, gyűjtötték volna halomra, és igyekeztek volna a legjobban értékesíteni a meglevő készleteket, amelyek együttvéve elég tekintélyes mennyiséget adtak. Most ott tartunk, hogy a fémkereskedelem és fémipar tökéletesen megbénult. Az országban készletek egyáltalában nincsenek, fémkohászatra itthon nem lehet reményünk és így az egész szükséglet csak behozatallal lesz fedezhető. A só árát a kormány szept. 15-iki érvénynyel újra szabályozta. Az étkezésre használatos konyhasó (főttsó, darabos só, vagy őröltsó) ára papírzacskóval együtt kgként 3 K, a Lucullus kristálysóé 750 grmot tartalmazó dobozonként 5 K, a denaturált marhasóé sajtolva vagy por alakban papírzacskóval együtt kgként 2 IK 20 f, a denaturált iparsó ára az igényjogosult ipari üzemek részére kgként 1 IK. Oly üzemeknek, melyeknél a só nyersanyagkéntkerül feldolgozásra, a pénzügyminiszter a sóelosztó bizottság javaslatára az iparsó árából engedményt adhat. Ezek az árak közvetlenül a fogyasztók (állattulajdonos, ipartelep stb.) részére történő eladás esetére az elosztó szerv telepén, üzlethelyiségében vagy raktárában átvéve értesődők. Az átadáshoz szükséges zsákról az átvevő köteles gondoskodni. Ha a zsákot kivételesen az eladó szolgáltatja s adja használatba a vevőnek, k lopásdíjat, ha pedig a zsák elvész, kártérítést is számíthat fel. Az e címen felszámítható tételeket a Zsákbizottsággal egyetértőleg a Sóelosztó bizottság állapítja meg. A sóelosztó bizottság hatáskörét, aközélelmezési miniszter 73.542/1919. sz. rendeletével úgy állapította meg, hogy a bizottság a sóellátás biztosításáról és a sónak minden irányú felhasználásáról az ország egész területére kiterjedő hatáskörrel intézkedik. A sóra, mint állami jövedék tárgyára vonatkozó összes kérdések — ideértve a sóbehozatalt és a sótermelő és sóeladó hivatalok üzemi és igazgatási ügyeit is — továbbra is a magyar pénzügyminsztérium hatáskörébe tartoznak. Az ecet tájékoztató árát az árvizsgáló bizottság országos érvénnyel, szept. 19-től kezdődősig, így állapította meg: Az ecet gyári tájékoztató ára tovább elárusító vagy nagyfogyasztó részére történő eladás esetében, az adott hordás