Magyar Kereskedők Lapja, 1920. január-június (40. évfolyam, 1-52. szám)

1920-01-01 / 1. szám

egyes szám­ára: 1.50 KORONA XXXX. évfolyam Budapest, 1921­. január 1, 1. szám. A kereskedelem, nagyipar, pénzügy, vá­lalkozás és szállítás közlönye. .. Megjelenik minden csütörtökön :: ffifu« szerkeszto- KAI MAC p/íj TELEFON : Szerkesztőség : 11— 28 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, Sas­ u. 13. ELEL b 8 E b T ' nUI 1,1110 rflL ] Kiadóhivatal: 79 99 Felelős szerkesztő: 127­79 Előfizetőinkhez. A postai szállítási díj lényeges felemelése és a lapelőállítás folytonos megdrágulása miatt kénytelenek vagyunk lapjaink előfizetési díját mérsékelten felemelni. Ehhez képest a Magyar Kereskedők Lapja és a Magyar Pénzügy együttes előfize­tő­­ díja 1930. évi január 1-től f­edve egész évre 120 K, félévre 65 K,­­negyedévre 35 K. Minthogy ez arért előfizetőink két lapot kapnak, lapjaink még így is a legolcsóbb magyar gazdasági szak­lapok. Közönségünk, mely négy évtizeden ke­resztül hűségesen kitartott mellettünk, méltá­nyolni fogja azt a kényszert, amely akaratunk ellenére lapjaink előfizetési árának újabb fel­emelésére késztet. E számunkhoz előfizetőink részére posta­­befizetési lapot mellékelünk. HIRDETÉS! ÁRAK: A hirdetés egy 80 millméteres széles hasábon a hirdetásek között millimétersoronként 5 koronába, az ámrovatokban vagy a Nyílttérben 8 koronába kerül, tehát ahány hasáb szé­les és ahány milliméter magas a hirdetés, annyiszor 5, lletve 8 korona az ára. Állást kereső hirdetők a felét fizetik. — /T'k •›—‡‚ •-j "" '• pi a’ kapható. KALMÁR SÁNDOR ■....... ■ —.................Budapest IX . Rád­ay-utca 52. sz. Kánon ajánlatos 4­346 rumból és cognncból. karácsonyfára habcukorkák, szaloncukor, kara­mellák, nürnbergi mézes csókok és sütemények. Magyar sző­lő­gazdák borpincészetének borai, likőrök, Hermann és Péntek, Budapest, i­ll­.. Főherceg Sándor-utca 32. _____________introenveim . .Csokoládé"' Budapest._________4622 BORBAKANCSOK, NŐI CIPŐK, FIÚ és GY­­ER­­MEK-CIPŐK, valamint finom külföldi cipőáruk Mülller L IK. és Társa cégnél, cipőengros. Budepesti Károly­ körút 4. I. emelet. Csakis nagybani eladás, 4695 SOS BORSZESZ Szabadságot a gazdasági életben!! A gazdaságpolitika világszerte forduló­ponthoz érkezett. A győztes nagy gazdasági államok, amelyek a háborúban kényszerű­ségből ideig-óráig a gazdasági élet állami szervezésére fanyalodtak, sietnek vissza­térni régi gazdaságpolitikájukhoz, amely­nek alapelve az egyéni gazdasági tevékeny­ség mentős nagyobb szabadsága, a fe­lesleges megkötöttség és az állami beavat­kozás elkerülése. A kapitalisztikus gazda­sági rend alapjait, a magántulajdont és az egyéni erők szabad érvényesülését nem tudta megingatni a szocializmusnak a há­ború folyamán történt térfoglalása. Ame­rika, a világ leghatalmasabb termelő állama, a maga óriási iparát, kereskedelmét és pénzügyét változatlanul kapitalisztikus ala­pon folytatja. Anglia, a free trade klasszikus hazája, sikeres ellenállást tudott kifejteni a bányák és közlekedési eszközök államosí­tása iránt támasztott munkáspárti követe­léseknek. Németországban a szocializáló ten­denciák mindinkább elgyengülnek, Ausztria pedig, még ha akarná is, nem tudná meg­valósítani az ipar nagyará­nyú szocializálá­sát az entente-államok tilta­kozása miatt. A semleges államokban, ame­lek a háború folyamán rendkívül módost meggazdagod­tak és nagyszerű gazdasági fejlődésen men­tek keresztül, a kapitáliszt­ikus gazdasági rend megváltoztatása egy p­­anatra sem ke­rült szóba. Eképpen az egé­sz ".világon dia­dalmaskodik a gazdasági e­­öle szabad ér­vényesülésének rendszere a 7­­állam­i omni­­potenciával és a szocializált­ hajlandóságok­kal szemben. Nálunk az elmék öntu­datra ébredése lassabban folyik, mert pol­tikai jelszavak zavarják a gazdasági szellem helyes kiala­kulását és a gazdaságpolit­ka tisztázását. Ha valahol bebizonyosodott az állami be­avatkozás gazdaságilag káros volta, a min­den áron való hatósági r­endszabályozás helytelensége, a termelés kényszereszkö­zökkel való szervezésének és koncentráció­jának a veszedelmessége , úgy nálunk, Ma­gyarországon, amely a bolseeviki gazdaság­­politika pusztításait végigszen­vedte. A pro­letárdiktatúra iskolapéldája­­ annak, hogy a győzelemre vergődött szocia izmus a maga elvei alapján képtelen a gazdasági életet úgy berendezni és folytatni, ahogyan az emberi lélekből és I V t kel folyt.'.., \z cgA \ íí■ ’. lejei vce i uy e i, |j u szecielv és gazdasági tevékenység kizárása útját állja minden gazdasági haladásun­k és bebizo­nyosodott empirice, hogy a s­zociális terme­lésből nem fakad jólét. E keserves tapasztalatok kényszerítik most kormányzatunkat arra, hogy az általá­nos p­olitikai irányzatokkal ellentétben visz­­szatérjen a gazdasági szabadság politikájára. Hiába prédikálja a pártpolitika, hogy a tőke nemzetközi és hogy ennélfogva nemzeti irányban kell az államnak befolyásolnia. Hasztalan próbálnak elvakult pártpolitikusok gyűlöletet prédikálni és rendszabályokat sürgetni az átkozott bankok, az osztalékker­­gető ipar­, a nyerészkedő kereskedelem ellen. A szenvedély nem lehet jó tanácsadó a gaz­daságpolitikában sem, amelyet higgadt meg­fontolással kell vezetni és irányítani. Bár­mennyire sürgesse is az úgynevezett új kur­zus legszélsőbb szárnya a szabad gazdasági tevékenység béklyóba verését, a tőke tevé­kenységének megrendszabályozását, fele­lősségének tudatában lévő kormány nem vállalkozik ilyen gazdaságpolitikára. A hiva­talos lap nap-nap után teszi közzé a kormány gazdasági jellegű rendeleteit, amelyek a gaz­dasági élet egy-egy terén helyreállítják az egyéni rendelkezési szabadságot, a kereske­delmi és ipari tevékenység megkötöttségét mindjobban csökkentik és az ország terme­lésében ismét jogaiba állítják az egyéni kez­­­­deményezést, ambíciót, szorgalmat és tehet­séget. A jelszó-politika a gyakorlatban hát­rálni kénytelen a realitás követelményei előtt. Európa közepén Magyarország sem követhet más gazdaságpolitikát, mint ami­lyent az egész művelt világ szabott maga elé. De az a gazdasági politika, amely az egyéni gazdasági erők érvényesülését meg akarná aka­dályozni, mely tőke-, ipar- és kereskedelem-ellenes, nem is volna nemzeti politika, amit legjobban beigazolt a prole­tárdiktatúra gazdaságpolitikája, mely neki egyéb, mint ad abszurdum vitele az állam gazdaságpolitikai mindenhatóságának.. Ma­gyarország évszázadok óta a gazdasági sza­badság politikáját gyakorolta, amikor fél­­tudatosa­n betelepítette az idegen kézműve­seket és fejlesztette a kereskedést. Legfonto­sabb termelési ágában , a mezőgazdaságban is minden időben az egyéni tevékenységnek szabad érvényesülést engedett és az ország gazdasági életében a legvirágzóbb korszakok azok voltak, amelyekben a szabadság gazda­ságpolitikája, a Széchenyiek és Kossuthok koncepciója zavartalanul érvényesülhetett. Az új kurzusnak sem lehet más a gazdaság­­politikája. Hazánk újjáébredése a gazdasági szabadság jegyében fog végbe menni. _ A békeszerződés pénz­ügyi előkészítése. A Pénzintézetek országos egyesülése az osztrák békeszerződés nyomán sorozatos szak­­tanácskormányain megvitatta a békeszerződés­sel kapcsolatos pénzügyi kérdéseket és ezekben a részletkérdések beható kidolgozása mellett elvi szempontokként a következőket emelte ki : I. A. államadósságok megosztására vonatkozólag :­ ­ Alku - taglalandó «• t-H’] "»kv.önök oly­an megosztása elén, amely a kötvénybirtokosok állam­polgársága szerint történik." 2. Állás foglalandó az állami bankjegy­adósság olyan megosztása ellen, mely az egyes utódállamok területén forgalomban lévő bank­­jegymennyiség szerint történik. 3. Állás foglalandó az ellen, hogy az el­szakadó területrészek a külföldi állampolgárok birtokában lévő államadóssági kötvények, va­lamint az összes nem címletesített államadós­ságok terhei alól magukat tel­jesen kivonják. 4. Pozitív megoldásképpen követelni kell­, hogy az államadósságoknak — különböztetés nélkül — minden kategóriája az elszakadó és megmaradó területrészek között azoknak a békeszerződés nyomán újonnan kialakuló pénz­ügyi telj­esí­tőképessége szerint oszlassák fel. II. A közös jegybank likvidálására vonatkozólag: 1. Mindaddig, m­íg a magyar nemzeti jegy­bank felállításának pénzügyi és technikai elő­feltételei megteremthetők, a közös jegybank likvid adójának megkezdése elhalasztandó. 2. A bankjegyadósságból való részesedés megállapítása végett előírt bankjegylebélyeg­­zési eljárás a volt monarchia egész területén egyidejűleg foganatosítandó; az egyes nemzeti államok által eddig eszközölt bankj­egyszebé­­lyegzések jogatályosoknak e szempontból nem tekinthetők. 3. Megállapítandó az az arány, amely sze­rint mentesül a megmaradó Ausztria és a meg­maradó Magyarország a jegybankkal szemben fennálló azon kötelezettségeik alól, amelyeknek megfelelő bankjegyeket az elszakadó területe­ken bevonnak. 4. A jóvátételi bizottság hatalmaztassék fel arra, hogy a jegybank likvidációjával kapcso­latos kérdésekben önálló hatáskörben esetleg a békeszerződés intézkedéseinek módosításával is rendelkezhessék. III. A nemzetközi tartozásokra vonat­kozólag : 1. Állás­foglalandó azon rendelkezés ellen amely szerint a koronatartozásokat idegen va­lutára konvertálva és emellett oly átszámítási kulcs alkalmazásával kell fizetni, amely a tar­tozások megsokszorozódását jelenti, minden A Magyar Pénzügy-nek ezt a számát a Magyar Kereskedők Lapja összes előfizetői is megkapják.

Next