Magyar Kereskedők Lapja, 1920. január-június (40. évfolyam, 1-52. szám)

1920-02-19 / 15. szám

4 ügyekre cseréli ki, amelyeken a dinár 4 K értékkel szerepeljenek, mindenfelé heves ellenzéssel találko­zik. A horvátok és bosnyákok azt mondják, hogy a korona semmivel sem ér kevesebbet a dinárnál, már csak azért sem, mert a kibocsátásra kiszemelt Szerb nemzeti bank semmivel sem nyújt nagyobb biztonságot, mint az osztrák-magyar bank, hiszen még rendszeres kimutatásokat sem tesz közzé. A szerbek pedig azt állítják, hogy a korona egészen értéktelen és a semleges államok piacain való jegy­zésekre hivatkoznak, ami azonban nem helytálló, mert pl a dinárnak a budapesti tőzsdén való jegy­zése is teljesen céltalan: abban csak játék folyik, nem pedig komoly üzlet. , Újvidék kölcsöne. Újvidék város 1 millió­s kölcsönt vett fel a Horvát országos bank szabadkai fiókjánál. A jugoszláv kormány 1.800.000 K-val tartozik a városnak.­­ Magyar általános takarékpénztár rt. febru­­­­-án tartott rendkívüli közgyűlése elhatározta, hogy a 60 millió K alaptőkét 60 millió K-ra emeli fel és hogy minden 6 régi részvény egy uj ré­szvény átvételére jogosít. Az uj részvények az 1920. üzletév hasznaiban részesednek és kibocsátási áruk 950 K, ennek 1920. jan. 1-től számítandó 5% kamata, va­lamint bélyeg és költség fejében darabonként 15 K. Az elővételi jog febr. 17-től febr. 23-ig bezárólag gyakorolható. A részvényeseknek fel nem ajánlott részvényeket később kivitelre kerülő transzakciók kapcsán kedvező áron már mind elhelyezték. A közgyűlés egyúttal elhatározta, hogy a fejpénzből 1 millió­t az alkalmazottak nyugdíjalapjának erő­sítésére, míg a költségek levonása után fennmaradó rész a tartalékalap növelésére fordítandó. A köz­gyűlés beválasztotta az igazgatóságba: Besso Mar­tot, a Trieszti általános biztosító társulat (Assicu­­razioni Generali) elnökét, Morpurgo Edgardot, ezen intézet vezérigazgató-helyettesét, továbbá Lember­­ger Ernő igazgatót, a Gebrüder S. & M. Reitzes cég cégjegyzőjét. A Központi hitelbank rt. 1918. és 1919. évi egye­sített mérlegében 10 millió K alaptőke mellett 1,980184 K nyers jövedelmet számol el, amiből a 548.160 K alapítási költségek és az 1,793.313 K be­rendezés teljes leírása, valamint a költségek levo­nása után a tiszta nyereség 636.135 K, aminél figye­lembe veendő, hogy az intézet 1918. augusztusban megkezdett működését az októberi forradalom és a bolsevizmus megakadályozta, úgy hogy az elszá­molás alapjául szolgáló mind a két üzleti év csonka volt Az igazgatóság a február 28-ra összehívott közgyűlésnek 10­0 az 5% osztalék fizetését fogja ajánlani és egyúttal indítványozni fogja, hogy az alaptőkét 50.000 drb 200 K n. é. részvény kibocsá­tása által emeljék föl 20 millió K-ra. A Folyószámla leszámítoló bank rt. félsz. a. február 26-ra öszehívott közgyűlésének az igazga­tóság a fölszámolás megszüntetését és a vállalat reaktiválását fogja indítványozni. A társaság a Royal-orfeum ingatlanának tulajdonosa és semmi más üzlettel nem foglalkozik. A Heves megyei általános bank rt. (Gyöngyös) 2 millió­s alaptőkéjének 4 millió K-ra leendő feleme­lésére a kormány engedélyt adott. A Zalamegyei gazdasági takarékpénztár rt. (Nagykanizsa) engedélyt kapott a kormánytól 1 mil­lió K alaptőkéjének 2 millió K-ra leendő felemelésére. A Zólyomi népbank alaptőkéjét 3 millió cseh K-ról 12 millió K-ra emeli fel. A turócszentmártoni Tátra-bank 1,6 millió K alaptőkéjét 3 millióra emelte fel. A Slovenska Banka (Rózsahegy) székhelyét Pozsonyba helyezte át és Érsekújváron fiókot nyit. A bank 1919-ben háromszor emelte fel alaptőkéjét, amely ma 30 millió K-t tesz ki, 2911 millió K tarta­lékalap mellett. A Deutsche Bodenbank (Bécs) 5 millió K ról 30 millió K-ra készül felemelni alaptőkéjét. Cseh-szlová­k szövetkezetek központi bankja (Prága) — Ustredni banka cesko-slovenskych zb­uzstev v. Praze — cég alatt legközelebb új pénz­intézet kezdi meg működését Pi Praguban. Az alap­tőke 3 millió K. A Cseh leszámítolóbank (Prága) részvényei­ből egy prágai jelentés szerint a newyorki Kuhn, Löbl & Co. bankház egyelőre 10.000 drb-ot vásárolt meg és további 10.000 drb-ra opciót szerzett. A Cseh leszámítolóbank összes részvényei nemrégiben még a Niederoesterreichische Eskompte-Gesellschaft tárcájában voltak, de 1919. szeptemberben az addig 12 millió K alaptőkét 180.000 drb 200 K n. é. rész­vény kibocsátása által 48 millió K-ra emelték föl és akkor a bécsi Kreditanstalt is jelentékeny érde­keltséget vállalt ennél az intézetnél, amely a Cseh­országban volt összes fiókjait átvette. Nyilttér, Rézgálic Telefon 26-SJ., I.SZ. 16-S1. Ügynökök kitérva, nagybani eladásra április-májusi szállításra kapható Magyar Fémbehozatali és Kereskedelmi R.-T.-nál­V. kerület, Erzsébet-tér 9-10. 4867 MAGYAR PÉNZÜGY 1920. február 19. A prágai Agrárbank közgyűlése 40 millió K-ról 80 millió K-ra emelte fel az alaptőkét. A Cseh gazdasági bank (Hospodarska banka pro Cechy) 20 millió cseh K-ról 30 millió cseh K-ra emeli fel alaptőkéjét. A Pilsen­­bank rt. 2 millió K-ról 5 millió K-ra emeli fel alaptőkéjét. A Brünni bank rt. 10 millió K-ról 20 millió K-ra emeli fel alaptőkéjét és fiókot létesít Prágában. Bosznia-herezegovinai muzulmán kereskedelmi és iparbank rt. (Szerajevó) cég alatt 3 millió K alaptőkével új pénzintézet létesült Szerajevóban. A Bosznia-herezegovinai szerb központi bank rt. (iSzerajevó) 12 millió K-ról 20 millió K-ra emeli fel alaptőkéjét. Ipszi Eu­rek: Kötelező számlázás. A bádogos-, lakatos-, vízvezeték-, központi föl­és-, gázszerelő-, mérleg- és felvonó­ipa­ri, továbbá a gépgyártási és villamossági munkákról a Központi átizs­­gáló bizottság február 11-én kelt és február 1­t-án hatályba lépett rendelete értelmében részletes számla állítandó minden egyes eset­ben ki. Az Árvizsgáló bizottság meghatározta az egyes munkáknál az anyag és munka­bérek,­ valamint régióköltségek és haszon cí­men felszámítható összegeket. Az OKH, „kisipari fiókja“. Az úgynevezett tanácsköztársaság a kisipari hitelügy szervezésére és vitelére a budapesti kisipari Hitelszövetkezetet hasz­nálta fel , illetőleg ennek a szövetkezetnek az or­szágos közpoinűi hitelszövetkezetbe való beolvasztá­sával új szervezetet létesített, amely az Országos központi hitelszövetkezet budapesti kisipari fiókja­ néven működött. Az ennek folytán előállott tényle­ges állapot rendezése vége­z a kormány 1367/1920. sz. rendelete alapján a pénzügyminiszter a kereske­­delemnügyi miniszterrel értve felszámoló-bizott­ságot küld ki. A bizottság feladata, hogy a megálla­pított vagyontömeget kezelje, ügyeit lebonyolítsa és a követelések behajtásáról gondoskodjék.­­A felszá­moló-bizottságot az általa indított perben Budapest főváros tiszti ügyészsége is képviselheti. Árlejtés vízvezetéki és csatornázási munkála­tokra. Az Orsz. lakásépítési miniszteri biztosság február 28-iki lejárattal árlejtést hirdet az I. ker., Lenke-úti volt katonai baraktelepnek szükséglaká­sokká leendő átalakításánál felmerülő vízvezetéki és csatornázási szerelési munkálataira. A vonatkozó ajánlati és költségvetési i­rlatok a miniszteri biztos­ság hivatalos helyiségében (I., Tárnok­ u. 2) naponta d. e. 10—12 óra között átvehetők. . ..Pfort“­oorinte­rt, cég alatt, egy szabadalom értékesítése céljából. 300.000 K alaptőkével új válla­lat alakult Budapesten (Vill., Baross-tér­­ól. Az igazgatóság tagjai lettek : dr. Fleischmtami­­József, dr. Strausz Vilmos, Strausz Armand, Lőrincid Mi­hály és Farkas Jenő. Dunamenti kőbányák és márványmű­vek rt. cég alatt 300.000 K alaptőkével új iparvállalat létesült Budapesten (Vill., Baross­ u. SSL A vállalat bérbe­veszi a hercegprimási uradalom Esztergom-m­egyé­ben fekvő márványbányáit, továbbá a Fischer János fiai cég piszkei m­árványm­egm­unkáló-gyárát és tele­pét. Az igazgatóság tagjaivá Fellegi Antal, Fellegi Antalné és dr. Hegedűs Gyula neveztettek ki. Kövező és útépítő rt. cég alatt 105.000 K alap­tőkével új vállalat létesült Budapesten. Az igazgató­ság tagjai : Szívós Gyula, Sütő József, Gattyán Pál, Stets­zky János és Szendrő Zsigmond. A Brassói eellulosegyár rt. igazgatósága az 1918/19-iki üzletévre a m­árc. 6-ra összehívandó közgyűlésnek javasolja, hogy a tartalékolások után fennamaradó 1.580.812 K, (az előző évben 572 129 K) nyereségből részvényeként 30 K —­ 15% (múlt évben 12 K) osztalék fizettessék és az­ alaptőke az elővételi jognak a régi részvényesek részére 3 :1 arányban való felajánlása mellett 60 millió K-ról 9 millió K-ra felemeltessék. A Zentai és roskányi egyesült iparvállalatok rt. (a Magyar leszámítoló és pénzváltóbank vállalata) február 17-én tartott közgyűlésén elhatározta, hogy 2,6 millió K alaptőkéjét 17.000 db. 200 K n. é. rész­vény kibocsátása által 6 millió K-ra emeli fel. Az új részvények közül 4000 drb.-ot az igazgatóság sza­bad kézből értékesít, 13.000 drb.-ot pedig egy,egy arányban 500 K árfolyamon a régi részvényeseknek ajánl fel. Az elővételi jog mire. 5-ig gyakorolható. A Magyar vegyipari gépgyár rt. (a Magyar bank alapítása) február 28-ra rendkívüli közgyűlést hív össze az alaptőke felemelése végett. A Szikra magyar gy­űjtógyárak rt. (a Magyar bank vállalata) március 1-re rendkívüli közgyűlést hív össze az alaptőke felemelése végett. A Globus pénzintézetek műintézete és kiadó­­vállalat rt. (a Magyar bank vállalata) március 9-re rendkívüli közgyűlést hív össze az alaptőke felemelése végett A Török József rt. megkapta a kormányt­ós az engedélyt 1 millió K alaptőkéjének 6 millió K-ra való felemelésére. A Magyar-belga fémm­argyár rt., kom­ányenge­­dély alapján, 4 millió K-ról 8­ millió K-ra készül fel­em­eltő alaptőkéjét. A Kissebei gránitkőbányák rt 1 millió K alap­tőkéjének 3 millió K-ra leendő felemelését a kormány engedélyezte. _________ A Labor gyógyszer- és vegyészeti gyár rt. (a Magyar országos központi takarékpénztár­ alapí­tása) igazgatósága a február 26-ra összehívott köz­gyűlésnek azt fogja indítványozni, hogy az 1.2 millió K alapfőkét 6000 drb 200 K n. é. részvény kibocsá­tása által emeljék föl 2.1 millió K-ra. A Nagybecskereki tengerifeldolgozó és olaj­­gyár rt., mely 1918-ban a tengericsk­ának olajra való feldolgozására alakult 10 millió K alaptőkével, egyszerre teszi közzé 1918. és 1919. évi zárószám­­adásait. Az első mérleg 796.075 K értékcsökkenési leírás után 1,898.256 K, a második 840.180 K leírás levonása után 1.725.236 K tiszta nyereséggel zárul. A Dr. Keleti és Murányi vegyészeti gyár rt. (a Magyar bank és kereskedelmi rt. alapítása, amely­­nek gyártelepe és székhelye Ujpesten van), 1919. évi zárószámadásaiban 2 millió K alaptőke mellett 190.258 K tiszta nyereséget mutat ki. Az igazgatóság a február 25-re összehívott közgyűlésnek 20 K , 5% osztalék fizetését fogja ajánlani és egyúttal azt is indítványozni fogja, hogy az alaptőkét 5000 db. 500 K n. e. részvény kibocsátása által emelték föl 4 millió K-ra, továbbá, hogy a társaság székhelyét helyezzék át Budapestre. A Kartonnyom­ó-ipar rt. 1918/19-re 22 K , 11% osztalékot fizet. A­­ kimutatott nyereségből 200 000 K-t a tartalékalapba, 125 000 K-t az érték­­csökkenési alapba, 50—50 000 K-t a tisztviselők és munkások nyugdíjalapjaiba utaltak. A Fővárosi serfőzö rt. az 1918/19. üzletévre 10 K , 5% osztalékot fizet. Az Unió petroleim­ipar rt., mely szoros érdek­­közösségben van a Bihar-szilágyi olajipar rt.-gal, 1918 április 30-án lezárt mérlegében 2,1 millió alap­tőke mellett, aminek azonban csak a fele van be­fizetve, 627.127 K veszteséget mutat ki. Föltűnő je­lenség, hogy amikor minden m­ás petroleumfinom­ító aránytalanul nagy nyereséggel dolgozott, ez a válla­lat mérlegét veszteséggel zárta. Az Aradi fűrészgyár rt. 1918. évi zárószám­adásaiban 1,6 millió K alaptőke mellett 633.621 K tiszta nyereséget mutat ki. A zalaegerszegi „Arany Bárány“ szállodát és az ehhez tartozó üzlethelyiségeket a Zalaegerszeg város tanácsa a fennálló bérleti szerződések épségben tar­tásával zárt írásbeli s ezt követő nyilvános szóbeli árverésen eladja. Zárt írásbeli ajánlatok február 28-án, d. e. 12-ig a v. tanácshoz címezve adandók be. A szóbeli árverés március 1-én, d. e. 10 órakor a vá­ros tanácstermében lesz. Az ingatlan kikiáltási ára 1.183.000 K. A venni szándékozók a kikiáltási ár 10%-át tartoznak bánatpénzül a v. pénztárba be­fizetni. .Az egbelli petróleum-forrásokat a cseh kor­mány bérbeadta a Galicia Nafta-Industriegesell­­schaft bécsi cégnek. Az Oleum Mineralel-A.­G. (Bécs), mely a Depo­sitenbank érdekköréhez tartozik, 10 millió K-ról 20 millió K-ra emeli fel alaptőkéjét. Az AEG. — Union Elektrizitäts-Gesellschaft (Bécs) 21 millió K-ról 36 millió K-ra emeli fel alap­tőkéjét.­­Iriage Internationale RohölindustriegesellsehaH­­A.-G. (Bécs) cég alatt az Internationale Handelsbank 12 millió K alaptőkével Bécsben új iparvállalatot lé­tesített. A Spitzenindustrie­ A.-G. (Bécs) közgyűlése 4 mil­lió K-ról 10 millió K-ra emelte fel alaptőkéjét. ..Kupa( nemzeti faipar rt (Susák) cég alatt Susá­­kon 5 millió K alaptőkével új vállalat létesült. Az usorai (Bosznia) cukorgyár részvényeit az eszéki cukorgyár készül meg­vása­rolni. A részvények 40%-a a bosznia-h­ercegovinai országos kormány birtokában van, a hátralevő Go% pedig a bécsi Kre­ditanstalt csoportjának a tulajdonát képezi. A Cantiere Navale Triestino 15 millió líráról 20 millió órára készül felemelni alaptőkéjét. Robbantó­anyaggyár Csehországban. A Zivnos­tenska banka engedélyt kapott a cseh kormánytól egy robbantó­anyaggyár létesítésére,­­ amelyet Par­­dubitzban 15 millió­s alaptőkével fog felállítani. Cseh­ország e gyárral függetleníteni akarja magát a né­met-ausztriai lőszergyárak termelésétől. Csudics-Szkala szeszfinom­ító rt. cég alatt Pozsegában 4 millió­s alaptőkével új szeszt és sze­szes italokat gyártó vállalat alakult. Az igazgatóság tagjai: Csudics Milán műszaki tanácsos (elnök), Kürschner Ede dr. ügyvéd (alelnök), Szkala Vilmos (műszaki igazgató), Adler Félix (kereskedelmi igaz­gató), Rosenbaum Károly, a Pátria konyakgyár igazgatója, Reiss Jakab, a zágrábi likőrgyár igaz­gatója és Löwinger Bernát dr. ügyvéd. Felügyelő­bizottság : Beran József, Jaksics Ferenc, Oberhofer Gyula és Klepatar Milán. Dóm faépitkezési rt. (Zágráb) cég alatt a zágrábi Croatia faipar rt új vállalatot létesített 10 millió K alaptőkével, mely faházak építéséhez szükséges és egyéb építési faanyagot fog előállítani. Ceskoslovensko lesnicko drevarske banka (Erdő- és fabank, Prága) cég alatt 5 millió K alaptőkével a­ vállalat létesült Prágában. A ..Checoverre“ (Gablonzi üveggyárasok cseh­szlovák társasága korlátolt felelősségű társaság) részvénytárasággá alakul át. Az alaptőke 5 millió K. A Johann Liechtenstein-féle kerámiai vállalatok (Rakonitz és Unter-Themenau) 8 millió K alaptőké­vel részvénytársasággá alakulnak át. Az Egyesült Jer-gyárak rt. 8 millió ft-ról 12 millió K-ra emelik fel alaptőkéjüket. __________ A Magyar Pénzn­ev­et a Magyar Kereskedők Lapja összes előfizetői is ingyen megkapják.

Next