Magyar Kereskedők Lapja, 1920. január-június (40. évfolyam, 1-52. szám)
1920-01-01 / 1. szám
k lapszabályai és a bankkal létesített megállapodások, valamint a bank-alapszabályokat részben felfüggesztő és módosító kivételes intézkedések továbbra is megfelelően alkalmazandók. A bank szabadalmának lejárta esetére vonatkozó határozmányok ennélfogva csak akkor lépnek hatályba, ha az osztrák-magyar bank működésének folytatására szóló felhatalmazás a törvényhozás rendelkezése folytán megszűnik. A rendelet előírja, hogy az osztrák-magyar bank úgy köteles belső elszámolását elrendezni, hogy az 1919. évi december 31-ig kötött üzletek az azután létesített üzletektől elkülönületnek. A bankalapszabályoknak módosítását, valamint a bankkal és a bankra vonatkozó ügyeken létesített megállapodásoknak a változott körülményekhez képest leendő módosítását a magyar kormány külön rendelkezéseknek és megállapodásoknak tartja fenn. A bankszabadalom meghosszabbítása következtében az osztrák-magyar bank jegyei továbbra is megtartják forgalmi képességüket és kényszerárfolyamukat, és ezek a bankjegyek fogják ezután is a pénzforgalmat ellátni. Minthogy valamennyi nemzeti állam most már külsőleg felismerhető felülbélyegzéssel látta el az osztrák-magyar bank jegyeit, a banknak felül nem bélyegzett bankjegyei magyar bankjegyek gyanánt szerepelnek. Ezeknek a bankjegyeknek az osztrák felülbélyegzési jegyekkel szemben igen lényeges ázsiója lévén, a magyar valuta az osztrákkal szemben a nemzetközi piacokon is magasabb értékelésben részesül. Éppen ezért igen nagy érdeke Magyarországnak, hogy az osztrák kormányzat és gazdasági élet ne vehessen igénybe a maga szükségletei részére felül nem bélyegzett újabb kibocsátású bankjegyeket, mert ezzel a mi hibánk nélkül folyton tovább ronthatná a magyar valutát is, amely most már a jegybankszabadalom ideiglenes meghosszabbítása ellenére is különvált az osztrákoktól. A Magyar takarékpénztárak központi jelzálogbankjának tranzakciója a Pénzintézeti Központtal — mint értesülünk, — meghiúsult. Szende pénzügyminisztersége alatt, mint emlékezetes, a pénzintézeti tisztviselők országos szövetségének kezdeményezésére és sürgetésére a népkormány elhatározta, hogy a központi jelzálogbankot „altruista“ alapra fekteti és a Pénzintézeti központ kezelésébe adja át. E végből a kormány megállapodást létesített a Wiener Bankvereinnel, amely a Központi jelzálogbank részvényeinek kb. egy harmadát bírja, e részvények átvétele iránt. A Pénzintézeti központ e részvényeket 215 koronájával vette volna meg a Wiener Bankvereintől. A művelet teljesen elő volt készítve. A Pénzintézeti központ bevonulása esetén a Központi jelzálogbank elnöke, Mándy Lajos nyugdíjba ment volna. A tranzakció analizálását azonban a proletárdiktatúra közbejötte megakadályozta. Most a Pénzintézeti Központ a részvények átvételétől elállott, ami nyilván összefügg a pénzügyi kormánynak azzal a helyes politikájával, hogy az állam magángazdasági érdekeltségét nem óhajtja szaporítani. A Wiener Bankverein tárcájában lévő Központi jelzálogbank részvények iránt több oldalról élénk érdeklődés mutatkozik és ennek tulajdonítható, hogy a részvények a bécsi tőzsdén a legutóbbi időben 300 koronás árfolyamon akadtak vevőre. A Központi jelzálogbank vezetésében a tranzakció meghiúsultával változás nem áll be. A szlovák pénzintézetek Magyarországon lévő betétkönyvei tárgyában a cseh nemzetgyűlés elé indítványt teresztettek. Eszerint a zsupánságok alapítsák meg, milyen nyilvános pénzeket kezelnek betét gyanánt a volt magyar területen levő városok, községek és vármegyék részére a szlovák intézetek és hogy e betétkönyvek közül melyek ..hurcoltattak“ el Magyarországba. A zsupánok e megálapítás alapján meghagyják az illető pénzintézeteknek, hogy a betétösszeget kamataival együtt a zsupán által megjelölt adóhivatalnál helyezzék letétbe. A jogosult felek ezután nem a pénzintézettől, hanem az illető adóhivataltól követelhetik betéteiket. Az indítvány sorsáról nincs hírünk. A külföldi biztosítóvállalatok Magyarországon való üzleti működését a 682111919. számú kormányrendelet a viszonosság feltételeihez köti. E rendelet szerint külföldi biztosítási magánvállalatok Magyarország területén a fennálló törvényes korlátok között szabadon fejthetik ki működésüket, amennyiben az az állam, melynek területén székhelyük van, a magyar biztosítási vállalatokkal szemben a viszonosság elvének megfelelően jár el. A külföldi biztosítási magánvállalat a cégbejegyzés kérelmezése előtt a pénzügyminiszternél előterjesztendő kérelmében köteles a kereskedelmi törvény 211. és 461. §-aiban meghatározott feltételeket és különösen a biztosítási társaságokkal símben fennálló viszonosságot kimutatni. Ha valamely külföldi állam a magyar biztosítási magánvállalatok irányában a viszonosság elveitől eltérőleg jár el, a pénzügyminiszter rendelettel az illető külföldi magánvállalatokkal szemben megfelelő megtorló intézkedéseket állapíthat meg. A főváros kölcsönszelvényei. A főváros tanácsa elhatározta, hogy a főváros kölcsönei után az 1920. évben esedékes szelvényeket és kisorsolt kötelezvényeket be fogja váltani. A beváltásra bemutatott értékek elbírálásánál a kiadandó kormányrendelethez fog alkalmazkodni . Belgrád város kölcsöne. Az Első horvát takarékpénztár a Belgrádi takarékpénztár útján 10 millió kölcsönt folyósított Belgrád városának a városi lakosság szénnel, fával, liszttel és egyéb élelmiszerekkel való ellátására. Prága város beruházási kölcsöne. Prága városa 150 millió cseh korona, névértékű kölcsönt bocsátott ki a következő feltételek mellett: A kibocsátási árfolyam 100 K névérték után 98 csdalt, kilíocsáltatnak 200, 500, 10001 és 10.000 cseh K-ra szóló címletek. A kölcsön 4%-kal kamatozó és adómentes. Cseh bankigazgatók Páriában. A Zivnostemska banka főigazgatója dr. Preis J., a cseti iparbank igazgatója, Novotny és a Cseh takarékpénztárak központi bankjának elnöke, Jar. Pinkas, valamint igazgatója, dr. Rödl, Parisian időztek, ahol az ottani pénzvilággal üzleti összeköttetéseket létesítettek és a francia tőkének a cseh vállalatokban való részvétele iránt folytattak eredményes tárgyalásokat. A cseh Vörös Kereszt sorsjátékot rendez. A sorsjegykölcsön 20 milliós névértékű, 20 koronás sorsjegyekre felosztva . A lebélyegzett cseh ezrek. A cseh köztársaság budapesti meghatalmazája hivatalosan közli, hogy a csehek részéről lebiyegzett menerkoronás bankjegyek január 1-től kézive a forgalomban érvénytelenek lesznek, a cseh pénzügyminisztérium prágai bankintézete azonban 1920 február 29-ig bankjegyekre váltja be az említett ezreseket. Március 1-én túl beváltásra sem fogadnak el ilyen lebélyegzett ezreseket. A cseh hadseregszállítást védőszövetséget alakítottak, amelyhez 500 cég vallakozott 110 milliós követeléssel. A volt kézi hadügyi igazgatás a cseh hitelezőinek üzemeibe 110.000 munkás dolgozik. A szövetség erélyes , sürgeti a volt hadügyi igazgatás adósságainak mentői előbb leendő kifizetését és azt követeli, hogy a kiűzetés eseti koronáikban történjék. Ha erre a volt hadügyi igazgatás hajlandó nem volna, úgy a cseh kormánytól követeli a védőszövetség, hogy ez cserélje be a régikoronaértékűen befolyó bankjegyeket felülbélyegzett cseh-szlovák koronákra, illetve államjegyekre. Ezenkívül a megszorult üzemek részére a kormánytól készítetést kér a szövetség, amely tiltakozók a hadisakítások követeléseiből mindennemű levonás, felel a késedelmi kamatok levonása ellen. Végül a hadiigazgatás hitelezői részére a szövetség adóba adélkot kér. A Horvát katholikusank (Zágráb) alaptőkéjét 2 millió K-ról 4 millió K-ra emeli föl. iwwwvviwvwvw wvwvwwwww Keresedelmi hírek — ... ^ A Haditermény rt. felszámolását rendeli el a kormtány 6938/1919. számú rendelete. A kormány e rendeletében nyírt felhatalmazás alapján a kereskedelemügyi miniszter 83661/1919. sz. rendeletével elrendeli, hogy a Haditermény rt. 1920. évi január hó 1-ével felszámolásba lépjen. Felszámolóknak kineveztettek: a felszámoló bizottság elnökévé : dr., Emich Gusztáv államtitkár,, a Haditermény rt. igazgatóságának elnöke," _ felszámoló bizottság tagjaivá : Vértessy Sándor, Szomjas Lajos és Ipoly-i Keller Gyula államtitkárok, Temple Rezső és Térfi Béla helyettes államtitkárok, dr. Miklauzics Adolf miniszteri osztálytanácsos, továbbá a Haditermény rt. ügyvezető igazgatói: Russo Illés, Bessenyei Ferenc, Práger Pál és dr. Vuk Alajos. A szesz- és bortőzsde eszméje, amelyről már megemlékeztünk, közeledik a megvalósulás felé. A szesz, szeszes italok és bor forgalmában érdekelt szakmák egyesületei: a Magyar likőrgyárosok egyesülete, az Italmérők egyesülete, a Pálinkamérők ipartársulata és a Szeszkereskedők egyesülete bizottságot küldenek ki, amely a létrejövő üzletkötések alapján a kialakult árakét jegyezni fogja és gondoskodik a szakmabeliek között fölmerülő vitás ügyekben dönteni hivatott választott bíróság megalakításáról. A bizottság továbbá ki fogja dolgozni, illetőleg kodifikálni fogja a szakmában kialakít jogszokásokat, azoknak államhatalmi elismerést szerez és keresi a módját, hogy a szakmában érdekelt kereskedők üzleteik megkötése végett eara hivatalosan is elismert helyen összejöhessenek. Az aljegyző bizottság és választott bíróság működését még január folyamán meg fogja kezdeni. Moratórium a hadügyigazgatás hitelezőinek. A magyar kormány 6858/1919. szám alatt kibocsájtott rendeletével moratóriumot állapít meg az olyan adósok részére, akiknek a felszámolás alatt álló volt közös hadügyminisztériummal szemben követelésük van. A rendelet értelmében a pénzügyminiszter a kereskedelemmy miniszterrel egyetértőleg 6 hónapig terjedő időre halasztást engedhet oly esetekben, ha az adós tartozásait teljesíteni nem tudja és a fizetési halasztás, tekintettel az adós anyag viszonyaira, üzletének, vállalatának közgazdasági jelentőségére, közérdekből indokoltnak látszik. Ugyanilyen halasztás engedélyezhető azoknak, akiknek adósa a velük szemben fennálló tartozás teljesítésére ilyen moratóriumot nyert. Az engedélyezett halasztás alá nem esnek, a közüzemek használatáért fizetendő díjak, tartásdíjak és életjáradékok, bér- és haszonbértartozások, szolgálati és munkaviszonyból eredő tartozások, tiltott cselekményekből és vétlen károkozásból eredő tartozások. A halasztás ideje alatt a tartozást az adós ellen bírói után nem lehet érvényesíteni, végrehajtás és csőd elrendelésének helye nincsen és a folyamatban lévő bírói eljárások felfüggesztendők. A nemteljesítés esetére megállapított jogkövetkezmények a moratóriumot nyert pénztartozás után nem állanak be. A moratórium ideje sem az elévülés idejébe, sem egyéb határidőkbe nem számítható be. Uj gyógyszerárszabás. A munkaügyi és népjóléti miniszter 26.460/1919. számú rendeletével, mely a hivatalos lap december 31-iki számában jelent meg, új magyar gyógyszerárszabást állapít meg, mely a gyógyszerek eladási árait az általános anyagdrágasághoz és a külföldről való beszerzéshez mérten fölemeli. Az új árszabás, mely 1919 december 15-én lépett életbe, a Budapesti gyógyszerésztestület titkári hivatalánál (VIII., Aggteleki u. 8.) szerezhető be. A nagykereskedés engedélyhez kötöttségét Szlovénországban mondja ki egy kormányrendelet, amely szerint a cukorral, kávéval, teával, illatszerekkel, ásványolajokkal, festékárukkal, mezőgazdasági terményekkel, szeszesitalokkal és kézműárukkal nagyiján saját számlára, bizomány vagy ügynökség alakjában való kereskedést csak annak szabad folytatnia, aki erre az országos kormány kereskedelmi és ipari ügyosztályától engedélyt nyer. Akit árdrágítás vagy a fogyasztás érdekeit más módon sértő visszaélés miatt jogérvényesen elítéltek, attól az engedély megvonható. A cseh fakivitel Olaszországba megakadt, mert a cseh államvasutak a küldeményekhez nem adnak vagyonokat, aminek folytán az áru az állomásokon és a fűrésztelepeken heves. Annál súlyosabban érinti ez a cseh köztársaságot, mert az olaszok a fa ellenében élelmiszereket szólítottak, de ezeket a szállításokat most beszüntették. A szabad borkereskedelem Csehországban kitűnően bevált. A külfölddel a kereskedelmi összeköttetés már megindult, különösen Németország szállít tekintélyes mennyiségű felsőbort. Elsőrendű chevreaux-bőzárt cipőként 30 márkát fizetnek a csehek, színes fajtákért aránylagosan többet. Újvidéken a belgrádi kiviteli központ képviseletet létesít a Bánság és Szerémség részére. A cseh tábla üveg-kiviteli szindikátust, amely eddig a be- és kiviteli engedélyeket kiállította, megszüntették és az engedélyek kiadására a ki- és beviteli bizottságot hatalmazták föl, amely külön táblaüveg- és külön öblösüvegosztályt létesített. Kerig Keramische Export-Gesellschaft cég alatt Prágában 3 millió alaptőkével parcellán-, üveg-, kőagyag- és fémáruk be- és kivitelére részvénytársaság alakult Fa szabad bevitele Csehországba. Prágából jelentik, hogy az ottani főbizottság elhatározta, hogy kemény asztalosfa,ládafa és amerikai hikorifa, továbbá kemény- és puhafaszén bevitelét megengedi, ellenben puhafa bevitele továbbra is tilos. , MAGYAR PÉNZÜGY 1920. január 1 Nyikttér, kemény tűzifát csak teljes latrok » HEVES BÉLA fakereskedo, Budapest, » Irodai órák 9—1-ig. Bákcshut 73. 4405 A Magyar Pénzügy-nek ezt a számát a Magyar Eszeskedök Lapja összes előfizséri is megkapják.