Magyar Kereskedők Lapja, 1920. január-június (40. évfolyam, 1-52. szám)
1920-04-15 / 31. szám
1520. április 15. MAGYAR PÉNZÜGY ■i' " ...............................wmmmmmmmmmmt — IparjJszek. Szlovenszkoi gyáriparosok szervezkedése. A «Selo megszállás alatt levő felsőmagyarországi gyáriparosok április 7-én Pöstyénben értekezletre gyűltek össze, melyben elkeseredetten panaszolták azt a mellőzést és visszaszorítást, melyet a cseh kormány és a cseh ipar a felsőmagyarországi gyárosokkal szemben tanúsít Rámutattak a szénellátás teljes szervezetlenségére, a vagonhiányra, a Budapesttel és Becsesel való összeköttetés lehetetlenségére, a telefon és távírdai mizériákra- a nyersanyaghiányra és a cseh hivatalnokok korrupciójára és mindezek következményeként a magyar uralom alatt virágzott felsőmagyarországi gyárak teljes lezültésére. Az értekezlet elhatározta, hogy közös erélyes akcióval fog igyekezni a bajokon segíteni és a cseh kormánynál eljárni, mely célból megalakították a Szlovenszkói gyáriparosok szövetségét, Pozsony székhellyel. Elnök lett dr. Makovicky, társelnök Fischer Zsigmond. Alelnökök Bond, Guttmann és Hubka. Ügyvivő-választmány: Jarrosch J. (Poprád), Novák B. (Losonc), Vihova A. (Losonc), Kuffner K. (Diószeg), Jancsek J. (Rózsahegy) Kringer B. (Pozsony), Grüneberg V. (Pozsony), Kun B. (Besztercebányai, Bach B. (Tiszolc), Tarján (Losonc), Vogel (Zsolna), titkár: Fejér Miksa. A Tendloff-Dittrich budapesti armatúra-, szivattyú- és gépgyár rt., mely az Angol-osztrák bank érdekeltsége, 1919. évi mérlege 4,0 millió K alaptőke és 4.458.740 K nyersjövedelem mellett 508.096 K-nak az értékcsökkenési tartalékra való levonása után 289.631 K tiszta nyereséget tüntet fel. Az ápr. 22-re egybehívott közgyűlésnek az igazgatóság javasolni fogja az alaptőke 40 millióról 9 millió K-ra való felemelését. 18 1 A Meloecó Péter cementárugyár és építési vállalat rt 1918. és 1919. évi egyesített mérlegét 2'A millió K alaptőke mellett 200.000 K leírások levonása után 551.995 K tiszta nyereséggel zárta. Az igazgatóság az április 24-re összehívott közgyűlésnek a két üzletévre 14—14 K 9 7% osztalék fizetését fogja javasolni és egyúttal azt fogja ajánlani, hogy 12.500 drb 200 K n. é. új részvény kibocsájtása által az alaptőkét emeljék fel 5 millió K-ra. A Budai cementgyár rt. (a Magyar általános ingatlanbank vállalata) április 12-én tartott közgyűlésén az 1 millió K alaptőkének 25.000 drb 200 K n. é. részvény kibocsájtása által 6 millió K-ra való fölemelését határozták el. Az Építőipar rt., mely az Akárbank alapítása, 1919. évi első mérlegét 1 millió K alaptőke és 219.896 K bruttó jövedelem mellett 18.938 K tiszta nyereséggel zárja. Az ápr. 21-re egybehívott közgyűlésnek az igazgatóság javasolni fogja az alaptőkének 1 millióról 2 millió K-ra emelését. A Dunaharaszti cementáru- és mészhomoktéglagyár rt. az 1918. dec. 14-én tartott közgyűlési határozat végrehajtására felemelt alaptőkéjét 600.000 K-ról 900.000 K-ra. Az új 1000 drb 300 K n. é. részvényből 500 drbra a régi részvényesek 4 :1 arányban, 410 K árban ápr. 20—22-én gyakorolhatják az elővételi jogot, a fenmaradó 500 drb részvény szabad eladásra kerül. A társaság 1919. évi mérlege 363.742 K nyersbevétel mellett 53.623 K veszteséget tüntet fel. A Magyar fém- és lámpaárugyár rt. ápr. 10-én tartott közgyűlése elhatározta az alaptőke felemelését 2,0 millióról 4 millió K-ra. Az uj 7500 drb 200 K n. é. részvényekre 1050 K árban, 5 :3 arányban ápr. 21-ig gyakorolható az elővételi jog a Magyar általános hitelbanknál. A Kissebesi gránitbányák rt. márc. 28-án tartott közgyűlése elhatározta az alaptőke felemelését 1 millióról 3 millió K-ra. Az uj 200 K részvényekre 1 :2 arányban 220 K áron ápr. 30-ig gyakorolható az elővételi jog a Pesti magyar kereskedelmi banknál. A Salgótarjáni kőszénbánya rt. igazgatósága az ápr. 28-ra egybehívott közgyűlésnek részvényenként 40 K = 20% osztalék (az előző évben 25 K = 12%?) fizetését fogja indítványozni. A Felsőmagyarországi bánya- és kohóiű rt. 1918. évi mérlegét 6 millió K alaptőke és 5.075.649 K üzemjövedelem mellett, melyből 700.000 K-t adótartalékokra, 395.504 K-t árfolyamkülönbözetre és 799.184 K-t forradalmi károkra irt le, 2.734.540 K tiszta nyereséggel zárta, mig az 1919. évi mérleg 5.938.707 K nyersjövedelemmel szemben- melyből 1.300.000 K-t adótartalékokra fordított: 3.427.527 K tiszta nyereséget tüntet ki. Az osztalék az 1918. évre 60 K — 10°,o, az 1919. évre 80 K1- 53% lesz. Az Aeseulap vazelinén kozmetikai gyár rt. 1918—19. évi mérlege 600.000 K alaptőke és 56.788 K nyersjövedelem mellett 178.697 K veszteséggel zárult. A máj. 3-án megtartandó közgyűlésnek az igazgatóság javasolni fogja az alaptőke felemelését. A Vasvármegyei elektromos művek rt, mely a Magyar általános hitelbank alapítása, 1919. évi mérlege 4,778.000 K alaptőke mellett 4,488.973 K nyersjövedelmet tüntet fel, melyből a költségek, továbbá 296.000 K értékcsökkenési és 50 000 K árfolyamveszteségi leírás levonása után 456.250 K tiszta nyereség maradt Azt osztalék 34 K ^ 13% lesz. A Bánki-féle vizitrrbinát értékesítő rt. egyesített 1918/19. évi mérlegét 1 millió K alaptőke mellett 88.416 K veszteséggel zárta. A Magyar ólomárugyár és fémkereskedelmi rt. 1918/19. évi egyesített mérlege 2 millió K alaptőke mellett az 1918. évre 388.659 és az 1919. évre 48.602 K tiszta nyereséget tüntet fel. Az osztalék az 1918/19. évekre együttesen 28 K , 14% lesz. A Budapesti útépítő rt. 1918/19. évi első és második egyesített mérlegét 1.200.000 K alaptőke és 14.245 K bruttó bevétellel szemben 60.131 K veszteséggel zárta. Az Apolló kőolajfinomító rt., mely a Magyar agrár- és járadékbank vállalata, az ápr. 27-ére egybehívott közgyűlésnek javasolni fogja a társaság székhelyének Pozsonyba való áthelyezését. A Mezőgazdasági szeszipari és kereskedelmi rt félsz. a. befejezte a felszámolást és a felosztásra került 255.000 K vagyonból 1250 drb részvényre egyenként 204 K-t fizetett vissza. Felsőmagyarországi mezőgazdasági és ipari rt. (Miskolc) cég alatt Miskolcon 10 millió K alaptőkével (20.000 drb 500 K n. é. részvény) a Borsod, Abaúj, Gömör, Zemplén, Heves és Szabolcs vármegyei gazdák részvételével vállalat van alakulóban, melynek célja mezőgazdasági iparvállalatok alapítása, az állattenyésztés fejlesztése és mezőgazdasági termékek exportja. Részvényjegyzési határidő: máj. 31. Malomipari rt. (Eszék) (Minska industrija) cég alatt Eszéken a volt Hunnia gőzmalom rt. nacionalizálódott és eddigi 1 millió K alaptőkéjét 6 millió K-ra emelte. A Vasöntöde rt. (Eszék), mely a Kroatische Bodenbank konszernjéhez tartozik, felemelte alaptőkéjét 3 millióról 4 millió K-ra. Odra bőrgyár rt. (Zágráb) cég alatt Zágrábban a Katolikus bank égisze alatt 5 millió K alaptőkével új vállalat van alakulóban. Az Aluminium bánya- és ipari rt. (Zágráb) alaptőkéjét 1,800.000 K-ról 2,800(XX) K-ra emelte. Munja villamossági és műszaki rt. cég alatt Zágrábban 500.000 K alaptőkével új kereskedelmi vállalat alakult. Új gyárak Szerbiában. A belgrádi kereskedelmi és ipari minisztérium engedélyt adott egy Belgrádban építendő gépgyár létesítésére, amely modern berendezéssel gépieket, vasszerkezeteket, vasúti teherkocsikat, stb. fog gyártani. Továbbá megengedte a minisztérium egy villamossági társaság alapítását, amely Vranja és Vranjafürdő világítására, valamint közúti vasút üzembentartására villamosáramferlesztőtelepet fog építeni. Nisben pamutgyár épült, amely röviden megkezdi üzemét, míg az uzsicai szövőgyárat jelentékenyen kibővítik. Az A.-tr. für Wald- und Hofaerwertung (Prága) elhatározta az alaptőke felemelését 10 millióról 20 millió K-ra. Rúna A.-G. für Metallhandel (Prága) cég alatt Prágában a Zivnovstenska Banka égisze alatt 10 millió K alaptőkével fém kereskedelmi társaság alakult, mely átveszi a prágai fémközpontot. Kereskedelmi hírek. A lakás-ínség a kereskedőket és iparosokat érzékenyebben sújtja, mint az ország más foglalkozású lakosait, mert a lakások rekvirálásáról intézkedő kormányrendelet azt az intézkedést tartalmazza, hogy azokat az üzlethelyiségeket, irodákat, raktárakat, műhelyeket, stb., amelyek lakások voltak, ismét lakások céljaira kell rekvirálni. És éppen a nagyvárosokban — persze, mert a fővárosban és a vidéki nagyobb városokban a legnagyobb a lakásínség — ezt a rendelkezést olyan következetesen hajtják végre, hogy már számos, több családnak kenyeret adó, mert több alkalmazottal dolgozó kereskedő és iparos maradt iroda, üzlethelyiség vagy műhely nélkül és emiatt üzletét folytatni nem tudja. Az egyes így sújtott kereskedők és iparosok érdekeinél fontosabb, hogy a nagy munkátlanság közepette így sok olyan ember fosztódik meg a munkaalkalomtól, aki dolgozni szeretne, de még fontosabb az, hogy így az amúgy is minimális verseny csökken és a közellátás válik nehezebbé. Elvégre tisztában kell lennünk azzal, hogy kanállal nem lehet kimerni a tengert; a néhány száz elrekvirált üzlet, raktár, iroda, műhely még csak nem is enyhíti a lakásínséget. Azt csak nagyarányú építkezéssel lehetne megszüntetni és mert: most építeni igazán nem lehet, a lakásínséget azzal kell enyhiteni, hogy a városoktól — elsősorban Budapestről — el kell távolítani mindenkit, aki nem odavaló. Szigorú revízió alá kell venni az összes lakásokat és különösen a háború kitörése óta történt lakásváltoztatásokat: akit foglalkozása nem köt a fővároshoz, vagy más városhoz, azt izgalom nélkül el kell távolítani kisebb helyekre, ahol az őstermelésben könnyebben foglalkozó láthatók és ellátásuk is könnyebb volna. Ezerszámra vannak Budapesten a menekült és nem menekült köz- és magántisztviselők, orvosok,, ügyvédek, munkások stb., akik itt vagy nem tudnak lakáshoz jutni, vagy olyanok elől foglalják el a lakást, akikre itt szükség van. Előbb-utóbb tisztviselőink és munkásaink jelentékeny hányada kénytelen lesz más foglalkozásban keresni meg a kenyerét, mégpedig nem a túlzsúfolt városokban, hanem a falun. Szorítsuk ezeket a maguk és a köz érdekében arra, hogy minél előbb válasszák meg új pályájukat. Ennek pedig egyetlen hatásos eszköze a kitelepítés, amelynél nem szabad senki kényelmére, vagy személyes érdekére tekintettel lenni, amikor a közérdekkel összeütközik. Az állatok kivitele és behozatala tekintetében a kormány 2687/1920. számú rendelete az élőállatok szállításához szükséges szállítási igazolványok kezelését a földmivelésügyi minisztériumra bízza. Elvhez képest a földmivelésügyi miniszter 21333. számú rendeletével szabályozza az élőállatok külkereskedelmi forgalmát oly módon, hogy a szállítási igazolványok kiállítását az Állat- és takarmányforgalmi rt.-től — amely eddig meg volt bízva ez igazolványok kezelésével — megvonja és a földművelésügyi minisztérium állatforgalmi osztályára bízza. A rendelet szerint a szállítási igazolványt a fuvarlevélhez kell hozzáfűzni. Élőállatoknak az ország területéről nem vasúton (hajón), hanem hajtva vagy egyéb módon szállítva való kivitele ezentúl is csak külön engedéllyel és az abban megállapítandó külön feltételek mellett történhetik. Csődönkívüli kényszeregyezség. Sugár Sándor vb. szegedi kereskedő (Feketesas u. 15) ellen a kényszeregyezségi eljárás megindíttatott. Vagyonfelügyelő : Polgár Péter szegedi ügyvéd. Követelések bejelentése ápr. 18-ig, egyezségi tárgyalás ápr. 22 d. e. 9 órakor Hubicsek Béla birónál, Szeged (Széchenyi-tér 1). Az Ergon ipari és kereskedelmi rt. április 14-én tartott közgyűlésén elhatározták, hogy az 1 millió K alaptőkét 52.500 drb 400 K n. é. új részvény kibocsátása által 22 millió K-ra emelik föl, hogy a már működő bécsi, belgrádi, berlini és kecskeméti fiókokon kívül még létesítendő új telepek fölállításához és folytatásához a társaságnak elegendő forgótőke álljon rendelkezésére. Az új részvényeket a régi részvényeseknek alpak ajánlják föl, új részvényeseknek pedig 525 K árfolyamon adják. Az új érdekeltség képviselői gyanánt az igazgatóságba beválasztották Koós Jenő földművelési államtitkárt, Bezerédj Imre és gróf Wenckheim Antal nagybirtokosokat. A Nemzetközi kereskedelmi rt., mely 1918 májusban alakult 2 millió névleges alaptőkével (annak azonban csupán felét fizették be), nemrég tartott közgyűlésén elhatározták, hogy az alaptőke hátralékos összegét behívják a részvényesektől. Az igazgatóság elnökévé báró Perényi Zsigmondot, alelnökévé Pekár Gyula államtitkárt választották meg. Ha svájci tőkésekkel érdekeltség vállalása végett folytatott tárgyalások eredménnyel fognak járni, az alaptőkét 6000 drb 500 K n. é. uj részvény, kibocsátása által 5 millió K-ra fogják fölemelni. A Budapesti általános tejcsarnok rt 1919. évi zárószámadásaiban 1 millió K alaptőke melett, 178.513 K leírások levonása után, az előző évről áthozott 50.018 K nyereséggel együtt 80.952 K tiszta nyereséget mutat ki. A társaság, mint már évek óta, az idén sem fizet osztalékot, hanem a kimutatott nyereséget részben tartalékolásokra használja fel, részben pedig új számlára viszi át. Az igazgatóság az április 22-re összehívott közgyűlésnek azt fogja indítványozni, hogy a Tejgazdasági vállalat rt.-ét, amellyel a társaság eddig is szoros érdekközösségben állott, olvassza magába és a tranzakció keresztülvitelére az alaptőkét 15.000 drb 200 K n. é. részvény kibocsátása által 4 millió K-ra emelje fel. * A Tejgazdasági vállalat rt. 1919. évi zárószámadásaiban 1 millió K alaptőke mellett 300.000 K értékcsökkenési és 311.887 K egyéb címeken való leírások levonása után 171.551 K tiszta nyereséget mutat ki, amiből 40 K — 8% osztalékot fognak fizetni. Az igazgatóság az április 22-re összehívott közgyűlésnek a Budapesti általános tejcsarnok rt.-gal való fúziót fogja indítványozni. Az Automobil-kereskedelmi rt ápr. 17-re egybehívott közgyűlésének az igazgatóság javasolni fogja az alaptőkének 100.000 K-ról 1 milió K-ra emelését A Csillaghegyi forrásvíz rt. jelsz. a. felhívtat hitelezőit, hogy követeléseiket 6 hónap alatt érvényesítsék a társaságnál (V., Hollán-utca 3). A Fiumét nyilvános raktár rt, mely a Beszámitolóbank alapítása, egyesített 1918/19. évi mérlegét: 2"A milliós alaptőke mellett az 1918. évben 1.055.678 K bruttó jövedelemmel szemben 112.500 K-nak, mint a részvénytőke 4A%-os kamatának levonásával, 101.576 K veszteséggel zárta, mig az 1919. évben 1.797.758 K nyersjövedelem mellett és 112.500 K-nak 4A %-os részvénytőke-kamat levonása után 8725 FtK úsztalyereséset ért el. 8 —...........——.................... ............-