Magyar Kereskedők Lapja, 1920. január-június (40. évfolyam, 1-52. szám)

1920-04-15 / 31. szám

1520. április 15. MAGYAR PÉNZÜGY ■­i' " ...............................wm­­mmm­mmmmmmt — IparjJszek. Szlovenszkoi gyáriparosok szervezkedése. A «Selo megszállás alatt levő felsőmagyarországi gyár­iparosok április 7-én Pöstyénben értekezletre gyűl­tek össze, melyben elkeseredetten panaszolták azt a mellőzést és visszaszorítást, melyet a cseh kor­mány és a cseh ipar a felsőmagyarországi gyáro­sokkal szemben tanúsít Rámutattak a szénellátás teljes szervezetlenségére, a vagonhiányra, a Buda­pesttel és Becsesel való összeköttetés lehetetlensé­gére, a telefon és távírdai mizériákra- a nyersanyag­­hiányra és a cseh­ hivatalnokok korrupciójára és mindezek következményeként a magyar uralom alatt virágzott felsőmagyarországi gyárak teljes lezülté­sére. Az értekezlet elhatározta, hogy közös erélyes akcióval fog igyekezni a bajokon segíteni és a cseh kormánynál eljárni, mely célból megalakították a Szlovenszkói gyáriparosok szövetségét, Pozsony szék­hellyel­. Elnök lett dr. Makovicky, társelnök Fi­scher Zsigmond. Alelnökök Bond, Guttmann és Hubka. Ügy­vivő-választmány: Jarrosch J. (Poprád), Novák B. (Losonc), Vihova A. (Losonc), Kuffner K. (Diószeg), Jancsek J. (Rózsahegy) Kringer B. (Pozsony), Grüneberg V. (Pozsony), Kun B. (Besz­tercebányai, Bach B. (Tiszolc), Tarján (Losonc), Vo­gel (Zsolna), titkár: Fejér­ Miksa. A Tendloff-Dittrich budapesti armatúra-, szi­vattyú- és gépgyár rt., mely az Angol-osztrák bank érdekeltsége, 1919. évi mérlege 4,0 millió K alap­tőke és 4.458.740 K nyersjövedelem mellett 508.096 K-nak az értékcsökkenési tartalékra való levonása után 289.631 K tiszta nyereséget tüntet fel. Az ápr. 22-re egybehívott közgyűlésnek az igazgatóság ja­vasolni fogja az alaptőke 40 millióról 9 millió K-ra való felemelését. 1­8 1­­­­ A Meloecó Péter cementárugyár és építési vál­lalat rt 1918. és 1919. évi egyesített mérlegét 2'A millió K alaptőke mellett 200.000 K leírások levo­nása után 551.995 K tiszta nyereséggel zárta. Az igazgatóság az április 24-re összehívott közgyűlés­nek a két üzletévre 14—14 K 9 7% osztalék fizetését fogja javasolni és egyúttal azt fogja ajánlani, hogy 12.500 drb 200 K n. é. új részvény kibocsájtása által az alaptőkét emeljék fel 5 millió K-ra. A Budai cementgyár rt. (a Magyar általános ingatlanbank vállalata) április 12-én tartott köz­gyűlésén az 1 millió K alaptőkének 25.000 drb 200 K n. é. részvény kibocsájtása által 6 millió K-ra való fölemelését határozták el. Az Építőipar rt., mely az Akárbank alapítása, 1919. évi első mérlegét 1 millió K alaptőke és 219.896 K bruttó jövedelem m­ellett 18.938 K tiszta nyereséggel zárja. Az ápr. 21-re egybehívott köz­gyűlésnek az igazgatóság javasolni fogja az alaptő­kének 1 millióról 2 millió K-ra emelését. A Dunaharaszti cementáru- és mészhomoktégla­gyár rt. az 1918. dec. 14-én tartott közgyűlési hatá­rozat végrehajtására felemelt alaptőkéjét 600.000 K-ról 900.000 K-ra. Az új 1000 drb 300 K n. é. rész­vényből 500 drbra a régi részvényesek 4 :1 arány­ban, 410 K árban ápr. 20—22-én gyakorolhatják az elővételi jogot, a fenmaradó 500 drb részvény sza­bad eladásra kerül. A társaság 1919. évi mérlege 363.742 K nyersbevétel mellett 53.623 K veszteséget tüntet fel. A Magyar fém- és lámpaárugyár rt. ápr. 10-én tartott közgyűlése elhatározta az alaptőke felemelé­sét 2,0 millióról 4 millió K-ra. Az uj 7500 drb 200 K n. é. részvényekre 1050 K árban, 5 :3 arányban ápr. 21-ig gyakorolható az elővételi jog a Magyar általános hitelbanknál. A Kissebesi gránitbányák rt. márc. 28-án tar­tott közgyűlése elhatározta az alaptőke felemelését 1 millióról 3 millió K-ra. Az uj 200 K­ részvényekre 1 :2 arányban 220 K áron ápr. 30-ig gyakorolható az elővételi jog a Pesti magyar kereskedelmi banknál. A Salgótarjáni kőszénbánya rt. igazgatósága az ápr. 28-ra egybehívott közgyűlésnek részvényen­ként 40 K = 20% osztalék (az előző évben 25 K = 12%?­) fizetését fogja indítványozni. A Felsőmagyarországi bánya- és kohóiű­ rt. 1918. évi mérlegét 6 millió K alaptőke és 5.075.649 K üzemjövedelem mellett, melyből­ 700.000 K-t adó­­tartalékokra, 395.504 K-t árfolyam­kü­lönbözetre és 799.184 K-t forradalmi károkra irt le, 2.734.540 K tiszta nyereséggel zárta, mig az 1919. évi mérleg 5.938.707 K nyersjövedelemmel szemben- melyből 1.300.000 K-t adótartalékokra fordított: 3.427.527 K tiszta nyereséget tüntet ki. Az osztalék az 1918. évre 60 K — 10°,o, az 1919. évre 80 K1­­-­ 53% lesz. Az Aeseulap vazelin­­én kozmetikai gyár rt. 1918—19. évi mérlege 600.000 K alaptőke és 56.788 K nyersjövedelem mellett 178.697 K veszteséggel zárult. A máj. 3-án megtartandó közgyűlésnek az igazgatóság javasolni fogja az alaptőke felemelését. A Vasvármegyei elektromos művek rt, mely a Magyar általános hitelbank alapítása, 1919. évi mér­lege 4,778.000 K alaptőke mellett 4,488.973 K nyers­­jövedelmet tüntet fel, melyből a költségek, továbbá 296.000 K értékcsökkenési és 50 000 K árf­olyam­­veszteségi leírás levonása után 456.250 K tiszta nye­reség maradt Azt osztalék 34 K ^ 13% lesz. A Bánki-féle vizitrrbinát értékesítő rt. egyesített 1918/19. évi mérlegét 1 millió K alaptőke mellett 88.416 K veszteséggel zárta. A Magyar ólomárugyár és fémkereskedelmi rt. 1918/19. évi egyesített mérlege 2 millió K alaptőke mellett az 1918. évre 388.659 és az 1919. évre 48.602 K tiszta nyereséget tüntet fel. Az osztalék az 1918/19. évekre együttesen 28 K , 14% lesz. A Budapesti útépítő rt. 1918/19. évi első és második egyesített mérlegét 1.200.000 K alaptőke és 14.245 K bruttó bevétellel szemben 60.131 K veszte­séggel zárta. Az Apolló kőolajfinomító rt., mely a Magyar agrár- és járadékbank vállalata, az ápr. 27-ére egy­behívott közgyűlésnek javasolni fogja a társaság székhelyének Pozsonyba való áthelyezését. A Mezőgazdasági szeszipari és kereskedelmi rt félsz. a. befejezte a felszámolást és a felosztásra ke­rült 255.000 K vagyonból 1250 drb részvényre egyen­ként 204 K-t fizetett vissza. Felsőmagyarországi mezőgazdasági és ipari rt. (Miskolc) cég alatt Miskolcon 10 millió K alap­tőkével (20.000 drb 500 K n. é. részvény) a Borsod, Abaúj, Gömör, Zemplén, Heves és Szabolcs vár­megyei gazdák részvételével vállalat van alakuló­ban, melynek célja mezőgazdasági iparvállalatok alapítása, az állattenyésztés fejlesztése és mezőgaz­dasági termékek exportja. Részvényjegyzési határ­idő: máj. 31. Malomipari rt. (Eszék) (Minska industrija) cég alatt Eszéken a volt Hunnia gőzmalom rt. nacionali­­zálódott és eddigi 1 millió K alaptőkéjét 6 millió K-ra emelte.­­ A Vasöntöde rt. (Eszék), mely a Kroatische Bodenbank konszernjéhez tartozik, felemelte alap­tőkéjét 3 millióról 4­ millió K-ra. Odra bőrgyár rt. (Zágráb) cég alatt Zágráb­ban a Katolikus bank égisze alatt 5 millió K alap­tőkével új vállalat van alakulóban. Az Aluminium bánya- és ipari rt. (Zágráb) alaptőkéjét 1,800.000 K-ról 2,800(XX) K-ra­ emelte. Munja villamossági és műszaki rt. cég alatt Zágrábban 500.000 K alaptőkével új kereskedelmi vállalat alakult. Új gyárak Szerbiában. A belgrádi kereskedelmi és ipari minisztérium engedélyt adott egy Belgrád­­ban építendő gépgyár létesítésére, amely modern berendezéssel gépieket, vasszerkezeteket, vasúti te­herkocsikat, stb. fog gyártani. Továbbá megengedte a minisztérium egy villamossági társaság alapítását, amely Vranja és Vranjafürdő világítására, valamint közúti vasút ü­zembentartására villamosáramferlesztő­­telepet fog építeni. Nisben pamutgyár épült, amely röviden megkezdi üzemét, míg az uzsicai szövőgyá­rat jelentékenyen kibővítik. Az A.-tr. für Wald- und Hof­a­erwertung (Prága) elhatározta az alaptőke felemelését 10 millióról 20 millió K-ra. Rúna A.-G. für Metallhandel (Prága) cég alatt Prágában a Zivnovstenska Banka égisze alatt 10 millió K alaptőkével fém kereskedelmi társaság ala­kult, mely átveszi a prágai fémközpontot. Kereskedelmi hírek. A lakás-ínség a kereskedőket és iparosokat érzékenyebben sújtja, mint az ország más foglalkozású lakosait, mert a lakások rekvi­­rálásáról intézkedő kormányrendelet azt az intézkedést­­ tartalmazza, hogy azokat az üzlethelyiségeket, irodákat, raktárakat, mű­helyeket, stb., amelyek lakások voltak, ismét lakások­ céljaira kell rekvirálni. És éppen a nagyvárosokban — persze, mert a főváros­ban és a vidéki nagyobb városokban a leg­nagyobb a lakásínség — ezt a rendelkezést olyan következetesen hajtják végre, hogy már számos, több családnak kenyeret adó, mert több alkalmazottal dolgozó kereskedő és iparos maradt iroda, üzlethelyiség vagy műhely nélkül és emiatt üzletét folytatni nem tudja. Az egyes így sújtott kereskedők és iparosok érdekeinél fontosabb, hogy a nagy munkátlanság közepette így sok olyan ember fosztódik meg a munkaalkalomtól, aki dol­gozni szeretne, de még fontosabb az, hogy így az amúgy is minimális verseny csökken és a közellátás válik nehezebbé. Elvégre tisz­tában kell lennünk azzal, hogy kanállal nem lehet kimerni a tengert; a néhány száz el­­rekvirált üzlet, raktár, iroda, műhely még csak nem is enyhíti a lakásínséget. Azt csak nagyarányú építkezéssel lehetne megszüntetni és mert: most építeni igazán nem lehet, a lakásínséget azzal kell enyhiteni, hogy a városoktól — elsősorban Budapestről — el kell távolítani mindenkit, aki nem odavaló. Szigorú revízió alá kell venni az összes laká­sokat és különösen a háború kitörése óta tör­tént lakásváltoztatásokat: akit foglalkozása nem köt a fővároshoz, vagy más városhoz, azt iz­galom nélkül el kell távolítani kisebb helyekre,­­ ahol az őstermelésben könnyebben foglalkozó­­ láthatók és ellátásuk is könnyebb volna. Ezer­számra vannak Budapesten a menekült és nem menekült köz- és magántisztviselők, orvosok,, ügyvédek, munkások stb., akik itt vagy nem tudnak lakáshoz jutni, vagy olyanok elől fog­­­lalják el a lakást, akikre itt szükség van. Előbb-utóbb tisztviselőink és munkásaink je­lentékeny hányada kénytelen lesz más foglal­kozásban keresni meg a kenyerét, még­pedig nem a túlzsúfolt városokban, hanem a falun. Szorítsuk ezeket a maguk és a köz érdekében arra, hogy minél előbb válasszák meg új pá­lyájukat. Ennek pedig egyetlen hatásos esz­­köze a kitelepítés, amelynél nem szabad senki kényelmére, vagy­ személyes érdekére tekintet­tel lenni, amikor a közérdekkel összeütközik. Az állatok kivitele és behozatala tekintetében a kormány 2687/1920. számú rendelete az élőállatok szállításához szükséges szállítási igazolványok keze­lését a földmivelésü­gyi minisztériumra bízza. Elvhez képest a földmivelésügyi miniszter 21333. számú rendeletével szabályozza az élőállatok külkereske­delmi forgalmát oly módon, hogy a szállítási igazol­ványok kiállítását az Állat- és takarmányforgalmi rt.-től — amely eddig meg volt bízva ez igazolvá­nyok kezelésével — megvonja és a földművelésügyi minisztérium állatforgalmi osztályára bízza. A ren­delet szerint a szállítási igazolványt a fuvarlevélhez kell hozzáfűzni. Élőállatoknak az ország területéről nem vasúton (hajón), hanem hajtva vagy egyéb mó­don szállítva való kivitele ezentúl is csak külön en­gedéllyel és az abban megállapítandó külön feltéte­lek mellett történhetik. Csődönkívü­li kényszeregyezség. Sugár Sándor vb. szegedi kereskedő (Feketesas­ u. 15) ellen a kényszeregyezségi eljárás megindíttatott. Vagyon­felügyelő : Polgár Péter szegedi ügyvéd. Követelé­sek bejelentése ápr. 18-ig, egyezségi tárgyalás ápr. 22 d. e. 9 órakor Hubicsek Béla birónál, Szeged (Széchenyi-tér 1). Az Ergon ipari és kereskedelmi rt. április 14-én tartott közgyűlésén elhatározták, hogy az 1 millió K alaptőkét 52.500 drb 400 K n. é. új részvény kibo­csátása által 22 millió K-ra emelik föl, hogy a már mű­ködő bécsi, belgrádi, berlini és kecskeméti fióko­kon kívül még létesítendő új telepek fölállításához és folytatásához a társaságnak elegendő forgótőke álljon rendelkezésére. Az új részvényeket a régi részvényeseknek al­pak­ ajánlják föl, új részvénye­seknek pedig 525 K árfolyamon adják. Az új érde­keltség képviselői gyanánt az igazgatóságba bevá­lasztották Koós Jenő földművelési államtitkárt, Be­­zerédj Imre és gróf Wenckheim Antal nagybirto­kosokat. A Nemzetközi kereskedelmi rt., mely 1918 má­jusban alakult 2 millió­­ névleges alaptőkével (annak azonban csupán felét fizették be), nemrég tar­tott közgyűlésén elhatározták, hogy az alaptőke hátralékos összegét behívják a részvényesektől. Az igazgatóság elnökévé báró Perényi Zsigmondot, al­­elnökévé Pekár Gyula államtitkárt választották meg. Ha svájci tőkésekkel érdekeltség vállalása végett folytatott tárgyalások eredménnyel fognak járni, az alaptőkét 6000 drb 500 K n. é. uj részvény, kibocsá­tása által 5 millió K-ra fogják fölemelni. A Budapesti általános tejcsarnok rt 1919. évi zárószámadásaiban 1 millió K alaptőke melett, 178.513 K leírások levonása után, az előző évről át­hozott 50.018 K nyereséggel együtt 80.952 K tiszta nyereséget mutat ki. A társaság, mint már évek óta, az idén sem fizet osztalékot, hanem a kimutatott nyereséget részben tartalékolásokra használja fel, részben pedig új számlára viszi át. Az igazgatóság az április 22-re összehívott közgyűlésnek azt fogja indítványozni, hogy a Tejgazdasági vállalat rt.-ét, amellyel a társaság eddig is szoros érdekközösség­ben állott, olvassza magába és a tranzakció keresz­tülvitelére az alaptőkét 15.000 drb 200 K n. é. rész­vény kibocsátása által 4 millió K-ra emelje fel. * A Tejgazdasági vállalat rt. 1919. évi zárószámadá­saiban 1 millió K alaptőke mellett 300.000 K érték­­csökkenési és 311.887 K egyéb címeken való leírá­sok levonása után 171.551 K tiszta nyereséget mutat ki, amiből 40 K — 8% osztalékot fognak fizetni. Az igazgatóság az április 22-re összehívott közgyűlés­nek a Budapesti általános tejcsarnok rt.-gal való fúziót fogja indítványozni. Az Automobil-kereskedelmi rt ápr. 17-re egybe­hívott közgyűlésének az igazgatóság javasolni fogja­ az alaptőkének 100.000 K-ról 1 milió K-ra emelését A­ Csillaghegyi forrásvíz rt. jelsz. a. felhívtat hitelezőit, hogy követeléseiket 6 hónap alatt érvé­nyesítsék a társaságnál (V., Hollán-utca 3). A Fiumét nyilvános raktár rt, mely a Beszámi­tolóbank alapítása, egyesített 1918/19. évi mérlegét: 2"A millió­s alaptőke mellett az 1918. évben 1.055.678 K bruttó jövedelemmel szemben 112.500 K-nak, mint a részvénytőke 4A%-os kamatának levonásával, 101.576 K veszteséggel zárta, mig az 1919. évben 1.797.758 K nyersjövedelem mellett és 112.500 K-nak 4­A %-os részvénytőke-kamat levonása után 8725 Ft­K úszta­lyereséset ért el. 8 —...........——.................... ............-­

Next