Magyar Kereskedők Lapja, 1921. január-június (41. évfolyam, 1-52. szám)

1921-01-01 / 1. szám

XII évfolyam Budapest, 1921. január 1. ELŐFIZETÉSI ÁR a vasárnap megjelenő Magyar Kereskedők Lapjára és a csütörtökön megjelenő Magyar Pénzügyre együtt: egész évre 300 K, félévre 155 K, negyedévre 80 K. Csak a két lapra együtt lehet előfizetni, te­ht a Magyar Pénzügy előfizetői ingyen kapják a Magyar Kereskedők Lapjá­t és viszont a Magyar Kereskedők Lapja előfizetői ingyen kapják a Magyar Pénzügy­et. HIRDETÉSI ÁRAK: A hirdetés egy 80 milliméteres széles hasábon a hirdetések között millimétersoronként 15 koro­nába,­ a szövegoldalakon vagy a Nyílttér­ben 20 koronába, az első (cím-) oldalon *28 koronába kerül, tehát ahány hasáb széles és ahány milli­méter magas a hirdetés, annyiszor 15, 20, illetve 28 korona az ára. A vasárnapi számra (Magyar Kereskedők Lapja) feladott hirdetésekért 20% fejpénz jár. ..VWWCWAV.’tW.V/t Zsák és ponyva NAGEL ADOLF, V., ARANY JÁNOS­ UTCA 10- 237 I Mun hmá hm feg^cs 750 K-tól feljebb 1 BMffiaggaMaBamaaaBBgffigaaaaa n°í, szyermen­­, ®­­xiu-cipön­. Hoszan­ utanvetter Daniova. Kereskedőknek, IS szövetkezeteknek teljes engedmény. Ardó József, ezelőtt Schönfeld, Budapest, VI., Vilmos császár­ ut 4 3. 242 ® R§s Abadléi Ci&sse gxtrebis § és más márkás? fi^ivarkanopic- és hüvely alfendó nagy rakt­ára. — Speciális üzlet nagyban árusítók részét...* gzepes Ignác F.jáapost, Vilmos császárait 4. Ez port-import. i eliiFiuláspsrsifi "ból gryorfcyát, carbi- | KajessifaS nkuhói s.uut det’ 63 ' WCIUBSROES K03HEL VI , Vörösmarty-a. 46. Telefonszám: ^18-33. Sürgönyeim: »UNtCCJM.* 225. Vflsznek használt vasit©rdóStaí. Feldmann Janó cégnél, Budapest VII., Csányi-u. 1. 5814 m ~~■mmSSmarnrniämmmimmmmmm.3 Vidéki nagykereskedők figyelmébe! VALÓD! SCHN­ARI-Féle ! FEKETE-CLUB cigarettapapiros , SAMUM, SAVOY, SIESTA I hüvelyek állandó nagyraktára SCHNABL-cégbuda-­­ pesti képviselőjénél, Özv. REIMER KÁROLYNÉ É Ilii­­iliiiiis finitiijii zárja le a '-'agyar Kereskedők Lapja és a Ma­­­­gyar Pénzügr a letűnt 1920. évvel. Negyven esz­tendeje vág­­in.: lelkes szószólói a magyar köz­gazdaságnak és­ az ennek szolgálatában álló pénzintézetek, kereskedelmi és ipari vállalatok érdekeinek,m­inndenkor függetlenül és önzetle­nül támogatva minden törekvést, mely az or­szág közgazdaságának javát célozza, de a túl­kapásokat és viszaéléseket igazságos és tárgyi­lagos kritikává ostorozva. Önérzetes b­­szkeségel hivatkozunk az el­ismerésre, mellel úgy a szakkörök, mint a kö­zönség széles­­legei törekvéseinket támogat­ták. Ez ad nekink erőt és tekintélyt a további kára, mely hazánk mostani súlyos helyze­­t az eddi­gittnél is nehezebb feladatokat ránk. A papír­ ár), és az előállítási költségek b jelenléki­ emelkedése ellenére nem írjuk meg­­ előfizetési dijat: egész­­re 300­0 félévi 155 „ négy fi­vre 80 „ kérjük a jiuár 1-én esedékes előfizetési _i. _i__­ ­ fii ÉSeiH8ESSE|ág nosztrifikálása.­ ­ A pénzügyminiszter hamarosan hozzá­fogott a pénzügyek rendezésének súlyos mun­kájához. A betétek zárolását és a devizaforga­lom felszabadítását nyomban követi az állam­­adósságok nosztrifikálása, amely a békeszerző­dés értelmében nemcsak joga és kötelessége, hanem igen fontos érdeke is az országnak. E tárgyban a hivatalos lap december 30-iki száma öt rendeletet közöl, amelyek közül há­rom a hadikölcsönök nosztrifikálásának elő­készítését, kettő pedig a háború előtti állam­­adósságok megjelölését célozza. A háborús ál­lamadósság, vagyis a hadikölcsönök nosztrifiká­­lás céljából való bemutatása nem kötelező, az intézmény fakultatív. Ellenben a háború előtti államadóssági címletek megjelölés végett való bemutatása kötelező és ennek elmulasztása büntetés alá esik. A nosztrifikálás orilaga abból áll, hogy az állampénztárnak bemutatott címleteket "egy „Magyarország“ feliratú bélyegzővel látják el és jegyzékbe veszik. Ennek a megjelölésnek, vagyis a nosztrifikálásn­ak az a joghatálya, hogy a magijai­ állam az eképpen megjelölt állam­adóssági címleteket mindaddig, amig erre nézve másképp nem nyilatkozik, a maga adós­ságának tekinti. A hadikölcsönök n­oszt­­ítkitá­­sának alanyi és !'■•-*) vannak. ,\c .alanyi előfeltétel az, hogy a címlet tulajdonosa oly magyar állampolgár legyen, aki 1918 októ­ber 31. óta állandóan magy­ar közigazgatás alatt álló magyar területen lakik, vagy vala­mely magyar községben állandó hivatást űz. Társas cégek és kereskedelmi vállalatokra nézve megkívántatik, hogy magyar közigazga­tás alatt álló területen üzleti­ teleppel vagy üzemmel bírjanak. A nosztrifikálás tárgyi előfeltétele, hogy a vonatkozó államadóssági címletek Magyarországnak magyar közigazga­tás alatt levő területén őriztetnek és azokat a tulajdonos vagy a kölcsön kibocsátása alkalmá­val maga jegyezte és állandóan tuajdonában tartja, akár élők közötti jogügylet vagy öröklés útján 1918 októb­er 31 -e előtt szerezte és azokat állandóan tulajdonában tartja, vagy aki ugyan 1918 október 31-e után szerezte meg, de olya­noktól, akikre nézve az imént említett két kellék fennforgóit. A hadikölcsönök nosztrifikálását a Pénz­intézeti Központ és az Országos központi hi­telszövetkezet intézi, amelyek a nosztifiká­­lás előkészítésére pénzintézeteket jelölnek ki. E kijelölt pénzintézetek kötelesek a megbízást vállalni és a nosztrifik­álás iránt előterjesztett kérelmeket átvenni. A hadikölcsönök nosztri­fikálása január hó 15-től február hó végéig terjedő időben hajtatik végre. A költségek fe­dezése céljából a nosztrifikálás végett benyúj­tott hadikölcsönök névértékének X %-át be kell fizetni. Hadikölcsön-címleteket a nosztri­­fikálás befejeztéig Magyarországba, behozni tilos. A háború előtti államadósság , nosztrifi­­kálása 1931 január 1 - től 1921 február 15-ig tart. A megjelölés végett a címleteket e ha­táridőn belül valamely magyar állami pénz­tárnál kell bemutatni. Idegen állam felül­bélyegzésével vagy megjelölésével ellátott címleteket magyar megjelöléssel ellátni nem­­szabad. I. A hadikölcsönök nosztrifikálása tekintetében a 9390/1920. számú kormányrende­­let intézkedik, amelynek végrehajtását a pénz­ügyminiszter 6000/1920. számú,­ valamint a 6001/1920. számú, rendeletei szabályozzák. Meg­jelölés alá esnek a következő hadikölcs­ön-cím­letek : I. A május­-november havában esedékes szel­vényű alábbi kötvények: 1. az 191­1 november 1-i kelettel kibocsátott 61/6-os magyar járadékkölcsön (I. hadikölcsön); 2. az 1915 május 1-i kelettel kibocsátott magyar járadékkölcsön (II. hadikölcsön), 3. az­ 1915 november 1-i kelettel kibocsátott 60/6-os magyar járadékkölcsön (III. hadikölcsön), 4. az­ 1916 május 1-i kelettel kibocsátott 6°b-o­s magyar járadékkölcsön. . hadikölcs* az 1910 nov­ember 1-i kelettel kibocsátott 60/6-os magyar járadékkölcsön (V. hadikölcsön), II. a február-augusztus havában esedékes szel­vényű alábbi kötvények: 1. az 1917 május 12-iki­ kelettel kibocsátott 6°/o-os magyar járadékkölcsön (VI. hadikölcsön), 2. az 1917 november 15-iki kelettel kibocsátott Oo/o-os m­agyar járadékkölcsön (VII. hadikölcsön), III.­­ junius-december havában esedékes szel­vényű a­bbi kötvények: 1. a . 1915 május 124ki kelettel kibocsátott 6Vsfo-os magyar járadékkölcsön (II. hadikölcsön), 2. a. 1915 november 15-iki kelettel kibocsátott 5Vsp­oroS magyar járadékkölcsön VII. hadikölcsön , IV.­­ junius-december havában esedékes szel­vényű 19­16 május hó 1-i kelettel kibocsátott 1926 június 1- jn lejáró 5! j°o­'s magyar állami' pénztár­­jegyek (ír. had kölcsön V. az április-októberv haviban esedékes szelvé­nyű 1911 október­. 14 kelettel kibocsátott 51 Po-os magyar t­örlesztéses kölcsön (V. hadikölcsön) kötvé­nyek.VI. V március-szeptember havában esedékes szelvényt 1918 junius 12-iki kelettel kibocsátott 5Vs®'# m­agyar járadékkölcsön (Vili. h­adikölcsön) kötvénye Yll. x január-julius hava­ban esedékes szelvényt 1918 ne­­m Vr il­ibi Jst Ssfel kibocsátott felmond­ható o‘b --lÉsK. magyar “állami pé­nztárjegyek'. Vili. ^xn4ruus-szeptember havában esedékes szelvényt­­alálob: pénztárjegyei: 1. ai 191­' március 1-iki kelettel kibocsátott fel­mondhat' • o^o/o-os magyar állami pénztárjaa', 2. a. 191? junius 6-iki kelettel kibocsátott fel­­mondhali 6V­6-os magyar­­állami pénztárjegy, IX. A junius-december ha­viban esedékes szel­vényt­ alábbi pénztárjegy­ek 1. az 1918 április 9-iki kelettel kibocsátott 1925 junius hó 1-én lejáró 5.°,b-os magyar állami­ pénz­tárjegy, 2. az 1918 április 9-iki kelettel kibocsátott 1925 június hó 1-én lejáró 51/6.-os magyar állatai­ pénz­tárjegy. A nosztrifikálás előkészítésével megbízott pettz­­intézetek kötelesek a benyújtott címletek átvételére, valamint az igény­jogosultság megvizsgálására és ál­talában az eljárás fennakadás nélküli lebonyolítása érdekében személyzetüket a művelet szolgálatába állítani­, szükség esetén segéderőket alkalmazni és a művelet egész időtartama alatt azoknak a helyi­ségeknek biztonságáról fokozott mértékben gondos­kodni, ahol a címleteket összegyűjtik.­­ A kérelem előterjesztése akként történik­, hogy a címletek tulajdonosa, illetve birtokosa, a címlete­ket a hozzájuk tartozó szelvényivekkel (névre szóló vagy kötményezett kötvényeknél a kamatfizetési, ív­vel) a­posztofikálási bejelentés kíséretében valamely, a nosztrifikálás előkésztésére kijelölt pénzintézetnél az igazoló okmányokkal együtt benyújtja. Ugyanaz a tulajdonió saját birtokában levő összes címleteit ugyanannál az intézetnél köteles benyújtani. Ha azon­ban a címletek­ egy része már valamely nosztrifiká­­lást előkészítő hely birtokában vagy őrizetében, van, a kérelem ezekre a címletekre nézve ez utóbbi hely­nél is előterjeszthető.* .­­ .1 . ) A pénzintézetek (hitelszövetkezetek) a saját tu­lajdonukat alkotó cimnetekről szintén kötelesek Nosztrifikálási bejelentést kiállítani s azért külön fel­­­tüntetni azok­nak a címleteknek­ a névértékét, amelyek eredeti jegyzés útján szereztettek meg. A cim­eteket a hozzájuk tartozó szelvényívek­­­kel (névre szóló vagy, kerményezett kötvényeket , kamatfizetési ívvel) együtt kell benyújtani. A szelvény, ív kezdőszelvén­yél a bejelentésen fel kell tűntetne A nosztrifikálás előkészítésével megbízott pénzintézet­nek vagy pénztárnak kijelölt közeget­ mindenekelőtt megvizsgálják, hogy a fél által előterjesztett okmá­nyokkal a megszabot feltételek az előírt módon kellőképen igazolva vannak-e? Önként értetődő, hogy’­ abban az esetben , h­a a nosztri­fik­álást előkészítő heh. olyan adatok birtokában van, amelyek a 9390— 13211. M. E. szárny rendelet 3. §-ában magszabott feltételekre vonatkoznak, az igazolás céljára ezek­ az adatok (pl a hadikölcsön jegyzése alkalmával ki­állított aláírási nyilatkozat stb.) is szolgálnak. Az adatok nyilvánvaló elégtelensége esetén az illető cím­leteket a 'vmlatkoz/? bejelentésekkel és igazoló okroá- i Magyar Kereskedőik Lapját a Magyar Pénzügy összes előfizctói ingyen megkapják,­­L|“ V t

Next