Magyar Kereskedők Lapja, 1921. január-június (41. évfolyam, 1-52. szám)
1921-01-01 / 1. szám
------------------—------------------------------—---------------------------------------------------------------—P“.................................................. 'I I III.2 MAGYAR KERESKEDŐK LAPJA 1323. január 1. rryokkal együtt a főnek nyomban vissza kell adta. Ha azonban a fél kérelmét mindamellett fenntartja, valamint ha az okmányok igazolásul elfogadhatók, a címleteket és igazoló okmányokat át kell venni. Az előző értelmében átvett címleteket a mosztrofikálás előkészítésével megbízott intézet kijelölt közegeit a bejelentés mindhárom példányán levő adatokkal pontosan egyeztetik, szükség esetében a posztrifikálási bejelentést a címletek alapján a felekkel helyesbíhtetik vagy kiegészíttetik, esetleg a feleket új bejelentés kiállítására utasítják. Az előkészítő munkálatokat végző pénzintézet a bejelentésben foglalt adatokról kübm-külön jegyzéket köteles vezetni aszerint, amint a címleteket a tulajdonos eredeti jegyzés útján vagy egyéb modort szerezte. A poszrifikálási bejelentés alapján a posztifikás előkészítésével megbízott intézet a Jegyzik" rovatait a bejelentési adatai alapján pontosan kitölti. A rte sztrifikálás előkészítésével megbízott pénzintézetek kötelesek az eljárással kapcsolatos tennivalók ellátásával lehetőleg két-két tisztviselőt, a szükséghez képest azonban többet is megbízni, akik annak tanúsításául, hogy a feltételek fennforgását lelkiismeretesen megvizsgálták, a bejelentés igazoló záradékát barátkezű aláírásukkal látják el. A nosztrifikálás előkészítésével megbízott intézet gondoskodik arról, hogy a már megjelölt értékpapírokra vonatkozó Jegyzékeknek és a Kosztrifikálési fejelentéseknek eredeti példányait a Pénzintézeti központhoz, illetve az Országos központi, hitelszövetkezethez, a Kosztrifikácisi bejelentéseknek egy-egy másolati példánya pedig az illetékes m. Idr. pénzügyigazgatósághoz adófelügyelőhöz, elküldessenek. Enneka rendelkezésnek a végrehajtlváért a nosztrifikálás előkészülésével megbízott helynek a bizottságba kijelölt tagja egyénileg is felelős. A Jegyzék és a bejelentés egy-egy másolati példáiba a nosztrítkéjás elfikésztésével megbízott intézetnél rö-zsd őrizetben. II. A háború előtti államadóssági címletek kötelező megjelöléséről a kormány 9930. számú rendelete intézkedik, amelynek végrehajtását a pénzügyminiszter 6050. számú rendelete szabályozza. A kötelező megjelölés alá estek a következő háború előtti államadóssági címletek. 1. 1%-kal aranyban kamatozó magyar járadékkölcsön (aranyjáradék). A kötvények 1881. évi május hó 11 -i kelettel, 1888. évi január hó 1-i kelettel, 1888. évi április hó 1-i kelettel, 1893. évi január hó 1-i kelettel bocsáttattak ki. A bellis 100 aranyi forintos címletekben, 1) betűs 100 arany frtos címletekben, B betűs 500 arany frtos címletekben, L betűs 500 arany frtostipletekben, C betűs 1000 arany frtos címletekben, D betűs 10.000 arany frtos dimletekben. 1 - [ 1 2, 7 %-kal kamatozó magyar járadékkölcsön (koronajáradék). A kötvények 1892. évi december hó 1-i kelettel 1900. évi május hó 15-i kelettel, 1903. évi junius hó 1-i kelettel, 1902. évi december hó 1-i kelettel, 1904. évi május 28-iki kelettel, 1908. évi junius hó 6-iki kelettel, 1910. évi március hó 15-i kikeiddel bocsáttattak ki, A betűs 100 K-s címletekben, B betűs 200 K-s címletekben, C betűs 500 K-s címletekben, D betűs 1000 K-s címletekben, D/2 'wűs 2000 K-s címletekben, D/5 betűs 5000 K-s cimkben, E betűs 10.100 K-s címletekben. .3. 3,5 %-kal kamatozó magyar járszdékölcsön ronajáradék). A kötvények 1897. évi szeptember 1-i kelettel bocsáttattak ki, A betűs 100 K-s letekben, B betűs 2000 K-s dinnetekben. C betűs K-s címletekben, L betűs 1000 K-s dinietekben. .. betűs 10.000 K-s cimletekien. .. 1010. évi 1%-kal kamatozó magyar járadékkölcsön. A kötvények 1910 szeptember 28-iki kelettel, összesen 250.000.000 K névértékűen bocsáttattak ki. A betűs 180 K-ás címletekben, B betűs 2400 K-ás címletekben, C betűs 4800 K-ás címletekben, D betűs 9000 K-ás címletekben, és 1 db. E betűs 640 K-ás névre szóló címletben. / J. 1913. évii A %-kal kamatozó magyar járadékkölcsön. A kötvények 1913 március 12-i Id kelettel összesen 150.000.000 K névértékben bocsáttattak 'I ki. A betűs180 K-ás címletekben, B betűs 2400 I K-ás címletekben, C betűs 4800 K-ás címletekben. J D betűs 9300’K-ás cimletekben. 6. tpit. évi át 5%-kal kamatozó magyar törlesztéses járadékkölcsön. A kötvények 1914 február 5-iki kelettel, összesen 500.000.000 K névértékben bocsáttattak ki. A betűs 180 K-ás cimletekben, B betűs 2400 K-ás címletekben, I. betűs 4800 K-ás címletekben, N betűs 9600 K-ás címletekben és 1 db. F. betűs 320 K-ás névre szóló címletben. 7.%okról kamatozó magyarországi földtehermentesitési kölcsön. A kötvényük 1889 január 1-i kelettel bocsáttattak ki, 100 osztr. ért. Irt-os cím-letekben, 500 osztr. ért. frt-os címletekben, 1000 osztr. ért. frt-os címletekben, 5000 osztr. ért. frt-os címletekben. 10.000 osztr. ért. frt-os címletekben. 8. 1 %-kal kamatozó tiszai és szeged; nyere- i ménykulcson. A kötvények, amelyek sorozat- és 1-stil 100-ig . terjedő nyereményszámolka vannak ellátva, 1880. évi. május 1-ji kelettel 100 frt-os címletekben bocsáttattak ki. . .9. .1- 1870. évi nyereménykölcsön Az 1870 július 1-i kelettel kibocsátott 100 frt-oskötvények 1. és 11 megjelöléssel 2 darab 50 frt-os részjegyre oszlanak, melyek egymásukban, forgalom tárgyát , képezik A részjegyek sorozat- és l-től .10-ig terjedő nyeremény sarmokkil vannak ellátva. 10. a1.,?.,-kal kamatozó magyar r-pénztárjegyek. A pénztárjegyek 1910 október 1 i kelettel bocsáttattak ki és helyükbe 1013 október 1-i kelettel, majd ezek lejárata folytán az utóbbiak helyébe 1916. évi augusztus 28-i kelettel új pénztárjegyek állíttattak, ki, összesen 230.000.000 K névértékben, melyek 1919. évi október 1-én jártak le. A pénztárjegyek A betűs 500 K-ás címletekben, B betűs 1000 K-ás címletekben, C betűs 5000 K-ás címletekben, D betűs 10.000 K-ás címletekben, E belül 50.000 K-ás címletekben bocsáttattak ki. 11, 5 %-kal kamatozó márka értékű állami pénztárjegyek. A pénztárjegyek 1913. évi októbert hó 1-i kelettel bocsáttattak ki és helyükbe 1916. évi március hó 13-i kelettel, majd ezek lejárata folytán az utóbbiak helyébe 1918. évi augusztus 29-i kelettel új pénztárjegyek állíttattak ki, összesen 150.000.000 márka névértékben, melyek 1921. évi április hó 1-én járnak le. A pénztárjegyek A betűs 500 márkás címletekben, a B betűs 1000 márkás címletekben, a C betűs 5000 márkás címletekben, a D betűs 10.000 márkás címletekben bocsáttattak ki. 12. Az 1909. évi V. i.c. 7. §-a alapján magyarországi városoknak és községeknek kiadott hld%kal kamatozó névre szóló kötvények. 13. A Budapest-pécsi vasút megváltása folytán elvállalt 4 % -kal kamatozó elsőbbségi kölcsön. A kötvények 1889. évi május hó 14-én 200 frt-os címletekben bocsáttattak ki. E címleteket a hozzájuk tartozó szelvényivekkel együtt, kölcsönnemenként és értékfokozatok szerint számtani sorrendben rendezve kell valamely m. kir. állami pénztárnál (adóhivatalnál) jegyzékbefoglalás és megjelölés céljából bemutatni. A m. kir. állami pénztárak (adóhivatalok) a jegyzékbefoglalás után a címletekre, valamint a hozzájuk tartozó szelvényutalványra, a bérre szóló és a kötményezett címleteknél pedig a hozzájuk tartozó kamatfizetési ívre, a külön e célra szolgáló „Magyarország“ feliratú bélyegzőt és saját rendes bélyegzőjüket ráütik. BIALÓ TÉL SZAllH! háború előtti minőségben, garantáltan kizárólag tisztán sertéshúsból készítve RÉSZVÉNYSZEÍMI néven már forgalomba került. M&GW&m SZaLÁMIQYÁSS R. T. BUDAPEST, 50„FM2É15-UTC;a 37. még Kereskedni hírek. A szerződéses vámtételek hatályon kívül helyezéséről intézkedik a kormány dec. 30-án kelt 10.880/1920. M. E. számú rendelete, amely, kimondja, hogy a Franciaországgal, Romániával, Oroszországgal, Belgiummal, Olaszországgal és Szerbiával kötöttkereskedelmi szerződéseiben megalapított vámmérséklések továbbra nem alkalmazhatók és 1921 január 1-től kezdve az ezekből az orzágokból érkező áruk az autonóm vámtarifa általános tételei alapján vámolandók el. Zab kivitele után a kincstári haszonrészesedést a kormány dec. 30-án kelt és dec. 31-én hatálybalépett 10.881/1920. M. E. rendelete nem állapítja ugyan meg, illetőleg a megállapítást esetről-esetre a pénzügyi, kereskedelmi és földművelési miniszterekre bízza, akik nyilvános versenytárgyalás alapján adják meg a kiviteli engedélyeket, de kimondja, hogy a kincstári haszonrészesedés métermázsánként * 6OQK-nál kevesebb nem lehet. Árucsere,szerződés Svájcca!, Azok a tárgyalások, amelyeket a svájci kormány megbízásából Moeller a Magyar áruforgalmi irodával folytatott, arra az eredményre vezettek,hogy a svájci külkereskedelmi szövetség és a Magyar áruforgalmi iroda között megegyezés létesült a tőlünk Svájcba és a Svájcból hozzánk szállítandó árukra vonatkozólag. Az esti ézménynek nincsen államszerződési jellege és a kormány ingerenciája abban jut kifejezésre, hogy az általa jóváhagyott árukra vonatkozólag az illetékes szakminiszterek a behozatali és kiviteli engedélyt CEC-ről-esetre ma fogják adni. A vA.kiitételek emelése Olaszországban. Az olasz kormány elír. 20-tól főévi a bankjanyokbe» ■fizetendő mi mák felpénzét az eddigi 100%-ról 200%-ra emelte fel. Cnie’tt'Sj'ck. A Kőbányai gazdasági takarékpénztár vb. régesödísípében a kém szerr'yetségi ajánlat tárgyalása jatt. 22-én d. e. 10 órakor (Alkotmány u. 14., 111., 15. ajtó). Schwarz Dezső nyíregyházi lakos ellen a kényszeregyezsési eljárás meginditttatott. Vagyonfelügyelő Friedmann Lajos Nyíregyházán. A követelések bejelentése febr. 12-ig, egyezségi tárgyalás febi. 28-án d. • 10 órakor. Ihönc Elemér nyíregyházi bírónál (10. vényszék, I. 11.). Iré./'i’- év p/ijj'iliní 1,vtklici rí. (Buita j :s' h.'.'t,) aha oivüs/.lolla a Timber (ívu 1 n ínyül és irószer-minykereskedelmi cégei. uata-WiriMWTar.rTt t,m iv-’tocaintML’en.-n TEKPEÍíTtlTES, PARKÉIT- MSiuiíltAr BadapMt.ZI.iser. | B&líS SÄ ESEM, PABT-OEEERESKTO VCA3Z, PíiíűSÍÁ^lrMívrksij, Battli^ány-atoa 4®. I ________gYgaBGBZAggAM, gAKAglX-MÉCgi tJZLT etoi^MO-aa. 24Ö .{ Iniilifl kirak. A cement és mész tájékoztató árai. Az Országos központi árvizsgáló bizottság, az dekolt termelők és kereskedők bevonásáral tartott szaktanácskozmányok véleménye alapján szabályozta a mész és a cement eladási árát, illetve az eladási árak kiszámításánál követendő eljárást. A Budapest székesfőváros és a fővárosi áramrendőrség felügyelete alá tartozó területeken a következő árak vannak jelen az érvényben : Etetett (darabos) mész gyári árai: Magyar ária Utkcos készénbánya rt. gyártmánya ab vagon Felsőgalla 87.50 K, a Dunántúli mészipar rt. gyártmányai ab vagon Sümeg, Szentgál, Ajka, Ugor 140 K, a Hungária mészipar rt. gyártmánya ab vagon Dorogh 140 K, fával égetett mész. ab termelőhely 200 K. Nagykereskedői árak: felétételben a gyár vagy a hundali esti telep, de az eredeti vagonban való árusítás esetén a gyári ár -E 5% '-t igazolt vasúti fuvarköltség. Fuvartételben a Mess és mohabarcs árusító rt. utján, fuvarozás nélkül: felsőgallai 120 K, 25—30 g-os fuvarokban, a Mész- és mohabarcs árusító rt. utján,, fuvarra! a főváros belterületén, felsőbabái mész 137 K. kisterületen, magaslaton, vagy szomszédos községben fekvő helyre szállitva 150 K. Detail kereskedői árak’ Az Újlaki tégla- és íbiszégető rt. részére «nekiállapitott eladási ár eb telep 140 K 190 keként. Más oldtail-kereskedő részére megállapított árak: 1000 kg telni 100—1000 kr-ist—100 kg-’g Felsőgallai mész pr. q ISO K pr. q 200 K nr. kg 2.20-XI Mész- és mi habarcs árusító rt., vagy Újlaki Mészégető áruja pr. q 200 K pr. q V pr. kg 7.6030 Dorogi (tiungáxi) mész pr. a 240 K pr. q270k pr. kgS.-8 K Oltott mész. Nargykereskedői áran: fuvartételben a Mész- és moha,barcs árusító rt-tól, vagy az Újlaki téglagyár rt.-től ab telep, kocsira rakva, fuvarozás nélkül, tehogaHai mész pr. m. 795 K. fuvartételben, de fuvarozással a főváros belső területére pr. m* 1198 K. fuvartételben, de fuvarozással a főváros külterületére* vágy- magaslataira pr. m* 1375 K. Detallkercsikedt 3 árak a mész származására való tekintet nélküli átlagos árban számítva, az eladó telepén, kocsira rakva, de fuvarozás nélkül, irmérték szerint mérve. In vari ételben m'-kint: 1250 k. hektoliterorkint (0.1 nd-ca felni) ISO K, Uterenkint (0.1 m5-ca nlu!) 2 K. súlyszerint mérve: 1350 ks Cl m’-tn felül) pr. q 100 K, HXV—1230 ks pr. fl 1® K, 1—100 Irfc pr. ks 1.60 K. Az impérték szerint való kimérésnél hitelesített mérőedények használandók. Akó, veder, Isida stb. elnevezések alkalmazása, a pontos litertartalom feltüntetése nélkül, szigorúan tilos. A számlázás ily esetben csakis liter, hektoliter vagy nit szerint történhetik. Portlandeement származását tartozik eladó mindenkor hitelesen igazolni és számlájában kifejezetten megnevezni. Csakis oly ár számlázható, amely az illető gyártmány részére meg van állapítva. Gyári árak: Magyar általános kőszékbánya rt. (M. Á. K. jetű) portlandcementie ab Felsősala, vagonba rakva, csomagolás "nélkül 109 K. Fgyesült tégla- és cementgyár rt. portlandcementie, ab vagon Lábatlan, vagonba rakva, csomagolás nélkül 170 K. Bélapátfalvai portlandcementgyár portlandcementie, ab vagon Bélapátfalva, vagonba rakva, csomagolás nélkül 206 K. Nys .és- Infahtsi cementgyár portlandcementje, ab vagon vagy hajó Aergesuniaitt, berakással, csomagolás nélkül 200 K 100 kgként jó, magolási dijak (papiroszacskók) M. A. K. 36 K. Lábatlan , itt Bélapátfalva 32 K, Nyergesuham 32 K 100 kgként. Nagykeresketítii árak: vagontételekben, ab gyár vagy ah budapesti telep az, eredeti vagonban való árusítás esetében, az gyári ár + 5% +, vasúti fuvar. Detailkereskedői árak, eladó telepén, kocsira rakva, fukarozás nélkül, csomagooással papiros vagy papíros-szövetzsákban. Romincement eladási feltételei ugyanazok, mint a portlandcementtéi. Gyárá árak: Nyergesuitáni cementgyár románcementje, ab vagon vagy hálóba rakva, csomagolás nélkül 100 K, Budai cementgyár (111., UrAm.ut) rom.cementje ab raktár, vagy kocsira rakva, csomagolás nélkül 100 K 100 kgként. A csomagolási díjak ugyanazok, mint a portfamdeementnél. Nagykercslfadói árak: vi.goutdelben. ab gyár. vagy *h Budapest az eredeti vagonban való árusítás esetében: a gyári ár. :rc + vasúti fuvar. Dél*»ker*r,k«l«i árak: eladó telepén, kocsira rakva, de fit, Varozás nélkül: in* kg felül 100—1000 kg-ig 1—100 kg.ig Nyergesújfalui pr. q ISO K pr. q 190 K pr. kg 3.20 K Budai pr. q 165 K pr. q 175 K pr. kg 2— Kt Fával égetett mész. A tábori kemencékben, kis memisyiségben, fával való égetés utján előállított égetett (darabos) mész tájékoztató ára a termelő részéről történő eladás esetére métermázsánként 200 Kuna a legközelebbi vasúti állomás az égetés helyétől 19 kilométeren belül van, a megállapított tájékoztatói ár a vasúti kocsiba való felrakás díjazását is magában foglalja. A vidéken érvényes kereskedői árak kiszámítása tárgyában a törvényhatósági érvizsgáló-bizottságoknak az Országos központi árvizsgáló-bizottság a következői utasításokat adta : Az épetési (darabos) mész árszámítása tekintetében irányadó : Ha a kereskedő sz árut közvetetlenül a termelési helyről irányítja a fogyasztóhoz, vagy ha a címére érkezett árut ugyanazon vagonban továbbítja, a gyári ár után a vasúti avarköltségeket kmtt régió-költség és haszon fejébe összesen legfölebb 5 százalék számítható. Ha a kereskedő az árut saját telepén adja el, az 1 vágd (100 g) mész átszámítása következőképp történik: A árhoz ii termelő, esetleg a közértelműnkedő számlája szerint hozzáütendő a tébei fuvarlevél szerint, befuvarozás a vsutrórt telepére, a kocsira való felrakás kisé dúsával, lerakás és elhelyezés az edesajlódás és hiányért számítható maxituraltyr... (kimérési költség), régie-költség az— ^ 20%, haszon fejében 105«. Az igy ne mész eladási ára 1001 kg.-tól fele' i esetében cr. én.vas. 1000 kg.-on idn 10 haladó eladásokra ez a;, ár l!%-ro ’ r . kg.-on Aluli •eladásokra az ár un üll m*. * he tő. Ha a kereskedő az árut a vas njak gállatja ki, az eladási ár be/avans " költségek levonásával, valamint pc)' számítható 5% helyett 2% számítás nltamlemez- Aktom .-a&r^^an. # 1000 kg felül 100—1000 kg-ig 1—100 kg-ig M. .4. K. pr. q 240 K pr. q260K pr. kg 3 JC l.ábailani pr. q 300 K pr. q 320 K pr. kg ÁSOK Bélapátfalvai pr. q 340 K pr. q .ki0 K pr. kg 470K Nyergesztirályi pr. q 340 K pr. q 360 K pr. kgl.dOK