Magyar Kereskedők Lapja, 1921. január-június (41. évfolyam, 1-52. szám)

1921-01-01 / 1. szám

------------------—------------------------------—---------------------------------------------------------------—P“.................................................. 'I I III.2 MAGYA­R KERESKEDŐK LAPJA 1323. január 1. rryokkal együtt a főnek nyomban vissza kell­ adta­. Ha azonban a fél kérelmét mindamellett fenntartja, valamint ha az okmányok­ igazolásul elfogadhatók, a címleteket és igazoló okmányokat át kell venni. Az előző­­ értelmében átvett címleteket a m­osztro­­fikálás előkészítésével megbízott intézet kijelölt közegeit a bejelentés mindhárom példányán levő adatokkal pontosan egyeztetik, szükség esetében a posztrifi­­kálási bejelentést a címletek alapján a felekkel h­e­­lyesbíhtetik vagy kiegészíttetik, esetleg a feleket új bejelentés kiállítására utasítják. Az előkészítő munkálatokat végző pénzintézet a bejelentésben foglalt adatokról kübm-külön jegy­zéket köteles vezetni aszerint, amint a címleteket a tulajdonos eredeti jegyzés útján vagy egyéb mo­dort szerezte. A poszrifikálási bejelentés alapján a poszt­­ifik­­ás előkészítésével megbízott intézet a Jegyzik" rovatait a bejelentési adatai­ alapján ponto­san kitölti. A rte sztri­fik­álás előkészítésével megbízott pénz­intézetek kötelesek az eljárással kapcsolatos tenni­valók­ ellátásával lehetőleg két-két tisztviselőt, a szük­séghez képest azonban többet is megbízni, akik an­nak­ tanúsításául, hogy a feltételek fennforgását lelki­­ismeretesen megvizsgálták, a bejelentés igazoló zá­radékát b­arátkezű­ aláírásukkal látják el. A nosztrifikálás előkészítésével megbízott inté­zet gondoskodik arról, hogy a már megjelölt érték­papírokra vonatkozó Jegyzékeknek és a Kosztrifiká­­lési f­ejelentéseknek eredeti­ példányait a Pénzintézeti központhoz, illetve az Országos központi, hitelszövet­kezethez, a Kosztri­fik­ácisi bejelentéseknek egy-egy másolati példánya pedig az illetékes m. Idr. p­énz­­ügyigazgatósághoz adófelügyelőhöz, elküldessenek. Ennek­­a rendelkezésnek a végrehajtlváé­rt a nosztri­­fi­kálás előkészülésével megbízott helynek a bizott­­ság­ba kijelölt tagja egyénileg is felelős. A Jegyzék és a­ bejelentés egy-egy másolati példáiba a nosztrí­­t­kéjás elfikésztésével megbízott intézetnél rö-­zsd őrizetben. II. A háború előtti államadóssági címletek kötelező megjelöléséről a kormány 9930. számú rendelete intézkedik, amelynek végrehajtását a pénzügyminiszter 6050. számú rendelete sza­bályozza. A kötelező megjelölés alá estek a kö­vetkező háború előtti államadóssági címletek. 1. 1%-kal aranyban kamatozó magyar járadék­­kölcsön (aranyjáradék). A kötvények 1881. évi má­jus hó 11 -i kelettel, 1888. évi január hó 1-i ke­lettel, 1888. évi április hó 1-i kelettel, 1893. évi január hó 1-i kelettel bocsáttattak ki. A bellis 100 aranyi forintos címletekben, 1) betűs 100 arany frtos címletekben, B betűs 500 arany frtos címletekben, L­ betűs 500 arany frtos­­tiple­tekben­, C betűs 1000 arany frtos címletekben, D betűs 10.000 arany frtos dimletekben. 1 - [ 1 2, 7 %-kal kamatozó magyar járadékkölcsön (koronajáradék). A kötvények 1892. évi december hó 1-i kelettel 1900. évi május hó 15-i kelettel, 1903. évi junius hó 1-i kelettel, 1902. évi december hó 1-i kelettel, 1904. évi május 28-iki kelettel, 1908. évi junius hó 6-iki kelettel, 1910. évi március hó 15-i ki­­keiddel bocsáttattak ki, A betűs 100 K-s cím­letekben, B betűs 200 K-s címletekben, C betűs 500 K-s címletekben, D betű­s 1000 K-s címletekben, D/2 'wűs 2000 K-s címletekben, D/5 betűs 5000 K-s cim­­kben, E betűs 10.1­00 K-s címletekben. .3. 3,5 %-kal kamatozó magyar járszdékölcsön ronajáradék). A kötvények 1897. évi szeptember 1-i kelettel bocsáttattak ki, A betűs 100 K-s letekben, B betűs 2000 K-s dinnetekben. C betűs K-s címletekben, L­ betűs 1000 K-s dinietekben. .. betűs 10.000 K-s cimletekien. .. 1010. évi 1%-kal kamatozó magyar járadék­­kölcsön. A kötvények 1910 szeptember 28-iki ke­lettel, összesen 250.000.000 K névértékűen bocsát­tattak ki. A betűs 180 K-ás címletekben, B betűs 2400 K-ás címletekben, C betűs 4800 K-ás címle­tekben, D betűs 9000 K-ás címletekben, és 1 db. E betűs 640 K-ás névre szóló címletben. / J. 1913. évi­­i A %-kal kamatozó magyar járadék­­kölcsön. A kötvények 1913 március 12-i Id kelettel összesen 150.000.000 K névértékben bocsáttattak 'I ki. A betűs­­180 K-ás címletekben, B betűs 2400 I K-ás címletek­ben, C betűs 4800 K-ás címletekben. J D betűs 9­300’K-ás cim­letekben. 6. tpit. évi át 5%-kal kamatozó magyar törlesz­téses járadékkölcsön. A kötvények 1914 február 5-iki kelettel, összesen 500.000.000 K névértékben bocsáttattak ki. A betűs 180 K-ás cimletekben, B betűs 2400 K-ás címletekben, I. betűs 4800 K-ás címletekben, N­ betűs 9600 K-ás címletekben és 1 db. F. betűs 320 K-ás névre szóló címletben. 7.­­%o­król kamatozó magyarországi földteher­­mentesitési kölcsön. A kötvényük 1889 január 1-i kelettel bocsáttattak ki, 100 osztr. ért. I­rt-os cím-­­­letekben, 500 osztr. ért. frt-os címletekben, 1000­­ osztr. ért. frt-os címletekben, 5000 osztr. ért. f­rt-os­­ címletekben. 10.000 osztr. ért. frt-os címletekben. 8. 1­ %-kal kamatozó tiszai és szeged; nyere- i ményku­lcson. A kötvények, amelyek sorozat- és 1-stil 100-ig . terjedő nyeremén­yszámol­ka­­ vannak­­ ellátva, 1880. évi. m­áju­s 1-ji kelettel 100 frt-os­­ címletekben bocsáttattak ki. . .9. .1- 1870. évi nyereménykölcsön Az 1870 jú­­­­lius 1-i kelettel kibocsátott 100 frt-os­­kötvények 1. és 11­ megjelöléssel 2 darab 50 frt-os részjegyre oszlanak, melyek egymásukban­­, forga­lom tárgyát , képezik­ A részjegyek sorozat- és l-től .10-ig ter­jedő nyeremény sarmokk­il vannak ellátv­a. 10. a1.,?.,-kal kamatozó magyar r-pénztár­jegyek.­­ A pénztárjegy­e­k 1910 ok­tóber 1 i kelettel bocs­át­­tattak ki és helyükbe 1013 október 1-i kelettel, majd ezek lejárata folytán az utóbbiak helyébe 1916. évi augusztus 28-i kelettel új pénztárjegyek állíttattak, ki, összesen 230.000.000 K névértékben, melyek 1919. évi október 1-én jártak le. A pénztárjegyek A betűs 500 K-ás címletekben, B betűs 1000 K-ás címletekben, C betűs 5000 K-ás címletekben, D be­tűs 10.000 K-ás címletekben, E belül 50.000 K-ás címletekben bocsáttattak ki. 11, 5 %-kal kamatozó márka értékű állami pénztárjegyek. A pénztárjegyek 1913. évi októbert hó 1-i kelettel bocsáttattak ki és helyükbe 1916. évi március hó 13-i kelettel, majd ezek lejárata foly­tán az utóbbiak helyébe 1918. évi augusztus 29-i kelettel új pénztárjegyek állíttattak ki, összesen 150.000.000 márka névért­ékben, melyek 1921. évi április hó 1-én járnak le. A pénztárjegyek A betűs 500 márkás címletekben, a B betűs 1000 márkás­­ címletekben, a C betűs 5000 márkás címletekben, a D betűs 10.000 márkás címletekben bocsáttattak ki. 12. Az 1909. évi V. i.­c. 7. §-a alapján magyar­­országi városoknak és községeknek kiadott hld%­­kal kamatozó névre szóló kötvények. 13. A Budapest-pécsi vasút megváltása folytán elvállalt 4 % -kal kamatozó elsőbbségi kölcsön. A kötvények 1889. évi május hó 14-én 200 frt-os cím­letekben bocsáttattak ki. E címleteket a hozzájuk tartozó szelvényivekkel együtt, kölcsönnemenként és értékfokozatok szerint számtani sorrendben rendezve kell valamely m. kir. állami pénztárnál (adóhivatalnál) jegyzékbefoglalás és megjelölés céljából bemutatni. A m. kir. állami pénztárak (adóhivatalok) a jegyzék­befoglalás után a címletekre, valamint a hozzájuk tartozó szelvényutalványra, a bérre szóló és a kötményezett címleteknél pedig a hoz­zájuk tartozó kamatfizetési ívre, a külön e célra szolgáló „Magyarország“ feliratú bélyegzőt és sa­ját rendes bélyegzőjüket ráütik. BIAL­Ó TÉL SZAllH! háború előtti minőségben, garantáltan kizárólag tisztán sertéshúsból készítve RÉSZVÉNYSZEÍMI néven már forgalomba került. M&GW&m SZaLÁMIQYÁSS R. T. BUDAPEST, 50„FM2É15-UTC;a 37. még Kereskedni hírek. A szerződéses vámtételek hatályon kívül helyezéséről intézkedik a kormány dec. 30-án kelt 10.880/1920. M. E. számú rendelete, amely, kimondja, hogy a Franciaországgal, Romániá­val, Oroszországgal, Belgiummal, Olaszország­gal és Szerbiával kötött­­kereskedelmi szerződé­seiben megalapított vámmérséklések továbbra nem alkalmazhatók és 1921 január 1-től kezdve az ezekből az orzágokból érkező áruk­ az auto­nóm vámtarifa általános tételei alapján vá­­molandók el. Zab kivitele után a kincstári haszonrésze­sedést a kormány dec. 30-án­ kelt és dec. 31-én hatálybalépett 10.881/1920. M. E. rendelete nem állapítja ugyan meg, illetőleg a megálla­pítást esetről-esetre a pénzügyi, kereskedelmi és földművelési miniszterekre bízza, akik nyil­vános versenytárgyalás alapján adják meg a kiviteli engedélyeket, de kimondja, hogy a kincstári haszonrészesedés métermázsánként * 6OQ­K-nál kevesebb nem lehet. Árucsere,szerződés Svájcca!, Azok a tárgyalá­sok, amelyeket a svájci kormány megbízásából Moeller a Magyar áruforgalmi irodával folytatott, arra az­ eredményre vezettek,­­hogy a svájci kül­kereskedelmi szövetség és a Magyar áruforgalmi iroda között megegyezés létesült a tőlünk Svájcba és a Svájcból hozzánk szállítandó árukra vonatkozó­lag. Az esti ézménynek nincsen államszerződési jel­lege és a kormány ingerenciája abban jut kifejezésre, hogy az általa jóváhagyott árukra vonatkozólag az illetékes szakminiszterek a behozatali és kiviteli enge­délyt CEC-ről-esetre ma­­ fogják adni. A vA.kiitételek emelése Olaszországban. Az olasz kormány elír. 20-tól főévi a bankjanyokbe» ■fizetendő mi mák felpénzét az eddigi 100%-ról 200%-ra emelte fel. Cnie’tt'Sj'ck. A Kőbányai gazdasági takarék­pénztár vb. rég­esödísíp­ében a kém szer­r'yetségi ajánlat tárgyalása jatt. 22-én d. e. 10 órakor (Al­­kotmány­ u. 14., 111., 15. ajtó). Schwarz Dezső nyíregyházi lakos ellen a kény­­szeregyezsé­si eljárás meginditttatott. Vagyonfel­ügyelő Friedmann Lajos Nyíregyházán. A követe­lések bejelentése febr. 12-ig, egyezségi tárgyalás febi­­. 28-án d. • 10 órakor. Ih­önc Elemér nyíregy­házi bírónál (10. vényszék, I. 1­1.). Iré./'i’- é­v p/ijj'ilin­í 1,vtk­lici rí. (Buita j :s' h.'.'t,) aha oivüs/.lolla a Timber (ívu 1 n ínyül­ és irószer-mi­nykereskedelmi cégei. uata-W­iriMWTar.rTt t,m iv-’tocaintML’en.-n TEKPEÍíTtlTES, PARKÉIT- MSiuiíltAr BadapMt.ZI.iser. | B&líS SÄ ESEM, PABT-OEEERESKTO VCA3Z, PíiíűSÍÁ^lrMívrksij, Battli^ány-atoa 4®. I ________gYgaBGBZAggAM, gAKAglX-MÉCgi tJZLT etoi^MO-aa. 24Ö .{ Iniilifl kirak. A cement és mész tájékoztató árai. Az Országos központi ár­vizsgáló­ bizottság, az dekolt termelők és kereskedők bevonásáral tartott­ szaktanácskozmányok véleménye alapján szabá­lyozta a mész és a cement eladási árát, illetve az el­adási árak kiszámításánál követendő eljárást. A Bu­dapest székesfőváros és a fővárosi áramrendőrség felügyelete alá tartozó területeken a következő árak vannak jelen az érvényben : Etetett (darabos) mész gyári árai: Magyar ária Utkcos készénbánya rt. gyártmánya ab vagon Fe­lsőgalla 87.50 K, a Dunántúli m­észipar rt. gyártmányai ab vagon Sümeg, Szentgál, Ajka, Ugor 140 K, a Hungária mészipar rt. gyártmánya ab vagon Dorogh 140 K, fával égetett mész. ab termelőhely 200 K. Nagykereskedői árak: fel­­étételben a­ gyár vagy a h­unda­li est­i telep, de az eredeti vagonban való árusítás esetén a gyári ár -E 5% '-t igazolt vasút­i fuvarköltség. Fu­varté­telben a Mess és mohabarcs árusító rt. utján, fuvarozás nélkül: felsőgallai 120 K, 25—30 g-os fuvarokban, a Mész- és mohabarcs árusító rt. utján,, fuvarra! a főváros belterületén, felsőbabái mész 137 K. kisterü­leten, magaslaton, vag­y szomszédos községben fekvő helyre szállitva 150 K. Detail kereskedői árak’ A­z Újlaki tégla- és íbiszégető rt. részére «nekiállapitott eladási ár eb telep 140 K 190 keként. Más oldtail-keresked­ő részére megállapított árak: 1000 kg telni 100—1000 kr-is­t—100 kg-’g Felsőgallai mész pr. q ISO K pr. q 200 K nr. kg 2.20-XI Mész- és mi­ habarcs árusító rt., vagy Új­laki Mészégető áruja pr. q 200 K pr. q V pr. kg 7.6030 Dorogi (tiungáxi­) mész pr. a 240 K pr. q270k pr. kgS.-8 K Oltott mész. Nargykereskedői áran: fuvartételben a Mész- és moha,barcs áru­sító rt-tól, vagy az Újlaki téglagyár rt.-től ab telep, kocsira rakva, fuvarozás nélkül, tehogaHai mész pr. m. 795 K. fuvar­­tételben, de fuvarozással a főváros belső területére pr. m­* 1198 K. fuvartételben, de fuvarozással a főváros külterületére* vágy- magaslataira pr. m* 1375 K. Detallkercsikedt­ 3 árak a mész származására való tekintet nélkü­li átlagos árban számítva, az eladó telepén, kocsira rakva, de fuvarozás nélkül, i­rmérték szerint mérve. In vari ételben m'-kint: 1250 k. hektoliterorkint (0.1 nd-ca felni) ISO K, Ute­­renkint (0.1 m5-ca nlu!) 2 K. súly­­szerint mérve: 1350 ks Cl m’-tn felül) pr. q 100 K, HXV—1230 ks pr. fl 1® K, 1—100 Irfc pr. ks 1.60 K. Az im­pérték szerint való kimérésnél hitelesített mérőedények használandók. Akó, veder, Isida stb. elnevezések alkalmazása, a pontos litertartalom feltüntetése nélkül, szigorúan tilos. A számlázás ily esetben­ csakis liter, hektoliter vagy nit szerint történhetik. Portlandeem­ent származását tartozik eladó mindenkor hitelesen igazolni és számlájában kifejezetten megnevezni. Csakis oly ár számláz­ható, amely az illető gyártmány részére meg van állapítva. Gyári árak: Magyar általános kőszék­bánya rt. (M. Á. K. jetű­) portlandcementie ab Felsősala, vagonba rakva, csomagolás "nél­kül 109 K. F­gyesült tégla- és cementgyár rt. portlandcementie, ab vagon Lábatlan, vagonba rakva, csomagolás nélkül 170 K. Bélapát­falvai portlandcementgyár portlandcementie, ab vagon Bélapátfalva, vagonba rakva, csomagolás nélkül 206 K. Nys .és- In­fahtsi cementgyár portlandcementje, ab vagon vagy hajó A­er­­gesuniaitt, berakással, csomagolás nélkül 200 K 100 kgként jó­, magolási dijak (papiroszacskók) M. A. K. 36 K. Lábatlan , itt Bélapátfalva 32 K, Nyergesuham­ 32 K 100 kgként. N­agykeresketítii árak: vagontételekben, ab gyár vagy ah budapesti telep az, eredeti vagonban való árusítás esetében, az gyári ár + 5% +, vasúti fuvar. Detailkereskedői árak, eladó telepén, kocsira rakva, fuk­a­­rozás nélkül, csomagooással papiros vagy papíros-szövetzsákban. Romincement eladási feltételei ugyanazok, mint a portlandcementtéi. Gyárá árak: Nyergesuitáni cementgyár románcem­entje, ab vagon vagy hálóba rakva, csomagolás nélkül 100 K, Budai cementgyár (111., UrAm.ut) rom.­cementje ab raktár, vagy kocsira rakva, csoma­golás nélkül 100 K 100 kgként. A csomagolási díjak ugyanazok, mint a portfamdeementnél. Nagykercslfadói árak: vi.goutd­elben. ab gyár. vagy *h Budapest az eredeti vagonban való árusítás esetében: a gyári ár­­. :­rc + vasúti fuvar. Dél*»ker*r,k«l«i árak: eladó telepén, kocsira rakva, de fit, Varozás nélkül: in* kg felül 100—1000 kg-ig 1—100 kg.ig Nyerges­újfalui pr. q ISO K pr. q 190 K pr. kg 3.20 K Budai pr. q 165 K pr. q 175 K pr. kg 2­— Kt Fával égetett mész. A tábori kemencékben, kis m­emisy­iségben, fával való égetés utján előállított ége­tett (darabos) mész tájékoztató ára a termelő részé­­ről történő eladás esetére métermázsánként 200 Ku­n­a a legközelebbi vasúti állomás az égetés­ helyétől 19 kilométeren belül van, a megállapított tájékoztatói ár a vasúti kocsiba való felrakás díjazását is m­a­­­gában foglalja. A vidéken érvényes kereskedői árak kiszámí­tása tárgyában a törvényhatósági érvizsgáló-bizott­­ságoknak az Országos központi árvizsgáló-bizottság a következői utasításokat adta : Az épetési (darabos) mész árszámítása tekin­t­­etében irányadó : Ha a kereskedő sz árut köz­vetet­­lenül a termelési helyről irányítja a fogyasztóhoz, vagy ha a címére érkezett árut ugyanazon vagonban továbbítja, a gyári ár u­tán a vasúti avarköltségeket­ km­­tt régió-költség és haszon fejébe összesen leg­­fölebb 5 százalék számítható. Ha a kereskedő az árut saját telepén adja el, az 1 vágd (100 g) mész átszámítása következőképp történik: A árhoz ii termelő, esetleg a közértel­műn­kedő számlája szerint hozzáütendő a tébei fuvarlevél szerint, befuvarozás a vsut­ró­rt telepére, a kocsira való felrakás kisé dúsával, lerakás és elhelyezés az ede­­saj­­lódás és hiányért számítható maxitur­altyr... (kimérési költség), régie-k­öltség az— ^ 20%, haszon fejében 105«. Az igy ne mész eladási ára 100­1 kg.-tól fel­e' i esetében cr­. én.vas. 1000 kg.-on idn 10 haladó eladásokra ez a;, ár l!­%-ro ’ r . kg.-on Aluli •eladásokra az ár un üll m*. * he tő. Ha a kereskedő az árut a vas njak gállatja ki, az eladási ár be/avan­s " költségek levonásával, valamint pc)' számítható 5% helyett 2% számítás nltamle­­mez- Aktom .-a&r^^an. # 1000 kg felül 100—1000 kg-ig 1—100 kg-ig M. .4. K. pr. q 240 K pr. q260K pr. kg 3 JC l.ábailani pr. q 300 K pr. q 320 K pr. kg ÁSOK Bélapátfalvai pr. q 340 K pr. q .ki0 K pr. kg 470K Nyergesztirályi pr. q 340 K pr. q 360 K pr. kgl.dOK

Next