Magyar Kereskedők Lapja, 1921. január-június (41. évfolyam, 1-52. szám)

1921-01-01 / 1. szám

.]5'-JL idelglises kereskedelmi IlISHiliíItietBrsiigp!, A hivatalos lap december 31-iki száma közli a 10.900/1920. számú kormányrendeletet a Magyarország és a Német birodalom között kötött ideiglenes kereskedelmi egyezmény tár­gyában. A magyar kormány ugyanis a nyert felhatalmazás alapján ideiglenes kereskedelmi egyezményt kötött a német birodalmi kor­mánnyal, amelyet most, egyelőre három hó­napi érvénnyel életbe léptet. Az egyezmény a legtöbb kedvezmény elvén épül fel és megkö­tésénél szerződő felek abból indulnak ki, hogy a kölcsönös forgalom országaik között elvileg semmiféle behozatali, kiviteli és átvi­teli tilalom által nem akadályozandó. Az ideiglenes kereskedelmi egyezményt a követ­kezőkben közöljük: Minthogy a volt Osztrák-magyar monarchia és a Német birodalom között az 1905. é­vben meg­kötött kereskedelmi és vámszerződés előfeltételei a világháború következtében mélyreható változá­sokat szenvedtek, amelyeknek következtében ennek a szerződésnek további­ alkalmazása nem látszik célszerűnek, a magyar királyi és a német kormány megegyeztek abban, hogy végleges kereskedelmi szerződés megkötéséig kölcsönös gazdasági viszo­nyaik­ szabályozása céljából a "következő ideiglenes egyezményt kötik : I. A két szerződő fél kölcsönös gazdasági úi­­rendelkezésekre és korlátozásokra, valamint ezek­­­szányait további intézkedésig a legnagyobb ked­vezmény elve alapján fogja szabályozni. Ez az elv különösen alkalmazást nyer : 1. a behozatali, kiviteli és átviteli tilalmakra, nőt, az Erzsébet-körúti Váltóház főnökét, válta­nék alkalmazására, a behozatali és kiviteli vá­mokra, a vámeljárás alakszerűségeire, a belső fogyasztási és hasonló adókra ; 2. ingó és ingatlan vagyon szerzésére és bir­toklására, az ezek feletti rendelkezés jogára, a kereskedelmi, ipari és mezőgazdasági tevékeny­ség gyakorlásához való bocsátásra, még­pedig nemcsak az egyik szerződő fél állampolgárai te­kintetében a másik szerződő fél területén, h­anem­ — a biztosító társaságokat is ideértve — a keres­kedelmi, ipari és pénzügyi társaságok tekintetében is, nemkülönben az ily esetekben­ fizetendő díjakra, adókra és­­egyéb közszolgáltatásokra­­; 3. a kereskedőkre, gyárosokra és kereskedelmi utazókra, akk ki tudják mutatni, hogy abban az államban, amelyben laknak, az általuk gyakorolt­­üzlet után a tervént és adókat megfizették, ha akár személyesen, akár szolgálatukban álló utazók ál­tal vásárlásokat tesznek vagy csak a magukkal vitt mustrák mellett megrendeléseket gyűjtenek, továbbá a magukkal vitt mustrákkal való elbá­násra, nemkülönben az iparuk után fizetendő dí­jakra ; 4. a hajók, a­­hajószernéyzet és a Vivők rako­mányainak bebocsátására és a velük való elbá­násra, valamint a hajózási illetékekre ; 5. szállítási vállalkozók által szárazföldi és­­via után személyek szállítására. II. A fenti alapel­vek alól kivételeknek csak atom­nyiban lehet helye, amennyiben oly kedvezmények­ről van szó, amelyeket a két szerződő fél egyike más államnak valamely fennálló vagy jövőben lé­tesítendő vámegyesülés alapján nyújt, nemkülön­ben oly kedvezmények tekintetében, amelyeket a két szerződő fél egyike valamely harmadik állam­nak az úgynevezett szűkebb­ határforgalomaan (a határtól mindkét oldalon 15 km.-ig terjedő* sávon belül) biztosított. III. Az alább említendő, a gazdasági viszonyok követelte korlátozások fenntartásával (lásd IV.) a két szerződő fél atból indul ki, hogy a kölcsönös forgalom országaik között elvileg semmiféle beho­zatali, kiviteli és átviteli tilalom által napi akadá­lyoz­andó. Feltéve, hogy ez minden országra vagy mind­azokra az országokra, amelyek azonos helyzetben vannak, alkalmazást nyer, kivételnek a következő estekben lehet helye : 1. hadiszükségleteknél, rendkívüli körülmé­nyek között, 2. közbiztonsági tekintetekből,­­ 3. egészségrendőri tekintetekből vagy avégből, hogy állatok vagy hasznos növények betegségek és kártékony organizmusok ellen védelemben ré­szesüljenek,­­ oly célból, h­ogy azok a lilatyuk vagy kor­­látozásoklátozások, amelyeket a belföldi törvényes rendelkezések hazai áruk gyártása, forgalomba­­hozatala, szállítása vagy fogyasztása­­tekintetében a belföldön megállapítottak vagy meg fognak álla­pítani, h­orom­ónemű külföldi árukkal szemben al­kalmazást nyerjenek. IV. Minthogy a világháború gazdasági követ­kezményei a két szerződő államban ezidőszerint s­em engedik meg, hogy a III. pontban kimondott elv kivedd nélkül keresztülvihető legyen, a beho­­■zidali és kiviteli korlátozásoknak a két államban ez időszerint fennálló rendszere addig, amíg a gaz­dasági viszonyok ezt megkövetelik, továbbra is ér­vényben marad. Mindazonáltal mindegyik fél elvi­leg arra fog törekedni, hogy a gazdasági helyzet­nek megfelelően az említett korlátozások fokozato­san megszüntethetők legyenek. Mindaddig, áruig ily behozatali, és kiviteli korlátozások :fennállanak, me.­gaerzette­ Jetek -a kölcsönös áruiig jóossal ansá­gi korlátozások alól való kivételeknek engedélyezésére­ irányuló egyes kérelmeket a lehetőség szerint elő­zékenyen fogják mérlegelni és jóakaratú elbírálás­ban fogják részesíteni. Mindkét kormány hajlandó arra, hogy az ér­vényben álló szabályok szem előtt tartásával meg­adott kiviteli és behozatali engedélyeknek érvé­nyességük tartamára teljes hatályosságot biztosít­son még akkor is, ha az említett kiviteli és beho­zatali szabályok utólag változást is szenvednének. Az engedély visszavonható: 1. ha az fontos közérdeket veszélyeztet, 2. ha azt valótlan adatok alapján ,vagy meg nem engedett eszközökkel nyerték el. Amennyiben a két szerződő fél egyike saját területére nézve a kiviteli engedélyek megadását kiviteli illeték lerovásától teszi függővé, ez a ki-­­ viteli illeték nem szedhető be oly áruküldemények után, amelyekre nézve a kiviteli engedélyt a ki­viteli illeték, életbeléptetésének idejében erre az illetékre való tekintet nélkül már megadták és ha a kivitel a kiviteli illeték életbeléptetése után hat héten belül tényleg megtörtént. Mindkét fél egymással szemben kölcsönösen biztosítja, hogy oly esetekben, amidőn már meg­adott kiviteli engedélyek bebizonyíthatólag a felek hibáján kívül álló okokból kellő időben felhasznál­hatók nem voltak, az illetőknek kérelmére az en­gedélyeket meg fogják hosszabbíttatni, feltéve, hogy azok az előfeltételek, amelyek mellett az en­gedélyt megadták, még fennnállanak. Mindazonáltal a meghosszabbítás nem tagadható meg időközben­­ életbeléptetett új kiviteli szabályok alapján. V. Amennyiben a kiviteli engedély megadásá­nak kérdésére nézve a kiviteli áruk árának ma­gassága döntő fontosságú, az illető árszabások­nak, illetőleg új árszabásoknak megállapítása előtt megkötött szerződések rendszerint érintet­lenül maradnak, fia a szerződések megkötésénél az akkor érvényes árszabásokat, illetőleg az akkori piaci viszonyokat tekintetbe vették és a) a vevő lél már fizetéseket teljesített, vagy­­ . h) a szállító fél a szerződésből folyólag már szállításokat eszközölt, vagy pedig • • c) a vevő fél megfelelő árfelemeléshez már hozzájárult. A két kormány befolyását egy irányban fogja érvényesíteni, hogy a legalacsonyabb exportárak oly módon nyerjenek megalapítást, hogy ezáltal, valamelyik, harmadik állam vásárlóinak nyújtandó különös kedvezm­ényezések lehető mellőzésével Magyarország és Németország között a közvetlen árucsere biztosíttassák. Ezenkívül, a"két" szerződő­ fél tartózkodni fog, attól is, hoggy magánszem-ii-ek között létesült vé­telek megkötésénél a felekre a megállapított, vé­telár felemelése végett bárminő hivatalos feefo­­lyást gyakorol­jon, amennyiben az illető szerződés megkötésénél az akkor érvén­yes árszabásokat illetőleg az akkori piaci viszonyokat tekintetbe vették. " VI.­­Araknak ez személyeknél, a két szerződő fel cévikének területéről a másik fél területen való átvitelit a jövőben elvileg semmiféle, korlátozásnak vagy átviteli illetéknek sem szabad alávetni. A most említett alapelv alól kivételnek csak oly árak tekintetében lehet helye, amelyek az átviteli államban állami egyedáruság vagy eg­­redái vitlág­­szerű szabályozás tárgyai. Azonban sónak a dunai ülőn való átvitele semmiféle korlátozás alá nem esik. ... A két kormány fenntartja magának, hogy amennyiben az átviteli szabadság elve alól a fen­tiek szerint kivételnek van helye, az átvitel tekin­tetében alkalmazandó eljárást, illetőleg későbbi idő­pontban részletesebb megállapodásokat létesíthes­sen. Addig az eddigi gyakorlat nem fog változást szenvedni. A VII. cikk a vasúti forgalom kölcsönösségét, a VIII. cikk a hajó­forgalom tekintetében'­való viszo­nosságot, a VI. cikk a közutak­, csatornák, hidak stb­ tekintetében való viszonosságot állapítja meg, a X. cikk a konzulok alkalmazásának jogát adja meg kölcsönösen a szerződő államoknak. A XI. cikk értelmében az egyezmény a megerősítés után egyelőre három hónapig m­ara­d érvényben mind­addig, amíg­­ a két szerződő fél egyike azt három hónapra fel nem mondja. " _[] Goldberger Rám. P. és fiai K­ közgyűlése elhatározta, hogy az 1919/20. üzletév 1 TfiS.’fe K-t kitevő tiszta nyereségéből 28 E­­­U% osztalékot fizet Az igazgatóság új tagjával megválasztottak: Heinrich Dezső dr., Hajdú Zoltán, Kann­ Sándor dr., Lors Vilmos báró.­­ A Pesti hengermalom rt­. közgyűlése elhatá­­rozta, hogy az 1919. évre 18 K 9 9% osztalékot fizet. A felügyelőbizottság tagjává megválasztották Várady Gyulát, a Royal-szálló igazgatóját. A Hungária Jaguard-szövőgyár rt. 1919. évi mérlegét 3 millió K alaptőke és 2,147.838 K bruttó jövedelem mellett 927.037 K tiszta nyereséggel zárja. A Garamvölgyi fatermelési rt. 1919.­ és 1919. évi egyesített mérlegét 6 millió K alaptőke és 6.805.153 K bruto, jövedelem mellett 6­17.889 K tiszta nyereséggel zárja. A Soroksári gőzmalom Ledovsky Géza rt. az 1918 és 1919 évekre 20—20 K — 10—10% osztalé­kot fizet. Glicerin gyár Pécsett. A pécsi Schützer I. és fia szappangyáros cég üzem-és glicerin gyártására is berendezte. Az Oesterr. Dynamowerke A.-G­ (Becs) alap­tőkéjét 7 millióról 11 millió K-ra emelte fel. Az Oesterreichische Industriewerke Warcha­­lowski, Eissler & Co. A.-G. (Bécs) alaptőkéjét 12 millióról 21 millió K-ra emelte fel. A Wolfsegg-Trauntaler Kofilenwerke A.-G. alaptőkéjét 14 millióról 22 millió K-ra em­elte fe­l. Az iSpa-Werke A.-G. (Bécs) alaptőkéjét 12 mil­lióról 24 millió K-ra emelte fel. A Kenderipar rt. (Zágráb), melyet az idén tavasszal alapított a horvát általános hitelbank, 2 millió K alaptőkéjét 6 millió K-ra emeli föl. A Drivata, ’’­. (Zágráb), amely lábbeliek gyár­tására alakult, 1 millió K alaptőkéjét 2 millió K-ra emeli fel. Körkrajince-gisztéglagyár m­. (Zágráb) cég alatt az­­ Első’’horvát takarékpénztár 1,‘1 millió Ív alaptelyével uj .vállalatot alakit. MAGYAR KERESKEDŐK LAPJA «tmtmp­ mttmm W21. január spiri Hírek. A délszláv cukoripar helyzetének szomorít ké­pét festi a zágrábi „Jugoslavenski Lloyd“. A nyolc jugoszláviai cukorgyár, amelyek közül négy (a nagy­­becskereki, cservenkai, ujverbászi és bárányávári) van Magyarországtól elszakított területen, egy (az eszéki) Szlavóniában, egy (az tzsorai) Boszniában és kettő (a belgrádi és csuprijai) .­Szerbia területén, a rossz­­ répatermés, a kedvezőtlen munkásviszonyok és egyéb akadályok miatt nem lesz képes összesen 3500 vagonnál több cukrot termelni. Minthogy Jugo­szlávia szükséglete kb. 8000 vagon, legalább 5500 vagont, kell behozatal útján fedezni, ami a hármas királyság bevitelét a legkedvezőbb esetben is 214 milliárd K-val fogja növelni, de ha a délszláv pénz külföldi árfolyama nem javul, ez az összeg még jó­val nagyobb is lehet. A Gigőt Csáky László prakfalvi vas- és acél­gyár rf. dec. 29-iki közgyűlése az alaptőkét 12 mil­lióról 20 millió K-ra­­emelte fel. Az uj, 20­1 iv az, a részvényekre 3:1 arányban 630, K-s áron jan. Tü­sde, Az értékpapírpiac Az örtájtpapírpiac az esztendőt szilárd han­gul­atban zárja le, úgy, hogy a Hegedűs-féle pro­­gramm-vallással kapcsolatosan beállott árhanyat­­lás jórészt megtérült és az­ árfolyamé ismét me­g- k­özelítik a­ december közepén előfordult rekord- kurzusokat. A spekuláció hangulata bizakodó, úgy hogy a li­atasos tőzsde vételkedvvel megy át az új esztendőbe. Az eladások túlnyomó része nye­­reségbiztosítás természetével bír és a piacra ke­rülő anyagot a vevők­­ újabb­­ réteges készséggel felveszik. Égiszben véve az üzlet valamivel csen­desebb mederben folyik. ■ A valu­ta spekulánsok egy része visszatért a részvénypiacra, melynek közön­sége még­ mindig növekvőben van. A kuliszban újból a Déli vasút vezet, mellette a Magyar hitel, továbbá a Rima és az Államvasút mutatott fel nagyobb élénkséget. A korlátpapírok sorában igen erős hausse fejlődött a vas- és gépipari részvé­nyek körül, melyek közül kiváltképp a Hitelbank konszernjéhez tartozó gépgyárak­ részvényei vol­­­­tak viharos kereslet tárgya ez üzemek egységesí­tésének hírére. Erősen tartott a b­ánya- és­ tégla­piac, valamivel gyengébb a faipari és a malom­­részvények piaca. Nagy üzlet fejlődött ismét Phoe­­busban, tartott árak mellett. Az év végi záró­­árfolyamok, szemben a múlt hetiekkel, a követ­kezők : Bankok és biztosítók: Magyar hitel 2070 (1830), Osztrák hitel 1199 (1090). Kereskedelmi bank 8500 (7900), Angol-magyar bank 1060 51005. Leszámítoló 840 (/90­, Agrarbank 875 ,865), Magyár-olasz bank 498 (474 , Jelzálogbank 550 (525', Hazai bank 820 (770), Ingatlanbank 110 (1150, Forga­lmi bank 670 (660­, Hermes 490 v 190, Mercur 51­3 470', Iparbank 580 (570), Kereskedelmi hitel 500 1509', Bos,nyák agrár 1600 (1560), Városfejlesztő 1510 '(1230, őster­melő 1295 (1140), Angol-osztrák 1070 (1110 , l­­öld­­hitelbank­ 5450 (1700), Hazai b­első takarék 26.800 (25.500), Általános takarék 1200 (1200', Lipótvárosi ■310 (3101, Központi takarék 2160 (21­50',­ Belvárosi takarék 885 (870), Fővárosi takarék 2220 (2260', Nemzeti takarék 730 (725), Jégbiztosi tó 515 (545), Első magyar bizt. 30.500 (30.500), Pannónia 5500 (5500), Magyar-francia 1400 (1300), Fontiére 2100.,—). Malmot.: Viktória 12.800 (11.000), Konkordia 3400 (3000, Budaper­fi gőzm. 7750 ( 6950), Gizella 2650 (2300),* Hungária 2800 (2500), Borsodi 1750 (4300). Bányák és téglagyárak: Beocsini 6100 (5000), Szén Her­mi 1740 *(1410, Cement 2700 ( 2400'­. Ispán­­tésla 1100 (950), Kőbányai gőz 2450 (2750, Dräsche 6200 (46­50', Magy­­ari kőszén 121­50 (10.560', Salgó­tarjáni 9475 (8275), Északszén 3600 (3450), Szászvári 4475 (3850), Urikanyi, 7300 (7350), Kohó 6000 (5450), Magnezit 10.350 (10.500), Kerámia 22­50 (1925), Új­laki 2800 (2500), Aszfalt 2300 (1659). Vasművek és gépgyárak: Koburg 4765 (4150), Fegyver 2480 (1990), Ganzi-Danubius 23.500 (24.000), Ganz-villamossági 5950 (4975), Láng 1685 (1350),Jilth totó 740 (010), Kaszab 2400 (1950), Schlick 1435 (1210), Rima 4175 (3925), Csáky 1790 (1625), Magyar acél 3150 (3100), Magyar-belga 2800 (2800), Teudlott 1580 (1230­), Gazdasági gépgyár 2280 2050), Roesse­- marni-­t/20 ^rör^Vcrt-590­,875), IVCini* .m* am . ■ *4

Next