Magyar Kereskedők Lapja, 1921. július-december (41. évfolyam, 53-104. szám)

1921-07-03 / 53. szám

11 \\ Az árukészletek vagyon­­ i — A törvényjavaslat ismertetése és bírálata. — A vagyonváltságról szóló II. törvényjavaslat, amely a nemzetgyűlés előtt fekszik, hatodik feje­zetében szabályozza a kereskedelmi árumktárak (árukészletek) vagyonváltságát. A törvényjavas­lathoz fűzött részletes indokolás kifejti, hogy ezen a címen a kereskedőnek nem az egész vagyona, hanem csak áruraktára kerül váltság alá. A keres­kedőnek a kereskedelmi vállalatban fekvő egyéb vagyona nem esik az árukészletek váltsága, hanem a vagyonváltság egyéb falai alá. Ezen az elven csak a javaslatnak az az egy rendelkezése üt rész, amely szerint az áruraktárat terhelő súlyos tarto­zások esetén, az igazolt üzleti adósság levonható az árukészlet értékéből, de viszont a kereskedő kinnlévő követelései után is 10% vagyon­váltságot köteles fizetni. Ettől az egy esettől eltekintve, e váltság alá csakis a tényleges áruraktár esik. A váltságköteles áruraktár. A vagyonváltság alá esik minden kereskedőnek fél kereskedelmi vállalatnak Magyarország területén lévő áruraktára, a vállalat berendezési és ingó felsze­relési tárgyaival együtt. Az áruraktár fogalma alatt olyan ingó dolgok összességét kell érteni, amelyek a kereskedelmi forgalomban rendes adás-verés tárgyai. (Eszerint értékpapír, pénz­­váltó, adóslevél nem esik az árukészletek vagyonváltsága alá). A javaslat kife­jezetten megállapítja, hogy a bizományi árukészlet is vagyonváltság alá esik. Az is közömbös, hogy az áru­raktár csak átmenetileg, avagy állandóan van-e a tu­lajdonosánál és hogy az áru közraktár, raktárvállal­kozó, vasút, szállítmányozó vagy fuvarozási vállalko­zónál van-e. Ennek a szakasznak a fogalmazása nem egészen világos, mert kétséget hagy fenn az iránt, váljon az árutulajdonos raktárkészletébe sorozandó-e vasútnál, közraktárnál, szállítmányozónál stb. rak­táron lévő áru avagy pedig, hogy ez a tároló áru az utóbbi vállalat­­raktárkészletébe sorozandó-e. Előbbi esetben az áru tulajdonosa,­ utóbbi esetben a raktár, vagy szállítási vállalat fizetné közvetlenül a vagyon­­váltságot. A 122. szakasz II. bekezdése tehát feltétle­nül precízebb formulázásra szorul. A bizományi áru megváltságolásánál nem tesz különbséget a javaslat aközött, váljon a megbízó belföldi vagy külföldi cég­e. Minthogy pedig a javaslat a bizományos által meg­fizetett vagyonváltság erejéig követelési, sőt törvényes zálogjogot is biztosít a bizományosnak a megbízóval szemben, külföldi megbízó esetén a törvényjavaslat külföldi alattvaló kereskedőre vagyonváltságot hárít, ami esetleg nemzetközi jogvitákra szolgáltathat okot. Általában véve a bizományi áru váltság alá vonása a bizományosnál nem mondható szerencsésnek, mert sokkal egyszerűbb lett volna a megbízót az árukészlet vagyonváltságával megterhelni. A bizományi áru nem képezi a bizományos tulajdonú , nem tartozik ennek vagyontömegéhez és sorsa egészen bizonytalan, mert hiszen az eladás nem sikerülte esetében a bizomá­nyoshoz kerülhet vissza a bizományi áru. Minthogy pedig a vagyonváltság a bizományi áru értéke kéthar­madának 10%-a, könnyen megeshetik, hogy a bizo­mányosnak nagyobb vagyonváltságot kell fizetni a bi­zományi árukészlet után, mint amennyi a bizományi eladás szokásos jutaléka. Igyz akárhány kereskedelmi szakmában a bizományos 6% jutalék ellenében veszi át a bizományi árut bizományi eladásra, az általa fizetendő vagyonváltság pedig 6,66%, tehát több, mint a bizományi áron elért haszon. Igaz ugyan, hogy a javaslat 142. szakasza értelmében a megbízó a­ bizo­mányosnak az előlegezett váltságösszeget 60 nap alatt köteles megtéríteni, mindazonáltal kétségtelen, hogy a bizományi üzletben a válts­ágfizetésnek a bizomá­nyosra való hárítása zavarokat és torzsalkodásokat fog okozni, anélkül, hogy erre szükség lenne, mert hi­szen sokkal egyszerűbb­ volna, ha a váltság fizetésére mindjárt az árutulajdonos megbízót kötelezné a tör­vény. Mentesség: Kiem­elnek vagyonváltság alá az állam, a törvény­­hatóságok és a községek által űzött saját kereske­delmi vállalatoknak árur­aktárai, ha a vállalatot ma­guk folytatják kizárólag. Ez a váltságmentesség azon­ban csak az úgynevezett monopolisztikus vállalatokra térjed ki, de nem azok ára - vállalatokra, amelyet az állam a magángazdasági tevékenység mellett verseny­vállalatként űz. A belföldi kereskedelmi részvénytár­saságok és szövetkezetek áruraktára nem esik e va­gyonváltság alá, ha azok a kereskedelmi cégjegyzésbe 1921. évi március hó 1-ig bezárólag már be voltak ve­zetve. Ezeket azért kellett mentesíteni, mert egész va­gyonuk után már megfizették a váltságot a részvény­­váltságban. Azok a részvénytársaságok ellenben, ame­lyek a kereskedelmi cégjegyzésbe 1921. évi március 1-ét követő időben jegyeztettek be, ha kereskedelmi ügyletekkel foglalkoznak, árukészletük után fizetni kötelesek ezt a vagyonváltságot. Tekintet nélkül a be­jegyzés idejére, fizetik az árukészletek vagyonváltsá­gát a belföldi részvénytársaságok és szövetkezetek, a bizományi ügyletből kredő áruraktárak, valamint a náluk ideraktározott tárolt áruk­ után. (Ez a rendelkezés is tápot nyújt annak a feltevésnek, amelyet fentebb hangoztattunk, hogy t. i. a beraktározott, vagy szállí­tás végett átadott árukészlet váltságát nem az áru­­tulajdonos, hanem a l­eraktározó, vagy szállítási vál­lalat köteles fizetni, n­a ez a feltevés megáll, úgy a 122. szakasz általunk kívánt precízebb fogalmazása még inkább szükséges­. A javaslat indokolása nem magyarázza meg bővebben, hogy részvénytársaságok és szövetkezetek a náluk bizományban lévő, vagy be­raktározott áruk után miért köteleztetnek közvetle­nül a váltság fizetésére, hanem csak annyit mond, hogy az ilyen árukészleteket „nem, illetheti meg ez a mentesség“. Mentes végül a vagyonváltság alól általában az az árukészlet, amelynek 1921. évi április hó 1-én mutat­kozó értéke 50.000 K-nál kisebb volt és amelyet az­­indokolás szerint szociális szempontból kellett mente­síteni. A javaslatnak ez a rendelkezése is kételyre szolgáltathat okot. U­gyanis a generális szabály szerint a vagyonváltság meghatározásánál az 1920 dec. 31-én fennálló biztosítási összeg szolgái alapul. Lehet, hogy egy áruraktár 1920-ban mondjuk 100.000 K-ra volt biztosítva, úgy, hogy ez esetben az általános szabály szerint 6666. K vagyonváltságot kellene utána fizetni ; már most kérdés, hogy az esetben, ha­ ez az áruraktár akár eladás, akár értékcsökkenés folytán 1921 április 1-én már csak 29.500 K-t ért, általában vagyonváltság alá esik-e a 30.000 K-n aluli árukészlet mentessége folytán ?" Ezt is tehát precízebben kell megformulázni a törvénynek. A váltság alapja. A vagyonváltság alapja az áruraktár 1951. évi április 1-én mutatkozó állaga é­, értéke. Erre­ nézve a pénzügyminiszter - rendeletileg -m­ár meghagyta a ke­reskedelmi vállalatok árukészleteinek 1921 április 1-én mutatkozó állaguk szerinti összeírását, amely össze­írás április 1-től 30-ig meg is­ történt. Ennek ellenére a törvényjavaslat, számbaveszi azt, hogy a legtöbb kereskedő áruraktárát biztosítani szokta tűzkár ellen , az­ indokolás szerint feltehető, hogy a tűzbiztosítás összege az esetek túlnyomó részében megközelítőleg egyezik az árukészletek értékével. Azonban a tűzbiz­­tosítási összeget csak olyan biztosítási kötvények alap­ján lehet irányadóul venni, amelyek legkésőbb 1920 dec. 31-ig köttettek, úgy hogy ilyen biztosítás fennál­lása esetén általában nem az 1921-iki állag és érték, hanem az 1920 végéig létrejött tűzbiztosítási szerző­dés összege szolgál a vagyonváltság alapjául. Ha el­lenben az áruraktár 1920 december végéig tűzkár el­len biztosítva egyáltalán nem, vagy csak részben volt, de van az 1920 üzleti évről áruleltár, úgy az árukész­let nagyságának és értékének a legutolsó 1920. évi rendes mérlegkészítés alkalmával felvett leltárban fog­lalt állag és összérték veendő. Végül, csak ha 1920 végéig sem tűzbiztosítás, sem áruleltár nem volt, úgy az 1921 április 1-én mutatkozott állapot szerint kell megállapítani az árukészlet nagyságát­­és értékét. Azonban még tűzbiztosítás és leltár fennforgása eset­­­tén is elrendelheti a pénzügyigazgatóság az­ áruraktár 1921 április 1-i állagának és értékének megállapítását akkor, ha akár a biztosítási kötvényeknek, akár az áruleltárnak adatait a kincstár szempontjából aggá­lyosnak tartja. A pénzügyminiszter erre nézve kije­lenti az indokolásban, hogy az ilyen­ összeírást kivé­telesnek kívánja tekinteni:’ . , , „ . • A váltság kulcsa,­­ A vagyonváltság kulcsa az áruraktár fentiek sze­rint megállapított összértéke kétharmadának 10%-a. Elvileg a pénzügyminiszter az 1920 dec. 31-iki értékét tekinti a vagyonváltság alapjául, azonban az indoko­lásban foglaltak szerint az azóta bekövetkezett valuta­javulás folytán olyan olcsóbbodás állott be, amely az áruk m­értékét csökkentette , ezért veszi az árukészlet vagyonváltságának alapjául a december végi­­ érték kétharmadát. A fenti módokon megállapított értékből levonásnak helye nincsen, kivéve, ha az áruraktárt súlyos tartozások terhelik, mely esetben az igazolt üzleti adósságokat le lehet vonni az árukészlet érté­kének és a kinnlévő követelések együttes összegéből. Azonban a követelések után az egész fennálló összeg 10%-a, nem pedig a követelések kétharmadának 10%-a fizetendő vagyonváltságként. Ilyen esetekben tehát a vagyonváltság a következőkép számíttatik ki : megállapíttatik először az árukészlet értéke az előírt három mód egyike­ szerint. Ehhez az összeghez hozzá­adjuk a kinnlévő követelések összegét. A végösszeg­ből levonatik az árukészletet terhelő tartozási összeg. A maradvány képezi a váltságköteles értéket. Ez ér­tékből az összes követelések összege után 10%, a fenntaaradó­­összeg kétharmada után 10% fizetendő a vagyonváltság fejében. Mindkét tételt egyidejűleg kell kivetni és befizetni. «• ............. ' ■ v ‘ '; ■ . . .., A váltság kivetése. A vagyonváltság kivetése a kereskedők által már kiállított és a pénzügyigazgatóság által összegyűjtött vagyonváltság-összeírási ívek alapján fog történni, te­hát újabb általános bevallási kötelezettség nem áll fenn. Bevallást csak az lesz­ köteles adni, akit erre a pénzügyigazgatóság (adófelügyelőség) külön felhív. Ilyen felhívást feltétlenül kap az, aki 1921 április 1-étől 30-ig vagyonváltság-összeírási ívet nem állított ki, vagy­ aki ezt hiányosan, hézagosan, avagy aggá­lyos módon állította ki. Aki a felhívásra 30 nap alatt a vallomási ívet be nem adja, vagy a hiányokat nem pótolja, az elsőfokúlag megállapított vagyonváltság 25%-át köteles fizetni pótlék fejében, ha csak nem igazolja, hogy bevallását vétlen mulasztásból nem ad­hatta be. Ez igazolásnak a jogorvoslati eljárás során is helye van. ________ A törvényjavaslat feljogosítja a pénzügyigazgató­ságot arra, hogy kiküldöttjével a vállalatoknál ezek üzlethelyiségeikben megjelenhessen, az üzleti könyve­ket, levelezéseket megtekinthesse és az egész ügyvitelt megvizsgálhassa. Az indokolás kiem­­eli, hogy ez a jog a­­pénzügyigazgatóság ét csak az áruraktár állaga és értéke megállapításához szükséges adótól­ ellenőrzése tekintetében illeti meg. A törvényjavaslat szerint a pénzügyigazgatóság véleményező szerveként minden pénzügyigazgatóság székhelyén, a székesfővárosi adó­felügyelő működési területén pedig ennek kerületi helyettesei mellett az illető szakmabeli érdekképvise­let kiküldötteinek bevonásával egy becslőbizottságot kell alakítani, amelynek tagjait a kereskedelmi és iparkamara, kereskedelmi osztályának tagjai közül választja. Az árukészletek vagyonváltságát általában abban a községben vetik ki, ahol a váltságköteles áruraktár (készlet, üzlet) van. Több telep, üzlet és raktár esetén a vagyonváltságot külön-kü­lön kell kivetni minden telep, ü­zlet, vagy raktár után. Ha azonban valamely kereskedő valamennyi telepének árukészlete egy ösz­­szegben volt biztosítva, vagy együtt egy leltárban vé­tetett fel, úgy valamennyi árukészlet után a főtelep helyén együtt vétik ki a vagyonváltságot. A törvény külön kiemeli, hogy: a.. gyógyszertárak "után is az áru­készletek vagyonváltságára vonatkozó rendelkezések szerint kell kivetni a váltságot. , Az árukészletek vagyonváltságát esőfokon a pénz­­­­ügyigazgatóság veti­ ki. A kivetési határozat kézbesítését követő naptól számított 15 nap alatt birtokon kívül a vagyonadó másodfokú kivetésére illetékes jövedelem­adó felszólaml­ási bizottsághoz lehet felebbe­zni. Egybe­hangzó két határozat ellen további felebbvitelnek Egyes szám ára 4 korona. XII évfolyam Budapest, 1921. julius 3. 53­ szám. Megjelenik minden csütörtökön és vasárnap. Egyes szám ára 4 korona.­­ DADMAC nnl TELEFON: Szerkesztőség : 11—28. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, V., Sas-utca 13. FELELŐS SZERKESZTŐ: nUttJVlUS “flL..­­ kiadóhivatal 7—39, felelős szerkesztő: 127—79. Felhívás előfizetésre! Julius 1-én új előfizetést nyitottunk lap­jainkra az alábbi feltételek mellett. Azokat a t. előfizetőinket, kittiek előfize­tése 1921. június 30-án lejárt, kérjük, hogy azt mielőbb megújítani szíveskedjenek, nehogy a lap szétküldésében késedelem álljon be. ELŐFIZETÉSI ÁR a vasárnap megjelenő Magyar Kereskedők Lapjára és a csütörtökön megjelenő Magyar Pénzügyre együtt: Belföldön: egész évre 300 K, félévre 105 K, negyedévre 80 K. Külföldön: egész évre 400 K, félévre 210 K, negyedévre 105 Egyes számok az Általános beszerzési utcai újságárusító kioszkjaiban és a pályaudvarokon is kaphatók 4 koronáért. Jugoszláv­iában fizetési hely: Belgrádi hitelbank (Belgrád), Horvát első takarékpénztár (Zágráb), és az Angol-magyar bank fiókja (Szabadka). Németausztriában fizetési hely: Britisch-Unga­rische Bank (Wien, 1., Herrengasse 2.). Csak a két lapra együtt lehet előfizetni, tehát a Magyar Pénzügy előfizetői ingyen kapják a Magyar Kereskedők Lapjá­t és viszont a Magyar Kereskedők Lapja előfizetői ingyen kapják a Magyar Pénzügy­et. HIRDETÉSI ÁRAK: 1 hasáb (80%, széles) millimeter soronkint . 15 K „ szövegold. v. nyilttér mill. soronk. . 20 K „ címlapon (első oldal) „ „ . 28 K A vasárnapi számra (Magyar Kereskedők Lapja) feladott hirdetésekért 20% fejpénz jár. DŰRSZANDÁL árakon HADfi JÓZSEF­ereskedő I 242 Budapest, VI., Vilmos császárút 43. szám. I f S a malomi és ipari célokra legjutányosab­b M 8“ SS SS SB 1 6311 szállít Fleiner Jenő és Tsa, duda-I /.aOIIIiI v- Percel Mer~u-4-ZAFÍR SOMAI­­T—— KEFE- és LEPRŐGYÁRA ________ BUDAPEST, VI., KIRÁLY­ UTCA 76.1 w —wauMMeWi »MHB■—■Bonawb——au—a———wooi . #WW^^^^WVWWWVVWN^WWWVN £ Magyar i£ereskieüöii Lapját a Magyar Pénzügy összes eltilletői ingyen megkapják. t

Next