Magyar Kereskedők Lapja, 1921. július-december (41. évfolyam, 53-104. szám)
1921-11-26 / 95. szám
..~3 ., MAGYAR KERESKEDŐK LAPJA 1921 november 26. — I ■ ■— fi ■ ■ ' —I—..- ■ ff»■ ■■■ --------— — - - ..........................................................................................................._ ........ . ___- Exportunk a távoli Keletre. — Javaslat a keleti valuták jegyzésére. — Egy magyar exportőr közli velünk a következő megszívlelendő jorokat: Cégem már több mint egy éve a legnagyobb erőfeszítéssel azon dolgozik, hogy a magyar ipartermékeknek a kelet-balkáni, valamint a kisázsiai piacokon vevőkört szerezzen, amely törekvésünk többkevesebb sikerrel is járt. Azonbanaz üzletek lebonyolításánál a legnagyobb nehézségeket az okozza, hogy a magyar koronát az ottani piacokon nemcsak hogy nem jegyzik, de nem is ismerik és összetévesztik az ottani piacokon jegyzett osztrák koronával. Vonatkozik ez nemcsak a távol keleti és kisázsiai piacokra, de még az oly nagyforgalmú pénzpiacok, mint a konstantinápolyi és athéni piacok sem ismerik koronánkat Legyen Szabad ennek illusztrálására egy athéni üzletferemnek (ki egyébként a Magyar kir. kereskedelmi múzeum levelezője) következő levelét, idézni: „A nekünk ajánlott cikk ára igen magas és ön nem közli, vájjon magyar, avagy bécsi koronáról van-e Szó ! Magyar korona a mi bankjainknál nincsen. Mindenfelé kérdezősködtünk, de mi tudtunk találni. Ezzel szemben könnyen lehet bécsi koronát találni és ha az ajánlott cikk ára ilyenben fizethető, úgy azt hisszük, könnyű volna dolgoznunk. Ezenkívül értesítjük Önöket, hogy több bécsi gyár elfogadja koronaértékű számlájuk kifizetését megfelelő összegű drachmában, drachmáját 80 koronával számítva. Haazt hiszi, hogy az ön gyárosa így megtalálná számadását, szíveskedjék ezt velünk tudatni, amely esetben igen tekintélyes megrendeléseket juttatunk Önöknek.'*"Kénytelen volnék így, hogy az üzleteket egyáltalában megköthessem ,a magyar iparcikkeket osztrák koronaértékre átszámítva ajánlani és így nem is szóla kereskedelmi ,és spekulatív nehézségekről, az, osztrák korona keresletét mozdítom elő ezen a piacokon, ahelyett, hogy kényszeríthetném a magyar korona keresletére. Ez azonban lehetetlen, mert a magyar korona ezeken a piacokon ismeretlen. Az itteni nagybankok, úgy látszik, nem tartják még időszerűnek, hogy a keleti piacokkal a háborúelőtti nexusaikat felelevenítik és bár kiterjedt levelezésünkből megállapíthatjuk, hogy a Kelet-balkánon és , Kisázsiában nemcsak az ententebeli, de az osztrák, német és csehszlovák ipar is teljes erővel tért hódít, a mi bankjaink arra az álláspontra helyezkednek, hogy őrájuk nézve csak akkor lesz aktuális ez a kérdés, ha a magyar export teljes intenzivitással megindul. Ez kétségtelenül egy olyan circulus-vitiosust, amelynél az első lökést a bankoknak kellene megadniuk. Nekünk magyar exportőröknek elsőrendű fontosságú volna az is, hogy a közeli valuták közül legalább is a jelentékenyebbek Budapesten is folyton ismeretesek legyenek. Szerintem nem okozna különös nehézséget, ha a Magyar Tantrázi Iroda legalább hetenként egyszer a török font, (Konstantinápoly), a drachma (Athén) és az angol font (Alexandria) jegyzését közölné. Ezzel nemcsak a magyar exportőröknek, ha mindazoknak is szolgálatot tenne, akik a magyar valuta javulását őszintén óhajtják. Kereskedelmi hírek. Káros vámpolitika. — A zsákok és ponyvák vámja. — A kormány november 23-tól kezdődőleg megint jelentékenyen fölemelte a behozatali vámtételeket azzal a megokolással, hogy az eddig érvényben volt 1100, 1900 és 5900%-os fejpénz nincs arányban az aranynak a tényleges forgalomban kialakult ázsiójával. Amikor ezt az indokolást olvassuk, önkéntelenül a kisgazdára kell gondolnunk, aki a búza árát a csizmáé szerint szeretné minél magasabbra megszabni, minden más mezőgazdasági terményre pedig azt mondja, miért legyen olcsó, amikor a búza drága. A magángazdaságnak bizonyos fokig az önfenntartás ösztöne parancsolja, hogy termékeiért vagy teljesítményeiért olyan ellenszolgáltatást igyekezzék elérni, amely az általános átalakulással összhangban van. De az az ország, amelynek vámpolitikája kizárólag, vagy túlnyomó részben fiskális szempontok után igazodik, eltéveszti a célt, sőt éppen az ellenkezőjét éri el annak, amit szándékozik. Lehet, hogy a vámbevételek a túlságosan magas tételek alapján emelkednek, de az államkincstár egyéb bevételei csökkennek, mert a fiskális vámpolitika árt az ország egész gazdasági életének, az állampolgárok vásárlóképességét csökkenti, a megélhetést megnehezíti. Ha az olyan árucikkek után szednek magas védvámjellegű tételeket, amelyek az országban kielégítő mennyiségben készülnek és amelyek tekintetében az állam a hazai ipart meg akarja védeni az erősebb külföldi versennyel szemben, az gazdaságilag indokolt lehet. Ha a könnyen nélkülözhető, csupán a nagyobb jövedelműek által fogyasztott fényűzési cikkek importját nehezítik meg magas vámtételekkel, az ellen sem lehet komolyan kifogásoktat tenni. De ha az olyan áruk után, amilyenek a zsákok és a ponyvák, szednek túlcsigázottan magas vámot, az ellen nem lehet elég hangosan, elég erélyesen tiltakozni.A behozatal kérdésében lefolytatott tanácskozásokon az érdekeltségek minden ága, a mezőgazdák, a malmok és számos más iparág, mint fogyasztók, a szakmabeli kereskedelmen kívül a gabona-r mag■ kereskedők és sokan mások rámutattak arra, hogy a magyar, magyarak egyáltalán nem szorultak vámvédelemre. Ha a zsákok és ponyvák vámmentesen vagy minimális vámmal terhelten jöhetnének be az országba, a hazai gyárak akkor is kielégítő árakon könnyen tudnák egész termelésüket itthon elhelyezni. A# *rtér*£i§» többe» lá®ut3tl«.fc éy a eyakorlatfelA is beigazolódott, hogy a magyar gyárak termelése a hazai szükségletnek egyharmadát sem képes fedezni. Még ha nagyon messzemenő túlzással a kormány elfogadja a gyárak álláspontját és ezekre a nagyon fontos, nélkülözhetetlen cikkekre vámvédelmet tart helyénvalónak, akkor sem lehetnek indokoltak a mostani, túlságosan magas, egyenesen prohibitív jellegű vámtételek. Bizonyításra nem szorul, hogy a zsákokat főleg az olyan agrárország, mint Magyarország, nem nélkülözheti. Hiszen zsákok nélkül nem lehet betakarítani, elszállítani a gabonát, a magvakat, a burgonyát és szántós más mezőgazdasági terményt. Zsák nélkül nem szállítóképes a liszt, dara, korpa, stb. Zsák nélkül nem lehetnek el a cukor-, cementgyárak és sok más ága az iparnak. Zsákok nélkül nem lehetséges a gyapjú-, toll-, mag-, gabonakereskedés Kétségtelen az is, hogy, ha a zsákok drágák, szükségképen megdrágítják azokat a mezőgazdasági terményeket és ipari termékeket, amelyek forgalombahozatalánál a zsák nélkülözhetetlen. Pedig ebbe a kategóriába szinte kizárólag az elsőrendű életszükséglet kielégítésére hivatott árucikkek tartották. Végzetes hiba volt eddig is a zsákok behozatala elé akadályokat gördíteni, hiszen eleget hallottuk, hogy megnehezítette a zsákhiány a közélelmezés ellátását Ezt a hibát folytatni vagy éppen tetézni semmi körülmények között sem szabad. Ha már a kormány nem tudja magát rászánni arra, ami egyedül helyes volna: a zsákok vámmentes behozatalának megengedésére, még akkor sem szabad a mostani túlságosan magas vámtételt érvényben hagyni, hanem azt a minimumra kell redukálni. Ezenkívül pedig elengedhetetlenül szükséges, hogy a zsákok behozatalát megkönnyebbítsük. A zsákok tekintetében meg kell szüntetni a behozatali engedélyek jelenlegi nehézkes, időt rabló rendszerét; a zsákokat szabadlistára kell tenni, hogy mindenki minden formaság nélkül korlátlan mennyiségben hozhasson be zsákokat. Freiner Jenő: Az Országos szénkormánybiztosság megszüntetését követelik a kereskedelmi és ipari érdekképviseletek. Az Országos Iparegyesületben a szénkérdésről lefolyt beható tanácskozáson megállapítást nyert, hogy az ország szénellátásának szempontjából a helyzet ma nagyjában ugyanaz, mint volt békében és mint amilyenre a jövőben egyáltalában számíthatunk. Nem lehet ugyanis figyelmen kívül hagyni azt a körülményt, hogy az ország minden időben rá volt szorulva a szobafütési és a mezőgazdasági szénnek külföldről való behozatalára. Ez a helyzet ma is fennáll és fenn fog mindenkor állani, mert egyrészt bizonyos, hogy a hazai bányák a béketermelést elérték, azonban oly mennyiségű szobafütési és mezőgazdasági célokra alkalmas szénnek termelése soha sem várható, mint amely mennyiségre e két címen az országnak szüksége van és szüksége lesz. A pillanatnyi helyzet tehát az, hogy a hazai bányák széntermelése elérte a béketermelés nívóját és így minden háborús megkötöttség elvesztette jogosultságát. Az ügyben egyébként részletes indokolt előterjesztések érkeztek a napokban a kormányhoz és reméljük, hogy ez a háborúból fenmaradt megkötöttség az ország jól megfontolt érdekében sürgősen meg fog szűnni annál is inkább, mivel az állami széngazdálkodás Ausztriában is, ahol pedig a viszonyok nálunknál sokkalta rosszabbak, ez év dec. Il-vel megszűnik. Az érdekeltség álláspontjával szemben a szénkormánybiztos egy intervjúban természetesen ragaszkodik az állami széngazdálkodás fentartásához, mert szerinte a hazai széntermelés csökkenésére kell számítani, és azonkívül nagy szénimportra vagyunk utalva, amelynek beszerzésére a kormánybiztos úr — úgy látszik — önmagát tartja alkalmasnak. Mindenesetre tiltakozik ama feltevés ellen, mintha a szénkormánybiztosság fentartása „személyi tekintetekből!** történnék. Baromfi és libamáj kivitele tárgyában a Közélelmezési Tanács úgy határozott, hogy baromfi (különösen pulyka és csirke) kivitelének megengedését ajánlja a kormánynak azzal a feltétellel, hogy az exportőr megfelelő mennyiséget tartozik megszabott olcsó áron a fővárosi fogyasztásnak rendelkezésére bocsátani. Ugyancsak megengedendőnek vélelmezi a Tanács a libamáj kivitelét nyers és feldolgozott állapotban, ajánlatosnak tartja azonban, hogy a lehető legmagasabb kiviteli illetéket szedjék utána. Iparpártolás szempontjából azonban ajánlatosnak tartja, hogy a libamájkonzervet kisebb kiviteli illeték terhelje, mint a nyers libamájat. Vámfelpénz felemelése Jugoszláviában. A vámfelpénzt, amely ezidőszerint a díjszabásszerű névérték 300%-kiban van megállapítva, legközelebb 500%-ra emelik fel. Talpfakivitel Romániából. A román kormány 2 millió talpfa kivitelét engedélyezte az erdélyi, bukovinai és bánáti bükkfától tüdőknek és exportőröknek. Derecske kereskedelmi és mezőgazdasági rl. alakult Derecskén (Hajdú m.) 600.000 K alaptőkével (500 drb 1000 K n. é. részvény). Az igazgatóság tagjai: dr. Baltazár Dezső, László Lipót, Bartha Ferenc, Fülöp Géza, Fülöp Sándor és Lázár Adolf. Kommerela kereskedelmi rl. cég alatt Szabadkán 250.000 K alaptőkével új vállalat létesült. Janekovics testvérek fakereskedelmi és giszfürész rt. cég alatt Zágrábban az ottani Braca Janekovic fakereskedő cég 8 milliós alaptőkével részvénytársasággá alakult át. Orient nemzetközi kereskedelmi, szállítmányo- zási és raktározásért. (Orient medjanatodno trgovacko, spedicijsko skljidisno akdisko drustvo) cég alatt Idarburaban 1 millió dinár alaptőkével Új Vállalat van alakulóban. Színház tízem rt. alakult Budapesten (V., Lipótkörút 12.), 1 millió K alaptőkével (1000 drb. 1000 Kft. é. részvény). Az igazgatóság tagjai: dr. Bírtő Móra* Vigeki nagyereskegött tínyglmfilie!j| valódi SCHNARI .-fele 1 FEKETE-CI US I CIGARETTAPARIROS SAMUM. SAVOY. SIESTA II hüvelyek állandó nagyraktára a SCHNARI-cég budapesti képviselőjénél 111zw. Reiner Kéretné Busdapest, m nn., Hajós-utca 9. 29. || i Kérjen árajánlatot! L ■ t 11 t !* • ■ • 1 6 ’ * 1 * ‘ ~ .......... *4 GUTMANN és JÓNÁS Budapest, VII-, AgáSslGSíl-ütcsa. i,j>. 445" i n—niMH'wmi i »MrrniMi m '»■■nwxi«BxiBaaj»CT!ttn.-nCTi«Mzwr-imagiui , o oeÓZOKaxj (kereskedelmi, disk- és hullámdobozt) gyárt Dr. La 10 és Társa Budapest, V., Jiks.f-ter 12. ____________telefrmh vő. lOt-ül. ~________mse „Fontana“ ásványvizforgalmi rt. cégre változtatta cégét a Csillaghegyi forrás és ásványvízforgalmi rt. Kanizsai József gabonakereskedelmi rt (Tárcai, Zempléni m.) cégre változtatta cégét a Malomipar és mezőgazdasági rt. Fizetésképtelenségek. Budapest. Garai Dezső (VI., Andrássy út 87.) ellen 1912 július 9-én nyitott csődöt a csődvagyon felosztása folytán a kir. törvényszék megszüntette. Budapest—Józsefvárosi tőpénztár mint szövetkezet csődügyében a törvényszék az elhalt dr. Dingha Béla ügyvéd csődtömeggondnok helyett dr. Subert Zoltán budapesti (József utca 12.) ügyvédet nevezte ki. Ifj. Kotzó Pál csődügyében a Budapest szfőváros pesti részének 14968. Számú tkvi betétében 1. sor 5333/b hrszám alatti ingatlanának a csődtömeg tulajdonát képező ,1/s részének eladásához való hozzájárulás végett a hitelezők meghallgatására a törvényszék nov. 29. napjának d. é. 10 óráját tűzte ki dr. Orbán József bíró hivatalos helyiségébe. Müller Rezső bankbizományos cég (V. Nádor u. . 28.) s annak egyedüli tulajdonosa Müller Rexső, jelenleg szökésben levő volt budapesti (VI., Szivuka 69.) lakos ellen a törvényszék nov. 19-én csődöt nyitott. Tömeggondnok dr. Sztankovits Viktor ügyvéd. Követelések bejelentése dec. 31., felszámolási tárgyalás 1922 január 24. d. e. 106. dr. Orbán József biró csődbiztos hivatalos helyiségében (V., Alkotmány-u. 14. III. e. 52.). Menyhárt Imre (V., Tátra-u. 3.) bej. cég egyedüli birtokosa, Menyhárt Imre vaskereskedő (VI., Podmaniczky-u. 13.) kényszeregyességi ügyében a tárgyalás folytatása nov. 29-én d. e. 9. (V., Alkotmány u. 14. IIem. 1/b.) Fried Armin kérelmére megindított kényszeregyességi ügyben hozott, az eljárást meszüntető végzés jogerőre emelkedett Kenderes Klein Jakab kereskedő (Horthy István utca) kérelmére a szolnoki törvényszék november 12-iki joghatállyal a kényszeregyességi eljárást megindította. Követelések bejelentése dec. 12-ig, az egyességi tárgyalás dec. 15-én d. e. 96. Pintér József törvényszéki biró előtt (Szolnok, kir. törvény.t-’h. emelet 62.). Kaposvár. Move fogyasztási és értékesítő szövetkezett ellen a törvényszék nov. 21-én csődöt nyitott. Követelések bejelentése dec. 31. ; felszámolási tárgyalás 1922 január 10. d. e. 9 ó. ; csődválasztmány megválasztása 1922 január 12. d. e. 9 ó. dr. Barabás Ernő biró helyiségében (Kaposvár, törvényszék, i. e. 23.). Szikszó, Fleischmann Jenő bőrkereskedő kérelmére a miskolci törvényszék nov. 16-án a kényszeregyességi eljárást megindította. Vagyonfelügyelő Glatter Ármin volt bőrkereskedő szikszói lakos. Követelések bejelentése dec. 10-ig ; egyességi tárgyalás dec. 15. d. e. 9 ó. dr. Kalocsay Kálmán miskolci törvényszéki tanácselnök hív.helyiségében. A magyar koona árfolyamcsökkenése dacára eddig még nem emelte fel az árakat Brernburg királyi udvari szállító zongoraterme (Rákóczi-út 60), a TM "Valódi gyümölcspálinkák “ közvetlenül központi szeszfőzdéktől szálli V3, Hnoraitott vagy nyersszes* Ipffló’csóbban beszerezhetők Crá^eF « a Cégfzéi, B$‘io*strVll. Akácfa-Utca 43. Telefon: József 100-30. TáVirali rimi Orttnersm »»dán-;-!....„ , , r,,. ..^L. 'l'aCSAK, PONTVA, ZSINEG, RAFFIA FISCHER I. BÉ32?. TASS. Bulapest, Nádor-I. 31. 359