Magyar Kereskedők Lapja, 1922. január-június (42. évfolyam, 1-52. szám)
1922-01-01 / 1. szám
Arab korona, XLI. évfolyam MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN ÉS SZOMBATON. Szerkesztőség és kiadóhivatal, Budapest, V., Sas utca 13. SZERKESZTI: KORMOS GYULA CT TELEFON: SZERKESZTŐSÉG 11-28. CT KIADÓHIVATAL 7-19. SZERKESZTŐ 127-79. Budapest, 1922. január 1. A kereskedelem, nagyipar, pénzügy, vállalkozás és szállítás közlönye, megjelenik betonként kétszer, szerdán „Magyar Pénzügy“ cím alatt. Előfizetési felhívás. Január elsejével új előfizetést nyitunk a Magyar Kereskedők Lapjára és a Magyar Pénzügyre, amelyek XLII. évfolyamukba lépnek, tehát a legrégibb magyar közgazdasági lapok. Minden, a kereskedelmi, ipari és hiteléletben előforduló eseményről gyorsan és megbízhatóan beszámolunk. Előfizetőinknek a „Szerkesztői üzenetekében jogi, adóügyi kérdésekben, valamint üzletükben előforduló minden más kérdésben is útbaigazítást és tanácsot adunk. Olvasóinkkal élénk, közvetlen érintkezést tartunk fönn. A Magyar Kereskedők Lapja és Magyar Pénzig előfizetési ára a Sorsolási Értesítővel együtt belföldön: egész évre 480 K, félévre 250 K, negyedévre 130 K; külföldön: egész évre 080 K, félévre 350 K, negyedévre 180 K. A Magyar Kereskedők Lapja és a Magyar Pénzügy nagy elterjedtségüknél fogva a legjobb hirdetési orgánumoknak bizonyultak. HIRDETÉSI ÁRAK: 1 hasáb milliméter soronkint ....... 15 K „ szövegoldal millim. soronkint ... 20 K „ címlapon (első oldal) mill. .... 28 K A csak a szombati számra feladott hirdetésekért 20% fejpénz jár. A Magyar Kereskedők Lapja és Magyar Pénzügy január 6-án megjelenő együttes jubileumi száma szenzációs lesz. A szokottnál is nagyobb példányszámban fog megjelenni, hirdetésre tehát kiválóan alkalmas. Hirdetéseket erre a számra január 2-ig fogad el a kiadóhivatal. iKAFIKÁLIIKANCSOK barna tehénbőrbő!, karácsonyi felruházásra, leg- I olcsóbb árakon. ÜSZBÖ JÓZSEF cipőnagykeres- I kedö Budapest. VIVilmos császár-ut 43 sz. 242 M .............. ‘-“"aJA Ií iíti *l/íy..........ÜST lífSUlfíO v., Arany János-utca 10. sz. , puijr wO T.^/i^5-02, ^ 104-10- IprPOtl/inQli rOlJűot¥iBűíi MTSS*Schützer S. és~FiaTMPécs. * PIPERESZAPPAN 68T7 SZINSZAPPAN BOROTVASZAPPAN -lönlegesség: „Rááium“ fürdSszappan. - r t • ... ingyen legfeljebb 1-200 K-ért azonnal irtSTIPISPilPI elkészíti KELLEMEKI ny. lg. tanár, dlUUltlivlju könyvszakértő. IV., Ferencz József-rakpart 2. Telefon: József 129—29. 7040 Í v r a 1 malomi és ipari célokra légiutányosao- CQumban szállít Fleiner Jenő és Tsa O Ci V/ fa Budapest, V. Percel Mór utca 4. szám, Telefon: 119-76. 4.12 rab „Ohio Perfection” .Merikai Iszárkpu és szaggatógép eladó Szentiványi Károly intéző* Cilimán u. p. Gelse. 7090 f mt első kézből«& AiTTERNBERG I Budapest. Rakócául 60 szám, saját palo- I_____tájában, vásárolhat minden viszontelámsitá. see 366 Lapjaink jövő száma mint MAGYAR PÉNZÜGY és a Magyar Kereskedők Lapja negyven esztendei fakttáris száma január hó 6-án jelenik meg X. szám, A kir. Kurir a kereskedelem szabadságáért A Magyar Pénzügy november hó 9-ik számában közöltük a soproni kir. törvényszék mint uzsorabiróság egy ítéletét, amellyel Frischmann Mór és Frischmann József terménykereskedőket az árdrágítási törvénybe ütköző vétségben mondotta ki vétkeseknek, mivel a vádlottak Sopronkeresztúr községben és környékén a termelőktől a babot összevásárolták és azt vagontételekben nyereséggel más kereskedőknek tovább eladták. Az eset kereskedői és jogászkörökben nagy feltűnést keltett, mivel a vádlottak a perben bizonyították, hogy nekik nagyban való babkereskedésre jogosító iparigazolványuk van, továbbá, hogy a hüvelyesekkel való kereskedelem Magyarországon a gabonakereskedelemnek minden időben rendes üzemága volt. A kereskedelmi kamara továbbá igazolta a perben, hogy a babkereskedelemnek emberemlékezetet meghaladó idő óta követett gyakorlata szerint a babtermelést a falusi kereskedők vásárolják meg a termelőktől és az így gyűjtött árut nagyobb forgalmi központokban megtelepedett gabonakereskedőnek adják el, akik az árut exportáló cégeknek adják tovább. Ugyancsak igazolta a kereskedelmi kamara, hogy Sopron városa és vármegye emberemlékezet óta évenként oly nagymennyiségű babot termel, hogy a termés a helyi szükségletet sokszorosan felülmúlja és igy az igen jelentékeny fölöslegeket a kereskedelem veszi át, az idei babtermés pedig igen jó volt. Mindezen bizonyítékok ellenére a kir. Törvényszék árdrágító visszaélésért elitélte a vádlottakat főként azzal az indokkal, hogy ,,a közbenső kereskedésre avégből, hogy ez a közszükségjet cikk,, a fogyasztói*. jossov,, szüb uj net»’ volt“ és hogy ezzel a „nem szükséges közbenső kereskedéssel“ az árunak árát „drágították“ és a „közellátás érdekét súlyosan veszélyeztették“. A vádlottak semmiségi panasza folytán az ügy a Kir. Kúria elé került. Már az ítélet megbeszélése és közlése alkalmával kifejeztük azt a reményünket, hogy a kir. Kúria meg fogja találni azt a jogelvet, amelynek alapján a magyar legitim kereskedelem működését akadálytalanul kifejtheti. Ez a remény nem volt hiú. Mint értesülünk, a kir. Kúria 5285/921. B. sz. alatt az első bíróság ítéletét feloldotta, a kir. Törvényszéket is tárgyal Gazdaságpolitika és parlamentarizmus. A külkereskedelmi viszonyok ideiglenes szabályozására a kormány felhatalmazást kért a nemzetgyűléstől. E felhatalmazás kiterjed arra, hogy a kormány egyes külállamokkal való kereskedelmi és forgalmi viszonyaink ideiglenes szabályozása céljából a szükséghez képest ideiglenes megállapodásokat létesíthessen, illetőleg átmeneti rendelkezéseket tehessen, és hogy az ideiglenes megállapodásokat az illető naptári év végéig való hatállyal életbe léptethesse. Az ilyen felhatalmazás a pénzügyi felhatalmazás analógiájára kereskedelmi indemnitásnak mondható és feltétlenül szükséges arra való tekintettel, hogy a rendkívüli politikai viszonyok és gazdasági helyzet mellett aligha lesz lehetséges a külállamokkal és főként szomszédainkkal a normális törvényhozási után kereskedelmi szerződéseket kötnünk. Márpedig a végrehajtó hatalomnak kell valamely eszközt a kezébe adni, amellyel törvényesen intézkedhessék a külforgalmi viszonyokat illetőleg. Ha ez a természetes felhatalmazás a nemzetgyűlési tárgyalás során az ellenzék részéről mégis kifogásoltatott, úgy ez annak tulajdonítható, hogy a kormányok az utóbbi két esztendő során a kivételes hatalomra támaszkodva, a gazdasági életnek számos területén a nemzetgyűlés megkérdezése nélkül rendeletileg intézkedtek, és hogy a túlságosan igénybe vett rendeletalkotási jogkör a gyakorlatban számos anomáliára vezetett. A jogosulatlan kedvezések, a közgazdaságilag káros monopóliumok ennek a törvényhozás kikapcsolásával lábrakapott gazdaságpolitikai abszolutizmusnak volt a következménye. Ez a felismerés vezette az ellenzéket arra a helytelen következtetésre, hogy a kereskedelempolitikai felhatalmazást kifogásolja. Ezt a felhatalmazást a kormánynak feltétlenül meg kellett adni, mert enélkül kereskedelempolitikai ex lex következnék be, amelyben a kormány teljes joggal hivatkozhatnék a szükségrendeleti szabályozás kényszerére. A nemzetgyűlésnek azonban szigorúan ügyelnie kell arra, hogy a kormány ezzel a felhatalmazással miképen él és ezért esetrőlesetre számon kell kérnie a kormány gazdaságpolitikai rendelkezéseit A kivételes hatalom pedig mint jogforrás, szűnjék meg végképen, mert ma már nincsen háború és a kormányoknak nem szabad továbbílásra utasította és a bizonyít árfelvételt az alábbiakra nézve elrendelte : Megállapítandó, hogy : 1. Strausz Antaltól 1921 szept. 1-t előzőleg babvásárlásra kaptak-e megbízást ? Ha igen, mikor ? mily mennyiségre ? mily árban ? Kihallgatandó Strausz Antal, szükség esetén bírói szemle tartandó. A vonatkozó körlevél beszerzendő: 2. Várjon 1918 és 1920 őszén szintén megbizta-e Strausz vádlottakat babgyűjtésre és szállításra ? Mennyit szállítottak ? Strausz állandó vevőjük volt-e ? Strausz kihallgatandó tanúként eskü alatt. Esetleg könyvei és vádlottak könyvei bírói szemle utján megvizsgálandók. 3. Megállapítandó a sopronkereszturi elöljáróság utján, hogy 1921 szeptemberben mi volt a termelőknél a bab ára ? 1. Megállapítandó Sopron város tanácsa utján, mi volt akkor a bab irányára, illetve piaci ára. 5. Megállapítandó az Árvizsgáló bizottság utján, volt-e a babnak piaci, illetve irányára 1921 szeptember hóban ? S mi volt annak tőzsdei ára ? 6. Kinyomozandók azok a sopronkereszturi termelők, kiktől vádlottak 1921 szeptember hóban (19-ike előtt) vásároltak babot s tanúként kihallgatandók arra, hogy a a) mennyi babot adtak el a vádlottaknak ? b) milyen árban adták el ? c) vádlottak többet fizettek-e nekik az ott helyben szokásos árnál , vagyis volt-e nyereségük azáltal, hogy a babot vádlottaknak és nem másnak adták el ? Már ezekből a kérdésekből megállapítható, hogy a kir. Kúria a Törvényszékkel ellentétben perdöntő kérdésnek tekinti azt, vájjon a vádlottaknak a szokásos kereskedői hasznot meghaladó nyereségük volt-e a babiszterekben, amire pedig az első bírói ítélet egyáltalán nem volt figyelemmel, holott a vádlottak azt is igazolták, hogy a szállítási és fuvarozási költségek leszámításával kg.-ként mindössze 0,50 fillér hasznuk maradt. Abból, hogy a kir. Kúria erre a körülményre nézve elrendelte a bizonyítást, arra kell következtetni, hogy a legitim kereskedő közvetítő tévénagy haszon esetén látja fenforogni. A legfelsőbbkenységét önmagában nem tekinti feleslegesnek és tilosnak, hajlem az árdrágítás tényét csak túlságos bíróságnál tehát a magyar kereskedelem pártatlan és igazságos kezekbe van lefektetve, háborús jogalkotó hatalmat a kezükben hagyni. Parlamentáris államban a gazdaságpolitikát sem szolgáltathatja ki a törvényhozás a végrehajtó hatalom kénye-kedvének. — A pénzszűke és a földbirtokforgalom. Hosszú idő óta állandóan hangoztatjuk, hogy a pénzszűkének eredendő és legfőbb oka a pénz megrekedése a gazdáknál. A politika strucc módjára homokba dugja fejét ez igazság elől és jellemző, hogy még oly objektív pénzügyi politikus is, mint Teleszky János, a pénzszűkéről írott karácsonyi cikkében erről a körülményről egyetlenegy szóval sem emlékezik meg. Legutóbb a „Magyar Pénzügy“ november 30-iki számában fejtegettük a pénz keringési zavarait és a megrekedt pénz vidéki rejtekhelyéből való előcsalogatásának legfőbb módjául azt ajánlottuk, hogy a földbirtok-forgalmat fel kell szabadítani minden megkötöttségtől; e célból lehetővé kell tenni a parcellázást és a földbirtok adás-vételt minden megkötöttség alól fel kell szabadítani. Cikkünk e kérdésben oda konkludál, hogy „az eddigi politikának éppen megfordítottját kell megcsinálni és reá kell lépni arra az eddig kárhoztatott alapelvre, hogy a föld igenis árucikk.“ Nagy elégtételünkre szolgál, hogy ez a felfogásunk most a legilletékesebb pénzügyi és gazdasági szakférfiak helyeslésével találkozik. Dr. Paupera Ferenc azóta több nyilatkozatában fejtegette, hogy a kisgazdáktól a pénzt csak föld ellenében lehet előcsalogatni és ezért a természetben beszolgáltatandó váltságföldbirtokok nyilvános árverésen leendő eladását sürgeti. Most pedig a budapesti pénzintézetek vezetőinek a pénzügyminisztériumban tartott értekezletén nyilvánult meg több igazgató részéről az a vélemény, hogy a gazdaközönség által elrejtett pénzt csak úgy lehetne ismét a gazdasági élet szolgálatába állítani, ha az ingatlanforgalom kötöttsége megszűnnék. Különösen dr. Éber Antal sürgette, hogy a birtokforgalmat és a parcellázást ismét szabaddá kell tenni, mert akkor a gazda ismét vásárolna földet. Reméljük, hogy ez az igazság mind szélesebb körökben elismerésre talál. Gyakorlati megvalósítása nem is ütköznék akadályokba, mert hiszen a kisgazdapárt maga is felvette programjába a gazdák mentői könnyebb földbirtokszerzését. A Magyar Kereskedők Lapját a Magyar Pénzügy összes előfizetői megkapják