Magyar Kereskedők Lapja, 1922. január-június (42. évfolyam, 1-52. szám)
1922-01-01 / 1. szám
2 VII- Rákficzi-út 16. szövetruhái a legjobbak, 456 tanulni vipotaSB 7032 Telefon: József 11-31 és T 114-27 Kereskedelmi hírek. A tisztességtelen versenyről Szóló törvényjavaslatot a kereskedelemügyi miniszter a nemzetgyűlés elé terjesztette és ezzel egy öt évtized óta vajúdó kérdés kerül törvényhozási elintézés alá. A javaslat túlnyomórészt átveszi a törvénytervezetet, amely a kereskedelemügyi minisztériumban e tárgyról a lefolyt év tavaszán készült és melynek rendszerét éppen szerzője, dr. Pap Dezső miniszteri tanácsos annakidején lapunkban részletesen ismertette. A törvényjavaslat megalkotását szükségessé tette a trianoni békeszerződés életbeléptetése is, amelynek 210. §-a arra kötelez bennünket, hogy minden szükséges törvényhozási és közigazgatási intézkedést megtegyünk a kereskedelmi forgalom tisztességének a megvédésére. A törvényjavaslat alapelve az, hogy attól, aki üzleti versenyt az üzleti tisztességbe, vagy általában a jóerkölcsbe ütköző módon folytat, az ilyen eljárás által sértett versenytárs a tisztességtelen magatartás abbanhagyását, szándékosság, vagy gondatlanság esetében pedig az okozott kár megtérítését is követelhetik. Az abbanhagyást követelheti egyébként a versenytárson kívül a belföldi mezőgazdasági, ipari vagy kereskedelmi érdekek előmozdítására hivatott bármely testület vagy szakegyesület is. A törvényjavaslat ez általános elv kimondása után különleges rendelkezéseket állapít meg a tisztességtelen verseny egyes megnyilvánulásai tekintetében. Ilyenek a szédelgő feldicsérés (reklámszédelgés), a név, a cég vagy címer bitorlása és utánzása, a megtévesztő kiállítás, a kitüntetésekkel űzött visszaélés, az összetéveszthetőség, az üzleti vagy üzemi titkok elárulása, a hírnévrontás és hitelrontás, a hólabdaszerződés. Az ezekre vonatkozó tilalmak áthágása vétséget vagy kihágást képez. A törvényjavaslat törvénynyé válása után az új törvényt kimerítően ismertetni fogjuk. A vasárnapi munkaszünet tárgyában kibocsájtott rendeletéről a kereskedelemügyi miniszter most a törvényhozásnak jelentést tesz. A jelentés részletesen megindokolja, hogy miért kellett megkülönböztetést tenni a vasárnapi munkaszünet tekintetében a főváros és a vidék között. A székesfőváros területén az élelmiszerek árusítását reggel 7-9-ig terjedő két órára kellett megszorítani, ellenben a vidékre nézve megállapítást nyert, hogy nagy számban vannak oly községek és városok, ahol a hetivásárok vasárnapokon tartatnak és ahol ezeket a vásárokat nem lehet hétköznapokra áthelyezni, mert a vidéki, főleg a tanyai lakosság vasárnap szokta szükségleteit beszerezni , ezért a vidéken mindennemű kereskedelmi és ipari árusítás végzését reggeli 7-10-ig kellett megengedni. Azonban a rendelet megengedi azt, hogy oly helységekben, amelyekben a nyílt árusítási üzleteket fentartó valamennyi vagy csak bizonyos üzletághoz tartozó érdekelt kereskedők kétharmada a teljes munkaszünetet kívánja, ott az elsőfokú iparhatóság az érdekelt kereskedők kétharmada kívánságára a teljes munkaszünetet elrendelni köteles. Azonban a túlnyomóan élelmiszereket árusító üzletekre, amelyek nyitvatartását mellőzni nem lehet, ez a korlátozás nem terjed ki. A kereskedelemügyi miniszter jelentésében utal arra, hogy az alkalmazottaknak a teljes vasárnapi munkaszünet elrendelésére vonatkozó kívánsága mai viszonyaink között ez időszerint nem volt teljesíthető. Az égetett szeszesitalok vasárnapi árusítására vonatkozó általános tilalom kimondásával a jelentés szerint a magyar társadalom legszélesebb köreinek évek óta hangoztatott kívánsága teljesül. Általános mezőgazdasági és kereskedelmi rt. alakult Budapesten (V., Tükör u. 4.), 6 millió K alaptőkével (30.000 drb 200 K n. é. részvény), a Magyar takarékpénztárak központi jelzálogbankja mint rt. közreműködése mellett, mely magába olvasztotta az ugyancsak a Magyar takarékpénztárak központi jelzálogbankja rt. égisze alatt állott Központi parcellázó bank rt.-ét. Az igazgatóság tagjai: Mámkcs Lajos, Kárász Ernő, Schwartz Alfréd, Messzer Miksa, dr. Leopold Kornél, Leitner Zsigmond, Kálmán Sándor és Herzfeld Frigyes. TúriTőzsef rt. alakult Budapesten (V., Bank u. 5.), 2 millió K alaptőkével (10.000 drb 200 K n. é. részvény), a hasonnevű budapesti cég liszt, termény, őrlemény, hüvelyesek, gabona- és takarmánynemű nagykereskedése átvételére. Az igazgatóság tagjai: Sebestyén Richárd, Márkus Sándor, Tuti József és Túri Józsefné. Budapesti házforgalmi rt. alakult Budapesten (V., Tükör u. 4.), 1.600.000 K alaptőkével (1500 drb 1000 K n. é. részvény). A vállalat tárgya a Budapesten, I., Budafoki út 35. sz. a. fekvő ház megvétele és bérbeadása és más házak megszerzése és hasznosítása. Az igazgatóság tagjai: Plasztky Aladár, Havarik Gyula, Knuth Károly, Balczer Arnold, id. Benyáts Károly, ifj. Benyáts Károly és Rosenauer Lajos. " Burgonya- és terménykereskedelmi rt. alakult Budapesten (IX., Ráday u. 9.), 100.000 K alaptőkével (100 drb 1000 K n. é. részvény). Az igazgatóságtag.jai, a magyar kereskedők lapja 1922 január 1. „Produkten" őrlemény és terménykeresítedelmi rt. alakult Budapesten (IX., Soroksári út 16.), 600.000 K alaptőkével (3000 drb 260 K n. é. részvény). Az igazgatóság tagjai: Láng Ármin, Büchler Zsigmond, Horváth Nándor, Maros Samu és Gelléri Adolf. Az Erdőér létesítési rt. (a Magyar-cseh iparbank érdekeltsége) 1921 szept. 80-án lezárt mérlegében 2,8 millió K alaptőke mellett az 1918—1921. üzleti években 6(121.908 ' veszteséget mutat ki. A Kőrösvidéki ipari és áruforgalmi rt. (Dévavánra) Székafehérváron fiókot létesített. a Gesellschaft für internationalen Handel (Prága) amely Sporno néven ismeretes, a Prager Kreditbank, Böhmische Industrie-Bank, Zsivnosztenszka Banka és más prágai pénzintézetek alapítása, első üzletévét 10 milliós alaptőke mellett 23 milliós veszteséggel zárta. A ,,Prat o Lidu“ közli, hogy az érdekeltek föl fogják szólítani Horowetz volt kereskedelmi minisztert, aki azelőtt a bank igazgatója volt, és az alapító pénzintézetekés hogy a hiányt fedezzék. Fizetésképtelenségek. Budapest. Steiner Ferenc és Stainer Ferencné szül Beck fia ália (VIII., Madách utca 8.) kényszeregyességi ügyéen az egyességi tárgyalás ujabbi határnapja 1922 január 17. de. 9 óra dr. Orbán József kir. tvszéki bió előtt (V., Alkotmány u. 14. III. e. 52.). Groszmann Jenő (VII., Nefelejts-uka 8.) a Nefelejts divatárusvíz volt birtokosa ellen a kir. törvényszék a kényszregyességi eljárást megindította. Követelések bejelezése 1922 január 22.: egyességi tárgyalás január 28. de. 9’/. óra dr. Csiky Károly tvszéki bíró előtt (V., Alkotmány u. 14. III e. 49.). Fischer Samu ellen1913 február 13-án nyitott csődöt a kir. tvszék csőd vagyon hiányában 1921 december 13-án Megszüntette. Magyar kiítési és behozatali rt. kényszeregyességi ügyében megtagadta az egyesség jóváhagyását, amely szerint az adócég az egyesség hatálya alá eső összes hitelezői tőké,kamat és költség követelésének 20%-át fizeti teljes kiegyenlítésül. Kenete, Lisztig Dániel fakereskedő kényszeregyességi tárgyalása január 9. d. e. 9 órakor a tájskolci kir. törvéyszéknél. Kenderes, Klein Jakab volt kereskedő és hitelezői között dec. 15- n létrejött egyességet dec. 18-án a szolnoki törvényszék jóváhagyta. Miskolc. Sándor Bertalan kényszeregyességi ügyében az egyessget jóváhagyó végzés jogerőre emelkedése miatt a törvényszék az egyességi eljárást befejezettnek nyílvaitotta. Szikszó, feischmann Jenő borkereskedő kényszeregyességi ügyyben ujabbi tárgyalás 1922 január 9. d. e. 9 órakor a miskolci kir. tvszéknél. Szeged, Haász és Ritter cég kényszeregyességi ügyében az 1921 dec. 23-iki tárgyaláson felajánlotta a követelések 0%-ának fizetését. Az egyességi tárgyalás folytatása anuár 7-én d. e. 9 órakor Karakas Albert tvszéki tanácselnök Va8& 3i gytlmSl£Sjpá8§nfcg& közvetitül központi szeszfőzdékből szálulva, Sirass? non rayszsszssz legolcsóbban biszerezhetők Dráner «f» Fia cégnél, Budapest, VII., . Kácfa utca 43. Telefon: József 106—30. Távirati cím: Grsneison BtscSsanieGS. 27J | mín és hüvely nagybani lerakat Franki mmp WMreafiMZ SPJIwiS^ I (gafyfa) teljes vagyonokban nagy I ! i f ||é | mennyiségben aprítva is azonnali 1 El fill 8 szállításra rendkívüli olcsó árban * W B*aa “ kapható BSSSNft íiáBOS FIAI Btaa&Sa® Róu«.dárs. fillangifet. 447 Füsszer és gyárt az áru engross üzletünk részére keresünk helybeli va amint vidéki vevőink állandó látogatására oly Sól@d©i ki hasonló szintben már alkalmazva volt. Csakis elsőrangú munkaerők az eddigi működés feltüntetését tartalmazó részletes ajánlatit vesszük figyelembe. — Állás elfoglalandó január hó ,-én. játsztó én Apnenberg, Veszprémi 7071) 23 évas és vegyesáru keresketőüssgéd teljesen jártas, járuár 1-i -BalkalmasAst keres. SS teljes ellátás. Németh Ferenc Zalaegerszeg, Jakumutca 27. I______ 7021 I ^Íe»Á IC, ?m\VA, ZSINEG, MmA j FtSCPSR I. B iSZV, TABS, Budapest, Sádor-u, 31. 455 ElsH jCess^Qgnéti B««T. Vezérkép viselft: Beck Jakab, Budapest, VII., Izabella-tér 1. szám. Telefon: József 21—27._____________6Q67 Myifeos“-féle iQ/E8SS täFhaBj/äi és levestészta. Világhírű hódmezővásárhelyi gyártmány. Készíti: dr. Kyikos Bezgerné házipari vállalata. Budapesti üzlet: TO., Alnóerdősor S. szám.________ 0990 A rántott nagy mennyiségben vekni- és kerek szakajtóitól arat gyékényből, valamint Lábtörlet olcsó árban, dialistáin Jakab Tiszadorogma. 709c Kérünk árajánlatot és mint it a következő cikkekből: Coupé biirandsár, quetsch, nerpol és batoni teret, színes papirvésson, ■türk« és tdides Sugel vásionbóli sára Don Antali táska- és bérSndgyár Pécs, Siklósi u. 4. 453 0900 I mai iiaavkeresüsai iinyeimtiiel j| I valódi SCHNABL-fele i | FEKETE-CLUB i CiQARETTAPAPIROS SAMUM, SAVOY, SIESTA fg hüvelyek állandó nagyraktára a SCHNABL-cég budapesti képviselőjénél ©2V. Reith.tr Károlyné Budapest, Sí Hajós-utca 1. Mintraf 11- munka postatársainan. A Madridban megkötött postaegyezmény 1922 január 1-vel életbelépvén, a nemzetközi postaforgalomban új szabályok lépnek érvénybe. Az új szabályozást a kereskedelemügyi miniszternek a hivatalos lap december 29-iki számában megjelent 33.101., 33.761., 34.349 . 31.350. és 34.352. számú rendeletei és közleményei tartalmazzák, mégpedig sorrendben a csomagforgalomra, a levélpostai forgalomra, az értéklevél- és értékdobozforgalomra, a postautalvány-forgalomra és a postai megbízási forgalomra nézve. A legfontosabb változások a következők: A csomagforgalom. A nemzetközi csomagok súlya az eddigi 5 kg. helyett 10 kg. is lehet, három súlyfokozattal és pedig 1 kg-ig, 1—5 kg-ig és 5—10 kg-ig. A feladó a szállítólevél hátoldalán megjelölheti franciául vagy a rendeltetési országban ismert nyelven azt a módot, ahogyan a csomaggal rendelkezik az esetre, ha az nem kézbesíthető. Ezzel a feladó a fékbért és a visszajelentés költségeit elkerülheti. Tilos az eddigieken kívül csomagokban küldeni ópiumot, morfiumot, kokaint, vagy más bódító anyagot, de ez a tilalom nem vonatkozik az orvosi célra küldött ily anyagokra. Továbbá tilos a csomagban küldeni leveleket és személyes levelezés jellegével bíró jegyzeteket, valamint oly levélpostai küldeményt (pld. nyomtatványt vagy árumintát), amelyen a csomag címétől eltérő cím van. A csomagok terjedelmére nézve megjegyzendő, hogy a csomag kiterjedése bármely irányban nem haladhatja meg a 1/s métert, továbbá nem haladhatja meg egyik irányban az 1 méter és egy másik irányban az 50 cm-t. Nem lehet olyan csomagokat feladni, amelyek alakjuknál, térfogatuknál vagy törékenységüknél fogva egyéb csomagokkal könnyen össze nem rakhatók. Tengeri szállítás esetén visszautasíthatók azok a csomagok, amelyeknek köb*tartalma 55 cm-t, vagy pedig kiterjedése valamely irányban 1,25 m-t meghaladja. A csomagon a címet latin betűkkel kell írni, értéknyilvánítás esetében az értéknyilvánítás a feladási ország pénznemében (nálunk tehát magyar koronában) a csomag címiratában és a szállítólevelen fel kell tüntetni. Belföldön és a postai tarifákban később megnevezendő országokkal való forgalomban a feladó értéknyilvánítással el nem látott csomagját „sürgős“-sel jelezheti. A feladónál jogában áll egy, a szállítólevél hátoldalára és a csomagra alkalmazott és aláírt megjegyzéssel a címzett esetleges titánküldési kérelmének teljesítését betiltani. A feladó kártérítési igényét a külföldi forgalomban ezentúl nem ruházhatja át a címzettre. A tiltott tartalommal bíró csomagokért kártérítés egyáltalán nem jár. Az 1922 január 1 után feladott csomagok kár-, térítése az alábbiak szerint történik : értéknyilvánítás nélkül feladott belföldre, Ausztriába, Cseh-Szlovák, hiába, Romániába és a szerb, horvát és szlovén királyságba szóló csomagokért kg-ként legfeljebb 100 R (2 frank), az egyéb külföldre pedig 1 kg-ig 500 K (10 fr.), 5 kg-ig 1250 K (25 fr.) és 10 kg-ig 2000 K (40 fr.). Az egyéb külföldre szóló 10 kg-on felüli csomagok kártérítése az illető országgal kötött megegyezés alapján történik. Az értéknyilvánítással feladott csomagokért a kártérítés a nyilvánított értéknél nagyobb nem lehet. A levélpostai forgalom. A levelek súlya ezentúl 2 kg-ot és kiterjedése bármely irányban 45 cm-t (tekercsalakban 75X1cm-t) nem haladhat, meg. Nyomtatványok. A vakok használatára szolgáló nyomtatványok, úgyszintén az egyenként szétküldött könyvkötetek súlya 3 kg-ig terjedhet Áruminták legnagyobb súlya az eddigi 350 gr, helyett 500 gr. Az árumintára feljegyezhetők (kéz-, írással is) ugyanazok az adatok, mint a nyomtat-t ványnál. Árumintaként csomagolás nélkül küldhetők: az egy darabból álló tárgyak (fa-, fémdarabok stb.),- azzal a feltétellel, hogy a cin és a postabélyegek függő cimialon legyenek. ,j Átlátszó (ablakos) bontékok használata. A min-iden részén átlátszó borítékba vagy nyitott ablakos (kivágott) borítékba zárt küldemények a postai szállításból ki vannak zárva Az egyéb átlátszó (ablakos) küldemények postai szállításra ajánlottként is elfoogadtatnak, ha az átlátszó ablak a borítékkal össze-' függ. Ajánlott küldemények. Tiitacenizával címzett küldemények ajánlottként is kezelhetők. Az oly kisterjedelmű küldemények, melyeken nincs elég hely a ragjegy és a postabélyegek felragasztására, ajánlott ,ként nem adhatók fel. Az utánvétel legmagasabb összege egyenlő az utánvétele* küldeményt, felvevő országba küldhető * JBCáB^^0lM?,Ír§SS«^.