Magyar Kereskedők Lapja, 1922. január-június (42. évfolyam, 1-52. szám)

1922-06-24 / 51. szám

Ára® korona 42-ik évfolyam Budapest, 1922. június 24. SZERKESZTI: KORMOS GYULA és TELEFON: SZERKESZTŐSÉG 11-28. KIADÓHIVATAL 7-99, SZERKESZTŐ 127-79. SÜRGÖNYÖM: KERESKEDŐLAP SAS UTCA 13. A kereskedelem, nagyipar, pénzügy, vállalkozás és szállítás közlönye. Megjelenik hetenként kétszer, szerdán „Magyar Pénzügy“ cím alatt. MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN És SZOMBATON. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, V., Sas­ utca 13. AUSZTRIÁBAN: Wien, VI., Mariahilferstrasse 103/S. ELŐFIZETÉSI ÁR: a szombaton megjelenő Magyar Kereskedők Lapjára a szerdán megjelenő Magyar Pénzüg­­gyel és a Sorsolási Értesítő­vel együtt: Belföldön: Egész évre 680 K. Félévre 350 K. Negyedévre 180 K. Külföldön: Egész évre 900 K. Félévre 460 K. HIRDETÉSI ÁRAK: 1 hasáb milliméter soronkint ....... 20 K „ szövegoldalon milliméter soronkint . . 30 K „ címlapon (első oldal) milliméterenkint 40 K A csak szombaton megjelenő hirdetés 20%-kal drágább. noB^lap A boltbérek felemelése. — Egyezségi javaslat. — A boltbérek felemelése ellen a főváros kereskedő-­ világa impozáns tüntetést rendezett csütörtökön. Vala­mennyi kereskedői érdekképviselet részvételével til­takozó nagygyűlést tartott, melynek ideje alatt, két órán át az üzletek és műhelyek zárva maradtak. A háztulajdonosok érdekképviselete ez ügyben rend­kívül agresszív magatartást tanusít Először az 1917. évi bérek harmincszorosában kívánta megállapítani az üzlethelyiségek bérét, majd haszonrészesedést kö­vetelt a kereskedők üzleti bevételeiből, amidőn pedig e lehetetlen követeléseket a kereskedővilág képviselői visszautasították, a háztulajdonosok egyszerűen visz­­szavonulnak a legridegebb álláspontra és követelik újból az üzlethelyiségek tekintetében a teljes felsza­badítást. E követeléssel szemben a kereskedelem, amely pedig elvileg természeténél fogva a szabadfor­galom alapján áll, a legélesebb ellentállást kénytelen kifejteni, mert hiszen az üzlethelyiség zavartalan bir­toka nélkül üzletet folytatni lehetetlen. A háztulajdo­nosok kétségtelenül jogos alapon állanak, amikor az üzleti bérek lényeges felemelését követelik, mert hi­szen a drágulás általános folyamatával a házbérjöve­delem lépést nem tartott. Még azt is el kell ismer­nünk, hogy az üzlethelyiségek tekintetében messzebb­menő béremelés indokolt, mint a lakásoknál, mert hiszen az üzlet jövedelmező foglalkozás űzésére szolgál. Ámde oly fokig felcsigázni az üzleti bért mégsem lehet, hogy ezáltal a kereskedő exisztenciája veszély­nek tétessék ki. Ha egy jelenleg 20.000 K üzleti bért fizető bolt bére harmincszorosára emeltetnék, úgy az illető kereskedőnek évi 600.000 K bért kellene fizetnie, holott az ilyen természetű üzlet összjövedelme talán nem rúg ennyire. Egészen bizonyos, hogy a budapesti üzlettulajdonosoknak még csak 10%-a sem bírná el a harmincszoros bolthírt,, úgy hogy végeredményben számos üzlet beszüntetése válnék szükségessé. A túl­zott üzleti béremeléssel tehát a háztulajdonosok ön­maguk alatt vágják a fát. A kérdés, eltekintve a ke­reskedők egyéni érdekétől, azért igen fontos és köz­érdekű, mert a boltbérnek, mint az üzleti régió leg­lényegesebb tételének mértéktelen felemelése további drágulás forrásává válnék és a fogyasztóra háríttat­­nék át. Persze a városi rétegek vásárlóereje a drágu­lással folyton csökken, úgy hogy egy-egy kereskedő üzleti forgalma az ilyen rendkívül nagy áremelkedés­sel igen lényegesen megcsappanna. Végeredményben ezért a drágulás áthárításának is vannak határai és az üzleti viszonyok általános leromlását is igen sok kereskedői üzem beszüntetését vonná maga után az üzlethelyiségek felszabadítása, vagy akár harminc­szorosra való bérfelemelése. Valahol a méltányos középúton az ellenfeleknek találkozniuk kell. A háztulajdonosnak lényegesen na­gyobb bért kell kapnia, viszont ez a béremelés ne veszélyeztesse a kereskedőt üzletének fentartásában. Megfontolásra ajánljuk a következő megoldást: Az 1917. évi bérek tízszerese legyen az általános szabály. E határ megkorrigálása tartassák nyitva mindkét fél részére valamely pártatlan bíróságnak. Mert van sok oly kereskedés, amely egyéni körülményeinél, vagy a szakma rossz konjunktúrájánál, avagy az üzlet ked­vezőtlen fekvésénél fogva még a tízszeres boltbért sem bírja el; az ilyen esetekben a bérlőnek legyen joga a pártatlan bírósághoz fordulni a tízszeres bér leszállítása végett. És viszont vannak olyan üzletek, amelyek nagy jövedelmezőségüknél, kedvező konjunk­túránál nagy forgalmuknál fogva oly nagy jövedel­met hajtanak, hogy a tízszeresnél nagyobb boltbért is könnyen elviselhetik; az ilyen kedvező helyzetben levő üzletek bérének a tízszeresnél magasabb árban való megállapítását a háztulajdonosnak lehessen kér­nie a pártatlan bíróságtól. Ez a bíróság egy hivatásos bíró elnöklete alatt a kereskedelmi érdekképviseletek által megnevezett kereskedők közül egy ülnökből és a háztulajdonosok egyesülete által kiküldött egy-egy másik ülnökből alakuljon és ezzel a paritás teljesen biztosítva volna. Az alaptalan perlekedés elkerülése végett célszerű volna az ilyen perekben igen magas ítéleti illetéket megszabni, amely a vesztes felet ter­helje. Úgy hisszük, hogy ebbe a megoldásba mindkét fél érdekeinek sérelme nélkül belemehet és megegyezés esetén a kormány kétségen kívül hajlandó lesz az ez­­irányu egyezséget rendelet útján közkötelezővé tenni. A váltságrészvények beszolgáltatása. A vagyonváltságról szóló I. törvény (1921. évi XV. t.-c.) 18. §-a szerint: ,,Ha az államkincstár a váltságrészvényeket értékesíteni akarja, a váltság­részvényeket szolgáltató részvénytársaságot elő­vételi jog illeti meg, amelyet elveszít, ha e jogát a hozzá intézett felhívástól számított 30 nap alatt nem gyakorolja“. A részvénytársaságok nagy­része a váltságrészvények fejében csak ideiglenes elismervényeket szállított be, amelyeket június hó végéig a végleges részvényekre kell becserélniök. Mint most több oldalról velünk közükt, egyes rész­vénytársaságok különböző bankoktól felszólítást kapnak a végleges részvénycímletek beszolgálta­tására. E panaszok szerint az illető vállalatokat az elővételi jog gyakorlására az államkincstár eddig nem hívta fel. Ennélfogva e vállalatoknál az az aggály merült fel, hogy az államkincstár talán váltságrészvényeiket a felszólító banknál értékesítette és hogy ennek folytán elővételi jo­guktól e részvényekre nézve elesnek. Érdeklőd­tünk ez ügyben a Magyar földhitelintézetnél, amely a váltságrészvények kezelésével megbízott Magyar Pénzügyi Szindikátus nevében ez ügyeket lebonyolítja, és ott dr. Koós Zoltán igazgató úrtól a következő tájékoztatást nyertük: — A Magyar Pénzügyi Szindikátus tagjai a buda­pesti nagybankok és az altruista intézetek. A pénzügy­miniszter ezt a szindikátust bízta meg, hogy a váltság­részvényeket kezelje, esetleg értékesítse. A miniszter célja az volt, hogy ezáltal a részvények kezelése bank­­szerűen történjék és ne kelljen az állampénztárak és számvevőségek hosszadalmas retortáin keresztülmenni. Minthogy a szindikátusnak saját pénztári kezelése nincs, a részvények szétosztását tartotta szükségesnek azoknál a pénzintézeteknél, amelyekből voltaképen a szindikátus alakult. Az a körülmény, hogy ezek a pénzintézetek most bekérik a végleges részvénycímle­­teket, egyáltalán nem jelenti azt, hogy a törvény meg­kerülésével az érdekelt részvényvállalatoknak a vissza­vásárlási jogot fel nem ajánlanánk, hanem csupán egy belkezelési dologról van szó, amely semmiképen se vág elébe a részvényvállalatok részére törvényileg biztosí­tott jogoknak. Egyetlen eset nem volt még, hogy a részvényvállalatoknak ezt a jogát figyelembe ne vet­tük volna. E felvilágosításból látható, hogy aggodalomra egy részvénytársaságnak sincsen oka, mert a vált­ságrészvények értékesítése esetén a Magyar Pénz­ügyi Szindikátus mindig fel fogja ajánlani a be­szolgáltató részvénytársaságnak váltságrészvényei visszavásárlását, és csak, amennyiben az illető részvénytársaság nem reflektál a váltságrészvé­­nyekre, avagy a felhívástól számított 30 nap alatt nem gyakorolja az elővételi jogot, fogja a váltság­részvényeket egyébként értékesíteni. »WVWW­VWWA^VWWW’­VWVWVWY — Az indemnitási törvényjavaslatot a pénzügy­miniszter úr pénteken terjesztette be a nemzetgyűlés­nek. Ebben a kormány hathavi felhatalmazást kér az­ 1922/1923. költségvetési év első hat hónapjára. A felha­talmazási törvényjavaslatban nagyszámú pénzügyi és gazdasági intézkedésekre kér szabad kezet a kormány, amely felhatalmazások végeredményben a közterhek lényeges fokozását tartalmazzák, így a szivarkahüvely- és szivarkapapír után a pénzügyminiszter új állami ré­szesedést kíván szedni, a sóbehozatal utáni engedély­illeték, a bányailleték, a fémjelzési illetékek a kincstári házbérhaszonrészesedés felemelésére kér felhatalma­zást. Az építési akció megoldását jelzálogkötvények ki­­bocsájtásával óhajtja a kormány megvalósítani. Lénye­ges rendelkezése a javaslatnak az, hogy részvénytársa­ságok és szövetkezetek olyan közgyűlési határozatai, melyek a társaság, vagy vállalat székhelyének áthelyez­­ésére vonatkoznak, csak a pénzügyminiszter jóváha­gyása után legyenek érvényesek. A javaslat szerint a háború esetére szóló kivételes hatalom a felhatalmazási törvény életbelépésével elvileg megszűnik, azonban fel­hatalmaztatok a kormány a hatályo­n kívül nem helye­zett rendelkezéseket ideiglenesen továbbra hatályban tartani, módosítani, vagy kiegészíteni. Ezzel a kormány kivételes rendeletalkotó joga az általános elv dacára fentartatik. A javaslat szerint a kormánynak összes választójogi rendeletet jóváhagyatnak. Szántó Aladár Ú­t gyárt mindenfajta kereskedelmi és diszmódobo­ s­zokat vidékre is. Budapest, VII., Aréna-út 17. — Telefon J. 76-11. Kérjen árajánló- falécék, árukról, és tot mindennemű f­ajján&CK- agyag divat- trip­ill B 632« Gyári lerakat: KLASSOHN és DÉKÁN Budapest, VII., Barcsay­ utca 8. 578 Telefon : József 13-54. » FAT’ CIPŐFEHÉRÍTO Gyártja: Merkúr vegyészeti laboratórium Budapest, VII., Kertész­ utca 4. 583_________Kérjen árajánlatot! as Jl __ _ __ szicíliai kénből, sután, kénpor, csiszoló­*3lall? SSb papír, gyertya, olajok, benzin, patro- *­y­leum, zsiradékok, vegyi termékek HARKÁNYI IGNÁC kénlapgyára Budapest, VI., Beke­ utca 19. Közp. iroda: VI., Vilmos császár­ út 68. Telefon: 88—10. 584 . Export 579 Import ^ 9 m Rénkénpor, 128°-os Raffia, olasz Ilori. K Stella Kénpor, marénátron, kristály- ^ és ammoniákszóda, cafc, glaubersó, isj gyertya, (transíto Budapest) paraffin, gyanta, di­karbid, stb. stb. WEINBERGER KORNÉL 1 vegyitermék nagykereskedő Budapest, VI., Vörösmarty­ utca 46. — Wien. Interurban telefon: 116—33._______Távirati cím: „Uniprm­.“ CTEI 1 A SCTOPOR gjjfy S ImBbSvAA Gyár, Budapest, VII., 581 Rottenbiller­ utca 58. sz. Gyümölcsexportőrök figyelmébe! Speciális gyü­mölcscsomagoló papiros 63/90 méretben. Szürke 24 kg, fehér 30 kg 1000 ivenkint. Papírzacskók, csomagoló­ papirok legolcsóbb napi ár­ban. Stern papírárugyár VI., Bajnok-utca 17. Gie KEFE, MESZELŐ És ECSET-áru gyári árakon alul CSIKY LAJOS Budapest, Till., Rákóczi-tér 6. szám. Telefon: József 114—71. 575 B­OKOR viaszos és BQKE.YM terpentines cipő­krémek. Gyártja: Bokor Miklós vegyészeti gyára Budapest, VI., Csengeri-utca 48. 531 I­rjn w­­a­­ malomi és ipari célokra legjutányosabb I ff Cíl AT ban szállít Fleiner Jenő és Tsa I JL*a Budapest, V., Percel Mór­ utca 4. szám, I____________________' Telefon: 119-76._________ 551 ! M, ponyva NAGEL ABDLE V., Arany János­ utca 10. sz. Telefon: 35-92, 80-82, 104-16, 112-79, 164-00. 462 gummikereskedelmi rt. Bpest VIII, Rákóczi-ut 69. Szőlőajtó-sza­­­lagok, permétező-grimmiáruk legolcsóbb gyári áron. Sürgönyeim: Elastica. Tel.: Józs. 68—62. 566 Parolin vászoncipő,flszfitó tucatja poralakban 96.—, kőben 120.—, folyadék 240.— korona Kér­­jen űrlapot. Pasolin Illatszert­ár V., Vilmos császár-út 78. 560 Hordó- és kádáripartelep A Magyar Kereskedők Lapját a Magyar Pénzügy összes előfizetői megkapják. KLASSOHN A. Vésnök­ műintézet, vas- és fémöntöde, mechanikai gépgyár, Festékbélyegzők, pecsét- Első Magyar BélVSOZÖDVár­nyomók, keletbélyegzők, számozógépek, fogók stb. Fennáll 80 éve. — Városi képvise-Budapest, vill., Futó-utca 7. sz. let VI., Vilmos császár­ ut 35. Telefonszám :József 4—02. Táviratcím: „TIMBRA 1, 554 MANDEL I. Vesz és elad petróleum- és olajhordókat. Elvállalja mindenfajta boros, pálinkás, sörös, szeszes, petroleumos, olajos, zsiradékos és mindennemű hordók és kádak kijavítását. Elvállalja petro­leum, ásvány, kenőolajok és mindennemű hasonló áruk lefejtését és tárolását úgy helyben mint vidéken. Iroda: Budapest, IX., Ráday-utca 60. szám. Telep: IX., Dandár-utca 26. Telefon: József 42—91. 573

Next