Magyar Kereskedők Lapja, 1922. július-december (42. évfolyam, 53-104. szám)
1922-07-01 / 53. szám
A MAGYAR KERESKEDŐK LAPJA' 5922 Július 1. végezhetik, mert az állam a saját adójának sorsát nem bízhatja semmiféle más közegre. Valószínű, hogy az érdekeltek bizonyos csalódást fognak érezni ilyen természetű megoldás esetén, azonban nem szabad szem elől téveszteni azt, hogy az állam és a városok, községek háztartása nem nélkülözhetik a kereseti adóból származó bevételeket és csak addig szabad ezen a téren is elmenni, ameddig az adózó összeroppanásának megakadályozása kívánja. A IV. osztályú kereseti adó. Súlyos bajok vannak a kereseti adó másik osztályában, a IV. oszt. kereseti adónál is. Ez az adó az állandó, megszabott fizetésből élőket, a köz- és magántisztviselőket sújtja. A mai rendszerben a házadó mellett a legsúlyosabb adó, mert a teljes, valóságos jövedelemre nehezedik, elég magas kulccsal. Azonkívül itt az ugyanezen adónem alá tartozó adózók között is vannak egyenlőtlenségek. Az állami alkalmazottak a községi és törvényhatósági adópótlékokat nem fizetik, míg a magánszolgálatban lévők ezzel is meg vannak terhelve. Ez egyrészt az egyenlő teherviselés elvébe ütközik, másrészt az állami alkalmazottakat a városok szempontjából bizonyos tekintetben ellenszenvessé teszi, amennyiben ők a város terheihez hozzá nem járulnak. A tisztviselők fizetése még ma is a régi alapokon áll. A fizikai lét fentartására szükséges összegeket az állam csak időről időre, rendszerint már elkésve adott pótlékokban juttatja kezeikbe. Ma már annyi pótlék van, hogy a tisztviselő alig tudja számontartani, mihez, milyen jogcímen van igénye. Ezek a pótlékok ideiglenesnek voltak tervezve. Arról természetesen szó sem lehet, hogy ezek közül bármelyik is megszüntethető legyen, mégis ideiglenes jellegüknél fogva adómentesek. Adómenteseknek kellene különben mindenképen kimondani, mert így is oly szűken vannak kimérve, hogy azt 10%-os adóval megrövidíteni nem volna szabad. Ma már ugyanis a legkisebb bajnoki fizetés is eléri azt a határt, amelynél a szolgálati illetményekre megállapított fokozatos adókulcs eléri tetőpontját, a 10%-ot, amelyhez járul a 40% általános jövedelmi pótadó és a 20% betegápolási pótadó. Külön aránytalanság állott most már elő azon a címen is, hogy a természetben kapott járandóságokat a piaci áron kell számítani, s igy az, aki ma ugyanolyan menynyiségű gabonát, fát vagy egyéb hasonló természetbeni ellátást élvez, ennek egész összege után tartozik adót fizetni, s igy az adóteher a múlthoz képest megsokszorozódott és ma aránytalanul nagyobb, mint azé a tisztviselőé, aki a háború előtt ugyanolyan összegű fizetést kapott, mint amily értékű terményt akar. Aránytalanság keletkezett továbbá, illetve fokozódott az állami és általában a közszolgálatban állók és a magánszolgálatban állók között is, amennyiben ezekre nézve a háborús pótlékokat nem lehetett ugyanúgy kezelni, mint a közszolgálatban állóknál. A pénzügyminiszter itt rendelettel kívánt a bajon segíteni, amikor megengedte, hogy a magánszolgálatban állók háborús pótlékai legfeljebb az összes illetmények 50%-áig adómentesen kezeltessenek, azonban ez a megoldás nem tökéletes, nem is szólva arról, hogy a magánszolgálatból származó jövedelmek 30.000 %-án felül jövedelemadóval is meg vannak róva, míg a közszolgálatban állók ez alól az adó alól is mentesek. Feltétlenül kívánatosnak tartom tehát, hogy a szolgálati viszonyból származó illetmények teljesen azonos elbánás alá essenek. A megoldást úgy vélném célravezetőnek és helyesnek, ha a szolgálati viszonyból származó kereset éppúgy, mint bármely más személyes kereset, a kereseti adóval rovatnék meg. Arra való tekintettel azonban, hogy egyrészt a szolgálati illetmény összege megközelítő pontossággal megállapítható, továbbá hogy rendszerint nincs módja az alkalmazottnak azt a viszonyok változásához képest fokozni, az adókulcsok megállapításánál itt nagyon óvatosan kell eljárni. Különösen ügyelni kell arra, hogy a legnagyobb megterhelés ne haladhassa meg a mai adóterhet azoknál az illetményeknél, amelyek éppen csakhogy a megélhetést biztosítják. E célból a szolgálati illetményeknél a valóságos létminimumot kell a jövedelemadó alól felmenteni és az ezt meghaladó összeget jövedelemadóval is meg kell róni. (Folytatása következik.) ll^^AVSVWWVWWWWWW^WW,VWWW * •,ji Az őrlési adó leszállítása. A közélelmezési miniszter 23.000/1922. számú rendelete értelmében 1922. évi julius hó 1-től kezdődőleg minden malom az őrlés vagy hántolás végett behozott gabonaneműekből azok 10 (tíz) %-át, a darálás vagy egyéb feldolgozás végett behozott gabonaneműekből pedig azok 6 (hat) %át tartozik természetben visszatartani és az államkincstár részére ugyancsak természetben beszolgáltatni, azonfelül pedig az őröltető félnek porlásért őrlésnél és hántolásnál legfeljebb 1.5 (másfél), darálásnál pedig legfeljebb 0.5 (fél) %-ot számíthat fel. A malmok a gabonagyűjtési kirendeltségek részéről az 1921/1922. termésévre rendelkezésükre bocsátott malomnaplóíveket és elszámolási jegyfüzeteket 1922. évi junius hó 30. napja után nem használhatják, hanem kötelesek az illetékes gabonagyűjtési kirendeltségnél a jelen rendelet kibocsátásától kezdve beszerezhető új nyomtatványokat használni. Az 1922. évi julius hó 1-én a malomban tároló összes gabonakészletek az őrlési adó lerovásának kötelezettsége alá esnek, az őrlemény-készletek azonban úgy tekintetnek, mint amelyek után az őrlési adó már lerovatott. Ennek megfelelően 1922. évi július hó 1-én tartozik a malom minden telepén tároló (akár saját, akár idegen tulajdont képező) gabonakészletet a malomnaplóívbe és az elszámolási jegyfüzetbe bevezetni, mégpedig a saját tulajdont képező készleteket egy tételben, az idegen tulajdont képező készleteket pedig tulajdonosok szerint tételenként külön-külön. Annak igazolására, hogy 1922. évi julius hó 1-én milyen őrleménykészletek tárolnak a malomban, tartozik a malom az 1922. évi julius hó 1-én az őrleménykészleteket is a malomnaplóívbe és az elszámolási jegyfüzetbe bevezetni. Átmenő (feldolgozás alatt levő) tételek is gabonának tekintendők s a malomnaplóivbe és az elszámolási jegyfüzetbe bevezetendők, őrlési adó lerovásának kötelezettsége alá nem eső őrleményeknek tehát csak a teljesen kész, szállításra készen álló őrlemények veendők. Az 1921/1922. termésév folyamán kiadott csereőrlési és egyéb engedélyek 1922. évi július hó 20-án hatályukat vesztik. A gyufa után fizetendő kincstári részesedést a pénzügyminiszter 2381/922. P. M. sz. rendeletével fadrótos (faszálas) gyufa után csomagonként legfeljebb 56 szál tartalommal 60 fillérben, ezt meghaladó tartalommal minden megkezdett 56 szál után további 60 fillérben, más gyufa után csomagonként legfeljebb 56 szál tartalommal 90 fillérben, ezt meghaladó tartalommal minden megkezdett 55 szál után további 90 fillérben állapította meg. Ez a rendelet július 1-én lép életbe és a már szabadforgalomba átment gyufamenynyiségekre nem nyer alkalmazást. A nem erjesztéssel előállított ecetsav (ecet) után fizetendő kincstári haszonrészesedést a pénzügyminiszter 1929/922. sz. rendeletével július 1-től kezdődő hatállyal az ecetsav (ecet) minden hektoliterje és minden százalék ecetsavtartalma (ecetsavhydrát, hektoliterfok ecetsav) után ISO K-val állapította meg. Tehát 100 liter 50%-os ecetsav után (50 hektoliterfok) 9000 K, 30 liter 80%-os ecetsav után (24 hektoliterfok ecetsav) 4320 K, 20 liter 10%-os ecet után (2 hektoliterfok) 360 K kincstári részesedés fizetendő. Az Electro külkereskedelmi rt. Budapesten (V., Honvéd u. 16.) 5 millió K alaptőkével (5000 db 1000 K-s részvény) alakult meg elektrotechnikai cikkek forgalombahozatalára. Az igazgatóság tagjai Temple Rezső, Barta Károly, Düssing Miksa, Hónig József, Kalin Ferenc, Ziebler Ferenc és Tóth Artur. Timber fa- és árukereskedelmi rt. cég alatt Budapesten (Vili., Rákóczi út 75.) 2 millió K alaptőkével (2000 drb 100 K-s részvény) új vállalat alakult. Az igazgatóság tagjai: Alter Hermann, Salamon Dávid és Kiss A. Andor. Lintext kereskedelmi rt. cég alatt Budapesten (V., Sas utca 3.) 3 millió K alapőkével (7500 drb 400 K-s részvény) textilkereskedelmi vállalat alakult. Az igazgatóság tagjai: Balogh Béla és Szőnyi Oszkár. Hadmia budapesti és pestvármegyei csoportjainak ipari és kereskedelmi rt. ipari és mezőgazdasági termékek forgalombahozatalára alakult meg Budapesten (IV., Városháza u. 14.) 3 millió K alaptőkével, mely 3000 drb 100 K-s részvényre oszlik. A Vendéglősök beszerző csoportja rt. alaptőkéjét 25.000 drb 200 K-s új részvény kibocsátásával 5 millióról 10 millió K-ra emeli fel Minden régi részvény után 1 új részvény vehető át július 1-től július 10-ig a társaság pénztáránál (IV., Vámház körút 2.). Az átvételi árfolyam 250 K, mely össeg 50%-a a jegyzéskor fizetendő, míg a további 50% befizetésének időpontját az igazgatóság fogja megállapítani. A Kárpáthia olajkereskedelmi rt. alaptőkéjét 300.000 K-ról 1 millió K-ra emeli fel. Az Építő- és építőanyagkereskedelmi rt. alaptőkéjét 500.000 S-ra emeli fel. A Dezsényi Frigyes utóda gyógyáru nagykereskedés és vegyipari rt. 1921. évi mérlegében 500.000 K alaptőke mellett 162.025 K tiszta nyereséget mutat ki, szemben az előző évi 53.902 K veszteséggel. Az árukészlet 1.85 (0.84) millió, az adósok 3.08 (0.94) millió, a hitelezők pedig 2.16 (1.43) millió K-val szerepelnek a mérlegben. Békéscsabai földbirtokosok gabonakereskedelmi rt. cég alatt Békéscsabán 10 millió alaptőkével (10.000 db 1000 K n. é. részvény) új részvénytársaság van alakulóban. A részvényjegyzés határideje július 14. Az alapítók között szerepel a Békéscsabai kisgazda-bank és hitelszövetkezet, valamint több megyebeli földbirtokos. A Kereskedelmi rt. (Hódmezővásárhely) az 1921. üzletévi mérlegében 600.000 K alaptőke mellett 71.909 K tisztet nyereséget mutat ki. Az áruk 1.69 millióval, az adósok 385.790 K-val ti % Literezők Mai K-val szerepelnek a mérlegben Az osztalék 8%1 , 16 K lesz. Üzletátruházások. Czink Ábrahámné VII., Vörös-marty-u. 14. sz. a. vendéglőjét eladta. Követelések júl. 1-ig bejelentendők Fuchs és Fülöpnél (Gyulai Pál-u. 9. II. 20). — Bergmann Aladár VI., Aradi-u. 30. sz. a. úri és női divatüzletének berendezését megvette Glück Mór (VII., Damjanich-u. 51. III. e.), akinél a követelések jul. 6-ig bejelentendők. — Pálmai József VII., Erzsébet-körút 22. sz. a. drogéria-üzletét megvette Rácz Vincze. Követelések jul. 6-ig bejelentendők Kiss László IV., Veres Pálné u. 10. sz. a. drogériájában. — Neumann Lajos Rózsa-u. 84. sz. a. bádogos és szerelő hitelezői julius 3-ig jelentkezzenek dr. Flesch Jenő ügyvédnél (V., Csáky-u. 16.). — Riba Kálmán és Sterczel Lajos Kun-u. 13. sz. a. kávémérők elleni követelések julius 5-ig bejelentendők Kerékgyártó Péter és társa cégnél (VIII., Népszinház-u. 28.). — Péter Ferencné I., Apród-u. 1. sz. a. vendéglőjét megvette Steczanek István. Követelések jul. 4-ig bejelentendők Takács vendéglősnél (Hernád-u. 11.). — Karczagi Karkosska Béla X., Jászberényi-ut 11. sz. a. fényképészeti üzletét eladta. Követelések jul. 7-ig be-,jelentendők dr. Erdész Dezső ügyvédnél (X., Martinovics-tér 4/a). — Macskásy Gyula I., Táltos-u. 7—9. sz. a. hentesüzletét eladta. Követelések jul. 2-ig bejelentendők dr. Gonda Gyula ügyvédnél (V., Arany János-u. 15.) — Sioblencz Pál VII., Mexikói-ut 7. sz. a. korcsmaüzletét eladta. Követelések jul. 3-ig Neumann Lajosnál (Wesselényi u. 54.). — Takács József IX., Gyep-u. 46. a. üzletét megvette Jakab Erntő, akinél a hitelezők ju. 3-ig jelentkezzenek. „TAURIS“tömiteleme a legjobb a világon ! Vignettát. * szappanstancát, bélyegzit, védnöki munkákat a legszebb kivitelben készít Felsenfeld Rudolf I« Telefon: 103—94. Fizetésképtelenséged. Budapest. Szűcs (Schrank) József ellen a csődnek hivatalból megnyitását a törvényszék május 10-én hozott határozatával mellőzte, mert a kényszeregyességi eljárás során az összes hitelezőket az adós részben kiegyenlítette, részben a követelések biztosítására bírói letétet tett. Dr Kallós Jenő kényszeregyességi ügyében a tárgyalás folytatása szeptember 5-én d. e. 9 órakor dr. Orbán József tvszéki bíró előtt (V., Alkotmány u. 14. III. 52.). Bécs. A Benessi, Pick & Co. bécsi bankcég fizetésképtelen. A cég bukását az a körülmény idézte elő, hogy a cég erejét meghaladó kötelezettségeket vállalt. Genua. A Societe anonima armatori riunui Liguri-lombardi genuai hajózási vállalat 39 milliós liratartozással fizetésképtelen. Hága: Az Orange-bank fizetési nehézségekkel küzd. A vállalat súlyos helyzetét elhibázott spekulációk idézték elő. A társaság előreláthatólag a felszámolást fogja elhatározni. Milano: A Societe anonime Montezolfi kénbányai 5‘0 millió lira passzívával fizetésképtelenséget jelentett. iMwwMsteawMwwwwtzwawtHMioMiiHMataB« F ÉMjŰÍÍI. A kincstár haszonrészesedése a házbérekből. A pénzügyminiszter 158.580. számú rendelete részletesen szabályozza az adómentes épületek után fizetendő a kincstári haszonrészesedést. A rendelet azon az elven épül fel, hogy a kincstári házhaszonrészesedésre vonatkozó fizetési kötelezettség általában véve szólód kapcsolatban áll a házadó fizetési kötelezettséggel úgy, hogy a házadóra vonatkozó fizetési kötelezettség feltétlenül maga után vonja a kincstári házhaszonrészesedésre irányuló fizetési kötelezettséget is, viszont a kincstári házhaszonrészesedésre vonatkozó fizetési kötelezettség akkor is fennáll, ha az épület ideiglenesei mentes a házadó alól. Azért vitás esetben elsősorban azt a kérdést kell eldönteni, vájjon a házadóra vonatkozó törvényes rendelkezések értelmében van-e legalább is a házadó lajstromszerű kivetésének helyes vagy sem. A Hazai bank rt. alaptőkéjét 250.000 db 200 Kg új részvény kibocsátásával 100 millióról 150 millió K-ra emeli fel. A kibocsátásra kerülő részvényekből az igazgatóság a régi részvényeseknek 166.666 drhi részvényt ajánl fel átvételre. Minden 3 régi részvény, alapján 1 új részvény vehető át 500 K és 25 K kamat és költség lefizetése ellenében. Az elővételi jog a társaság pénztáránál július 6-ig gyakorolható. A Fabank rt. június 28-iki közgyűlése elhatározta, hogy 1,733.774.28 K tiszta nyereség a következő évre vezettessék elő. Az igazgatóságba gróf Ambrózy Gyulai m. kír. koronaőr, v. b. t. t. és Deutsch Sándor, a Spódiumgyár vezérigazgatója új tagokat beválasztottak, Nagykállói takarékpénztár rt. cég alatt 3 millió K alaptőkével (6000 db 500 K-s részvény) új pénzintézet alakult Nagykállón a banküzlet minden ágának mivelésére. Az igazgatóság tagjai: Meskó Elek, Mezőssy Béla, dr. Gergelyffy Endre, Ebner Béla, Erner Károly, Versényi Tibor, dr. Gödény Sándor, Marnó Gyula, dr. Eötvös Dezső, Frischmann Bertalan, Dudinszky Miklós, Csendes György, Marján János, Reinitz Mór és Demeter Mihály. Biró Pál bankház rt. cég alatt Kaposvárott 300.000 K alaptőkével (300 drb 1000 K-ás részvény)] új bankház alakult Az igazgatóság tagjai: Biró Adolf, Bíró Pál és özv. Fekete Lajosné. A Békéscsabai takarékpénztár egyesület alap-, tőkéjét 12.880.000 K-ról 35.600 drb 200 K n. é. uj részvény kibocsátásával 20 millió K-ra emelt fel. A Békés megyei általános takarékpénztár rt. (Békéscsaba) alaptőkéjét 20 millió K-ról 20.000 drb 5000 K n. é. uj részvény kibocsátásával 30 millió K-rtt emelte fel. Az új részvényekre a régi részvényesek 12:1 arányban július 3-tól jul. 22-ig gyakorolhatják elővételi jogukat 750 K átvételi árban. A Soproni takarékpénztár alaptőkéjét 4,2 millió K-ról 7 millió K-ra emeli fel. A Szolnoki hitelbank rt. alaptőkéjét 3 millióról fátjk frisi mUM