Magyar Kereskedők Lapja, 1922. július-december (42. évfolyam, 53-104. szám)

1922-07-01 / 53. szám

A MAGYAR KERESKEDŐK LAPJA' 5922 Július 1. végezhetik­, mert az állam a saját adójának sorsát nem bízhatja semmiféle más közegre. Valószínű, hogy az érdekeltek bizonyos csa­lódást fognak érezni ilyen természetű megoldás esetén, azonban nem szabad szem elől téveszteni azt, hogy az állam és a városok, községek ház­tartása nem nélkülözhetik a kereseti adóból szár­mazó bevételeket és csak addig szabad ezen a té­ren is elmenni, ameddig az adózó összeroppaná­sának megakadályozása kívánja. A IV. osztályú kereseti adó. Súlyos bajok vannak a kereseti adó másik osztályában, a IV. oszt. kereseti adónál is. Ez az adó az állandó, megszabott fizetésből élőket, a köz- és magántisztviselőket sújtja. A mai rend­szerben a házadó mellett a legsúlyosabb adó, mert a teljes, valóságos jövedelemre nehezedik, elég magas kulccsal. Azonkívül itt az ugyanezen adónem alá tartozó adózók között is vannak egyenlőtlenségek. Az állami alkalmazottak a köz­ségi és törvényhatósági adópótlékokat nem fize­tik, míg a magánszolgálatban lévők ezzel is meg vannak terhelve. Ez egyrészt az egyenlő tehervi­selés elvébe ütközik, másrészt az állami alkalma­zottakat a városok szempontjából bizonyos tekin­tetben ellenszenvessé teszi, amennyiben ők a vá­ros terheihez hozzá nem járulnak. A tisztviselők fizetése még ma is a régi alapokon áll. A fizikai lét fentartására szükséges összegeket az állam csak időről időre, rendszerint már elkésve adott pótlé­kokban juttatja kezeikbe. Ma már annyi pótlék van, hogy a tisztviselő alig tudja számontartani, mihez, milyen jogcímen van igénye. Ezek a pót­lékok ideiglenesnek voltak tervezve. Arról termé­szetesen szó sem lehet, hogy ezek közül bármelyik is megszüntethető legyen, mégis ideiglenes jelle­güknél fogva adómentesek. Adómenteseknek kel­lene különben mindenképen kimondani, mert így is oly szűken vannak kimérve, hogy azt 10%-os adóval megrövidíteni nem volna szabad. Ma már ugyanis a legkisebb bajnoki fizetés is eléri azt a ha­tárt, amelynél a szolgálati illetményekre megállapí­tott fokozatos adókulcs eléri tetőpontját, a 10%-ot, amelyhez járul a 40% általános jövedelmi pótadó és a 20% betegápolási pótadó. Külön aránytalan­ság állott most már elő azon a címen is, hogy a természetben kapott járandóságokat a piaci áron kell számítani, s igy az, aki ma ugyanolyan meny­­nyiségű gabonát, fát vagy egyéb hasonló termé­szetbeni ellátást élvez, ennek egész összege után tartozik adót fizetni, s igy az adóteher a múlthoz képest megsokszorozódott és ma aránytalanul nagyobb, mint azé a tisztviselőé, aki a háború előtt ugyanolyan összegű fizetést kapott, mint amily értékű terményt akar. Aránytalanság ke­letkezett továbbá, illetve fokozódott az állami és általában a közszolgálatban állók és a magán­szolgálatban állók között is, amennyiben ezekre nézve a háborús pótlékokat nem lehetett ugyan­úgy kezelni, mint a közszolgálatban állóknál. A pénzügyminiszter itt rendelettel kívánt a bajon segíteni, amikor megengedte, hogy a magánszol­­gálatban állók háborús pótlékai legfeljebb az összes illetmények 50%-áig adómentesen kezel­tessenek, azonban ez a megoldás nem tökéletes, nem is szólva arról, hogy a magánszolgálatból származó jövedelmek 30.000 %-án felül jövede­lemadóval is meg vannak róva, míg a közszolgá­latban állók ez alól az adó alól is mentesek. Feltétlenül kívánatosnak tartom tehát, hogy a szolgálati viszonyból származó illetmények tel­jesen azonos elbánás alá essenek. A megoldást úgy vélném célravezetőnek és helyesnek, ha a szolgálati viszonyból származó kereset éppúgy, mint bármely más személyes kereset, a kereseti adóval rovatnék meg. Arra való tekintettel azon­ban, hogy egyrészt a szolgálati illetmény összege megközelítő pontossággal megállapítható, továbbá hogy rendszerint nincs módja az alkalmazottnak azt a viszonyok változásához képest fokozni, az adókulcsok megállapításánál itt nagyon óvatosan kell eljárni. Különösen ügyelni kell arra, hogy a legnagyobb megterhelés ne haladhassa meg a mai adóterhet azoknál az illetményeknél, amelyek éppen csakhogy a megélhetést biztosítják. E cél­ból a szolgálati illetményeknél a valóságos lét­minimumot kell a jövedelemadó alól felmenteni és az ezt meghaladó összeget jövedelemadóval is meg kell róni. (Folytatása következik.) ll^^AVSVWWVWWWWWW^WW,VWWW * •,ji Az őrlési adó leszállítása. A közélelmezési minisz­­ter 23.000/1922. számú rendelete értelmében 1922. évi julius hó 1-től kezdődőleg minden malom az őrlés vagy hántolás végett behozott gabonaneműekből azok 10 (tíz) %-át, a darálás vagy egyéb feldolgozás vé­gett behozott gabonanemű­ekből pedig azok 6 (hat) %át tartozik természetben visszatartani és az állam­­kincstár részére ugyancsak természetben beszolgál­tatni, azonfelül pedig az őröltető félnek porlásért őr­lésnél és hántolásnál legfeljebb 1.5 (másfél), darálás­nál pedig legfeljebb 0.5 (fél) %-ot számíthat fel. A malmok a gabonagyűjtési kirendeltségek részéről az 1921/1922. termésévre rendelkezésükre bocsátott ma­­lomnaplóíveket és elszámolási jegyfüzeteket 1922. évi junius hó 30. napja után nem használhatják, hanem kötelesek az illetékes gabonagyűjtési kirendeltségnél a jelen rendelet kibocsátásától kezdve beszerezhető új nyomtatványokat használni. Az 1922. évi julius hó 1-én a malomban tároló összes gabonakészletek az őrlési adó lerovásának kötelezettsége alá esnek, az őrlemény-készletek azonban úgy tekintetnek, mint amelyek után az őrlési adó már lerovatott. Ennek megfelelően 1922. évi július hó 1-én tartozik a malom minden telepén tároló (akár saját, akár idegen tulaj­dont képező) gabonakészletet a malomnaplóívbe és az elszámolási jegyfüzetbe bevezetni, még­pedig a saját tulajdont képező készleteket egy tételben, az idegen tulajdont képező készleteket pedig tulajdonosok sze­rint tételenként külön-külön. Annak igazolására, hogy 1922. évi julius hó 1-én milyen őrleménykészletek tá­rolnak a malomban, tartozik a malom az 1922. évi julius hó 1-én az őrleménykészleteket is a malom­naplóívbe és az elszámolási jegyfüzetbe bevezetni. Át­menő (feldolgozás alatt levő) tételek is gabonának te­kintendők s a malomnaplóivbe és az elszámolási jegy­füzetbe bevezetendők, őrlési adó lerovásának kötele­zettsége alá nem eső őrleményeknek tehát csak a tel­jesen kész, szállításra készen álló őrlemények veendők. Az 1921/1922. termésév folyamán kiadott csere­­őrlési és egyéb engedélyek 1922. évi július hó 20-án hatályukat vesztik. A gyufa után fizetendő kincstári részesedést a pénzügyminiszter 2381/922. P. M. sz. rendeletével fa­drótos (faszálas) gyufa után csomagonként legfeljebb 56 szál tartalommal 60 fillérben, ezt meghaladó tarta­lommal minden megkezdett 56 szál után további 60 fillérben, más gyufa után csomagonként legfeljebb 56 szál tartalommal 90 fillérben, ezt meghaladó tartalom­mal minden megkezdett 55 szál után további 90 fil­lérben állapította meg. Ez a rendelet július 1-én lép életbe és a már szabadforgalomba átment gyufameny­­nyiségekre nem nyer alka­lmazást. A nem erjesztéssel előállított ecetsav (ecet) után­ fizetendő kincstári haszonrészesedést a pénzügymi­niszter 1929/922. sz. rendeletével július 1-től kezdődő hatállyal az ecetsav (ecet) minden hektoliterje és minden százalék ecetsavtartalma (ecetsavhydrát, hek­toliterfok ecetsav) után ISO K-val állapította meg. Tehát 100 liter 50%-os ecetsav után (50 hektoliter­­fok) 9000 K, 30 liter 80%-os ecetsav után (24 hekto­literfok ecetsav) 4320 K, 20 liter 10%-os ecet után (2 hektoliterfok) 360 K kincstári részesedés fize­tendő. Az Electro külkereskedelmi rt. Budapesten (V., Honvéd­ u. 16.) 5 millió K alaptőkével (5000 db 1000 K-s részvény) alakult meg elektrotechnikai cikkek forgalombahozatalára. Az igazgatóság tagjai Temple Rezső, Barta Károly, Düssing Miksa, Hónig József, Kalin Ferenc, Ziebler Ferenc és Tóth Artur. Timber fa- és árukereskedelmi rt. cég alatt Buda­pesten (Vili., Rákóczi­ út 75.) 2 millió K alaptőkével (2000 drb 100 K-s részvény) új vállalat alakult. Az igazgatóság tagjai­: Alter Hermann, Salamon Dávid és Kiss A. Andor. Lintext kereskedelmi rt. cég alatt Budapesten (V., Sas­ utca 3.) 3 millió K alapőkével (7500 drb 400 K-s részvény) textilkereskedelmi vállalat alakult. Az igazgatóság tagjai: Balogh Béla és Szőnyi Oszkár. Hadm­ia budapesti és pestvármegyei csoportjainak ipari és kereskedelmi rt. ipari és mezőgazdasági ter­mékek forgalombahozatalára alakult meg Budapes­ten (IV., Városháza u. 14.) 3 millió K alaptőkével, mely 3000 drb 100 K-s részvényre oszlik. A Vendéglősök beszerző csoportja rt. alaptőkéjét 25.000 drb 200 K-s új részvény kibocsátásával 5 mil­lióról 10 millió K-ra emeli fel Minden régi részvény után 1 új részvény vehető át július 1-től július 10-ig a társaság pénztáránál (IV., Vámház­ körút 2.). Az át­vételi árfolyam 250 K, mely össeg 50%-a a jegyzés­kor fizetendő, míg a további 50%­ befizetésének idő­pontját az igazgatóság fogja megállapítani. A Kárpáthia olajkereskedelmi rt. alaptőkéjét 300.000 K-ról 1 millió K-ra emeli fel. Az Építő- és építőanyagkereskedelmi rt. alaptőké­jét 500.000 S-ra emeli fel. A Dezsényi Frigyes utóda gyógyáru nagykereske­dés és vegyipari rt. 1921. évi mérlegében 500.000 K alaptőke mellett 162.025 K tiszta nyereséget mutat ki, szemben az előző évi 53.902 K veszteséggel. Az áru­készlet 1.85 (0.84) millió, az adósok 3.08 (0.94) millió, a hitelezők pedig 2.16 (1.43) millió K-val szerepelnek a mérlegben. Békéscsabai földbirtokosok gabonakereskedelmi rt. cég alatt Békéscsabán 10 millió­­ alaptőkével (10.000 db 1000 K n. é. részvény) új részvénytársaság van alakulóban. A részvényjegyzés határideje július 14. Az alapítók között szerepel a Békéscsabai kis­gazda-bank és hitelszövetkezet, valamint több megye­beli földbirtokos. A Kereskedelmi rt. (Hódmezővásárhely) az 1921. üzletévi mérlegében 600.000 K alaptőke mellett 71.909 K tisztet nyereséget mutat ki. Az áruk 1.69 millió­­val, az adósok 385.790 K-val ti % Literezők Mai K-val szerepelnek a mérlegben Az osztalék 8%1 , 16 K lesz. Üzletátruházások. Czink Ábrahámné VII., Vörös-­­marty-u. 14. sz. a. vendéglőjét eladta. Követelések­ júl. 1-ig bejelentendők Fuchs és Fülöpnél (Gyulai Pál-u. 9. II. 20). — Bergmann Aladár VI., Aradi-u. 30. sz. a. úri és női divatü­zletének berendezését meg­vette Glück Mór (VII., Damjanich-u. 51. III. e.), aki­nél a követelések jul. 6-ig bejelentendők. — Pálmai József VII., Erzsébet-körút 22. sz. a. drogéria-üzletét megvette Rácz Vincze. Követelések jul. 6-ig bejelen­­tendők Kiss László IV., Veres Pálné­ u. 10. sz. a.­ drogériájában. — Neumann Lajos Rózsa-u. 84. sz. a. bádogos és szerelő hitelezői julius 3-ig jelentkezzenek dr. Flesch Jenő ügyvédnél (V., Csáky-u. 16.). — Riba Kálmán és Sterczel Lajos Kun-u. 13. sz. a. kávémérők elleni követelések julius 5-ig bejelentendők Kerék­gyártó Péter és társa cégnél (VIII., Népszinház-u. 28.). — Péter Ferencné I., Apród-u. 1. sz. a. vendéglőjét megvette Steczanek István. Követelések jul. 4-ig be­jelentendők Takács vendéglősnél (Hernád-u. 11.). —­ Karczagi Kark­osska Béla X., Jászberényi-ut 11. sz. a. fényképészeti üzletét eladta. Követelések jul. 7-ig be-,­jelentendők dr. Erdész Dezső ügyvédnél (X., Martino­­vics-tér 4/a). — Macskásy Gyula I., Táltos-u. 7—9. sz. a. hentesüzletét eladta. Követelések jul. 2-ig bejelen­tendők dr. Gonda Gyula ügyvédnél (V., Arany János-u. 15.) — Sioblencz Pál VII., Mexikói-ut 7. sz. a. korcsma­üzletét eladta. Követelések jul. 3-ig Neumann Lajosnál (Wesselényi­ u. 54.). — Takács József IX., Gyep-u. 46. a. üzletét megvette Jakab Erntő, akinél a hitelezők ju. 3-ig jelentkezzenek.­ ­ „TAURIS“­tömiteleme a legjobb a világon ! Vignettát. * szappanstancát, bélyegzit, védnöki munkákat a legszebb kivitelben készít Felsenfeld Rudolf I« Telefon: 103—94. Fizetésképtelenséged. Budapest. Szűcs (Schrank) József ellen a csőd­nek hivatalból megnyitását a törvényszék május 10-én hozott határozatával mellőzte, mert a kényszer­­egyességi eljárás során az összes hitelezőket az adós részben kiegyenlítette, részben a követelések biztosí­tására bírói letétet tett. Dr Kallós Jenő kényszeregyességi ügyében a tár­gyalás folytatása szeptember 5-én d. e. 9 órakor dr. Orbán József tvszéki bíró előtt (V., Alkotmány­ u. 14. III. 52.). Bécs. A Benessi, Pick & Co. bécsi bankcég fize­tésképtelen. A cég bukását az a körülmény idézte elő, hogy a cég erejét meghaladó kötelezettségeket vállalt. Genua. A Societe anonima armatori riunu­i Liguri-lombardi genuai hajózási vállalat 39 milliós liratartozással fizetésképtelen. Hága: Az Orange-bank fizetési nehézségekkel küzd. A vállalat súlyos helyzetét elhibázott spekulá­ciók idézték elő. A társaság előreláthatólag a felszá­molást fogja elhatározni. Milano: A Societe anonime Montezolfi kénbányai 5‘0 millió lira passzívával fizetésképtelenséget je­lentett. iMwwMsteawMwwwwtzwawtHMioMiiHMataB« F ÉMjŰÍÍI. A kincstár haszonrészesedése a házbérekbő­l. A­ pénzügyminiszter 158.580. számú rendelete részletesen szabályozza az adómentes épületek után fizetendő a kincstári haszonrészesedést. A rendelet azon az elven­ épül fel, hogy a kincstári házhaszonrészesedésre vo­natkozó fizetési kötelezettség általában véve szólód kapcsolatban áll a házadó fizetési kötelezettséggel úgy, hogy a házadóra vonatkozó fizetési kötelezettség fel­tétlenül maga után vonja a kincstári házhaszonrésze­­sedésre irányuló fizetési kötelezettséget is, viszont a­ kincstári házhaszonrészesedésre vonatkozó fizetési kö­telezettség akkor is fennáll, ha az épület ideiglenesei­ mentes a házadó alól. Azért vitás esetben elsősorban­ azt a kérdést kell eldönteni, vájjon a házadóra vonat­kozó törvényes rendelkezések értelmében van-e leg­alább is a házadó lajstromszerű kivetésének helyes vagy sem. A Hazai bank rt. alaptőkéjét 250.000 db 200 K­g új részvény kibocsátásával 100 millióról 150 millió K-ra emeli fel. A kibocsátásra kerülő részvényekből az igazgatóság a régi részvényeseknek 166.666 drhi részvényt ajánl fel átvételre. Minden 3 régi részvény, alapján 1 új részvény vehető át 500 K és 25 K kamat és költség lefizetése ellenében. Az elővételi jog a tár­­saság pénztáránál július 6-ig gyakorolható.­­ A Fabank rt. június 28-iki közgyűlése elhatározta, hogy 1,733.774.28 K tiszta nyereség a következő évre vezettessék elő. Az igazgatóságba gróf Ambrózy Gyulai m. kír. koronaőr, v. b. t. t. és Deutsch Sándor, a Spó­­diumgyár vezérigazgatója új tagokat beválasztottak, Nagykállói takarékpénztár rt. cég alatt 3 millió K alaptőkével (6000 db 500 K-s részvény) új pénzinté­zet alakult Nagykállón a banküzlet minden ágának­ mivelésére. Az igazgatóság tagjai: Meskó Elek, Mezőssy Béla, dr. Gergelyffy Endre, Ebner Béla, Er­ner­ Károly, Versényi Tibor, dr. Gödény Sándor, Marnó Gyula, dr. Eötvös Dezső, Frischmann Bertalan, Dudinszky Miklós, Csendes György, Marján János, Reinitz Mór és Demeter Mihály. Biró Pál bankház rt. cég alatt Kaposvárott 300.000 K alaptőkével (300 drb 1000 K-ás részvény)] új bankház alakult Az igazgatóság tagjai: Biró Adolf, Bíró Pál és özv. Fekete Lajosné. A Békéscsabai takarékpénztár egyesület alap-, tőkéjét 12.880.000 K-ról 35.600 drb 200 K n. é. uj rész­vény kibocsátásával 20 millió K-ra emelt fel. A Békés megyei általános takarékpénztár rt. (Bé­késcsaba) alaptőkéjét 20 millió K-ról 20.000 drb 5000 K n. é. uj részvény kibocsátásával 30 millió K-rtt emelte fel. Az új részvényekre a régi részvényesek 1­2:1 arányban július 3-tól jul. 22-ig gyakorolhatják­ elővételi jogukat 750 K átvételi árban. A Soproni takarékpénztár alaptőkéjét 4,2 millió K-ról 7 millió K-ra emeli fel. A Szolnoki hitelbank rt. alaptőkéjét 3 millióról fá­tjk frisi mUM

Next