Magyar Kereskedők Lapja, 1923. január-június (43. évfolyam, 1-52. szám)

1923-03-21 / 23. szám

akasztja és mind nehezebbé teszi, amely gazda­sági életünknek legfontosabb szervét, a terme­lést elsorvasztja. Minden erőm latbavetésével sürgetni fogom, hogy országunk egyetlen hitel­­­forrása, az Állami fegyintézet magángazdaságunk­nak folyósítsa a produktív munkára, a munka­alkalmak szaporítására szükséges hitelekét.­­ Ebben a küzdelmemben joggal számítok az egész ország támogatására, mert tudom, hogy sem mezőgazdaság, sem ipar, sem kereskedelem és vállalkozás­teremtő és alkotó munkát végezni, továbbdolgozni nem képes, ha minisztertársaim végzetesnek bizonyult pénzpolitikája a legsürgő­sebben gyökeresen meg nem változik. ■ . *i -Igy beszélt volna bizonyára Walkó Lajos Baján, ha az idő előrehaladottságára való tekintettel el nem állott volna attól, hogy szívét őszintén kiöntse. A Jegyintézet március második hetében * A m. kir. állami Jegyint­ézet március 15-iki ki­mutatása szerint az államjegyforgalom további 1310.5 m­illió K-val emelkedett és március 15-én 77.007.25 millió K-ra rúgott. A forgalomban levő államjegyek ■mennyiségének meglehetősen nagyarányú szaporodá­sát elsősorban az okozta, hogy az államkincstár ezen­­a héten is további 1 milliárdot vett fel a Jegyintézet­­től és így az államkincstárnak adott előlegeik összege már 26 milliárd­o-t tesz­ ki. Meglehetősen nagymér­tékben vette igénybe a Jegyintézetet a magángazdaság is, amennyiben a váltótárca 3465.45 millió K-val 44.081.84 millió K-ra növekedett, a lombardállomány pedig 65.88 millió K-val 2010.04 millió K-ra emelke­dett. Ezzel szemben­­azonban girószámlán meglehető­sen nagy összegek folytak be, úgy hogy a giróköve­­telések állománya 1217.22 millió K-val 7877.48 millió K-ra gyarapodott. A Devizaközpont által igénybe vett összegek lényegesen csökkentek : az „egyéb követe­lések“ tétele 688.36 millió K-val 0777.85 millió K-ra ment ugyan fel, de lényegesen nagyobb az „egyéb tartozások­“ tételének emelkedése, 2692.45 millió K- val 16.523.39 millió K-ra. A pénztárjegy forgalomban ezen a héten sem volt lényeges eltolódás, további 100.000 K-val kereken 2.5 millió K-ra apadt. A követelések és tartozások állása 1923 március 15-én. ■?: Követelések Változá­sa­­sok 1923 márc. 7. óta , 3, 5 millió K millió K Érckészlet . » t s •1­22.70­ Ezüstérmék és váltópénz 0.59 23.29— 0.05 Az Osztrák-magyar bank jegyei 18.322.17 -f-j 0.02 Postatakarékpénztári jegyek » 1.384.38 -f-j 0.22 1 és 2 K-s bank­jegy utánzatok . 16.59 —• Leszámítolt váltók . . . , , 443­81.84 -fp 3.465.41 Kölcsönök kezizálogra . . . 2.010.04 -1­­65.88 Az államkincstárnak adott előleg 26.000.00-j-, 1.000.00 Értékpapírok . . . , i » 1.45 11­­0.22* Egyéb követelések ,**‚■.• 9.770.85 688.36 Tartozások Tartalékalap . . t ■‚ * ο * 200.00—■ — Államjegyforgalom . . › • . 77.007.25 -ig 1.310.50 Pénztárjegyforgalom . . . . 2.50 —•1­0.10 Girókövetelések és egyéb azon­nal lejáró tartozások , . * 7.877.48 ’-j~ 1.217.22 Egyéb tartozások , , 16.523.39 2.692.45 ként 250 K, azaz 25 %■ asztalért fizettessék' az előző ' évi 12­1%-kal szemben. Az igazgatóság Ágoston Oszkár, Balázs László és Lukáts Károly cégvezetőket igazgatóhelyettesekké, Eggenberger-Csépai Frigyes, Fried Géza, Herzog Imre, Sajó Ferenc, Tarnás Imre és dr. Werkner Albert főtisztviselőket cégvezetőkké és Práger Tibor főtisztviselőt intézővé nevezte ki. A Magyar általános ingatlanbank március 19-én dr. Horváth Lipót elnöklete alatt közgyűlést tartott, amely a 22.133.630 K nyereségből részvényenként 100 K (tavaly 40 K­ osztalék kifizetését határozta el. Dr. Halom Dezső vezérigazgató indítványára elhatá­rozta, hogy az alaptőkét 100 millió K-ra emeli fel oly módon, hogy minden egyes régi részvény után 3500 K árban egy új részvény elővételi joga gyako­rolható március 20—26 között, továbbá minden öt részvény után két ingyenrészvény adatik ki április 9—10 között. A 200 K n. é. részvények összevonás utján 1000 K-s részvényekre cseréltetnek be, amelyek­ből a tőzsdén 10 drb lesz egy kötés. A szelvények be­váltása és az elővétel gyakorlása történhetik a bank pénztáránál, a Magyar általános takarékpénztár és a Magyar leszámítoló és pénzváltóbank főpénztárai­nál. Az ingyenrészvények kiszolgáltatása és­ a részvé­nyek cseréje 1000 K-s, címletekre kizárólag az Ingat­lanbank saját pénztáránál történhetik. Az igazgató­ságba beválasztották báró Herzog Andrást és Paul Monier (Paris) urakat. A Belvárosi takarékpénztár rt. 1922. évi záró­számadásaiban 664.734 K (1921-ben 406.645 K) át­hozatal együtt 127.712.689 (42,862.700) K nyers hasz­not mutat ki, amiből a kamatjövedelem 33,728.364 (24,476.020) K-t bankári jutalékok és egyéb bevéte­lek 89,614.613 (16,022.004) K-t tettek ki. Mint minden pénzintézetnél, a Belvárosi takarékpénztárnál is óriási méretekben, emelkedtek az üzleti költségek és tisztviselői fizetések. Míg 1921-ben ez alatt a két cím alatt 26.24 millió K szerepelt a zárószámadásokban, az 1922. évi mérleg 80.6 millió K-t számol e. Behajt­hatatlan követelésekre az intézet 25 millió K-t (1921- ben 2.17 millió K-t) irt le. Mindezeknek a tételeknek és az egyéb kiadások és levonások után a tiszta nye­reség 17,979.101 K az előző évi 6,469.841 K-val szem­ben, aminél figyelembe vehető, hogy az 1921. év végén még 48 millió K alaptőkét 1922. és 1923. folyamán 100 millió K-ra en­elték fel. Az igazgatóság a már­cius 27-re összehívott közgyűlésnek 80 K—16% osz­talék fizetését fogja ajánlani, az előző évi 40 K — 8 % - kal szemben. A takarékpénztár tartalékai az előző évi 12,95 millió K-ról kereken 56 millió K-ra szapo­rodtak fel, ami mellett jelentékeny latens tartalékok­kal rendelkezik. A feltétlen likviditást biztosítja, hogy a pénztárkészlet 111.18 (46.07) millió K, az ér­tékpapírtárca 104.59 (49.26) millió és a váltókra, lom­­bardra és más rövid lejáratra kihelyezett tőkék összege 1203.16 (570.05) millió K volt. A betétek ösz­­szege és a hitelezők tétele az 1921. végebeli 853.58 millió K-ról 1238.04 millió K-ra szaporodott fel. A kereskedők és iparosok bankja rt. 1922. évi mérlegét 10 millió K alaptőke mellett 2.660.258 K tiszta nyereséggel zárta le az előző évi 217.223 K-val szem­ben. Az intézet betétállománya az 1921. évi 6,49 mil­lióról 33,67 millió K-ra emelkedett. Az igazgatóság a március 28-ra egybehívott közgyűlésnek az alaptőké­nek 10 millióról 25 millió K-ra való felemelését fogja javasolni. A kereskedők és iparosok hitelintézete ti. 1922. november 12-én elhatározott alaptőkeemelése néhány részvényjegyzés szabály­szerű­tlensége folytán nem si­került és ezért az alapszabályok 7. §-ának módosítása hatálytalan. Vidék: A Nagykanizsai takarékpénztár rt. közgyűlése elha­tározta alaptőkéjének 10,90 drb­lövöln­­é. új rész­vény kibocsátásával 10 millióról 20 millió K-ra való felemelését. Minden régi részvény alapján 2400 K és 200 K költség lefizetése ellenében a társ­aság pénztá­ránál március 30-ig, 1 drb új részvény vehető át. ’ A Szombathelyi iparosok takarékpénztára rt. az 1922. üzletévi mérlegében 8 millió K alaptőke mellett az előző évi 905.112 K-val szemben 2.291.367 K tiszta nyereséget mutat ki. A mérlegben a váltók 54.41 (50.73) millió, az adósok 46.85 (33.06) millió, a betétek 29.75 (15.76) és a hitelezők 29.49 (16.46) millió K-val szerepelnek. Az­ osztalék­ 21 K,25% lesz a tavalyi 14 K-val szemben. Az intézet alaptőkéjét 8 millió Iv-ról 12 millió K-ra emeli fel. A Szegedi kézműves­bank (Szeged) az 1922. ü­z­­letévi mérlegében 4 millió K alaptőke mellett az előző évi 468.077 K-val szemben 1.359.075 K tiszta nyeresé­get mutat ki. A betétállomány az 1921. évi 17.07 mil­lió K-ról 35.29 millió K-ra emelkedett. Az osztalék 55 K — 18% lesz a tavalyi 30 K-val szemben. Az in­tézet alaptőkéjét 4­ millió K-ról 6000 drb 1000 K n. é. uj részvény kibocsátásával 10 millió K-ra emeli fel, egyúttal a jelenlegi 16.000 drb 250 K ín é. részvényét 4000 drb 1000 Ft­ni é. részvényre vonja össze. Minden 2 drb 1000 K­­. é , vagy 8 drb hányadrészvény alap­ján 3 drb új részvény­ vehető át 2000 K átvételi ár­folyamon. Az elővételi jog április 7-ig gyakorolható. A Balatomnejlék I. takarékpénztár rt. (Tapolca) az 1922. üzletévi mérlegében 4 millió K alaptőke mel­lett az előző­, évi­ 365-400 évval­­szemben, a4ÄS£sl8lk B tiszta nyereséget mutat ki. A mérlegben az adósok 36.76 (22.29) millió, a betétek 17.67 (14.40) millió és a hitelezők 5.89 (4.06) millió K-val szerepelnek. Az osz­­talék 70 K,7% lesz a tavalyi 30 K-val szemben. A Sátoraljaújhelyi polgári takarékpénztár és hi­­telegylet az 1922. december 31-én lezárt mérlegében 500.000 K alaptőke mellett az előző évi 428.966 K-val szemben 713.732 K tiszta nyereséget mutat ki. A betét­­állomány­ az 1921. évi 15.68 millió K-ról 27.69 millió K-ra emelkedett. Az osztalék 100 K 50%, lesz a ta­valyi 70 K-val szemben. Az intézet alaptőkéjét 500.000 K-ról 2 millió K-ra emeli fel. A Pest megyei abonyi takarékpénztár (Abcmy) alaptőkéjét 1 millió K-ról 2000 drb 500 K n. é. uj részvény kibocsátásával 2 millió K-ra emeli fel. Az új részvényekre a régi részvényesek 1:1 arányban 1100 K átvételi áron március 31-ig gyakorolhatják elővételi jogukat. A Hajt­nhadházi gazdasági bank rt. (Hajdúhad­háza) 1922. évi mérlegét 200.000 K alaptőke mellett 50.297 K tiszta nyereséggel zárta le, szemben az előző évi 15.467 K-val. Az intézet takarékbetétállománya az 1921. évi 4,86 millióról 10.04 millió K-ra emelke­dett. Az igazgatóság az április 4-re egybehívott köz­gyűlésnek a 100 K n. é. részvényeknek 400 K n. é. részvényekre való összevonását és az alaptőkének 2000 drb 400 K n. é. új részvény kibocsátásával 1 mil­lió K-ra való felemelését fogja javasolni. Az Igali járási takarékpénztár (Igal) az 1922. üz­­letévi mérlegét 100.000 K alaptőke mellett az előző évi 31.031 K-val szemben 65.011 K tiszta nyereséggel zárta. A betétállomány az előző évi 3.28 millió K-ról 3.73 millió K-ra emelkedett. .Az osztalék 50 K~20%­ lesz, mint tavaly. Az intézet alaptőkéjét 160.000 K-ról 1 millió K-ra­­ emeli föl. A Sziráki takarékpénztár rt 1922. üzletévi mér­legét 300.000 K alaptőke mellett az előző évi 41.129 K-val szemben 523.830 K tiszta nyereséggel zárta. A betétállomány­ az 1921. évi 6.90 millió K-ról 13.88 millió K-ra e­­elkedett. Az osztalék 30 K—10%­ lesz a tavalyi 10 K-val szemben. Az intézet alaptőkéjét 300.000 K-ról 600.000 K-ra emeli fel. A Putnoki agrárbank rt. 1922. üzletévi mérlegét 1 millió K alaptőke mellett az előző évi 28.878 K-val szemben 209.309 K tiszta nyereséggel zárta. Betétállo­mánya 1921. évi 5.83 millió K-ról 18.58 millió K-ra emelkedett. A március 23-iki közgyűlésen az igazga­tóság az alaptőke felemelését fogja javasolni. A Diósgyőri hitelintézet­et az 1922. üzletévi mér­legében, 250.000 K alaptőke mellett az előző évi 28.094 K-val szemben, 58.679 K tiszta nyereséget mutat ki. A­ betétállomány 1921. évi 1.93 millió K-ról 7.50 milliós K-ra emelkedett. Az igazgatóság március 31-én tar­tandó közgyűlésén az alaptőke felemelését fogja ja­vasolni. A Beledi takarékpénztár rt. az 1922. december 31-én lezárt mérlegében 400.000 K alaptőke mellett az előző évi 34.611 K-val szemben 60.599 K tiszta nyere­séget mutat. A betétállomány az 1921- évi 4.32 milliós K-ról 7.25 millió K-ra emelkedett. AZ intézet alaptő­kéjét 400.000 K-ról­ 3000 drb 200 K n. é. uj részvény kibocsájtásával 1 millió K-ra emeli fel A Gazdasági takarékpénztár rt. (Kunszentmár-­­ton) az 1922. üzletévi mérlegében 2 millió K alaptőkéi mellett az előző é­vi 136.441 K-val szemben. 556.809 K tiszta nyereséget mutat ki.­­A betétállomány az 1921. évi 9,37 millió K-ról 12.47 millió K-ra emelke­dett. Az osztalék 20 K & Hz%­ lesz a tavalyi 12 K-val szemben. A Gazdasági takarékpénztár (Bicske) március 29-re egybehívott rendkívüli közgyűlése a 100.000 Kt alaptőke felemelését fogja elhatározni. A Közgazdasági bank és takarékpénztár rs. (Veszprém) az 1922. üzletévi mérlegét 3.2 millió H alaptőke mellett az előző évi 213.963 K-val szemben 328.325 K tiszta nyereséggel zárta. A betétállomány, az 1921. évi 11.19 millió K-ról 16.75 millió K-ra emel­kedett. . .. A Szigetvári takarékpénztár 1922. üzletévi mér­legét 3 millió K alaptőke mellett az előző évi 200.396 K-val szemben 1.130.090 K tiszta nyereséggel zárta. A betétállomány az 1921. évi 7.37 K-val szemben­ 19.06 millió K-ra emelkedett. Az osztalék 50 K—25%% tesz a múlt évi 12 K-val szemben. A Balatonfüred és vidéke takarékpénztár rf. 1922. üzletévi mérlegében 1.5 millió K alaptőke mel­lett 225.029 K tiszta nyereséget mutat ki. A betétállo­mány 12.52 millió K. Az osztalék 30 K—15%­ lesz. Az­ intézet alaptőkéjét 1.5 millió K-ról 3 millió K-ra emeli fel. A Villányi központi takarékpénztár rf. Sál 1922. üzletévi mérlegét 200.000 K alaptőke mellett az előző évi 2250 K-val szemben 19.310 K tiszta nyereséggel zárta. A mérlegben az intézet betétállománya az 1921. évi 4.60 millió K-val szemben 2.67 millió K-val szerepel.­ A Dombóvári takarékpénztár rt. az­ 1922. üzletévi mérlegében 1.5 millió K alaptőke mellett az előző évi 195.08 millió K-val szemben 626.175 K tiszta nyeresé­get mutat ki. A betétállomány 1921. évi 14.81 millió K-ról 15.80 millió K-ra emelkedett. Az osztalék 50 K - 16.60% lesz a tavalyi 30 K-val szemben. A Szentgotthárdi általános takarékpénztár rt. 1922. üzletévi mérlegét 1.6 millió K alaptőke mellett az előző 109.141 K-val szemben 332.836 K tiszta nye­reséggel zárta. A betétállomány az 1921. évi 13.43 millió K-ról 14.80 millió K-ra emelkedett. Az osztalék 25 K 1 6.25% lesz mint tavaly. Az Endrődi-gyomai takarékpénztár rt. (Endrőd) 1922. üzletévi mérlegét 1.6 millió K alaptőke mellett az előző évi 93.600 K-val szemben 217.177 K tiszta nyereséggel zárta. A betétállomány­ 1921. évi 16.62 millió K-ról 26.29 millió K-ra emelkedett. Az oszta­lék 12 K—12%1 lesz a tavalyi 8 K-val szemben. 101.610.62­1! * Búza árát a földadó szempontjából 1923. április, május és június. hónapokra a pénzügyminiszter már­cius 17-én kelt 31.292. sz. rendeletével kg-ként 140 K-ban állapította meg. Belgiumból elvitt értékpapírok bejelentésére hívja fel a pénzügyminisztérium azokat az érdekelteket, akiknek bemutatóra szóló értékpapírjait a németek a háború alatt Belgiumból elvitték. A bejelentést ápri­lis 1-ig a m. kir. felülvizsgáló és kiegyenlítő hivatal­nál, (Budapest, Deák Ferenc­ utca 1. III.) teendő meg. A törvényes tartalékoknak a német birodalmi dollár-kincstár­jegyekben való befektetését elrendelő törvényjavaslatot a birodalmi gyűlés elfogadta. 101.610.62 Budapesten. A Pesti hazai első takarékpénztár egyesület most közzétett 1922. évi zárószámadásai 80 millió K alap­tőke mellett 55.77 millió K tiszta nyereséget mutatnak ki, míg az 1921. évi mérleg 38 millió K alaptőkénél 18.16 millió K nyereséggel zárult. Az intézet kimuta­tott tartalékjai az 1921. évi 105.36 millió K-ról 593.17 millió K-ra emelkedtek, ami mellett azonban igen nagy latens tartalékok felett rendelkezik a takarék­­pénztár, mert pl. az egyesületi házak évek óta válto­zatlanul 13.32 millió K-val vannak beállítva és az ér­tékpapírtárca 680.23 (1921-ben 299.10) millió K-val kimutatott értéke is a mai árfolyamoknál jóval ala­csonyabb kurzus mellett adódik. A takarékpénztár betétállománya dacára az ebben a tekintetben rend­iéről kedvezőtlen viszonyoknak, az előző év végebeli 2558.86 millió K-ról 4724.36 millió K-ra szökött fel és annak arányában emelkedett a váltótárra­ is 279.72 millió K-ról 1081.25 millió K-ra, a kinnlevőségek tétele pedig 1521746 millió K-ról 2943.5 millió K-ra. A Magyar országos központi takarékpénztár rendkívüli közgyűlése elhatározta, hogy az intézet alaptőkéjét 180.000 drb új részvény kibocsátásával 180 millió­ K-ra emeli fel. A részvényesek elővételi jogukat az új részvényekre és pedig 3 részvény után 2 újra 3800 K-s két egyenlő részletben befizetendő áron március 31-ig gyakorolhatják. Az első részlet az elővételi jog gyakorlásával egyidejűleg, a második részlet legkésőbben április 20-ig fizetendő. A Hazai bank rt. igazgatósága megállapította az 1922-ik ü­zletév mérlegét, amely 73.550.749 K tiszta nyereséggel zárul. A folyó hó 28-ára egybehí­vott rendes közgyűlésnek javasolni fogják, hogy e nyereségből a tartalékalap és nyugdíjalap megfelelő javadalmazása mellett 1000­0 névértékű részvényen­ MAGYAR PÉNZÜGY Budapest, 1923 március 21. PÉNZÜGYI HÍMEM „TAURIS“­ “,­­SnnHalasMez legjobb a világon! ( « HBI-LU'-WT1» 1 "■ ' 'W " ............ ' — ...............

Next