Magyar Kereskedők Lapja, 1923. július-december (43. évfolyam, 53-104. szám)

1923-07-04 / 53. szám

Ara 1OO korona Budapest, 192­3. Julius 4, 43. évf. 53 sz. MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN ÉS SZOMBATOD Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, V., Sas.utca 13* AUSZTRIÁBAN: Wien, VI., Merlahi Herstrasse 1036­ SZERKESZTI: KORMOS GYULA és TELEFON: SZERKESZTŐSÉG 11-28. S3 KIADÓHIVATAL 7-6s. SZERKESZTŐ 127—70 CM SÜRGÖNYÖM: PEN­­­SY SAS UTCA 13. S3 ELŐFIZETÉSI ÁRAK: .­­ a szombati „Magyar Kereskedői­ Lapja"-ra a Szerdai „Magyar Pénzügy“ és „Sorsolási Értesitő‘‘-vel együtt Belföldön és Ausztriában: Félévre 4800 K, Negyedévre 2500 K. Külföldön: Jugoszlávia : Egész évre 200 Dinár, Félévre 120 Dinár. Lefizetendő: Angol-magyar bank suboticai fiókjánál. Románia: Egész évre 400 Lei, Félévre 220 Lei. Befizetendő: Erdélyi bank és takp. (Cluj-Kolozsvár). Csehszlovákia: Egész évre 120 ÉK, Félévre 65 DK. Befizetendő : Leszám.­ és közgazd. bank (Bratislava). HIRDETÉSI ÁRAK: 1 hasáb milliméter soronként........................ . 120 K 1 „ szövegoldalon milliméter soronként . 150 K 1 „ cimlapon (első oldal) milliméterenként 200 K A csak szombaton megjelenő hirdetés 20%--kal drágább. Booessaeaeceeaeaoasceaeoceo—eeoeoea—a—mgc—a Mi. vám­os illetik szakiroda Vili, KisSaluc3y°uSea 28b., II. 3. St84 HOLCZEL GYULA G^erme­kkocsigyár Budapest. VII., Wesselényi-xxtca 24., félemelet. Szállít minden modern typusu gyermekkocsit. Elfogad javításokat is. 915 föjSpRUZIT mimL. «&.51SB luiSeafflKW Gyártja: Jt­Qroxlr aszfalt és kátrány.­­vesyitermékgyfi*. . «I­uffl ncca 4 sz. Telefon: 67-96 Válka -tetőfedést ! Katonai és légaain­a!, SSA­­M (uj és használt) vétele, eladása és javítása. heg­edű­s A. Ki- B8S951 K íi roIV Budapest. IV., Váci-u. 74 « ÍJB||| | V ál (Bejárat Szerb-«­) Tel.: 99-85. __________g tt — Sürgönyeim: .Hegemon* 767 Vtt­al ömlesztve és csomagolva legjobban és ffiS olcsón kapható: Budapest—Józsefvárosi M­Vb Jj if­i I pályaudvar 8. kapu, Ganzgyárral szemben I ^18sz és Vidor cégnél * Telgton. jószsef n-31 és József 114-27. Budapest, Vili... Rákóczi-ut 69. sz­­fTjy, * (a keleti pályaudvarnál). Telefon: stet,­ József CS-62. sz. GYKKZÁRUK nagyban és kicsinyben minden Cr­minik­ereskedelmi I&­T- célra. 955 Legkitűnőbb minőségű ecetet, borecetet hordóban és palackban azonnali és későbbi szál­lításra ajánl „Ocean* magyar konzervgyár ecet­gyára, Dunakeszin. S14 ! FORTilM ~ Iinflatlanforgalmi Vállalat 2 az Országos Földbirtokrendező Bíróság engedélyével I Budapest, VI. kerület, Teréz­komt 31. Telefon 7—SS.­­ Földbirtokok, szőlők, malmok birtokbérletek, budapesti és vidéki I házak, villák, telkek, gyárhelyiségek, lakás és hitelközvetítés. I_____Tőkeelbelyegés grarancxával és finanszírozás. 950 fCu­pglass és adóügy sírén forduljon teljes fiízalom­mal Dr. Dentsch és Strasser köny­velési irodájához, V., Faik Missa­utea I. Telefon : 174.03. 853 ARIADNE CERNAGYAR R. T. BUDAPEST, 8., HORTHY MIKLOS­ UT 65. Telefon: Mssef 134-64. Izérlera ásiegységet! A Magyar Kereskedők Lapját a Magyar Pénzügy összes előfizetői megkapják* UHU a trials Alsószál, cérna, kötő pamut és tömőpamutok, horgolócérnák. Legfinomabb gyapjú­­fonalak festve és nyersei Újhelyi Hugó és Társa Út Budapest, VII. kerület, Hársfa-sztra 1. sz. 905 Telefon! részef 60—75. " mniic«as= wiiuiuj «5sa a legtökéletesebb gyártmányok. Gyártja : „BIOS“ Sach- és Vegyészetigyár Rt. SUD Beniczky Ferenc utca 42. Telefon: BUDAFOK 63. 955 Hajdú és Bokor utas%i©8 1 Aluminium Budapest, trasalG»**«. Telefon: VII, Dohány- 'a3®8#SSIa» József utca 71. gyári écSson 80—88. CsolsagMpapir, papirzacsáfi.I Elsőrendű gqg O O TW > «S SJSÍSSSS tioISasida Md& 1^1 «32» cacaomassa Képviselő gyárak részére: Képviselő kereskedők, cukrászok és egyéb fogyasztók részére • ■ Stern Ernő J. A. van Lith & Breitner TX, Assdrenay­nt 88 Telefon: 43 — 35, IX., Üllői­ út 21 Telefon: József 73—38 919 A „valorizálás" agyréme Megszületett tehát a gazdaságpolitika legújabb jelszava. Eddig aranyparitásnak, majd buzavalu­­■ fának hívták. Most a pénzügyminiszter öklére, amellyel a nem eléggé kezes adóalanyokat meg­fenyegeti, a valorizálás fenyegető réme van feke­tével ráfestve. Hangos a közélet minden berke ettől a kiáltástól. A fajvédők gazdaságpolitikai programjuk élére írták azt a követelést, hogy a magángazdaság valorizált értékben fizesse vissza a fegyintézettől kapott hitelt. A naiv kedélyű pénz­ügyi csecsemők azt hiszik, hogy most már halálos csapást mértek az iparra és kereskedelemre, de teljesen elfelejtik, hogy a jegyintézeti hitelben na­gyon sok milliárd foglaltatik, amely a mezőgaz­dasági termelés finanszírozására szolgál. A malom­­váltó ellenértéke a gazda, a borkereskedőnek en­gedélyezett hitel valutája a bortermelő, az állat­­kereskedőnek eszkomptált váltó ellenértéke az ál­lattenyésztő zsebébe vándorol. Ha tehát azt hiszik a jelszó-közgazdászok, hogy a jegyintézeti hitel valorizálása csak a kereskedőt, iparost és egyéb destruktív fajtát sújtaná, úgy alapos tévedésben vannak, mert a valorizált visszafizetés kockázatát a forgalom bizonyára át tudná hárítani a kisgaz­dára, akiknek a feje olyan nagyon fáj a jelszó­politikusoknak. A valorizálás, amely különben sem dekre­­tálható visszaható erővel,­­ mert ez a gazdasági viszonyokban kiszámíthatatlan fölfordulást okozna és az egész gazdasági élet megrendülését idézné elő, a jövőre nézve törvénnyel kimondható ugyan, bár nézetünk szerint szinte elháríthatatlan tech­nikai nehézségekbe ütköznék. De a kérdés súly­pontja nem is ebben rejlik, hanem a gazdasági és pénzügyi vonatkozást,­ban és következmények­ben. Elsősorban a tartozás valorizált értékben leendő visszafizetésének kötelezettsége állandó Da­­mokles-kardként lebegne a fogyasztás felett, mert hiszen az adós, gazda, iparos és kereskedő az árak drágításával akarná magát termé­szetszerűen biztosítani a nagyobb vissza­fizetési kötelezettség kockázata ellenében. A drágulás folyamata tehát egy újabb forrást és motorikus erőt nyerne. De ettől eltekintve a valorizálási kötelezettség általánossá tétele önma­gában hivatalos elismerése lenne a koronaesés folytatódásának, olyasféle hatósági bizonyítvány a koronaértéktelenedésről és a korona kontre­­min jogosultságáról. Ezenkívül a valorizáció köte­lezővé tétele, amely azt involválja, hogy kevesebb kölcsönkapott koronáért lejáratkor több koronát kell visszafizetni, újabb lökést adna természetsze­rűen az inflációnak, mert hisz a gazdasági életbe bekapcsolódott keve­sebb papírtömeg helyett jóval nagyobb papírtömeget kellene visszafizetni, aminek fedezete nem tényleges értékszaporulat, hanem csak újabb bankjegyszaporítás. A valorizálás gondolatának alaphibája és eredeti bűne az a nagy tévedés, hogy pénzügyi és gazdasági bajainkból technikai és számolási mű­veletek segélyével kikászolódhatunk. Első pilla­natra csábítónak látszik a gondolat egy kényel­mes pénzügyi kormányzatnak, hogy a pénzérték csökkenését hitelezői minőségében kiaknázza. Ám a valorizálás fent kifejtett inflatorikus és árdrá­gító hatásai folytán az állami pénzügyek egyálta­lán nem javulhatnának, mert az állam kiadási oldalán jelentkező többlet bizonyára meghaladná a bevételi oldalon jelentkező pluszt. A magángazdaságnak mint adósnak oly sokat kürtöll meggazdagodása a pénzérték csökkenése révén nem egyéb, mint a közgazdasági gondolko­zásra még meg nem nevelt éretlen laikusok dajka-, meséje. Az államkincstárnak semmi esetre sem fék­, hetik érdekében a magángazdaság koldussá tétele, amely pedig feltétlenül bekövetkeznék, ha a köz­gazdaságban forgó és mozgató hiteltőke mindig nagyobb összegben és mennyiségben volna vissza­fizetendő. Nem valorizálásra van szüksége ennek az or­szágnak, hanem a gazdasági tehetségek és erők akadály nélküli érvényesülésére. Dolgozni és érté­keket produkálni : ez a gyógyulás útja, nem pedig az, ha a pénzérték csökkenéséből pénzügyi hasz­o­not próbálunk kicsiholni az államkincstárnak —z egyre rosszabb papírpénzben. .

Next