Magyar Kereskedők Lapja, 1923. július-december (43. évfolyam, 53-104. szám)
1923-08-01 / 61. szám
Ára 250 Korona Budapest, 1323. augusztus 1. 43. évf. 61. sz. megjelenik minden szerdán és szombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, V., Sas-utca 13- AUSZTRIÁBAN: Wien, VI., Mariahilferstrasse 1033. IP SZERKESZTI: KORMOS GYULA CI TELEFON: SZERKESZTŐSÉG 11-28. hu KIADÓHIVATAL T-SO, SZERKESZTŐ 120--70 ca SÜRGÖNYÖM: PÉNZÜGY SAS UTCA 13. lammmmmSIitHmmmmmmammmfmmamimmagmmmmmmmmm ELŐFIZETÉSI ÁRAK: a szombati „Magyar Kereskedők Lapjá“-ra a szerdai" „Magyar Pénzügy“ és „Sorsolási Értesítő “-vel együtt Belföldön és Ausztriában: Félévre .12,000 K, Negyedévre 7000 K. 8 Külföldön: Jugoszlávia : Egész évre 200 Dinár, Félévre 120 Dinár. Befizetendő: Angol-magyar bank suboticai fiókjánál. Románia : Egész évre 400 Lei, Félévre 220 Lei. Befizetendő: Erdélyi bank és takp. (Cluj-Kolozsvár). Csehszlovákia: Egész évre 120 CK, Félévre 65 IE. Befizetendő: Leszám.- és közgazd. bank (Bratislava). HIRDETÉSI ÁRAK: 1 hasáb milliméter soronként............................... 150 K 1 * szövegoldalon milliméter soronként . 200 K 1 * címlapon (első oldal) milliméterenként 250 K A csak szombaton megjelenő hirdetés 20%-kal drágább. Adó, ámós illeték szakiroda Vili, Kisfalussy HuSga 23b., H- 3. BOBO Gyárt WC Szántó Aladár gyárt mindenfajta kereskedelmi, diszmódobozokat és falikartonokat vidékre is. Budapest, VII., Aréna út 17. — Telefon 1, 76-11 Hallal ás télWéval, látva Budapest, VIII. Futó u. 15. Telefon: 1. 2-14 és T. 76-64. P30 Zsák, ponyva NAGEL ADOLF Sürgönyeim: Nagela V., Arany János-utca 10. P26 Adó és könyvelési ügyekben megbízható tanácsot ad VARGHA KASZI.Ó . volt m. kir. pü. könyvszakértő, Budapest, I. ker., jg Tigris-utca 57. szám. — Telefon József 72—52. Hajdu és Bokor Staniel . Aluminium Budapest, Telefon: VII. Dohány József utca 71. gyári árban 80—88. Csomagolópapír, papírzacskó. Zsák, ponyva (tej és használt) vétele, eladása és javítása. Hegedűs Á. Károly. Budapest, IV., Váci u. 74 (Bejárat Szerb-u.) Tel.: 99-86. Sürgönyeim: „Hegemon“ 767 uSu Fonál- mntu Alsószál, cérna, festőpamut és tömőpamutok, horgolócérnák. Legfinomabb gyapjú* fonalak festve és nyersen* Újhelyi Hugó és Társa Rt Budapest, VII. kerület, Hársfa utca 1. sz. 905 Telefon: József 60—78. Gxminikereskedelmi RT. Budapest, Vill., Rákóczi út 69. sz (a keleti pályaudvarnál). Telefon: József 68—62. sz. (5-UMMIÁH.nK nagyban és kicsinyben minden célra. 95) Épületekhez, ládakészítéshez 3/4” és 4/4” deszkaanyag legjutányosabban kapható Asztalosok Anyagraktár Szövetkezeténél “ BUDAPEST, X. Kerepesi-ut 27. sz. Telefon József 46-74. Könyvelési és allóügyekben forduljon teljes bizalommal Dr. Deutsch és Strasso könyvelési irodájakon, v.. Paik Miksa uíca I. Telefon: 1M—03. S3 ARIADNE CÉRNAGYÁR R. T. BUDAPEST, I., HORTHY MIKLÓS-UT 65. Telefon: József 134-64 * 873 S kérjen árjegyzéket! ^Magyar Kereskedők Lapját a Magyar Pénzügy összes ektüisatői megkapják. — ■ i ■■!■■■■■—■■ ■■■ nmmmamfmmrr, ■■■ mi» figmmn A aszfalt és kátrányvegyitermnékgyár. fi 1 Budapest, Gyömrői-út 44 .♦ Városi iroda» V. Kádár M Lecca 4 sz. Telefon: 67-96 . Vállal tetőfedést » sas lass. a legtökéletesebb gyártmányok. Gyártja: „INDUS" Szappanos vegyészetig«. BUDAFOK, Beniczky Ferenc utca 42. Telefon: BUDAFOK 63. 985 • •• megszortott jövedelemadó A nemzetgyűlés pénteki ülésén a pénzügyminiszter két új szakasznak beillesztését indítványozta az indemnitási javaslatba, amelyeknek lényege a következő . A jövedelemadónak és vagyonadónak az 1922—23. évekre való kivetése elmarad. Azok a felek, akik 1921-re meg vannak adóztatva, 1922- re az 1921-iki adótételek ötszörösét, 1923- ra pedig huszonötszörösét kötelesek megint fizetni. Az 1922-re, valamint az 1923. év első három negyedére eső adót 1923. szeptember végéig, az 1923-iki utolsó negyedévi adót 1923. végéig kell befizetni. Aki adótartozását az említett terminusokig be nem fizeti, a késedelem minden megkezdett hónapjára adópótlék címén a hátralék 10%-át tartozik leróni. Az 1922-ik és 1923-ik évi adótartozásokra a törvény életbelépése előtt teljesített fizetések egyszeres összegben számoltatnak el. Ha a fél az ötszörös, illetve a huszonötszörös előírásba nem akar belenyugodni, 1921. január végéig részletes bevallás alapján az előírt adók helyesbítését kérheti azon a címen, hogy adóköteles jövedelme az 1922-iki és 1923-iki évben, illetve vagyona az 1921. és 1922. év végén nem érte el az 1921-iki évre való kivetésnél számításba vett adóalap ötszörösét, illetve huszonötszörösét. A helyesbítés iránt beadott kérvény azonban a fizetési kötelezettséget nem függeszti fel. Csupán kivételes méltánylást érdemlő esetekben engedheti meg a pénzügyminiszter, hogy az adózó a kérvény elintézéséig az 1921-re kivétett adók ötszörösénél vagy huszonötszörösénél kisebb összeget fizessen be. Végül utasítja a szakasz a pénzügyminisztert, hogy az 1924-re és későbbre járó jövedelem- és vagyonadó kivetésére nézve 1923. október végéig törvényjavaslatot terjesszen be. A másik beillesztendő szakasz akként rendelkezik, hogy aki a terhére előírt köztartozásokat a megállapított határidő leteltéig önként be nem fizette, a késedelem minden megkezdett hónapjára adópótlék címén a hátralékos összeg 10%-át köteles megfizetni. A pénzügyminiszternek joga van az adópótlék kulcsát időről-időre rendelettel felemelni vagy leszállítani. Arra az időre, amelyre adópótlék jár, késedelmi kamat nem szedhető be. Azok után a hátralékok után, amelyek a törvény életbelépte előtt váltak esedékessé, a törvény életbeléptét követő hónap első napjáig késedelmi kamat, a további időre pedig adópótlék fizetendő. A most megalkotandó törvény hatálya alatt szünetel mindazoknak a törvényes rendelkezéseknek érvényessége, amelyek a késedelmes fizetés esetére pótlékot vagy bírságot állapítanak meg. Azokra a bélyegjegyekkel lerovandó köztartozásokra azonban, amelyeknél a lerovás elmulasztása esetén a tartozás bizonyos hányadát vagy többszörösét kell bírság vagy felemelt illeték cirvén fizetni, ez a rendelkezés nem alkalmazható és ezeknél a 10%-os pótlékot úgy az egyszeres illeték, mint a bírság, illetve felemelt illeték után meg kell fizetni akkor, ha azokat a fél a fizetési meghagyás kézbesítésétől számított 30 nap alatt meg nem fizeti. A búzaértékben előírt köztartozásokra a szakasznak rendelkezései nem terjednek ki. A tervbevett rendelkezésekre vonatkozóan észrevételeink a következők : 1. Az indokolás az adó megszorzása mellett azzal érvel, hogy a korona svájci árfolyama a későbbi években alacsonyabb volt, mint 1920-ban, amely évben szerzett jövedelem volt az 1921-re kivetett adó alapja. Erre vonatkozó fejtegetései közben azonban (nyilván az elsietett munka hevében) teljesen elsikkad az 1921-iki év, amely évben szerzett jövedelem után kellene tudvalevőleg az 1922-re járó adót kivetni. Adótörvényeink szerint ugyanis az adókivetés alapja az adóévet megelőző év adóköteles jövedelme. Az indokolás ezt figyelmen kívül hagyja és azt kuutatja, hogy 1922-ben és 1923-ban minő pénzben szerezte a fél az adóköteles jövedelmet. Ez azonban szembeötlő tévedés. A tervbevett adómegszorzás az 1922-re és 1923-ra járó adóra vonatkozik és így az indokolásnak azt kellett volna megállapítania, hogy mennyi volt a korona középárfolyama egyfelől 1920-ban, másfelől 1921-ben és 1922-ben, amely években szerzett jövedelem szolgálna adóalapul az 1922-re, illetve 1923-ra járó adó esetleges kivetésénél. Ha az indokolás így jár el, a következő eredményre jutott volna : A korona középárfolyama volt 1920-ban 2.372 centimes, 1921-ben 1.15 centimes, 1922-ben 007 centimes. Ezen az alapon az indokolás arra az eredményre jutott volna, hogy az 1921-re kivetett adó — amennyiben annak megszorzása egyáltalában megokolt lenne — 1922-re csupán P/s-os szorzószámmal, 1923-ra pedig 5-ös szorzószámmal sokszorosítva írható elő. 2. Az adók megszorzását még a helyreigazított szorzószámok mellett sem tartjuk kellőképen megokoltnak és pedig három szempontból : a) Amint arra már ismételten rámutattunk, a megszorzandó adótételek nem 1921-ben (amint normális adókivetés mellett történnie kellett volna), hanem 1923-ban kreálódtak, amikor pénzünk értékelésének állandóan lefelé irányuló tendenciája úgy az adóhatóságokat, mint az adófelszólamlási bizottságokat, de védekezésüknél a feleket is annyira influálta, hogy az adótételek ennek hatása alatt megfelelően magasabban, sőt igen sok esetben az említett irányban túlságba menően megkorrigáltan állapíttattak meg. b) A kincstár szempontjából az adók megszorzása mellett felhozható ugyan mint érte, hogy amennyiben az 1921-ben és 1922-ben szerzett jövedelmekre újabb adókivetéssel állapították volna meg a fizetendő adótételeket, ezek amúgy is magasabbak lettek volna, mint az 1920-ban szerzett jövedelmek után fizetendő adótételek, ezzel szemben azonban a tényállásaz, hogy a földadóról szóló törvényben a kormány utasítást nyert, hogy az 1921-ben szerzett jövedelmekre már az új skála alapján vettessék ki az adó. Az új skála legmagasabb kulcsa 40 milliós jövedelemnél 44% lett volna, míg a mostani skála alapján már 2 ml-