Magyar Kereskedők Lapja, 1924. július-december (44. évfolyam, 53-104. szám)
1924-07-02 / 53. szám
Ara 3000 K 1924. Budapest, július 2. POLITIKAI, PÉNZINTÉZETI, TŐZSDEI, RÉSZVÉNYTÁRSULATI, BIZTOSÍTÁSI, IPAR- ÉS KERESKEDELMI KÖZLÖNY MEGJELENIK HETENKÉNT KÉTSZER, SZOMBATON „MAGYAR KERESKEDŐK LAPJA" CÍM ALATT. MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN ÉS SZOMBATON Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, V. Sas utca 13' es Postatakarékpénztári számla, 4-338. pc SZERKESZT!: KORMOS GYULA 1 cm TELEFON: SZERKESZTŐSÉG 7-03. KIADÓHIVATAL 7-99. SZERKESZTŐ 11 CA SÜRGÖNYÖM: PÉNZÜGY SASUTCA la 44. évf. 53. mk ELŐFIZETÉSI DÍJ :a szombati „Magyar Kereskedők Lapja“ma a szerdai „Magyar Pénzügyi és Sorsolási Értesitő“-el együtt Félévre 120.000 K, negyedévre 65.000 K. Külföldön: Az előfizetési dij kétszerese, HIRDETÉSI ÁRAK 1 hasáb miliméter soronként... 2000 K 1 „ szövegold. mm. soronként 2500 K 1, a címlapon (első oldal) mm 3000 K ! Állást keresőknek félárban. ,A csak szombaton megjelenő, hirdetés 20%-kal drágább. Telefon: 35-92, 80-82, 104-16, 112-79, 164-00, 1322 Sürgönyeim, Nagela. Török-Magyar Kereskedelmi iroda 8. Mzhet, Kiss Lajos és társai, Constantinápoly Türkya Han 25. Boite de poste Centrale 403. Exportál: dohányt, nyers pamutot, gyapjút, gyapjúfonalat, nyersbőröket stb. 9733 Magyarországi cégek képviseletét vállalja. SuHner műszaki üzlet Telefon: J. 13-60. S3 Ajánl vi£acatelaaáj*r a. Kiesetteket, mondókat , ágytálakat, fürtőberendezéseket, bioletteket, stb . centem gépek is M SZÁNTÓ és BECK speciális cementipari gépgyára BUDAPEST, X. Gyömrői út 76-78. Telefon sz.: József 90-34. és József 50-83. KÉRJEN ÁRAJÁNLATOT! 200 literes nászuj vasMMal és részletes ajánlatot kér Würzburger Sándor, Sümeg. 0785 HYDREX legMedlisafibiziánás elleni szer fiyírtja: 1360 hGHEMIA** MAGYAr VEGYIPAil R.T. Budapest HL, BÖCSi-ili SS II. Tel: 83-93. &N3 __ fp fi j.cnyva, zsineg, rajfia, né m lgy i'ISCHER J. részvénytársaságnál legolcsóbb figaytSärBpest. V.Kádár-p. 3L fTTTTKlMIMM » 078 himoh *-várta 6 ,e,a-Müezakt-, ten- ||N8 gigányos arakon nisz- és egyéb IB*## HSSS szerezhető be: Braun David (Braun és Fleischmann utóda), Budapest IX, Ranoltíer-u. 27/a. Tel. J. 6-97 MSskoSczi Áru- és Teririényrökfár Rt. M iskokz Vay-ut 25. szám. Saját vasutlvágány Sürgönyeim: Raktárházak Telefon: 478 átvesz beraktározásokat helyben és átmenő (transito) forgalomban. Elvállalja termények, mezőgazdasági eszközök és mindenféle áruk bevááltását és eladását a legkedvezőbb feltébevasarra tekintie. 9789 Hitelt a kereskedelemnek és iparnak! A Nemzeti bank feladata és kötelessége a gazdasági válság enyhítése Hogy a magángazdaság súlyos válsággal küzködik, azt már a kormány is tudja és Korányi pénzügyminiszter nyíltan beismeri. Annak is tudatában van a pénzügyminiszter, hogy a nagy szanálás olyan veszedelmeket hozott az ország gazdasági életére, amelyeknek elhárítása csakis az állam céltudatos segítségével lehető. A segítés legbiztosabb és hatásosabb eszköze a megfelelő hor-nyújtás. A stabil korona mellett a Nemzeti bankra nézve semmi kockázattal nem jár, ha jó kereskedelmi váltóanyagra bőségesen és gyorsan folyásít kedvező feltételek mellett ment kl nagyobb hitelt. Az egész gazdasági válságnak tengelye manapság a nagy pénzhiány. Az ipari és kereskedelmi vállalatok nem rendelkeznek akkora forgótőke felett, hogy képesek legyenek hitelre eladni, ami a mai viszonyok között a kereskedelmi forgalomban ismét a szokásos eladási mód. Az üzleti élet akadályta a WWMIMtMMtWtNttWWMtWtlMm an lebonyolítása tehát megköveteli, hogy az a váltóanyag, amely a gyárak és nagykereskedők birtokába kerül az eladott áruk kiegyenlítése fejében, gyorsan és megbízhatóan eszkomptálható legyen, ami csakis a Nemzeti bank útján lehetséges. Az új magyar jegybank nagyarányú kereskedelmi és ipari váltóleszámítolásra teljesen fel van vértezve, a birtokában levő arany- és devizafedezettel. Ezenkívül a külföldi kölcsönből már rövid idő múlva oly devizakészlet birtokába jut, amelynek ellenében a leszámítolt váltók állományát könnyen egy billióvá szaporíthatja anélkül, hogy ez az új kibocsájtású bankjegy inflációs hatásokkal járna, minthogy ez a jegykibocsájtás fedezve volna egyrészről a kereskedelmi váltóanyaggal bankszerűen, másrészről a devizakészlettel, nemcsak az előírt törvény és alapszabályszerű 20%-os fedezet erejéig. Ha a mai jegyforgalmat a giro-kötelezett !, hozzászámításával kerek 3000 milliárdra tesszük, úgy egy billiónyi további jegyforgalommal együtt mindössze négyezer milliárd volna a jegyforgalom, amelynek fedezete a Nemzeti bank 30 millió aranykoronányi alaptőkéje, szán erűen nem ismert, de mindeneset tekintélyes devizakészlete, valami kölcsönből befolyandó legalább millió aranykorona, ami együttvéve több, mint 25%-os fedezetét adja egy 4000 milliárdos jegyforgalomnak. A Nemzeti bank halaszthatatlan kötelessége tehát a legbőkezűbb hitel,nyújtás, amelynek eszköze a kereskedelmi váltóanyag könnyű és gyors leszámítolása. Ha a kormány és a Nemzeti bank azt akarja, hogy a szanálás munkáját a magángazdaság súlyos krízise lehetetlenné ne tegye, úgy a legsürgősebb teendő a kereskedelmi és ipari hitelnek gyors és bőkezű kiszolgáltatása. «Jön-e áru-krach ? A Magyar Kereskedők Lapja júliius 21 -iki 50-ik számában „Jön-e áru-krach ?“ címen megjelent cikket sokan félreértették. Némelyek azt vették a cikk fejtegetéseiből kiolvashatni, mintha azt akarta volna a kereskedőknek tanácsolni, hogy tartózkodjanak a vásárlástól, inkább mondjanak le a rendes üzleti forgalomról, semhogy mostanság nagy készleteket tartsanak, mert az árak hanyatlani fognak. Aki azt a cikket figyelmesen elolvassa, annak okvetlenül meg kell értenie, hogy abban ilyen tanácsok nincsenek ; a kereskedőket a normális bevásárlásról, az üzleti forgalmat megadó adás-vételről nem akarta lebeszélni, csupán arra mutatott rá, hogy a spekulatív könnyű nyereségek korszaka lejárt és így az áruhalmozásnak, amit különben még érvényben levő kormányrendelet is tilt, nincs célja. A kereskedő, aki boldogulni akar, arra törekedjék, hogy az üzlete terjedelmének megfelelő forgalmat elérje, gondosan és pontosan kalkuláljon, ne számítson többé a fiktív konjunkturális nyereségekre, amelyek a pénz vásárlóereje csökkenésének velejárói, hanem számoljon azzal, hogy az üzleti élet most már rövidesen visszatér a békebeli rendes mederbe, amikor csak a komoly munka, a gondos körültekintés hozhatja meg azt az üzleti eredményt, amelyből a kereskedő megél és vagyonilag gyarapszik. Ebből nem az következik, hogy a kereskedő a vásárlástól tartózkodjék , ellenkezőleg : amilyen káros lehet és így nem ajánlatos az áruhalmozás, éppen olyan káros, sőt egyenesen veszedelmes, ha a kereskedő maga mesterségesen zsugorítja össze forgalmát, nem gondoskodván arról, hogy vevőjét mindenkor a megfelelő áruval ki tudja szolgálni. Az idézett cikk kereskedők és gyárosok körében élénk visszhangot keltett. Bizonyítja ezt a hozzánk beérkezett számos hozzászólás, amely közül, mint a legtárgyilagosabbak és legtalpraesettebbek egyikét az alábbi érdekes fejtegetéseket közöljük : * „Jön-e áru-krach ?‘‘ címen megjelent cikkből, amint többfelől hallottam, némelyek azt vélték kiolvashatni, ami fölfogásom szerint nincs benne. Szolgálatot vélek tenni a lap olvasóinak és magának a lapnak is, amikor az eszmék tisztázásához a magam részéről is hozzájárulok. Arra a kérdésre, amelyet a cikk elmében föltesz éss amelyre nem ad apodiktikus választ: Jön-e áru-krach ? „határozottan nem“-mel merek felelni. Amikor minden állami és egyéb közszolgáltatás árát az aranyparitás színvonalára igyekeznek emelni, amikor az államkincstár egyre nagyobb adóterheket ró polgáraira, hogy a szanálás alapföltételét adó egyensúlyt az államháztartásban helyreállítsa , amikor a munkások és más megszabott fizetésből élők jövedelme messze mögötte marad az általános drágulás mérvének, ezeknek keresetét tehát szükségképen fokozatosan emelni kell és így úgy a termelés, mint a forgalmat lebonyolító kereskedelem önköltségei növekedőben vannak, nem lehet józan ésszel az árak általános hanyatlására számítani, kizártnak látszik az az általános olcsóbbodás, amely áru-krachot idézhetne elő. A hazai ipar termékei nem lehetnek olcsóbbak akkor, amikor a fuvardíjakat, posstabéreket emelik és a munkabérek fokozatos emelése elől sem lehet kitérni, még ha a magyar korona külföldi értékelése csakugyan nagy mértékben javulna és a külföldi fizetőeszközök árfolyamai zuhanást esnének. Pedig hát erről nincs is szó. Tegyük föl, hogy a magyar korona árfolyama Zürichben 10—15, sőt talán 25%-kal emelkedik, következtethet-e ebből a legelvakultabb optimista arra, hogy pénzünk vásárlóereje a belföldön hirtelen annyira megjavulhat, hogy az eddig legmegbízhatóbb értéktartónak vélt áruk, a mindennapi fogyasztás tárgyai elértéktelenednek ? Hiszen mindenki az állam példáját szeretné követni: mindenki szeretne a békebeli standardra berendezkedni. A magyar korona árfolyamának javulása meghozhatja az ipari termelés és a kereskedelmi forgalom föllendülését, — mindnyájunk hő óhajtása teljesülne ezzel, — de hol vagyunk még attól a túltermeléstől, amely a belföldi termelésnek az árak nagyobb mérvű leszállítását megengedné ? Hogy pénzünk javulásával életre kap a külföldi verseny, az szorítjai le az árakat, olyan elmélet, amelynek a gyakorlatban nincs gyökere. A behozatal szabaddá tételétől messze vagyunk. A legtöbb cikk importja, ha nem abszolúte tilos, kontingentálva van. A szabad forgalom benn és kifelé még papiroson sincs meg. És ha meg is szűnik a behozatal most dívó korlátozása, a magas fuvardíjak, amelyek külföldön sem lényegesen alacsonyabbak, mint pálunk és a behozatali vámok, nem utolsó sorban pedig a nemzetközi kereskedelmi forgalom elől tornyosuló mindenféle akadályok még nagyon távolra tolják ki azt az időpontot amikor a külföldi verseny árkiegyezüstői tényező gyanánt érvényesülhet. Azután meg az ipari termelés a legtöbb vonatkorásban ma Magyarországon olcsóbb, mint máshol, a Magyarországban elérhető árak szinte kivétel nélkül a világpiaci paritás alatt vannak. Mi idézze hát elő az árukrachot ? A" fogyasztók tömegeinek gyönge fölvevőképessége nem szoríthatja le az árakatlényegesen és különösen nem tartósan. Mert ha az egyik, vagy másik megszorult és logikusan gondolkozni nem tudó áru- tulajdonos a portékáját áron alu dobja a piacra, ez a kényszereladás még nem lehehet pániknak vagy árukrachnak az oko-szója. Nem akarok senkit arra rábeszélni, hogy erején fölül vásároljon, hogy üzleti forgalmával arányban nem álló készleteket halmozzon fel. Ám legyen minden kereskedő óvatos, gondos, körültekintő. Túlzásba esni nem ajánlatos. De egyenesen végzetes lehet a másik szélsőség, a vásárlástól való tartózkodás. A kereskedő-nek nem szabad elfelejtenie, hogy neki az áruraktára nemcsak befektetés, nemcsak pénzkonzerváló, hanem egyenesen a szerszáma, amellyel kenyerét megkeresi. Akinek hézagos a raktára, akinek nincs elegendő portékája, az nem tudja vevőit kiszolgálni, nem tud forgalmat elérni. Márpedig a nagy forgalom elérése a mai viszonyok között és a helyzet vártható alakulása mellett döntő fontosságú. A konjunkturális nyereségek megszűnése a rendes üzleti haszonra utalja a kereskedőt. A rendes üzleti haszon százalékszerű nagyságának határt mutat az előre- láthatólag kiélesülő verseny, a kereske- dők egymás között való versenye , más. * KereStKfidefc a M&sys* Powam el£t««t£i mesfcepMK*