Magyar Kereskedők Lapja, 1926. július-december (46. évfolyam, 53-104. szám)

1926-07-03 / 53. szám

Ara 4000 . Budapest, 1926 Julius 3 46. év?, [S3] sz. POLITIKA?, KERESKEDELMI, NAGYIPARI, PÉNZÜGYI, VÁLLALKOZÁST ÉS­ SZÁLLÍTÁSI­ KÖZLÖNY MEGJELENIK HETEN­KÉNT? KÉTSZER, SZERDÁN „M­AGY­ARP­ÉNZÜGY“ COL. ALATT MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN ÉS SZOMBATON . SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL, BUDAPEST, V., SAS­ UTCA 13. BÉCSI FIÓKKIADÓHIVATAL: VII., BADHAUSGASSE­ 1. NÉMETORSZÁGI FIÓKKIADÓHIVATAL: DREZDA, HINDENBURG ST. 11.­­ Főszerkesztő KORMOS GYUL­A. ,_____ ,..TEL­EFON:­MKIADÓHIVATAL: 152-52. SZERKESZTŐSÉG:.7­59. MAGYAR KIRÁLYI POSTATAKARÉKPÉNZTÁR [ SZÁMLA: 1339. SÜRGÖNYCÍM: „KERESKEDŐLAP ’SAS-UTCA’,13.“ ■ ELŐFIZETÉSI DÍJ a szerdai „Magyar Pénzügy ”-gyel és „Sor­solási Értésidő“-vel együtt Negyedévre 85.000 K, Félévre 160.000 K, Egész évre 320.000 K. Külföldön: Az előfizetési díj kétszerese. HIRDETÉSI ÁRAK: 1 hasáb m­illimétersorolásként . . . 3000 K 1 „ szövegűsd. mm. soronként 4000 K 1 „ címlapon (első oldal) mm. 5000 K Állást keresők félárban. f­ansRra­ssinog, ponyva váSet, eladás, kölcsönzés fi 33*1 H .HORNIK ÉS TÁRSA lisSviau­s B-jCapest, V., Széchenyi-u. 6. Tel. 53—S3 Ci­isjian ölen­g G. m. b. H. OBERLANGENBILAU. Gyárt: Tarkán szőtt árut, damaszt és fehérí­tett árukat, nyomott- és bélésárut, műbőrt stb. Magyarországi vezérképviselet és raktár : Guttmaim Ád­ám , Budapest, Mérleg­ u. 4. Tel. 31-38 ■nn] -j y ul jpjjsz« Rézgálic raffia, szénkénes, kén, rézkénpor kristályszóda ammoniakszóda carbid nagybani áron! Weinberger Kornél Budapest, Vörösmarty­ utca 45. szám. Telefon 116—33 és 74—77. .? * • A szeptember elsején a fővá­ros centrumában megnyitandó fli­nternátu­s EialaM­irlőlefspeti (Szeyffert-jseBZíi) már most elfogad előjegyzéseket Elsőrendű ellátás, napi ötszöri étkezéssel, szórakozások, tanári felügyelet stb. havi K 2.500,000 118 Ezen lap előfizetőinek lG°/o engedmény. Revízió előtt a francia kereskedelmi szerződés? Az ipari és mezőgazdasági tényezők akciója­ ­A­ Magyar Kereskedők Lapja május 22-i számában „Fontos kereskedelem­­politkai dátum előtt“ című­ cikkünk­ben felhívtuk a magyar gazdasági élet számottevő tényezőinek figyelmét arra, hogy a Franciaországgal kötött kereskedelmi szerződésünk 32. cikke módot nyújt arra, hogy a szerződés­nek a magyar érdekek vonatkozásá­ban általánosan megállapított súlyos hátrányait a történt megállapodások módosítása útján megszüntethessük, de legalább lényegesen enyhíttethes­­sük. A szerződés szóban lévő 32. cikke ugyanis a következőképpen rendel­kezik: „Az egyezmény érvényben marad egy évig és meghosszabbíttatik hallgatólagos meghosszabbítással negyedévi idősza­kokra, ha a szerződő felek egyike sem mondja fel legalább három hóval az első egyévi időszaknak és legalább két hóval minden negyedévi időszaknak letelje előtt. Mindazonáltal a szerződő felek kölcsönösen kijelentik, hogy tárgyalás alá veszik a módosításokat, melyek­e­i tapasztalat szükségeseknek mutat, ha .A felek egyike ebbéli kívánságát 1926 jú­lius elsejétől fogva bármely pillanatban kifejezi és anélkül, hogy e célból előze­tes értesítésre vagy­­ felmondásra lenne szükség. Abban az esetben, ha az emlí­tett tárgyalások a szerződő felek egyike részéről kifejezett kérelem keltétől szá­mított kéthavi időszak alatt nem feje­ződnének be,­ a jelen egyezmény két hó múlva megszűnik, anélkül,­ hogy felmon­dásra lenne szükség.“ Örömmel állapítjuk meg, hogy gaz­dasági szervezeteink, amelyek min­denképpen hivatottak arra, hogy ke­reskedelempolitikai vonatkozásokban a magyar, kormánnyal párhuzamosan megfelelő működést fejtsenek ki ab­ban az irányban, hogy a külállamok­­kal létesülő, illetve fennálló megegye­zések a magyar gazdasági érdekeknek minél hatályosabban, hasznára válja­nak, a francia kereskedelmi szerződés tekintetében kellő időben felis­merték a szükséges lépések meg­tételének fontosságát és evégett ez ügyben idejekorán állást foglaltak. Elsősorban a Gyáriparosok országos szövetsége tárgyalta a kér­dést, megállapítván, hogy a szerződés revíziója ellen maguknak a franciák­nak sem lehet különösebb ellenveté­sük, miután ők maguk sem igyekez­tek különösebben, hogy a szerződés­ben részükre biztosított előnyöket kel­lően kihasználják. Hanem igenis javukra estek ezek a kedvezmé­nyek más államoknak a Magyar­­országba irányuló importjuknál, ami a magyar ipart érzékenyen károsította. A Szövetség előterjesztéssel fordult a kormányhoz, amelyben felszólítja, hogy a revízió végett szükséges lépé­seket haladéktalanul tegye meg olyan úja tbb megállapodások létesítése vé­gett, amelyek az előbbi megyegyezés­­nek hátrányait korrigálni alkalmasak. A mértékadó mezőgazdasági körök véleménye ugyancsak az, hogy a Fran­ciaországgal kötött kereskedelmi szer­ződésünk feltétlenül revízióra szorul. Ezt nemcsak a magyar ipar, hanem a mezőgazdasági exportérdekek is így kívánják. A szerződést mezőgazdasági körök­ben egyebek között a magyar bab, növényi konzervok, az aszalt szilva, a napraforgó és­­egyéb növényi ola­jok, úgyszintén a maláta tekintetében megfelelő tarifális kedvezményekkel tartják kiegészítendőnek, de általában súlyt helyeznek arra, hogy a revízió eredményeképpen Magyarország mind­azokban az előnyökben részesülhes­sen, amelyeket Franciaország a ro­mán és délszláv mezőgazdaság termé­keinek biztosít. Újabb lakásrendelet A városi vallásoknál augusztusban az eddigi bér ját 1923 május 1-re lehet felmondani A rendelet 14. §-ának veszedelmes 1. pontja A hivatalos lap 1926 június 29-iki számában jelent meg az 5200/1926. M. E. sz. kormányrendelet a lakás­ügyeknek a városokban való átme­­neti szabályozása tárgyában. Ismere­tes, hogy a kormány már ez évi április 20-án rendeletet adott ki, a városokban üzleti célra használt he­lyiségek bérének és felmondásának átmeneti szabályozása ügyében. A szóban levő 2840. számú rendeletet most kiegészíti az 5200/1926. M. E. sz. kormányrendelet. Mit kell lakásnak tekinteni ? Az új rendelet szerint lakásnak te­kintendő helyiségek : 1. a kisiparo­soknak és kiskereskedőknek üzleti célokra használt helyiségei is abban az esetben, ha az üzleti célra használt helyiség lakással türeletileg összefügg és azzal együtt tárgya a bérletnek, feltéve, hogy az alapbérnek (1917-ben fizetett bér) egy évre számított ösz­­szege az 1200 aranykoronát meg nem haladja. 2. Lakásnak kell tekinteni a kizárólagos dohányáruda vagy mozgófényképüzem folytatására enge­délyt nyert azoknak a bérlőknek a dohányárura vagy mozgófénykép­­üzem céljára használt és ezzel kap­csolatos helyiségeit, akik kizárólagos dohány­árusításra 1915 január 1. után, illetőleg mozgófényképüzem folytatá­sára az 1920 január 1. után kaptak engedélyt és ez előtt az időpont előtt dohányárusítással nem foglalkoztak, illetőleg mozgótériv gépü­zemet nem folytattak. 3. Lakásoknak tekinten­dők azok a helyiségek is, amelyeket nem ipari vagy kereskedelmi foglal­kozást űző egyén vagy testület (pl. orvos, ügyvéd, művész, mérnök, magániskolatulajdonos, társadalmi egyesület, társaskör, stb.) nem laká­sul, hanem foglalkozásának vagy mű­ködésének céljára használ. 4. Az ál­lam, a törvényhatóság, vagy a város, a posta, a közforgalmi vasút vagy közüzemi vállalat által hivatal stb. céljára bérelt helyiségek ugyancsak lakásoknak tekintendők. 5. Lakásnak kell tekinteni a gyógyszertárakat és az ezekkel kapcsolatos helyiségeket is. Szabad rendelkezés alá eső épületek.­ ­A rendelet 3. §-a kimondja, hogy a rendelet hatálya nem terjed ki azokra az épületekre vagy épületrészekre, amelyekre a tulajdonost szabad ren­delkezési jog illeti meg. Az itt levő lakások és egyéb helyiségek bérletére a­­ magánjog (lakásbérleti szabályren­delet, helyi szokás) szabályait kell al­kalmazni. 1926 szeptember 1. után abban a kérdésben, hogy valamely épületre vagy épületrészre a tulajdo­nost szabad rendelkezési jog megilleti-e, a lakásügyi végrehajtás lebonyolítá­sával megbízott miniszteri biztos határoz. Mennyi bért kell fizetni?" A bér ezentúl is az alapbér után iga­zodik. Alapbérnek tekintendő az 1917 november 1-én fizetett bér, amelynek aranykoronának vett összege után a lakások és lakásnak tekintendő helyi­ségek bére a következő: Az 1926. évi novemberi évnegyedre az alapbér 55%-a. Az 1927 februári bérnegyedre az alapbér 55%-a. Az 1927 májusi bérnegyedre az alapbér 60%-a. Az 1927 augusztusi bérnegyedre az alapbér 65%-a. Az 1927 novemberi bérnegyedre az alapbér 70%-a. Amint a fentiekből kitűnik, az évi augusztusi bérnegyedben a váro­sokban a lakások és lakásnak tekin­tendő helyiségnél magasabb bér, mint az alapbérnek 50%-a (arányban) nem követelhető. Amint később látni fogjuk, a közüzemi költség szintén változatlan az augusztusi bérnegyed­ben. A rendelet 4. §-ának negyedik be­kezdése szerint a bérlő által a 3333/M. E. sz. L. R. 45. §-a szerint elfogadott, vagy a bíróilag megállapított alapbér mennyiségét a most kiadott rendelet életbelépése után sem lehet vitássá tenni. A 4. §. ötödik bekezdése ki­mondja, hogy a rendelet életbelépése előtt keletkezett olyan bérletek után, amelyeknek alapbérét a rendelet élet­belépéséig sem a felek megegyezés útján, sem a bíróság nem állapította meg, továbbra is a 3333/M. E. számú rendelet 44. és 45. §-ában foglalt sza­bályokat kell alkalmazni. A 4. §. ha­todik bekezdése szerint a rendelet életbelépése után keletkező bérletek bérét a felek közös megegyezéssel sza­badon állapíthatják meg. Megegyezés hiányában az alapbér megállapítása a 3333/M. E. sz. L. R. 44. és 45. §-ai szerint történik. Határozott időre kötött bérleteknél járó bér. Az 1924 április 26-a után lakás vagy lakásnak tekintendő helyiségek tekintetében határozott időre írásban A Magyar Pénzügyet a Magyar Kereskedők Lapja összes előfizetői megkapják

Next