Magyar Kereskedők Lapja, 1926. július-december (46. évfolyam, 53-104. szám)
1926-07-03 / 53. szám
Ara 4000 . Budapest, 1926 Julius 3 46. év?, [S3] sz. POLITIKA?, KERESKEDELMI, NAGYIPARI, PÉNZÜGYI, VÁLLALKOZÁST ÉS SZÁLLÍTÁSI KÖZLÖNY MEGJELENIK HETENKÉNT? KÉTSZER, SZERDÁN „MAGYARPÉNZÜGY“ COL. ALATT MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN ÉS SZOMBATON . SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL, BUDAPEST, V., SAS UTCA 13. BÉCSI FIÓKKIADÓHIVATAL: VII., BADHAUSGASSE 1. NÉMETORSZÁGI FIÓKKIADÓHIVATAL: DREZDA, HINDENBURG ST. 11. Főszerkesztő KORMOS GYULA. ,_____ ,..TELEFON:MKIADÓHIVATAL: 152-52. SZERKESZTŐSÉG:.759. MAGYAR KIRÁLYI POSTATAKARÉKPÉNZTÁR [ SZÁMLA: 1339. SÜRGÖNYCÍM: „KERESKEDŐLAP ’SAS-UTCA’,13.“ ■ ELŐFIZETÉSI DÍJ a szerdai „Magyar Pénzügy ”-gyel és „Sorsolási Értésidő“-vel együtt Negyedévre 85.000 K, Félévre 160.000 K, Egész évre 320.000 K. Külföldön: Az előfizetési díj kétszerese. HIRDETÉSI ÁRAK: 1 hasáb millimétersorolásként . . . 3000 K 1 „ szövegűsd. mm. soronként 4000 K 1 „ címlapon (első oldal) mm. 5000 K Állást keresők félárban. fansRrassinog, ponyva váSet, eladás, kölcsönzés fi 33*1 H .HORNIK ÉS TÁRSA lisSviaus B-jCapest, V., Széchenyi-u. 6. Tel. 53—S3 Ciisjian öleng G. m. b. H. OBERLANGENBILAU. Gyárt: Tarkán szőtt árut, damaszt és fehérített árukat, nyomott- és bélésárut, műbőrt stb. Magyarországi vezérképviselet és raktár : Guttmaim Ádám , Budapest, Mérleg u. 4. Tel. 31-38 ■nn] -j y ul jpjjsz« Rézgálic raffia, szénkénes, kén, rézkénpor kristályszóda ammoniakszóda carbid nagybani áron! Weinberger Kornél Budapest, Vörösmarty utca 45. szám. Telefon 116—33 és 74—77. .? * • A szeptember elsején a főváros centrumában megnyitandó flinternátus EialaMirlőlefspeti (Szeyffert-jseBZíi) már most elfogad előjegyzéseket Elsőrendű ellátás, napi ötszöri étkezéssel, szórakozások, tanári felügyelet stb. havi K 2.500,000 118 Ezen lap előfizetőinek lG°/o engedmény. Revízió előtt a francia kereskedelmi szerződés? Az ipari és mezőgazdasági tényezők akciója A Magyar Kereskedők Lapja május 22-i számában „Fontos kereskedelempolitkai dátum előtt“ című cikkünkben felhívtuk a magyar gazdasági élet számottevő tényezőinek figyelmét arra, hogy a Franciaországgal kötött kereskedelmi szerződésünk 32. cikke módot nyújt arra, hogy a szerződésnek a magyar érdekek vonatkozásában általánosan megállapított súlyos hátrányait a történt megállapodások módosítása útján megszüntethessük, de legalább lényegesen enyhíttethessük. A szerződés szóban lévő 32. cikke ugyanis a következőképpen rendelkezik: „Az egyezmény érvényben marad egy évig és meghosszabbíttatik hallgatólagos meghosszabbítással negyedévi időszakokra, ha a szerződő felek egyike sem mondja fel legalább három hóval az első egyévi időszaknak és legalább két hóval minden negyedévi időszaknak letelje előtt. Mindazonáltal a szerződő felek kölcsönösen kijelentik, hogy tárgyalás alá veszik a módosításokat, melyekei tapasztalat szükségeseknek mutat, ha .A felek egyike ebbéli kívánságát 1926 július elsejétől fogva bármely pillanatban kifejezi és anélkül, hogy e célból előzetes értesítésre vagy felmondásra lenne szükség. Abban az esetben, ha az említett tárgyalások a szerződő felek egyike részéről kifejezett kérelem keltétől számított kéthavi időszak alatt nem fejeződnének be, a jelen egyezmény két hó múlva megszűnik, anélkül, hogy felmondásra lenne szükség.“ Örömmel állapítjuk meg, hogy gazdasági szervezeteink, amelyek mindenképpen hivatottak arra, hogy kereskedelempolitikai vonatkozásokban a magyar, kormánnyal párhuzamosan megfelelő működést fejtsenek ki abban az irányban, hogy a külállamokkal létesülő, illetve fennálló megegyezések a magyar gazdasági érdekeknek minél hatályosabban, hasznára váljanak, a francia kereskedelmi szerződés tekintetében kellő időben felismerték a szükséges lépések megtételének fontosságát és evégett ez ügyben idejekorán állást foglaltak. Elsősorban a Gyáriparosok országos szövetsége tárgyalta a kérdést, megállapítván, hogy a szerződés revíziója ellen maguknak a franciáknak sem lehet különösebb ellenvetésük, miután ők maguk sem igyekeztek különösebben, hogy a szerződésben részükre biztosított előnyöket kellően kihasználják. Hanem igenis javukra estek ezek a kedvezmények más államoknak a Magyarországba irányuló importjuknál, ami a magyar ipart érzékenyen károsította. A Szövetség előterjesztéssel fordult a kormányhoz, amelyben felszólítja, hogy a revízió végett szükséges lépéseket haladéktalanul tegye meg olyan úja tbb megállapodások létesítése végett, amelyek az előbbi megyegyezésnek hátrányait korrigálni alkalmasak. A mértékadó mezőgazdasági körök véleménye ugyancsak az, hogy a Franciaországgal kötött kereskedelmi szerződésünk feltétlenül revízióra szorul. Ezt nemcsak a magyar ipar, hanem a mezőgazdasági exportérdekek is így kívánják. A szerződést mezőgazdasági körökben egyebek között a magyar bab, növényi konzervok, az aszalt szilva, a napraforgó ésegyéb növényi olajok, úgyszintén a maláta tekintetében megfelelő tarifális kedvezményekkel tartják kiegészítendőnek, de általában súlyt helyeznek arra, hogy a revízió eredményeképpen Magyarország mindazokban az előnyökben részesülhessen, amelyeket Franciaország a román és délszláv mezőgazdaság termékeinek biztosít. Újabb lakásrendelet A városi vallásoknál augusztusban az eddigi bér ját 1923 május 1-re lehet felmondani A rendelet 14. §-ának veszedelmes 1. pontja A hivatalos lap 1926 június 29-iki számában jelent meg az 5200/1926. M. E. sz. kormányrendelet a lakásügyeknek a városokban való átmeneti szabályozása tárgyában. Ismeretes, hogy a kormány már ez évi április 20-án rendeletet adott ki, a városokban üzleti célra használt helyiségek bérének és felmondásának átmeneti szabályozása ügyében. A szóban levő 2840. számú rendeletet most kiegészíti az 5200/1926. M. E. sz. kormányrendelet. Mit kell lakásnak tekinteni ? Az új rendelet szerint lakásnak tekintendő helyiségek : 1. a kisiparosoknak és kiskereskedőknek üzleti célokra használt helyiségei is abban az esetben, ha az üzleti célra használt helyiség lakással türeletileg összefügg és azzal együtt tárgya a bérletnek, feltéve, hogy az alapbérnek (1917-ben fizetett bér) egy évre számított öszszege az 1200 aranykoronát meg nem haladja. 2. Lakásnak kell tekinteni a kizárólagos dohányáruda vagy mozgófényképüzem folytatására engedélyt nyert azoknak a bérlőknek a dohányárura vagy mozgófényképüzem céljára használt és ezzel kapcsolatos helyiségeit, akik kizárólagos dohányárusításra 1915 január 1. után, illetőleg mozgófényképüzem folytatására az 1920 január 1. után kaptak engedélyt és ez előtt az időpont előtt dohányárusítással nem foglalkoztak, illetőleg mozgótériv gépüzemet nem folytattak. 3. Lakásoknak tekintendők azok a helyiségek is, amelyeket nem ipari vagy kereskedelmi foglalkozást űző egyén vagy testület (pl. orvos, ügyvéd, művész, mérnök, magániskolatulajdonos, társadalmi egyesület, társaskör, stb.) nem lakásul, hanem foglalkozásának vagy működésének céljára használ. 4. Az állam, a törvényhatóság, vagy a város, a posta, a közforgalmi vasút vagy közüzemi vállalat által hivatal stb. céljára bérelt helyiségek ugyancsak lakásoknak tekintendők. 5. Lakásnak kell tekinteni a gyógyszertárakat és az ezekkel kapcsolatos helyiségeket is. Szabad rendelkezés alá eső épületek. A rendelet 3. §-a kimondja, hogy a rendelet hatálya nem terjed ki azokra az épületekre vagy épületrészekre, amelyekre a tulajdonost szabad rendelkezési jog illeti meg. Az itt levő lakások és egyéb helyiségek bérletére a magánjog (lakásbérleti szabályrendelet, helyi szokás) szabályait kell alkalmazni. 1926 szeptember 1. után abban a kérdésben, hogy valamely épületre vagy épületrészre a tulajdonost szabad rendelkezési jog megilleti-e, a lakásügyi végrehajtás lebonyolításával megbízott miniszteri biztos határoz. Mennyi bért kell fizetni?" A bér ezentúl is az alapbér után igazodik. Alapbérnek tekintendő az 1917 november 1-én fizetett bér, amelynek aranykoronának vett összege után a lakások és lakásnak tekintendő helyiségek bére a következő: Az 1926. évi novemberi évnegyedre az alapbér 55%-a. Az 1927 februári bérnegyedre az alapbér 55%-a. Az 1927 májusi bérnegyedre az alapbér 60%-a. Az 1927 augusztusi bérnegyedre az alapbér 65%-a. Az 1927 novemberi bérnegyedre az alapbér 70%-a. Amint a fentiekből kitűnik, az évi augusztusi bérnegyedben a városokban a lakások és lakásnak tekintendő helyiségnél magasabb bér, mint az alapbérnek 50%-a (arányban) nem követelhető. Amint később látni fogjuk, a közüzemi költség szintén változatlan az augusztusi bérnegyedben. A rendelet 4. §-ának negyedik bekezdése szerint a bérlő által a 3333/M. E. sz. L. R. 45. §-a szerint elfogadott, vagy a bíróilag megállapított alapbér mennyiségét a most kiadott rendelet életbelépése után sem lehet vitássá tenni. A 4. §. ötödik bekezdése kimondja, hogy a rendelet életbelépése előtt keletkezett olyan bérletek után, amelyeknek alapbérét a rendelet életbelépéséig sem a felek megegyezés útján, sem a bíróság nem állapította meg, továbbra is a 3333/M. E. számú rendelet 44. és 45. §-ában foglalt szabályokat kell alkalmazni. A 4. §. hatodik bekezdése szerint a rendelet életbelépése után keletkező bérletek bérét a felek közös megegyezéssel szabadon állapíthatják meg. Megegyezés hiányában az alapbér megállapítása a 3333/M. E. sz. L. R. 44. és 45. §-ai szerint történik. Határozott időre kötött bérleteknél járó bér. Az 1924 április 26-a után lakás vagy lakásnak tekintendő helyiségek tekintetében határozott időre írásban A Magyar Pénzügyet a Magyar Kereskedők Lapja összes előfizetői megkapják