Magyar Kereskedők Lapja, 1926. július-december (46. évfolyam, 53-104. szám)
1926-07-03 / 53. szám
3 kötött bérleti szerződésekre, valamint az ezt megelőzőleg szintén határozott időre kötött olyan bérleti szerződésekre, amelyekben a bérösszeg bizonyos dolog természetbeni szolgáltatásában vagy annak mindenkori egyenértékében állapíttatott meg, továbbra is a szerződésben foglalt megállapodások irányadók. Hasonlóan a felek megegyezése irányadó az 5200/1926. M. E. sz. rendelet életbelépése után kötött bérleti szerződésekre is. Az előbbiekben nem említett egyéb határozott időre kötött bérletekre nézve az 5200. sz. rendelet 4. §-ában foglalt fent ismertetett rendelkezéseket kell alkalmazni. Ha azonban a bérlő a 4. §-ban meghatározott bér mellett a bérleti viszonyt fentartani nem kívánja, jogában áll a bérletet 1926 augusztus 15-én 1926 november 1-re felmondani. A bérfizetés ideje. A rendelet 8. §-a szerint a tiszta bér a bérnegyed ötödik napjáig bezárólag fizetendő. Más megállapodás hiányában azonban a bérlő a bért három egyenlő havi részletben fizetheti. A részlefizetés kedvezménye a közüzemi költségre nem terjedki, amely tehát egy összegben a bérnegyed ötödik napjáig szolgáltatandó be. Részletfizetés esetén a részletek a hónap ötödik napjáig bezárólag fizetendők és a hátralékos részletek után, ha az alapbér a 300 aranykoronát meghaladja, havonta 1 % kamatot kell fizetni. Bármely részlet vagy kamat fizetésének elmulasztása esetén az összes hátralék esedékessé válik. ? Közüzemi költség. A közüzemi költség a lakásoknál Budapesten az alapbér 5%-a, azokban a vidéki városokban, ahol csak vízvezeték van, az alapbér 6%-a, ahol pedig vízvezeték és csatornázás is van, az alapbér 7%-a. Vízvezetékkel és csatornázással nem bíró városokban az alapbér 39£%-a. ■ ___ Az üzleti célra használt helyiségek után a bérlők Budapesten "4%10t, azokban a vidéki városokban pedig, ahol lakások után 6%^illetve?-1 7.(íil) a közüzemi pótlék, 5%-ot, illetve 6%-ot tartoznak fizetni. * »it Felmondás: A rendelet 13. §-a értelmében a tulajdonos (bérbeadó) a bérletet 1927. november 1-étől szabadon felmondhatja az 1928. év május 1. napjára. E felmondási idő alatt a bérlő az 1927. évi novemberi bérnegyedre megállapított összegnek megfelelő bért köteles fizetni. 1928 május 1 -étől kezdve a bérletet a magánjog (lakásbérleti szabályrendelet, helyi szokás), szabályai szerint lehet felmondani. A rendelet 14. §-a kimondja, hogy a lakásoknak és a lakásnak tekintendő helyiségeknek bérletét, amíg szabad felmondásnak helye nincs, a tulajdonos (bérbeadó), vagy az, aki az ingatlan elidegenítése vagy más körülmény folytán helyébe lépett, felmondással csak az alábbi esetekben szüntetheti meg. 1. Ha a ház tulajdonosa vagy fel- vagy lemenő ágbeli rokona vagy testvére maga akar a házban lévő lakásba beköltözni, feltéve, hogy a bérlő megfelelő módon kielégítő lakáshoz jut. A bíróság e feltétel nélkül is érvényesnek mondhatja ki a felmondást, ha a bérlő feltűnően kedvező vagyoni helyzetben van ;2. ha a belföldi vagy külföldi hatóságnak van fontos állami érdekből szüksége a tulajdonában álló házban lévő lakásra és ezt a népjóléti miniszter igazolja és ha a bérlő részére viszonyainak megfelelő lakásról történik gondoskodás, úgyszintén a költözködés költsége megtéríttetik ; 3. ha a bérlő a bér fizetésével írásbeli felhívás dacára késedelmeskedik ; 4. ha a bérlő a bérlet tárgyát megintés ellenére a bérbeadó érdekeinek jelentékeny sérelmével, megintés ellenére szerződésellenesen használja, különösen szándékosan rongálja, vagy jogosulatlanul egészen vagy részben másnak használatára átengedi ; 5. ha a bérlő a lakókat, a háztulajdonost vagy hozzátartozóját, vagy általában a ház rendjét súlyosan sérti, vagy olyan súlyos kifogás alá eső magaviseletet tanúsít, amely miatt a felmondás indokolt, v ...v v „ „ ... ... ” A 14. §-ban foglalt rendelkezések között a legnagyobb mértékben aggályosnak kell minősítenünk azt, hogy a bíróság a háztulajdonos részéről arra való hivatkozással történt felmondást, hogy ő vagy hozzátartozója akarja a bérbeadott helyiségeket elfoglalni, feltűnően kedvező vagyoni helyzetben lévő bérlővel szemben abban az esetben is érvényesnek mondhatja ki, ha a bérlőt nem juttatják a felmondott helyiségek helyett más — a rendelet szerint kielégítőnek minősített — lakáshoz, illetve helyiségekhez. Mindenképpen tartani lehet attól, hogy ez a szabályozás a gyakorlatban igen veszedelmesnek fog bizonyulni és a jobbmódú bérlőkkel szemben a rendeletre való hivatkozással a felmondás nagyon tág keretek között fog legalább is megkíséreltetni, vagyis a presszió eszközéül alkalmaztatni. * ■'». j Megállapíthatjuk, hogy a fentiekben ismertetett lakásrendeletet a lakók körében általános és nagyfokú elégedetlenséggel fogadták. Kétségtelen, hogy a városi lakások tekintetében 1926 november elseje előtt bizonyos mértékben új rendelkezésre volt szükség, mert hiszen az idáig érvényben volt 3333. számú lakásrendelet szerint a városi lakásokat már 1926 november elsején fel lehetett volna mondani. Teljesen elhibázottnak minősíthető azonban, hogy ennek a terminusnak kitolása fix időpontra történt. Mert hiszen ki garantálja azt, hogy 1927 november elsejére a városi lakások vonatkozásában az akkori kereslet és kínálat egymáshoz való aránya megokoltnak fogja feltüntetni, hogy a városi lakások 1927 november elsejétől felmondhatók legyenek. A legnagyobb mértékben ellene szóltak annak, hogy a kormány a városi lakások dolgában a most kiadott 5200. számú rendelet szerint intézkedjék, azok a tapasztalatok, amelyeket a községek lakásügyére vonatkozóan kiadott 2830. számú rendelet produkált. Bőven ismeretesek azok a súlyos zavarok, katasztrofális következmények, amelyek a 2830. számú rendelet nyomán abban a 266 községben adódtak, amelyeket a 2830. számú rendelet érintett. Annak idején, amikor a kormány a 2830. számú rendelet kiadását még csak tervezte, a népjóléti miniszter a nyilvánosság előtt úgy nyilatkozott, hogy a nagyobb községekben avégett kívánja főként a lakásokat korábban fölszabadítani, hogy ennek folytán akkorára, amikor a lakások felszabadítására a városokban is sor kerül, megfelelő tapasztalatok álljanak rendelkezésre. .A várt tapasztalatok csakugyan ki is alakultak, csakhogy az a baj, hogy a kormány egyáltalában nem vonta le azoknak a konzekvenciáit. Mert ha levonja, akkor semmi esetre sem lett volna szabad az 5200. számú rendeletet a mostani formájában kiadni. Nagy elkeseredést vált ki a bérlők között az is, hogy az 5200. számú rendelet a lakásbérek progresszióját már eleve 70 százalékig biztosítja a háztulajdonosok részére." Mi értelme legyen ennek ? Vagy lesz megfelelő lakástermelés 1927 november elsejére, illetve 1928 május elsejére, vagy nem. Ha igen, akkor nem kell tartani a béreknek a felszabadítás időpontjában beálló ugrásszerű emelkedésétől. Ha pedig nem lesz 1927 november elsejére, illetve 1928 május elsejére elegendő lakástermelés, akkor nem is szabad arra az időpontra még a kötött forgalmat megszüntetni. Attól az atyai gondoskodástól, hogy a kormány a lakókat az átmeneti idő alatt a magasabb bérekhez hozzászoktassa, tehát feltétlenül el kellett volna tekinteni. Erről a gyámkodásról a lakók szívesen lemondtak volna. Másfelől nem lett volna szabad figyelmen kívül hagyni a bérek újabb megállapítása alkalmával a súlyosnál súlyosabb gazdasági és megélhetési viszonyokat, továbbá azt sem, hogy a lakások bérprogressziója 1921 május óta az alapbér 7%-áról 1926 májusig az alapbér50%-ára emelkedett. MAGYAR KERESKEDŐK LAPJA Budapest, 1926 julius ." KERESKEDEMI HÍREK Az előjegyzési raktárengedélyek meghosszabbítása Az 1926. évi június 30-ig terjedő hatállyal engedélyezett előjegyzési raktárak meghosszabbítása körül követendő eljárás tárgyában a pénzügyminiszter 84.227/926. sz., jun. 26-án kelt és jun. 29-én kihirdetett, azonnal életbeléptetért rendeletével a következőket rendelte: Azoknak a cégeknek részére kiadott előjegyzési raktárengedélyek hatályát, amely cégek az 1925. év II. felében az előírt 30%-os exportkötelezettségnek eleget tettek, valamint azoknak azúj előjegyzési raktárengedélyeknek a hatályát, amelyek az 1926. év január 1. után adattak ki, az eredeti engedélyben megállapított feltételek és a bármikori visszavonháss jogának fentartása mellett, az 1926. év június 30-ig terjedő félévben elért exportszázalékra való tekintet nélkül, ■saz 1926. év december 31-éig terjedő időre meghosszabbítja, a) ha az engdélyes cég az előjegyzési raktárengedélyével, valamint esetleges más vámügyi engedélyével (pl. vámhitel, kikészítési előjegyzési eljárás stb.) kapcsolatos fizetési kötelezettségének az esedékesség időpontjában mindenkor pontosan és hiánytalanul, tehát fizetési halasztás vagy részletfizetési kedvezmény igénybevétel nélkül eleget tett; b) az engedélyes cég vámjövedéki szempontból való megbízhatósága nem változott és c) ellene az előjegyzési raktár megvonására szolgáló ok a meghosszabbítás alkalmával sem áll fenn. Az előjegyzési raktárengedélyek meghosszabbítására vonatkozó igényét az engedélyesnek a m. kir. fővámigazgatóhoz az előjegyzési raktár felügyeletével megbízott m. kir. vámhivatal útján kell bejelentenie. Azoknak a cégeknek az előjegyzési raktárengedélye tekintetében, amelyek az 1925. év II. felében az előírt 30%-os exportkötelezettségének nem tettek volt eleget, a meghosszabbítás iránti, intézkedést a miniszter magának tartja fenn, azoknak meghosszabbítása iránt tehát az engedélyes cég külön folyamodni köteles. A felülvizsgáló és kiegyenlítőhivatal azoktól a magyar honosoktól, akik követelésének vagy tartozásának a rendezése végett fejt ki, költségeinek fedezésére díjakat szed. Az a magyar honos, akinek valamely követelését vagy igényét valamely Szövetséges vagy Társult Hatalom felülvizsgáló és kiegyenlítő hivatala elismerte, jóváírási díjat köteles fizetni. Koronakövetelések után azonban a hivatalnak díj nem jár. A díjat a pénzügyminiszter 1449/926. sz., július 1-én kelt rendeletével állapította meg. A jóváírási díj esedékessége az a nap, amelyről a hivatalnak a követelés vagy igény elszámolása tárgyában hozott határozata kell. A jóváírási díjat az elszámolt követelés folyósítása alkalmával a megfelelő összeg levonása útján kell beszedni. A jóváírási díj mértéke az elszámolt követelés vagy igény összegének 3 százaléka. ' • * ■ , * 'T ,'Hai Újítások a telefonok terén. Eddig csak külföldön ismerték az úgynevezett „Priteg“ telefonkészüléket, most azonban már Budapesten is számtalan helyen működnek és a legmesszebbmenő igényeket elégítik ki. Teljesen titkosak, egyszerre több vonal is lefoglalható egy készüléken, anélkül, hogy az egyes beszélgetések összefolynának. Ezeket a készülékeket „Priteg“ a Magyar magán felé,fon rt. Budapest, IV., Kossuth Iratok utca. 1. szolgáltatja. |^|* fe^é^peumatikok | SCHWEITZER JÓZSEF és FIA V., Szabadság^18pT^e!op .;96-46 | FELHÍVÁS! A Műszaki és Gépipari Rt. felszámolás alatti budapesti bej. cég felhívja a társasági hitelezőket, hogy követeléseiket a harmadszori közzétételtől számított hat hó alatt érvényesítsék. Budapest 1926 junius 15. Műszaki és Gépipari Rt. felszám. alatt budapesti bej. cég. 385 SiZHifli vennék FÜÍSÓl És „Ingatlan tevezet“ jeligére a kiadóhivatalba kérek. 415 Volt üzletvezető óvadékkal! 25 éves, nőtlen, termény-, liszt-, fűszer- és csemege - szakképzettséggel, magyar, német, tót nyelv- ismerettel és irodai gyakorlattal üzletvezetői, fl utazói, raktárnoki, vagy más bizalmi állást keres. Szíves megkereséseket Breuer István Ormospuszta, m. kir. kőszénbánya, Borsodmegye címre kérek. 407 | Kerekeik vidéki fűszer és rövidáru nagykereskedésbe szakavatott, hosszú gyakorlattal bíró izraelita kereskedő-segédet Ajánlkozásokat kérek „Ügyes 31“ jeligére a kiadóba, _ _____________________________414 Felhívás schwartz Ignác fűszer- és vegyeskereskedő üzletét Jászladányon átveszem. Akik igényt tartanak üzletből kifolyólag követelésekre, kérem Juttas hó I0-ig nálam bejelenteni, határidőn túl bejelentéseket tudomásul nem veszek. 403 . Klein Béla, Jászladány. Segédet keresünk füszer-angró üzletünk részére, aki a raktárkezelésben is jártas. Kéri Andor és Lajos Békésgyula cca .890 darab 2 garrisos Rsmessírlanyain szoba-dheftseprl cím-adonkint négyezerötszáz a Koronáért beszerezhető a Gazdasági Egyesület Hitelszövetkezeténél, Hódmezővásárhelyen Száz darab vételénél a fuvarköltséget viseljük. Némekmás! Exportcégek képviseletét * vállalja, importcik- I .kökben ajánlattal szolgál Ladislaus L. Lányi, ■ Dresden A., Hindenburgstr. 11. A Magyar Ke- reskedők Lapja , németországi f vezérképvise- 1lője.1 96 ficions és nőt évesek confectionálást élesen vállal szakember. Jó munka és gyors szállítás Wagner G. erdősor 36., II. fem. 25. t. 1» OX «.14* ! OLCSÓ! GYORS! TISZTA RADIOGRAF minden preperálás nélkül sokszorosít vegytinta, tintákon vegyi szallagon gépelt Írást — Bemutatás vétel kényszer nélkül — IMiops ipari *iEt S&HdKKISS Mérőp József asztalosüzeme Dohány-u.94 ! Készít: Üzletberendezéseket Villa- ésilalibútort Konyh&trés,i előszobát * ^Tömegcikkeket m az utódállamok legmegbízhatóbb ? hiteltudósitó irodája. Úgy Romá- Snia, valamint az összes Balkán- S államok cégeiről és egyénei- S ről nyújt pontos és tárgyi- C lagos információt. 125 S Temesvár, Gara II. Románia. 3 er X. saw a & a*.auar ~ ~7 'm-j ■ főkörnyítéSő Nagy ipart r.jt*r.'o.visor-tűkönyvelője * elhanyagolt, könyvelés' rendezéséts pengő- és adómérleg elkészítését ai,délutáni illetve, esti órák- m 3n:yAiIar|^Cinpajdadbbau^^jj