Magyar Kereskedők Lapja, 1927. január-június (47. évfolyam, 1-51. szám)

1927-01-01 / 1. szám

3 sen egy­ után halad gazdasági érde­keinkkel. Ipari termelésünk feleslegei a délszláv- és balkánpiacok felé gravi­­tálnak és a magyar tranzitókereskede­­lem főiránya is erre vezet. Végül pedig e két állammal való gazdaságpolitikai viszonyunk tengeri kikötőhöz is juttat­hatja gazdaságunkat az Adrián, illető­leg a Dunán keresztül. Nyugat felé ke­reskedelempolitikai helyzetünk rende­zést nyert Ausztriával szemben és a közelmúlt napokban sikerült a francia­magyar kereskedelmi szerződés reví­zióját is tető alá hozni. Ezek után eb­ben az irányban a magyar gazdasági élet figyelme és érdeklődése a Cseh­szlovákiával, majd a Németországgal­l létesítendő tarifális egyesség felé for­dul. Szorosan összefügg ezekkel a kér­désekkel a forgalom érdekeit szolgáló köteléki díjszabások megalkotásának szükségessége. A reformok másik csoportja, amely az új országgyűlésre vár, a kereskedelmi hitel és a hiteljogi törvényhozás kérdései közül kristályosodik ki. A kereskedelem joggal szorgalmazhatja­­a kormánynál, hogy a mezőgazdasági­­ hitel rendezése és az ipari hitel meg­oldásának előkészítése után gondos­kodó ügyeimet fordítsa a kereskedelem felé és­­ keresse azokat a módokat és eszközöket, amelyeknek alkalmazása mellett a kereskedelem hitelügye is közmegnyugvásra rendezést nyerhet.­­A­em halasztható a kényszeregyességi és a csőd­jog további revíziója és a meg­előző hitelvédelem kérdésének szabá­lyozása sem azok szerint az elvek sze­rint, amelyeket a budapesti kereske­delmi és iparkamara az OHB-vel együtt már megállapított és az igazságügyi kormány elé terjesztett. A magyar kereskedelem még mindig sajnálattal látja, hogy a háborús kény­­szer által életrehívott kötött gazdálko­dásnak néhány csökevénye visszama­radt és útját állja a gazdasági erők és a versenyszabadság elve érvényesülé­sének. Még mindig találkozunk állami és törvényhatósági szervek kereske­delmi és ipari tevékenységével , annak ellenére, hogy ezeknek a szer­vezeteknek lefaragását kormányrendé­■ lét kívánja. Elhibbázott­ kormányzati gazdasági politika az is, amely az érté­kes szövetkezeti gondolat félreismerése folytán a protekcionizmus útjára té­vedt. A szövetkezeti eszme, amely az érdekeltek szabad elhatározásán ala­puló kooperáción épül fel, rendkívül alkalmas a termelő erők gazdaságos egységesítésére. Éppen ezért a gazda­sági, élet teljes megértéssel és szimpá­tiával kíséri mindazokat a szövetkezeti tömörüléseket, amelyeknek célja a gazdaságos termelés megszervezése. De viszont egészen kézenfekvő az is, hogy a szövetkezeti formába bújtatott egyéni vállakozások, sőt azoknak közpénzek­ből történő anyagi támogatása és így végeredményben maguknak az adóala­nyoknak gyengítése nem szolgál köz­­gazdasági érdekeket. Elvégre egészen bizonyos, hogy lehetetlen a magán­gazdaság által­­ létesített és életrevaló­nak mutatkozó ipari, valamint keres­kedői vállalatoktól, a közteherviselés címén tőkéket elvonni és azokat más olyan alakulások támogatására felhasz­nálni, amelyeknek szükségtelenségét éppen az a tény bizonyítja, hogy állami támogatásra szorulnak. Ezen a téren a magyar­ kereskedelem gyökeres hely­zetváltozás valóraváltását várja az új országgyűléstől. „CADEAU“ R.-T. CSOKOLÁDÉ ÉS CUKORKAGYÁR új gyártelepe: Budapest, VI. ker. Izabella­ utca 80. sz. iafj. m Budapest, 1927 január 1 MAGYAR KERESKEDŐK LABJA. Hat héttel az üzlethelyiségek felmondhatósága előtt ismételten felhívtuk a közfigyelmet arra, hogy az üzleti célra használt he­lyiségek felmondhatósága tekintetében a kormány 2840. sz. lakásrendelete úgy intézkedik, hogy a bérbeadó, ha bérlőjével az 1927 május 1-től fize­tendő bér összegére nézve megegyezni nem tudott, a bérletet 1927. február 15-ig szabadon felmondhatja és pedig ha­ a helyiségnek egy évre számított alapbére 1200 aranykoronát meg nem halad, az 1927 február 1-től számított félévre, vagyis 1927 augusztus 1-ére, ma pedig az alapbér évi 1200 aranykoro­nát meghalad , a bérbeadó a bérletet 1927 február 15-én 1928 február 1-re mondhatja fel. A városokban az üzleti célra hasz­nált helyiségeknél követelhető bér tudvalevőleg akként van szabályozva, hogy az 1927 február—májusi tér­­negyedre az alapbér 75%-a igényel­hető. A 2840. sz. lakásrendelet 7. §-a kimondja, hogy amennyiben a fentiek szerint 1927 február 15-éig felmondás történik, a felmondási idő alatt a bérlő az 1927 februári bérnegyedre megállapított összegnek megfelelő bért köteles fizetni. A gyakorlatban mindezekkel szem­ben előreláthatóan az a helyzet fog kialakulni, hogy a háztulajdono­sok nagy része a bérlőknek 1927 februárra kilátásba helyezett fel­mondás útján a bérlőktől az alap­bér 75% -át messze­ túlmenő bé­rekbe való beleegyezést igye­keznek majd idejekorán kierő­szakolni, már az 1927 május—au­gusztusi és az azután következő bérnegyedekre is. A kérdésnek ilyen irányban beálló fej­leménye pedig majdnem teljesen bizo­nyos kilátást nyit arra, , hogy az 1927 februári hónap beköszöntésével, de fenyegetések útján már jóval előbb is megindul a féktelen bázbéruzsora a városokban üzleti célokra hasz­nált helyiségek béreinek vonatko­zásában. Azt a kérdést kell ezek után felvet­nünk, vájjon ez az ügy egyáltalában nem ér­­dekli-e azokat a szervezeteket, amelyekre a kereskedők érdekeik­nek gondozását bízták? Ha talán azzal akarnának merítege­­tődzni, hogy az utolsó hetekben bizo­nyos mértékben lekötötte figyelmün­ket a nagypolitika, most már ez irány­­ban is úgy állunk, hogy a választások lezajlottak és így igazán fokozott mér­tékben formálhatnak a különböző egyesületekben szervezett kereskedők ahhoz jogot, hogy az érdekképvisele­tek a fent részletezett fontos kérdésben valahára komoly akcióba lépjenek. Hogy miképpen volna az üzlethelyi­ségek felmondhatóságának kérdése legcélszerűbben megoldható, azt a Magyar Kereskedők Lapja már ismé­telten kifejtette. A 2840. sz. rendeletet akként kellene módosítani, hogy az üzleti célra használt helyiségek fel­­mondhatósága tekintetében a szabá­lyozás összeegyeztessék azokkal a ren­delkezésekkel, amelyek a városi laká­sokra és lakásoknak tekintendő helyi­ségekre vonatkozólag az 5200. sz. ren­deletben foglaltatnak. Az 5200. sz. ren­delet 13. §-a ugyanis így intézkedik: A tulajdonos (bérbeadó) a bérletet 1927 november 1-től kezdve felmond­hatja 1928 május 1-re. E felmondási idő alatt a bérlő az 1927 novemberi bérnegyedre megállapított összegnek megfelelő bért köteles fizetni. 1928 május 1-től kezdve a bérletet a ma­gánjog (lakásbérleti szabályrendelet, helyi szokás) szabályai szerint lehet felmondani. Ennek a szabályozásnak az üzleti helyiségekre való kiterjeszté­sénél természetesen úgy kellene intéz­kedni, hogy azok az üzlethelyiségek, ahol az alapbér 1200 aranykoronát meghalad, csupán az 5200. sz. rende­letben megjelölt legkorábbi felmondási határidőtől egy évre legyenek fel­mondhatók. Pengőszámítás és szabott árak tv. DÁN LEÓ. Pontosan bekövetkeztek mindama velleitások, amelyekről már akkor be­széltünk, amikor határozatba ment, hogy új pénzegységünk neve a Pengő lesz és osztószáma: 12.500. Visszaszá­mítani pedig a pengőt 12.500-as osz­tó­számmal még nehezebb számtani művelet. Annak idején úgy volt, hogy e sorok írójának az a gondolata vágja át a gor­­diusi csomót, amely szerint: a már az egész vonalon adókban, vámokban, közszolgáltatásokban stb., de a külföldi relációkon kívül, majd minden aranyra való visszaszámításban az aranykoro­nánál maradunk meg, amelyet egy­szerűen úgy kaptunk volna meg, egy csodálatos véletlen következtében, hogy a hetes szorzószámmal és a 100.000 osztóval minden gyenge számoló is ki­számíthatta volna az ellenértéket és legalább tudtuk volna, hogy az ered­mény pengő, csengő arany. No dehát, ha ezt nem akartuk, itt volt az osztrá­kokéhoz hasonló: 10.000 osztószámnak egyszerűsége. . Arra véltek támaszkodhatni, hogy a tabellák, amelyet majd minden piaci árus a lajbizsebében fog hordani, el­intézik az átmeneti nehézségeket és íme kisült, hogy senki sem folyamodik a tabellák hosszas kibogozásához, ha­nem ceruzával áll neki. És ez­ sok, igen sok időt rabol el. Ezért is kérte e so­rok írója karácsony elött a Nemzeti Bank belátással bíró nagynevű elnökét, Popovics Sándort, szemben azzal a terv­vel, hogy még karácsony elött hozzák forgalomba a Pengőbankjegyeket, hogy ezeknek kibocsájtását halassza el­ de­cember hó 27-ikéig. Minden, átmenet,­­pláne ilyen kom­plikált és gyökeres áttérés egy egészen újszeri pénzegységre nehézségekkel jár, de ezeken is túl lehetne esni, még­pe­dig úgy, hogy a még forgalomban levő korona­jegyeket, mihamar akként kellene kivonni a forgalomból, hogy min­den bank, közhivatal, nagyobb vállalkozás azokat szolgáltassa be folytatólagosan beváltás céljából a Nemzeti banknak úgy, hogy le­hetőleg három hónapon belül ezek teljesen kikerüljenek a forgalom­ból és ezentúl már csak a Nemzeti bank pénztáránál lehessen bevál­tani. Remélhetőleg így majd csak megszok­juk az új pénzegységet is, meg az általa kifejezésre jutó árak is ehhez képest fognak kialakulni. A kereskedelem szigorúan ragaszko­dik a pontosan átszámított árakhoz és nem fog felfelé kikerekíteni, a nagy, éles és elszánt verseny inkább az ellen­kező hatást fogja kiváltani. De ha már erről beszéltünk, vissza kell ismét tér­nünk a „szabott árakra“, amelyeket mintegy 25 évvel ezelőtt a Fővárosi Kereskedők egyesületének sikerült ki­vívnia. A „szabott árak“, a valóban meg is tartott, az éles verseny által amúgy is legolcsóbbra megszabott „szabott árak“ a fogyasztót is biztosít­ják arról, hogy megtévesztéséről többé szó nem lehet és ,Így a vevők sokkal szívesebben fogják azokat az üzleteket felkeresni, ahol bizton támaszkodhat­nak a legolcsóbban megállapított „szabott árakra“, mint a teljes bizony­talanságot teremtő, alkuvási lehető­ségre. Mert ez nemcsak a kereskedő munkáját rövidíti, t meg, de megadja Med. univ. 200 RK MÁTHÉ LAJOS fogorvos Budapest, V., Királyi Pál­ utca 20. Calvin-tér sarok. Telefon József 69—04 E lap olvasóinak jelentős kedvezmény! Perzsaszőnyeg­­ 1 Schillinger Béla A­8 Budapest VI. Teréz-körut 16. „Direkt import a Keletről"1 — Alapítva :8­6. — Transitó raktár, aprítva és hasábos­­*■ prima száraz minő­ségben, porosz kőszenet, jutányos áron, házhoz szállítunk Egervidéki Fa­termelő R. T. Budapest, DC Soroksári­ út 72. Telefon: József 70—42. Ügynököket felveszünk. Kiskunhalasul­ a Fő­ utcán 44 év óta fennálló, fű­szer-csemege és vegyes Üzlet, teljes berendezéssel családi körülmények miatt eladó, esetleg bérbe is­ kiadó Cím a kiadóban Németország Exportcégek képviseletét vállalja, importcik­kekben ajánlattal szolgál Ladislaus L. Lányi, Dresden A., Hindenborg str. 11. A Magyar Ke­reskedők Lapja németországi vezérképvise­­lője. 96 Cca 1600 darab kétvarrásos kemény- és puhafanyelű szobacirokssor, darabonként 4200 koronás árban besze­rezhető a Gazdasági Egyesület Hitelszövet­kezeténél, Hódmezővásárhelyen. 250 darab vételnél fuvardíjat viseljük. 766 Revizor­főkönyvelő #79 Nagy ipari r.-t r­e­v­i­z­o­r-főkönyvelője elhanyagolt könyvelés rendezését,pengő- és adómérleg elkészítését a délutáni illetve esti órák­ban vállalja. Cim a kiadóban Keresek a Dunántúlra a fűszer-, vas-, papír- és játékárukeresedőknél jól bevezetett vagon képviselőket megyénként. Ajánlatokat .­Régi bevezetett cég 4 jeligére a lap kiadóhivatalába kérek. MÉZET 50 kg os kannákban utánvéttel a legjutányosabb árbaa szállít állandóan az „Alföldi méhészet** Szeged, Ontrovszki-u­tca 4. szám ANGOL órákat ad igen művelt, jó családból való hölgy. Nagy műveltségénél fogva különösen alkalmas haladóknak konverzációs gyakorlatra, illetve tár­salgásra. Felvilágosítást ad: Hauswirth Ödön. VIII., Hunyadi­ utca 45. Telefon: József 23V21. 8 MAX WELZ léc-és keretgyár Finom keretek, keretlécek és mindennemű fadiszlécek elő­állítása, belső berendezések, bútorok és tapéták részére. WIEN VII., Schotten­­feldgásse 45. sz LERAKATOT DEBRECENBE gyártól vagy nagykereskedőtől elvállalna óvadék­­képet a­riasszon­y. Le­ve­leket Ambíció 7405 jeligére SIKRAY HIRDETŐIRODÁBA, Budapest, VI., Vilmos császár út 33. Technikailag és kereskedelmileg vezetőképes, sok évi gyakorlattal rendelkező kötszövőgyári k­bünyvezető, magyar német levelező, megfelelő elhelyezkedést keres. Vállal a fővárosban, vagó- vidéken a textil­­szakmában vágó vezető, revizori, könyvelő-levelező, ▼agy bármilyen bizalmi állást. Szives ma­:: Keresést„Munkaerő“jeligére a kiadóhivatalba ké­­k

Next