Magyar Kereskedők Lapja, 1927. január-június (47. évfolyam, 1-51. szám)
1927-01-01 / 1. szám
3 sen egy után halad gazdasági érdekeinkkel. Ipari termelésünk feleslegei a délszláv- és balkánpiacok felé gravitálnak és a magyar tranzitókereskedelem főiránya is erre vezet. Végül pedig e két állammal való gazdaságpolitikai viszonyunk tengeri kikötőhöz is juttathatja gazdaságunkat az Adrián, illetőleg a Dunán keresztül. Nyugat felé kereskedelempolitikai helyzetünk rendezést nyert Ausztriával szemben és a közelmúlt napokban sikerült a franciamagyar kereskedelmi szerződés revízióját is tető alá hozni. Ezek után ebben az irányban a magyar gazdasági élet figyelme és érdeklődése a Csehszlovákiával, majd a Németországgall létesítendő tarifális egyesség felé fordul. Szorosan összefügg ezekkel a kérdésekkel a forgalom érdekeit szolgáló köteléki díjszabások megalkotásának szükségessége. A reformok másik csoportja, amely az új országgyűlésre vár, a kereskedelmi hitel és a hiteljogi törvényhozás kérdései közül kristályosodik ki. A kereskedelem joggal szorgalmazhatjaa kormánynál, hogy a mezőgazdasági hitel rendezése és az ipari hitel megoldásának előkészítése után gondoskodó ügyeimet fordítsa a kereskedelem felé és keresse azokat a módokat és eszközöket, amelyeknek alkalmazása mellett a kereskedelem hitelügye is közmegnyugvásra rendezést nyerhet.Aem halasztható a kényszeregyességi és a csődjog további revíziója és a megelőző hitelvédelem kérdésének szabályozása sem azok szerint az elvek szerint, amelyeket a budapesti kereskedelmi és iparkamara az OHB-vel együtt már megállapított és az igazságügyi kormány elé terjesztett. A magyar kereskedelem még mindig sajnálattal látja, hogy a háborús kényszer által életrehívott kötött gazdálkodásnak néhány csökevénye visszamaradt és útját állja a gazdasági erők és a versenyszabadság elve érvényesülésének. Még mindig találkozunk állami és törvényhatósági szervek kereskedelmi és ipari tevékenységével , annak ellenére, hogy ezeknek a szervezeteknek lefaragását kormányrendé■ lét kívánja. Elhibbázott kormányzati gazdasági politika az is, amely az értékes szövetkezeti gondolat félreismerése folytán a protekcionizmus útjára tévedt. A szövetkezeti eszme, amely az érdekeltek szabad elhatározásán alapuló kooperáción épül fel, rendkívül alkalmas a termelő erők gazdaságos egységesítésére. Éppen ezért a gazdasági, élet teljes megértéssel és szimpátiával kíséri mindazokat a szövetkezeti tömörüléseket, amelyeknek célja a gazdaságos termelés megszervezése. De viszont egészen kézenfekvő az is, hogy a szövetkezeti formába bújtatott egyéni vállakozások, sőt azoknak közpénzekből történő anyagi támogatása és így végeredményben maguknak az adóalanyoknak gyengítése nem szolgál közgazdasági érdekeket. Elvégre egészen bizonyos, hogy lehetetlen a magángazdaság által létesített és életrevalónak mutatkozó ipari, valamint kereskedői vállalatoktól, a közteherviselés címén tőkéket elvonni és azokat más olyan alakulások támogatására felhasználni, amelyeknek szükségtelenségét éppen az a tény bizonyítja, hogy állami támogatásra szorulnak. Ezen a téren a magyar kereskedelem gyökeres helyzetváltozás valóraváltását várja az új országgyűléstől. „CADEAU“ R.-T. CSOKOLÁDÉ ÉS CUKORKAGYÁR új gyártelepe: Budapest, VI. ker. Izabella utca 80. sz. iafj. m Budapest, 1927 január 1 MAGYAR KERESKEDŐK LABJA. Hat héttel az üzlethelyiségek felmondhatósága előtt ismételten felhívtuk a közfigyelmet arra, hogy az üzleti célra használt helyiségek felmondhatósága tekintetében a kormány 2840. sz. lakásrendelete úgy intézkedik, hogy a bérbeadó, ha bérlőjével az 1927 május 1-től fizetendő bér összegére nézve megegyezni nem tudott, a bérletet 1927. február 15-ig szabadon felmondhatja és pedig ha a helyiségnek egy évre számított alapbére 1200 aranykoronát meg nem halad, az 1927 február 1-től számított félévre, vagyis 1927 augusztus 1-ére, ma pedig az alapbér évi 1200 aranykoronát meghalad , a bérbeadó a bérletet 1927 február 15-én 1928 február 1-re mondhatja fel. A városokban az üzleti célra használt helyiségeknél követelhető bér tudvalevőleg akként van szabályozva, hogy az 1927 február—májusi térnegyedre az alapbér 75%-a igényelhető. A 2840. sz. lakásrendelet 7. §-a kimondja, hogy amennyiben a fentiek szerint 1927 február 15-éig felmondás történik, a felmondási idő alatt a bérlő az 1927 februári bérnegyedre megállapított összegnek megfelelő bért köteles fizetni. A gyakorlatban mindezekkel szemben előreláthatóan az a helyzet fog kialakulni, hogy a háztulajdonosok nagy része a bérlőknek 1927 februárra kilátásba helyezett felmondás útján a bérlőktől az alapbér 75% -át messze túlmenő bérekbe való beleegyezést igyekeznek majd idejekorán kierőszakolni, már az 1927 május—augusztusi és az azután következő bérnegyedekre is. A kérdésnek ilyen irányban beálló fejleménye pedig majdnem teljesen bizonyos kilátást nyit arra, , hogy az 1927 februári hónap beköszöntésével, de fenyegetések útján már jóval előbb is megindul a féktelen bázbéruzsora a városokban üzleti célokra használt helyiségek béreinek vonatkozásában. Azt a kérdést kell ezek után felvetnünk, vájjon ez az ügy egyáltalában nem érdekli-e azokat a szervezeteket, amelyekre a kereskedők érdekeiknek gondozását bízták? Ha talán azzal akarnának merítegetődzni, hogy az utolsó hetekben bizonyos mértékben lekötötte figyelmünket a nagypolitika, most már ez irányban is úgy állunk, hogy a választások lezajlottak és így igazán fokozott mértékben formálhatnak a különböző egyesületekben szervezett kereskedők ahhoz jogot, hogy az érdekképviseletek a fent részletezett fontos kérdésben valahára komoly akcióba lépjenek. Hogy miképpen volna az üzlethelyiségek felmondhatóságának kérdése legcélszerűbben megoldható, azt a Magyar Kereskedők Lapja már ismételten kifejtette. A 2840. sz. rendeletet akként kellene módosítani, hogy az üzleti célra használt helyiségek felmondhatósága tekintetében a szabályozás összeegyeztessék azokkal a rendelkezésekkel, amelyek a városi lakásokra és lakásoknak tekintendő helyiségekre vonatkozólag az 5200. sz. rendeletben foglaltatnak. Az 5200. sz. rendelet 13. §-a ugyanis így intézkedik: A tulajdonos (bérbeadó) a bérletet 1927 november 1-től kezdve felmondhatja 1928 május 1-re. E felmondási idő alatt a bérlő az 1927 novemberi bérnegyedre megállapított összegnek megfelelő bért köteles fizetni. 1928 május 1-től kezdve a bérletet a magánjog (lakásbérleti szabályrendelet, helyi szokás) szabályai szerint lehet felmondani. Ennek a szabályozásnak az üzleti helyiségekre való kiterjesztésénél természetesen úgy kellene intézkedni, hogy azok az üzlethelyiségek, ahol az alapbér 1200 aranykoronát meghalad, csupán az 5200. sz. rendeletben megjelölt legkorábbi felmondási határidőtől egy évre legyenek felmondhatók. Pengőszámítás és szabott árak tv. DÁN LEÓ. Pontosan bekövetkeztek mindama velleitások, amelyekről már akkor beszéltünk, amikor határozatba ment, hogy új pénzegységünk neve a Pengő lesz és osztószáma: 12.500. Visszaszámítani pedig a pengőt 12.500-as osztószámmal még nehezebb számtani művelet. Annak idején úgy volt, hogy e sorok írójának az a gondolata vágja át a gordiusi csomót, amely szerint: a már az egész vonalon adókban, vámokban, közszolgáltatásokban stb., de a külföldi relációkon kívül, majd minden aranyra való visszaszámításban az aranykoronánál maradunk meg, amelyet egyszerűen úgy kaptunk volna meg, egy csodálatos véletlen következtében, hogy a hetes szorzószámmal és a 100.000 osztóval minden gyenge számoló is kiszámíthatta volna az ellenértéket és legalább tudtuk volna, hogy az eredmény pengő, csengő arany. No dehát, ha ezt nem akartuk, itt volt az osztrákokéhoz hasonló: 10.000 osztószámnak egyszerűsége. . Arra véltek támaszkodhatni, hogy a tabellák, amelyet majd minden piaci árus a lajbizsebében fog hordani, elintézik az átmeneti nehézségeket és íme kisült, hogy senki sem folyamodik a tabellák hosszas kibogozásához, hanem ceruzával áll neki. És ez sok, igen sok időt rabol el. Ezért is kérte e sorok írója karácsony elött a Nemzeti Bank belátással bíró nagynevű elnökét, Popovics Sándort, szemben azzal a tervvel, hogy még karácsony elött hozzák forgalomba a Pengőbankjegyeket, hogy ezeknek kibocsájtását halassza el december hó 27-ikéig. Minden, átmenet,pláne ilyen komplikált és gyökeres áttérés egy egészen újszeri pénzegységre nehézségekkel jár, de ezeken is túl lehetne esni, mégpedig úgy, hogy a még forgalomban levő koronajegyeket, mihamar akként kellene kivonni a forgalomból, hogy minden bank, közhivatal, nagyobb vállalkozás azokat szolgáltassa be folytatólagosan beváltás céljából a Nemzeti banknak úgy, hogy lehetőleg három hónapon belül ezek teljesen kikerüljenek a forgalomból és ezentúl már csak a Nemzeti bank pénztáránál lehessen beváltani. Remélhetőleg így majd csak megszokjuk az új pénzegységet is, meg az általa kifejezésre jutó árak is ehhez képest fognak kialakulni. A kereskedelem szigorúan ragaszkodik a pontosan átszámított árakhoz és nem fog felfelé kikerekíteni, a nagy, éles és elszánt verseny inkább az ellenkező hatást fogja kiváltani. De ha már erről beszéltünk, vissza kell ismét térnünk a „szabott árakra“, amelyeket mintegy 25 évvel ezelőtt a Fővárosi Kereskedők egyesületének sikerült kivívnia. A „szabott árak“, a valóban meg is tartott, az éles verseny által amúgy is legolcsóbbra megszabott „szabott árak“ a fogyasztót is biztosítják arról, hogy megtévesztéséről többé szó nem lehet és ,Így a vevők sokkal szívesebben fogják azokat az üzleteket felkeresni, ahol bizton támaszkodhatnak a legolcsóbban megállapított „szabott árakra“, mint a teljes bizonytalanságot teremtő, alkuvási lehetőségre. Mert ez nemcsak a kereskedő munkáját rövidíti, t meg, de megadja Med. univ. 200 RK MÁTHÉ LAJOS fogorvos Budapest, V., Királyi Pál utca 20. Calvin-tér sarok. Telefon József 69—04 E lap olvasóinak jelentős kedvezmény! Perzsaszőnyeg 1 Schillinger Béla A8 Budapest VI. Teréz-körut 16. „Direkt import a Keletről"1 — Alapítva :86. — Transitó raktár, aprítva és hasábos*■ prima száraz minőségben, porosz kőszenet, jutányos áron, házhoz szállítunk Egervidéki Fatermelő R. T. Budapest, DC Soroksári út 72. Telefon: József 70—42. Ügynököket felveszünk. Kiskunhalasul a Fő utcán 44 év óta fennálló, fűszer-csemege és vegyes Üzlet, teljes berendezéssel családi körülmények miatt eladó, esetleg bérbe is kiadó Cím a kiadóban Németország Exportcégek képviseletét vállalja, importcikkekben ajánlattal szolgál Ladislaus L. Lányi, Dresden A., Hindenborg str. 11. A Magyar Kereskedők Lapja németországi vezérképviselője. 96 Cca 1600 darab kétvarrásos kemény- és puhafanyelű szobacirokssor, darabonként 4200 koronás árban beszerezhető a Gazdasági Egyesület Hitelszövetkezeténél, Hódmezővásárhelyen. 250 darab vételnél fuvardíjat viseljük. 766 Revizorfőkönyvelő #79 Nagy ipari r.-t revizor-főkönyvelője elhanyagolt könyvelés rendezését,pengő- és adómérleg elkészítését a délutáni illetve esti órákban vállalja. Cim a kiadóban Keresek a Dunántúlra a fűszer-, vas-, papír- és játékárukeresedőknél jól bevezetett vagon képviselőket megyénként. Ajánlatokat .Régi bevezetett cég 4 jeligére a lap kiadóhivatalába kérek. MÉZET 50 kg os kannákban utánvéttel a legjutányosabb árbaa szállít állandóan az „Alföldi méhészet** Szeged, Ontrovszki-utca 4. szám ANGOL órákat ad igen művelt, jó családból való hölgy. Nagy műveltségénél fogva különösen alkalmas haladóknak konverzációs gyakorlatra, illetve társalgásra. Felvilágosítást ad: Hauswirth Ödön. VIII., Hunyadi utca 45. Telefon: József 23V21. 8 MAX WELZ léc-és keretgyár Finom keretek, keretlécek és mindennemű fadiszlécek előállítása, belső berendezések, bútorok és tapéták részére. WIEN VII., Schottenfeldgásse 45. sz LERAKATOT DEBRECENBE gyártól vagy nagykereskedőtől elvállalna óvadékképet ariasszony. Leveleket Ambíció 7405 jeligére SIKRAY HIRDETŐIRODÁBA, Budapest, VI., Vilmos császár út 33. Technikailag és kereskedelmileg vezetőképes, sok évi gyakorlattal rendelkező kötszövőgyári kbünyvezető, magyar német levelező, megfelelő elhelyezkedést keres. Vállal a fővárosban, vagó- vidéken a textilszakmában vágó vezető, revizori, könyvelő-levelező, ▼agy bármilyen bizalmi állást. Szives ma:: Keresést„Munkaerő“jeligére a kiadóhivatalba kék