Magyar Kereskedők Lapja, 1927. július-december (47. évfolyam, 52-103. szám)

1927-07-03 / 52. szám

*» szép jelszóval is korlátozzuk, ezt a sze­­r"m­élytelenségét szüntetjük meg és a ki­sebbségben ennek a részvénytársasági tő­kének egy részét perszonifikáljuk. Abban a pillanatban, amidőn a részvénytársa­ságok vezetőségét nemcsak a többségtől,­ hanem a kisebbségtől is függővé tesz­­szü­k, olyan bilincseket rakunk rá, amely működését bizonytalanná és ingadozóvá teszi, és ezzel a működését is megakadá­lyozzuk s vele együtt megakadályozzuk a részvénytársaság zavartalan működé­sének lehetőségét is. Egyetlen egy védelme lehet a kisebb­ségnek. Egyetlen egy olyan védelme, me­lyet joggal elvárhat és joggal megkövetel­het. Ez abban áll, hogy a részvénytársa­ságok ne csak az üzleti év végén, hanem már az üzleti év folyamán is informál­ják a részvényeseiket is és a gazdasági közvéleményt is. Ez olyan morális kö­telezettséget ró rájuk, amely a kisebb­ségek védelmére sokkal hatalmasabb esz­köz, mint bárminő törvényszakasz. Mert ha negyedévenként vagy félévenként ki kell adniuk a részvénytársaságoknak je­lentésüket az üzletmenetről, ezzel sem az igazgatóságnak, sem a részvénytársa­ságnak működését meg nem zavarjuk, viszont a kisebbségek állandóan tisztá­ban vannak azzal, hogy érdekeik meny­nyiben vanak veszélyeztetve, vagy meny­nyiben vannak megvédve. Visszatérve a kölni német jogászgyű­lés említett tárgyalásaira, ott is az a véle­­mény alakult ki, hogy ezek a periodikus jelentések sokkal erősebb morális meg­kötöttséget jelentenek, semhogy akár az igazgatóság, akár a többség valamit is el merne határozni a kisebbségek sérel­mére. Ezen a jogászgyűlésen felemlítet­ték, hogy a német bíróságoknak joggyakorlata ma már e morális prin­gók védelmé­ben annyira szigorú, hogy minden közgyűlési határozatot megsemmisí­tenek, amely szem elől téveszti a többségnek és az igazgatóságnak a kisebbséggel szemben való morális kötelezettségét. És jellemző erre nézve Wassermann Oszkárnak, a Deutsche Bank egyik igaz­gatójának kijelentése, aki azt mondta, hogy a pénz értékének állandó változása idején, midőn az államhatalom mégis fentartotta a pénzérték államadósságának fikcióját, a jogérzék erős próbának volt kitéve és akkor lehetséges volt, hogy ez a jogérzék a részvénytársasági többsé­gekben eltompult. De a pénz állandóságával és a gaz­dasági életnek újjáépítésével ez a jogérzék ismét megerősödött és ma már csak a gazdasági szabadság ké­pes a termelésnek és a gazdasági tevékenységnek teljes kifejtését biz­tosítani. És ennek az általános jogérzéknek meg­sértése olyan visszahatást és olyan ellen­zést váltana ki, amellyel szemben sem­miféle igazgatóság és semmiféle rész­vénytársasági többség meg nem állhatna. Főleg nem állhatna meg­­ akkor, ha a bíróságok a maguk határozataiban véde­lembe vennék minden kodifikált jog nél­kül is azokat a morális kötelezettsége­ket, amelyekkel a többség és a részvény­­társaságok vezetősége a kisebbségnek tartozik. És nekünk is az a meggyőződésünk, hogy a kisebbségek védelmének az a leg­helyesebb módja, ha a bíróságokra bíz­zuk a kisebbségek védelmét és ha a bí­róságok jogérzékére, morális érzésére, tekintélyére és nem élettelen paragrafu­sokra bízzuk ezt­ a fontos funkciót. Mert a bíróság állandó kontaktusban van az élettel, ami az utóbbi évek törvény­hozási alkotásairól nem mindig mond­ható el. . . ! KÜLFÖLDI FÉSZPIAC Lengyel váltók leszámítolása külföl­dön. Lengyelország dollárkölcsöne meg­hiúsult. Úgy látszik, ezt akarta ellensú­lyozni a Lengyel bank akciója, amely saját váltóinak a külföldi jegybankoknál való rendszeres leszámítolására irányult. Az akciót támogatta a Federal Reserve Bank és valószínűleg ennek tudható be, hogy a Lengyel bank váltóinak 20 millió dollár erejéig sikerült leszámítolást biz­tosítani az európai és az amerikai jegy­bankoknál. Külföldi cégek számlái a lengyel posta­takarékpénztárnál. A lengyel postataka­rékpénztár ugyanazon feltételek mellett, mint a belföldieknek, külföldi cégeknek is nyithat számlát. Ezen külföldi szám­lákon 100 Zl.-ig terjedő összegek a de­­vizarendeletre való tekintet nélkül köny­velhetők, , ezt meghaladó öszegek jóvá­írása, vagy átutalása csak­ a devizarende­let vonatkozó rendelkezései szerint tör­ténhetik. MAGYAR PÉNZÜGY Budapest, 1927 július 2. PÉNZÜGYI HÍREK A jegybank június harmadik hetében A Magyar nemzeti bank június 23-iki kimutatása szerint a jegyforgalom a jú­nius 15-iki kimutatással szemben 6 mil­lió pengővel csökkent. A jegyforgalom csökkenését elsősorban a giróbefizetések idézték elő". Az állami girószámlákra 3,7 millió, egyéb számlákra pedig 0.1 mil­lió pengő befizetése történt, úgyhogy a girókövetelések összemelkedése 3.8 mil­lió pengő. A váltótárcaállomány 2.8 mil­lió pengővel növekedett. A bank arany­­készlete az elmúlt üzleti héten további 2.6 millió pengővel emelkedett, míg az érckészletben elszámolt devizakészlet ezen aranyvásárlásért kiutalt összeggel Érckészlet: Aranyérmék, továbbá aranyrudak, külföldi és kereske­delmi érmék, finom kg-ként 3.794 pengővel számítva....................... Az alapszabályok 85. cikke alapján beszámítható devizák és valuták . Ezüst Váltópénz , • « • , # « ji « A bankok szombati pénztárórája. A­­ Takarékpénztárak és bankok egyesülete kötelékébe tartozó pénzintézetek július és augusztus hóban, szombati napokon pénztáraikat csak déli 12 óráig tartják nyitva. A Nemzeti bank ceglédi bankpalotája. A Magyar nemzeti bank főtanácsa elha­tározta, hogy ceglédi fiókintézetének el­helyezésére a Cegléd városa által fel­ajánlott telken bankpalotát épít. A koronabankjegyek június 30-án el­vesztették fizetőképességüket és most már csak az 500.000 K-s és egymilliós bankjegyek vannak forgalomban. A for­galomból kivont koronaértékű bank­jegyeket most már csak a bankok vált­ják be. Betétek minimális összege a postata­karékpénztárnál. Az 1927:V. te. 57—59. §-ai alapján a postatakarékpénztár taka­rékbetéti üzletágában elfogadható legki­sebb összeget egy pengőben állapították meg azzal, hogy a két pengőn aluli ösz­­szegek nem kamatoznak. Intézkedik egyben az idézett tv. aziránt is, hogy a postatakarékpénztári takarékbetéteknek csak a 2000 pengőt meghaladó része fog­lalható le és csak erre szerezhető zálog- és megtartási jog. Részvényletétbehelyezés a Nemzeti bank legközelebbi közgyűlésére. A Nem­zeti bank főtanácsa az alapszabályok értelmében felhívja a bank részvényeseit, hogy amennyiben a jövő évi közgyűlé­sen megjelenni kívánnak, legkésőbb jú­lius 31-ig legalább 25 darab Magyar nemzeti bank-részvényt tegyenek le vagy kössenek le a bank budapesti fő­intézeténél vagy valamelyik fiókintézeté­nél. Az alapszabályok szerint e letét által a részvényes a következő év tarta­mára a közgyűlés tagja marad, hacsak időközben a részvényeket a letétből vissza nem veszi. A névre lekötött rész­vényeket nem kell letétbe helyezni. Postautalványforgalom Belga-Kongó és Magyarország között. A kereskedelem­ügyi minisztérium közli, hogy a nem­zetközi forgalomban előírt feltételek és díjak mellett július 1-től kezdve a belga postaigazgatás közvetítésével Belga-Kon­góval mindkét irányú közönséges posta­­utalványforgalom megindul­. Egy utal­ványon küldhető maximális összeg Ma­gyarországból Belga-Kongóba ezer belga, az ellenkező irányban 800 pengő. Az oda szóló utalvány pénzösszegeit „belgában“ kell kifejezni. Közönséges postautalvány­ csökkent, a váltópénzkészlet pedig 0.4 millió pengővel emelkedett, úgyhogy végeredményben az érckészlet emelke­dése 0.4 millió pengő. Az állami adós­ság törlesztésére 23.000 pengő folyt be. Az „egyéb követelések“ 96.4 millió pen­gős és az „egyéb tartozások“ 101.7 mil­lió pengős emelkedésének magyarázata az, hogy a bankhoz beérkezett a Buda­pest székesfővárosi dollárkölcsön, amely összeg a végleges rendelkezés beérkez­téig egyelőre a székesfőváros javára h­a­tott. A koronákra szóló jegyek 1926. de­cember 23-án kimutatott állományának még 14/16%-a van forgalomban.­­ Belga-Kongónak bármely helyére küld­hető, szükséges azonban a rendeltetési h­ely neve mellett a kerület nevét is meg­jelölni. Elvi jelentőségű döntés a hamis lebé­­lyegzésű­ hadikölcsönkötvények ügyében. A hamis lebélyegzésű­ hadikölcsönkötvé­­nyek ügyében mindeddig elvi jelentőségű bírósági határozat nem volt. Most a Kúria egy, konkrét ügyben hozott ítéle­tével elvi jelentőségű precedenst alko­tott. Dr. Várady Jenő pécsi banktisztvi­selő egyik pesti pénzintézetnek hadiköl­­csönkötvények vételére, majd később azok eladására adott megbízást. Az el­adásnál a vevő a kötvények egy részé­nek kifizetését megtagadta azzal az indo­kolással, hogy a Pénzintézeti Központ azokat hamis lebélyegzésűeknek minősí­tette. A banktisztviselő kártérítési kere­setet indított a pénzintézet ellen s úgy a budapesti törvényszék, mint az Ítélőtábla helyt is adott a keresetnek. A Kúria is helyt adott az Ítéletnek és ezzel a hamis lebélyegzésű hadikölcsönök ügyében elvi jelentőségű döntést hozott. A kényszerítő ok nélkül tartósan szü­netelő kézizálogkölcsönüzletet a régi en­gedély alapján nem lehet folytatni. A kézizálogkölcsön iparengedélyhez kötött ipar, amelyre azonban az egyéb enge­délyhez kötött iparoktól eltérő, neveze­tesen az 1881. XIV. törvénycikkben meg­állapított szabályok nyernek alkalma­zást. Ezek m a a szabályok az említett ipar tekintetében fokozott közérdekeket ér­vényesítenek. Ezek közé az közérdekek közé tartozik az is, hogy ezt az ipart az engedélyes kényszerítő ok nélkül tar­tósan ne szüneteltesse. Bár tehát abban a kérdésben, hogy a kézizálogkölcsön­­üzlet szünetelése adott esetben milyen jogkövetkezménnyel jár, az 1881. XIV. te. kifejezett rendelkezést nem tartal­maz, az említett ipar tekintetében érvé­nyesülő különös közérdekek kétségte­lenné teszik, hogy ennél az iparnál az üzlet szünetelését nem az általános, ipar­jogi szabályok szerint kell elbírálni és a kényszerítő ok nélkül tartósan szüne­telő kézizálogkölcsönü­zletet megszűntnek lehet tekinteni, amely a régi engedély alapján újra nem folytatható. Ha tehát konkludens tényekből kétségtelenné vá­lik az engedélyesnek az a szándéka, hogy az ipart nem kívánja gyakorolni, e tény megállapítása után a hatóság a kiadott engedély hatályát az 1922: XII. tc. 72. §-ának első bekezdésében megállapított egy éven belül is megszűntnek tekintheti s jogában áll esetleg új engedély kiadá­sával a szükséglet kielégítéséről gondos­kodni. Ilyen konkludens tények például, ha az engedélyes üzlethelyiségét kény­szerítő ok nélkül tartósan, így több hé­ten át zárva tartja, vagy azt fel is adja, annak­ külső jele nélkül, hogy azt más­hová helyezte át és azt tényleg nem is helyezi át. (Keresk. min. 90.511/925. sz. elvi jelentőségű határozata.) Idegen pénznemek átszámítása az ille­tékeknél és a forgalmi adónál. Az örökö­södési illeték kiszabásánál, amennyiben a kincstár joga erre az illetékre 1927 junius havában nyílt meg, továbbá az 1927 julius havában esedékes általános és fényűzési forgalmi adó megállapításá­nál az idegen államok pénznemeiben megállapított értékek az alábbi kulcsok szerint számítandók át pengőértékre. Pénzek (valuták): 1 angol font 27.82 P, 1 dollár 5.71 P, 1 francia frank 0.23 P, 1 svájci frank 1.10 P, 1 cseh K 0.17 P, 1 dinár 0.10 P, 1 belga 0.80 P, 1 hollandi forint 2.29 P, 1 lei 0.03 P, 1 zloty 0.64­ P, 1 osztrák shilling 0.81 P, 1 német márka 1.36 P, 1 lira 0.32 P. Váltók (devizák): Amsterdam 2.29 P, Koppenhága 1.53 P, Osló 1.49 P, London 27.82 P, Newyork 5.73 P, Paris 0.22 P, Zürich 1.10 P, Prá­ga 0.17 P, Belgrád 0.10 P, Brüsszel 0.80 P, Bukarest 0.03 P, Szófia 0.04 P, Stock­holm 1.53 P, Wien 0.81 P, Berlin 1.32 P, Milánó 0.32 P. Az örökösödési illetéken kívül más illetékek értékalapjainak meg­állapításánál a külföldi pénznemek érté­kéül, ha azokat a budapesti vagy m­ás belföldi tőzsdén jegyzik, az illetékköte­lezettség keletkezése napján jegyzett ár­folyamot kell venni. Ha ezen a napon tőzsdei jegyzés nem volt, az azt meg­előző legközelebbi tőzsdei jegyzés az irányadó. Olyan külföldi pénznemek ér­tékelésére nézve, amelyek belföldi tőzs­dén nem jegyeztetnek, minden egyes esetben a pénzügyminisztérium elhatáro­zása kérendő ki. Az Egyesült budapesti fővárosi taka­rékpénztár 27-én tartotta meg dr. Gráfz Gusztáv v. b. t. t. elnöklete alatt 80-ik rendes közgyűlését, mely elfogadta az igazgatóságnak összes javaslatait és el­határozta, hogy részvényenként 2 pengő 50 fillér osztalékot fizet a múlt 1926-iki üzletévre. .Végül a közgyűlés Biscara Endre, dr. Konkoly Elemér, dr. Pekár Gyula, dr. Platthy György és dr. Rónay Károly eddigi felügyelőbizottsági tago­kat ismét megválasztotta.­­ A Magyar jelzálog hitelbank nagy­­eny­edi Enyedy Béni elnöklete alatt a napokban megtartott közgyűlésében a részvényesek egyhangúlag elfogadták az igazgatóság összes előterjesztett javasla­tait. Eszerint az 1926. évre minden egyes összevont A jelzésű részvény után 2 pen­gő 50 fillér osztalék fog folyó évi aug. hó 1-én kifizetésre kerülni. A közgyűlés a felügyelőbizottság tagjainak újból való megválasztása után az igazgatóságnak az intézet alkalmazottai részére létesíten­dő új nyugdíjalapra vonatkozó javaslatát egyhangúlag magáévá tette. A Budai általános takarékpénztár rt. (II., Fő-u. 9) igazgatósága a július 8-ára kitűzött rk. közgyűlésnek a 80.000­­P alaptőkének 200­ 000 P-re való felemelé­sét fogja javasolni akként, hogy a rész­vényesek minden 2 régi részvényük alap­ján 11 P kibocsátási árfolyamon 3 darab új, 10 P n. é., 1927 julius 1-től osztalék­jogosult részvényre gyakorolhassák elő­vételi jogukat. A követelések és tartozások állása 1927 junius 23-án. Változások junius 15-ike óta Követelések 8 . 187,467.120.— 2­68,673.332.— 779.853.— 3,795.449.— 260,715.757.— '+] - 410.314.­Leszámított váltók, közraktári zá­logjegyek és értékpapírok . , , i 1 1 ■ • Kézizálogra adott kölcsönök ■ 9 . %­­ • •­­ Az állam adóssága ..999«**?«* Épületek és felszerelések , »_ 1 9 11 » . • • « Kevés követelések ...ti» «_■...*­ « « s r 243,783.866»— f1) 2,810.775.— 15.800.— — 116,262.997.— .— 23.992.— 6,660.360.— — i . . . 9 316,668.846.— 1+’ 96,436.243.— 944,107.628.—. Tartozások Részvénytőke (30,000.000.— aranykorona) 9.9 Tartalékalap Jegyforgalom: . . . * pengőértékre szóló jegyek ,99 370,383.715.— koronára szóló jegyek , • 9 , 6,298.632.— 34,766.095.-------1. 2,714.247.— -*,919« h ■ ' 376,682.347.— — 6,003.386.— Girókövetelések, letétek és azonnal lejáró más tartozások: a) államiak •9911999 267,346.755.— b) egyebek » 9 . « 12,944.556.— 280,291.312.— 3,866.506.— Egyéb tartozások’ '­­249,663.625.— 101,770.221.— ^ ' *944.107.628.— KÖZLEKEDÉS ÉS­­ SZÁLLÍTMÁNYOZÁS A Budapest székesfővárosi közlekedési rt. július 25-én tartotta IV. évi rendes közgyűlésért Sipőcz Jenő dr. polgármes­ter, társasági elnök elnöklésével. A köz­gyűlés elfogadta az igazgatóságnak és­­ a felügyelőbizottságnak az 1926. üzleti évre vonatkozó jelentését és zárszámadását és úgy az igazgatóságnak, mint a felügyelő­bizottságnak megadta a felmentést. Elfo­gadta a közgyűlés az igazgatóságnak a tiszta nyereség felosztására vonatkozó javaslatát. Emberbaráti, tudományos és közművelődési célokra a közgyűlés 20.000 pengőt szavazott meg. Mivel a felügyelő­­bizottság mandátuma lejárt, a közgyű­lés az alapszabályoknak megfelelően k­ét felü­gyelőbizottsági tagot választott. A felügyelőbizottság tagjai lettek három év tartamára: Joanovich Pál dr., Ács Fe­renc, Mettelka Frigyes, Oberschall Vik­tor dr., Szigeti János, Luger Camillo és Mónus Illés. A székesfővárost a társaság közgyűlésén Vajna Ede tanácsnok kép­viselte, aki a főváros köszönetét és leg­teljesebb elismerését fejezte ki az elmúlt ü­zletévben kifejtett céltudatos és ered­ményes működéséért. A vállalat 172.000 pengő tiszta nyereséget mutatott ki, összbevétele 56,394.255 pengő volt, amely­ből különböző címeken 5,805.000 pengőt fizetett be a főváros központi pénztárába.

Next