Magyar Kereskedők Lapja, 1927. július-december (47. évfolyam, 52-103. szám)
1927-07-03 / 52. szám
*» szép jelszóval is korlátozzuk, ezt a szer"mélytelenségét szüntetjük meg és a kisebbségben ennek a részvénytársasági tőkének egy részét perszonifikáljuk. Abban a pillanatban, amidőn a részvénytársaságok vezetőségét nemcsak a többségtől, hanem a kisebbségtől is függővé teszszük, olyan bilincseket rakunk rá, amely működését bizonytalanná és ingadozóvá teszi, és ezzel a működését is megakadályozzuk s vele együtt megakadályozzuk a részvénytársaság zavartalan működésének lehetőségét is. Egyetlen egy védelme lehet a kisebbségnek. Egyetlen egy olyan védelme, melyet joggal elvárhat és joggal megkövetelhet. Ez abban áll, hogy a részvénytársaságok ne csak az üzleti év végén, hanem már az üzleti év folyamán is informálják a részvényeseiket is és a gazdasági közvéleményt is. Ez olyan morális kötelezettséget ró rájuk, amely a kisebbségek védelmére sokkal hatalmasabb eszköz, mint bárminő törvényszakasz. Mert ha negyedévenként vagy félévenként ki kell adniuk a részvénytársaságoknak jelentésüket az üzletmenetről, ezzel sem az igazgatóságnak, sem a részvénytársaságnak működését meg nem zavarjuk, viszont a kisebbségek állandóan tisztában vannak azzal, hogy érdekeik menynyiben vanak veszélyeztetve, vagy menynyiben vannak megvédve. Visszatérve a kölni német jogászgyűlés említett tárgyalásaira, ott is az a vélemény alakult ki, hogy ezek a periodikus jelentések sokkal erősebb morális megkötöttséget jelentenek, semhogy akár az igazgatóság, akár a többség valamit is el merne határozni a kisebbségek sérelmére. Ezen a jogászgyűlésen felemlítették, hogy a német bíróságoknak joggyakorlata ma már e morális pringók védelmében annyira szigorú, hogy minden közgyűlési határozatot megsemmisítenek, amely szem elől téveszti a többségnek és az igazgatóságnak a kisebbséggel szemben való morális kötelezettségét. És jellemző erre nézve Wassermann Oszkárnak, a Deutsche Bank egyik igazgatójának kijelentése, aki azt mondta, hogy a pénz értékének állandó változása idején, midőn az államhatalom mégis fentartotta a pénzérték államadósságának fikcióját, a jogérzék erős próbának volt kitéve és akkor lehetséges volt, hogy ez a jogérzék a részvénytársasági többségekben eltompult. De a pénz állandóságával és a gazdasági életnek újjáépítésével ez a jogérzék ismét megerősödött és ma már csak a gazdasági szabadság képes a termelésnek és a gazdasági tevékenységnek teljes kifejtését biztosítani. És ennek az általános jogérzéknek megsértése olyan visszahatást és olyan ellenzést váltana ki, amellyel szemben semmiféle igazgatóság és semmiféle részvénytársasági többség meg nem állhatna. Főleg nem állhatna meg akkor, ha a bíróságok a maguk határozataiban védelembe vennék minden kodifikált jog nélkül is azokat a morális kötelezettségeket, amelyekkel a többség és a részvénytársaságok vezetősége a kisebbségnek tartozik. És nekünk is az a meggyőződésünk, hogy a kisebbségek védelmének az a leghelyesebb módja, ha a bíróságokra bízzuk a kisebbségek védelmét és ha a bíróságok jogérzékére, morális érzésére, tekintélyére és nem élettelen paragrafusokra bízzuk ezt a fontos funkciót. Mert a bíróság állandó kontaktusban van az élettel, ami az utóbbi évek törvényhozási alkotásairól nem mindig mondható el. . . ! KÜLFÖLDI FÉSZPIAC Lengyel váltók leszámítolása külföldön. Lengyelország dollárkölcsöne meghiúsult. Úgy látszik, ezt akarta ellensúlyozni a Lengyel bank akciója, amely saját váltóinak a külföldi jegybankoknál való rendszeres leszámítolására irányult. Az akciót támogatta a Federal Reserve Bank és valószínűleg ennek tudható be, hogy a Lengyel bank váltóinak 20 millió dollár erejéig sikerült leszámítolást biztosítani az európai és az amerikai jegybankoknál. Külföldi cégek számlái a lengyel postatakarékpénztárnál. A lengyel postatakarékpénztár ugyanazon feltételek mellett, mint a belföldieknek, külföldi cégeknek is nyithat számlát. Ezen külföldi számlákon 100 Zl.-ig terjedő összegek a devizarendeletre való tekintet nélkül könyvelhetők, , ezt meghaladó öszegek jóváírása, vagy átutalása csak a devizarendelet vonatkozó rendelkezései szerint történhetik. MAGYAR PÉNZÜGY Budapest, 1927 július 2. PÉNZÜGYI HÍREK A jegybank június harmadik hetében A Magyar nemzeti bank június 23-iki kimutatása szerint a jegyforgalom a június 15-iki kimutatással szemben 6 millió pengővel csökkent. A jegyforgalom csökkenését elsősorban a giróbefizetések idézték elő". Az állami girószámlákra 3,7 millió, egyéb számlákra pedig 0.1 millió pengő befizetése történt, úgyhogy a girókövetelések összemelkedése 3.8 millió pengő. A váltótárcaállomány 2.8 millió pengővel növekedett. A bank aranykészlete az elmúlt üzleti héten további 2.6 millió pengővel emelkedett, míg az érckészletben elszámolt devizakészlet ezen aranyvásárlásért kiutalt összeggel Érckészlet: Aranyérmék, továbbá aranyrudak, külföldi és kereskedelmi érmék, finom kg-ként 3.794 pengővel számítva....................... Az alapszabályok 85. cikke alapján beszámítható devizák és valuták . Ezüst Váltópénz , • « • , # « ji « A bankok szombati pénztárórája. A Takarékpénztárak és bankok egyesülete kötelékébe tartozó pénzintézetek július és augusztus hóban, szombati napokon pénztáraikat csak déli 12 óráig tartják nyitva. A Nemzeti bank ceglédi bankpalotája. A Magyar nemzeti bank főtanácsa elhatározta, hogy ceglédi fiókintézetének elhelyezésére a Cegléd városa által felajánlott telken bankpalotát épít. A koronabankjegyek június 30-án elvesztették fizetőképességüket és most már csak az 500.000 K-s és egymilliós bankjegyek vannak forgalomban. A forgalomból kivont koronaértékű bankjegyeket most már csak a bankok váltják be. Betétek minimális összege a postatakarékpénztárnál. Az 1927:V. te. 57—59. §-ai alapján a postatakarékpénztár takarékbetéti üzletágában elfogadható legkisebb összeget egy pengőben állapították meg azzal, hogy a két pengőn aluli öszszegek nem kamatoznak. Intézkedik egyben az idézett tv. aziránt is, hogy a postatakarékpénztári takarékbetéteknek csak a 2000 pengőt meghaladó része foglalható le és csak erre szerezhető zálog- és megtartási jog. Részvényletétbehelyezés a Nemzeti bank legközelebbi közgyűlésére. A Nemzeti bank főtanácsa az alapszabályok értelmében felhívja a bank részvényeseit, hogy amennyiben a jövő évi közgyűlésen megjelenni kívánnak, legkésőbb július 31-ig legalább 25 darab Magyar nemzeti bank-részvényt tegyenek le vagy kössenek le a bank budapesti főintézeténél vagy valamelyik fiókintézeténél. Az alapszabályok szerint e letét által a részvényes a következő év tartamára a közgyűlés tagja marad, hacsak időközben a részvényeket a letétből vissza nem veszi. A névre lekötött részvényeket nem kell letétbe helyezni. Postautalványforgalom Belga-Kongó és Magyarország között. A kereskedelemügyi minisztérium közli, hogy a nemzetközi forgalomban előírt feltételek és díjak mellett július 1-től kezdve a belga postaigazgatás közvetítésével Belga-Kongóval mindkét irányú közönséges postautalványforgalom megindul. Egy utalványon küldhető maximális összeg Magyarországból Belga-Kongóba ezer belga, az ellenkező irányban 800 pengő. Az oda szóló utalvány pénzösszegeit „belgában“ kell kifejezni. Közönséges postautalvány csökkent, a váltópénzkészlet pedig 0.4 millió pengővel emelkedett, úgyhogy végeredményben az érckészlet emelkedése 0.4 millió pengő. Az állami adósság törlesztésére 23.000 pengő folyt be. Az „egyéb követelések“ 96.4 millió pengős és az „egyéb tartozások“ 101.7 millió pengős emelkedésének magyarázata az, hogy a bankhoz beérkezett a Budapest székesfővárosi dollárkölcsön, amely összeg a végleges rendelkezés beérkeztéig egyelőre a székesfőváros javára hatott. A koronákra szóló jegyek 1926. december 23-án kimutatott állományának még 14/16%-a van forgalomban. Belga-Kongónak bármely helyére küldhető, szükséges azonban a rendeltetési hely neve mellett a kerület nevét is megjelölni. Elvi jelentőségű döntés a hamis lebélyegzésű hadikölcsönkötvények ügyében. A hamis lebélyegzésű hadikölcsönkötvények ügyében mindeddig elvi jelentőségű bírósági határozat nem volt. Most a Kúria egy, konkrét ügyben hozott ítéletével elvi jelentőségű precedenst alkotott. Dr. Várady Jenő pécsi banktisztviselő egyik pesti pénzintézetnek hadikölcsönkötvények vételére, majd később azok eladására adott megbízást. Az eladásnál a vevő a kötvények egy részének kifizetését megtagadta azzal az indokolással, hogy a Pénzintézeti Központ azokat hamis lebélyegzésűeknek minősítette. A banktisztviselő kártérítési keresetet indított a pénzintézet ellen s úgy a budapesti törvényszék, mint az Ítélőtábla helyt is adott a keresetnek. A Kúria is helyt adott az Ítéletnek és ezzel a hamis lebélyegzésű hadikölcsönök ügyében elvi jelentőségű döntést hozott. A kényszerítő ok nélkül tartósan szünetelő kézizálogkölcsönüzletet a régi engedély alapján nem lehet folytatni. A kézizálogkölcsön iparengedélyhez kötött ipar, amelyre azonban az egyéb engedélyhez kötött iparoktól eltérő, nevezetesen az 1881. XIV. törvénycikkben megállapított szabályok nyernek alkalmazást. Ezek m a a szabályok az említett ipar tekintetében fokozott közérdekeket érvényesítenek. Ezek közé az közérdekek közé tartozik az is, hogy ezt az ipart az engedélyes kényszerítő ok nélkül tartósan ne szüneteltesse. Bár tehát abban a kérdésben, hogy a kézizálogkölcsönüzlet szünetelése adott esetben milyen jogkövetkezménnyel jár, az 1881. XIV. te. kifejezett rendelkezést nem tartalmaz, az említett ipar tekintetében érvényesülő különös közérdekek kétségtelenné teszik, hogy ennél az iparnál az üzlet szünetelését nem az általános, iparjogi szabályok szerint kell elbírálni és a kényszerítő ok nélkül tartósan szünetelő kézizálogkölcsönüzletet megszűntnek lehet tekinteni, amely a régi engedély alapján újra nem folytatható. Ha tehát konkludens tényekből kétségtelenné válik az engedélyesnek az a szándéka, hogy az ipart nem kívánja gyakorolni, e tény megállapítása után a hatóság a kiadott engedély hatályát az 1922: XII. tc. 72. §-ának első bekezdésében megállapított egy éven belül is megszűntnek tekintheti s jogában áll esetleg új engedély kiadásával a szükséglet kielégítéséről gondoskodni. Ilyen konkludens tények például, ha az engedélyes üzlethelyiségét kényszerítő ok nélkül tartósan, így több héten át zárva tartja, vagy azt fel is adja, annak külső jele nélkül, hogy azt máshová helyezte át és azt tényleg nem is helyezi át. (Keresk. min. 90.511/925. sz. elvi jelentőségű határozata.) Idegen pénznemek átszámítása az illetékeknél és a forgalmi adónál. Az örökösödési illeték kiszabásánál, amennyiben a kincstár joga erre az illetékre 1927 junius havában nyílt meg, továbbá az 1927 julius havában esedékes általános és fényűzési forgalmi adó megállapításánál az idegen államok pénznemeiben megállapított értékek az alábbi kulcsok szerint számítandók át pengőértékre. Pénzek (valuták): 1 angol font 27.82 P, 1 dollár 5.71 P, 1 francia frank 0.23 P, 1 svájci frank 1.10 P, 1 cseh K 0.17 P, 1 dinár 0.10 P, 1 belga 0.80 P, 1 hollandi forint 2.29 P, 1 lei 0.03 P, 1 zloty 0.64 P, 1 osztrák shilling 0.81 P, 1 német márka 1.36 P, 1 lira 0.32 P. Váltók (devizák): Amsterdam 2.29 P, Koppenhága 1.53 P, Osló 1.49 P, London 27.82 P, Newyork 5.73 P, Paris 0.22 P, Zürich 1.10 P, Prága 0.17 P, Belgrád 0.10 P, Brüsszel 0.80 P, Bukarest 0.03 P, Szófia 0.04 P, Stockholm 1.53 P, Wien 0.81 P, Berlin 1.32 P, Milánó 0.32 P. Az örökösödési illetéken kívül más illetékek értékalapjainak megállapításánál a külföldi pénznemek értékéül, ha azokat a budapesti vagy más belföldi tőzsdén jegyzik, az illetékkötelezettség keletkezése napján jegyzett árfolyamot kell venni. Ha ezen a napon tőzsdei jegyzés nem volt, az azt megelőző legközelebbi tőzsdei jegyzés az irányadó. Olyan külföldi pénznemek értékelésére nézve, amelyek belföldi tőzsdén nem jegyeztetnek, minden egyes esetben a pénzügyminisztérium elhatározása kérendő ki. Az Egyesült budapesti fővárosi takarékpénztár 27-én tartotta meg dr. Gráfz Gusztáv v. b. t. t. elnöklete alatt 80-ik rendes közgyűlését, mely elfogadta az igazgatóságnak összes javaslatait és elhatározta, hogy részvényenként 2 pengő 50 fillér osztalékot fizet a múlt 1926-iki üzletévre. .Végül a közgyűlés Biscara Endre, dr. Konkoly Elemér, dr. Pekár Gyula, dr. Platthy György és dr. Rónay Károly eddigi felügyelőbizottsági tagokat ismét megválasztotta. A Magyar jelzálog hitelbank nagyenyedi Enyedy Béni elnöklete alatt a napokban megtartott közgyűlésében a részvényesek egyhangúlag elfogadták az igazgatóság összes előterjesztett javaslatait. Eszerint az 1926. évre minden egyes összevont A jelzésű részvény után 2 pengő 50 fillér osztalék fog folyó évi aug. hó 1-én kifizetésre kerülni. A közgyűlés a felügyelőbizottság tagjainak újból való megválasztása után az igazgatóságnak az intézet alkalmazottai részére létesítendő új nyugdíjalapra vonatkozó javaslatát egyhangúlag magáévá tette. A Budai általános takarékpénztár rt. (II., Fő-u. 9) igazgatósága a július 8-ára kitűzött rk. közgyűlésnek a 80.000P alaptőkének 200 000 P-re való felemelését fogja javasolni akként, hogy a részvényesek minden 2 régi részvényük alapján 11 P kibocsátási árfolyamon 3 darab új, 10 P n. é., 1927 julius 1-től osztalékjogosult részvényre gyakorolhassák elővételi jogukat. A követelések és tartozások állása 1927 junius 23-án. Változások junius 15-ike óta Követelések 8 . 187,467.120.— 268,673.332.— 779.853.— 3,795.449.— 260,715.757.— '+] - 410.314.Leszámított váltók, közraktári zálogjegyek és értékpapírok . , , i 1 1 ■ • Kézizálogra adott kölcsönök ■ 9 . % • • Az állam adóssága ..999«**?«* Épületek és felszerelések , »_ 1 9 11 » . • • « Kevés követelések ...ti» «_■...* « « s r 243,783.866»— f1) 2,810.775.— 15.800.— — 116,262.997.— .— 23.992.— 6,660.360.— — i . . . 9 316,668.846.— 1+’ 96,436.243.— 944,107.628.—. Tartozások Részvénytőke (30,000.000.— aranykorona) 9.9 Tartalékalap Jegyforgalom: . . . * pengőértékre szóló jegyek ,99 370,383.715.— koronára szóló jegyek , • 9 , 6,298.632.— 34,766.095.-------1. 2,714.247.— -*,919« h ■ ' 376,682.347.— — 6,003.386.— Girókövetelések, letétek és azonnal lejáró más tartozások: a) államiak •9911999 267,346.755.— b) egyebek » 9 . « 12,944.556.— 280,291.312.— 3,866.506.— Egyéb tartozások’ '249,663.625.— 101,770.221.— ^ ' *944.107.628.— KÖZLEKEDÉS ÉS SZÁLLÍTMÁNYOZÁS A Budapest székesfővárosi közlekedési rt. július 25-én tartotta IV. évi rendes közgyűlésért Sipőcz Jenő dr. polgármester, társasági elnök elnöklésével. A közgyűlés elfogadta az igazgatóságnak és a felügyelőbizottságnak az 1926. üzleti évre vonatkozó jelentését és zárszámadását és úgy az igazgatóságnak, mint a felügyelőbizottságnak megadta a felmentést. Elfogadta a közgyűlés az igazgatóságnak a tiszta nyereség felosztására vonatkozó javaslatát. Emberbaráti, tudományos és közművelődési célokra a közgyűlés 20.000 pengőt szavazott meg. Mivel a felügyelőbizottság mandátuma lejárt, a közgyűlés az alapszabályoknak megfelelően két felügyelőbizottsági tagot választott. A felügyelőbizottság tagjai lettek három év tartamára: Joanovich Pál dr., Ács Ferenc, Mettelka Frigyes, Oberschall Viktor dr., Szigeti János, Luger Camillo és Mónus Illés. A székesfővárost a társaság közgyűlésén Vajna Ede tanácsnok képviselte, aki a főváros köszönetét és legteljesebb elismerését fejezte ki az elmúlt üzletévben kifejtett céltudatos és eredményes működéséért. A vállalat 172.000 pengő tiszta nyereséget mutatott ki, összbevétele 56,394.255 pengő volt, amelyből különböző címeken 5,805.000 pengőt fizetett be a főváros központi pénztárába.