Magyar Kereskedők Lapja, 1929. január-június (49. évfolyam, 1-20. szám)

1929-01-05 / 1. szám

2 fokozását természetesen igen lénye­ges mértékben idézheti az is elő, ha megszűnnének azok az akadá­lyok, amelyek eddigelé a kereske­delmi tevékenység szűkebbre szo­rítását eredményezték. Ilyen például a városi közüzemek kon­­kurrenciája. Az a harc, amelyet a ke­reskedők és iparosok vállvetve hosszú idő óta annak érdekében folytatnak, hogy a felesleges városi üzemek egy­részt teljesen megszűnjenek, másrészt ott, ahol az ilyen irányú művelet je­lentkezik indokoltnak, leépítessenek , eddigelé igen szegényes eredményt mutat fel. Az 1927. évi V. törvény­cikk megadta a kormánynak azt a felhatalmazást, hogy ebben a kérdés­ben a kereskedők és iparosok minden­képen jogos kívánságát pártfogásába vegye. Remélhetőleg az új esztendő­ben, ha a városok még tovább is ra­gaszkodni akarnak ahhoz, hogy saját polgáraiknak semmiféle közszükség­lettel nem indokolt konkurrenciát tá­masszanak , a kormány nem fog to­vább késni, hogy a törvényben nyert felhatalmazást igénybe vegye. A kereskedők üzleti forgalmát ter­mészetesen mindenképen csorbítani alkalmas, hogy a fogyasztási szövetkezetek a kereskedőknek egyenlőtlen alapon támasztanak versenyt. A kereskedők­­nem félnek a szövetkezetek konku­renciájától. De nagyon természetes, hogy tiltakozniok kell az adókedvez­mények, a közhatósági protekció, a nem tagoknak való árusítás stb. ellen. A mai helyzet teljesen tarthatatlan. Harminc év óta sürgetik a kereskedők a külön szövetkezeti törvény megalko­tását. Ezt tovább halogatni nem lehet. Az új törvényben pedig biztosítani kell, hogy a fogyasztási szövetkezetek te­vékenységüket csakis szigorúan körül­­írt altruista alapon folytathassák. Az üzleti forgalom méreteiről szólva, isert hagyhatjuk említetlenül a fényűzési adót. A mostani szabályozás tisztára a kül­földi versenyt favorizálja. Arra csá­bítja a közönséget, hogy átránduljon a szomszédba, hogy ne kelljen a ná­lunk súlyosabban megállapít­ott fény­űzési adót lerónia, így azután az a szituáció fejlődik ki, hogy a jelenlegi szabályozás a láthatatlan importot fej­leszti, ami természetesen végeredmény­ben a kereskedelmi mérleg rosszab­bodására vezet. A Magyar Kereske­dők Lapja évek óta a fényűzési adó tel­jes eltörlése mellett küzd. Ez is azok közé a kívánságok közé sorolható, amelynek teljesítését a kereskedelem a közel­jövőre reméli. Ha a fényűzési adóra vonatkozó szabályozásunk a láthatatlan impor­tot fejleszti, viszont megállapítható, hogy a nyilvántartott importot fokozza az a körülmény, hogy a mostani hely­zetben a magyar nagykereskedelem az általános forgalmi adó vonatkozásában a külföldi importőrrel szemben hátrány­ban van. Ennek a rettenetes visszás­ságnak szintén véget kell vetni. Az utóbbi időben sok szó esett a külföldi áruhitelekről. Az erről lefolyt vitában minden ol­dalról megállapítást nyert, hogy annak az oka, hogy a külföldi áruhitelek nálunk az egészben igénybevett áru­hiteleknek olyan jelentékeny kvótá­ját képezik, főként a tőkehiány. Ezzel a kérdéssel tehát szoros kapcsolatban van például a kiskereskedők hitel­­ellátásának ügye. Az, ami eddig eb­ben a dologban történt, végleges meg­oldásnak nem akceptálható. A Ma­gyar Kereskedők Lapja ebben az ügy­ben ismételten önálló javaslatokat tett. Az utóbbi hetek eseményei meg­erősít­ettek bennünket abban, hogy javaslatainkkal helyes úton járunk. Fenntartjuk tehát magunknak, hogy az annak idején felvetett ideánkkal összefüggésben az említett irányú ak­ciót folytassuk. A fentiekben kifejtettek természe­tesen korántsem merítik ki mindazt, ami a kereskedőket nyomja, így nem terjeszkedtünk ki részletesen az el­viselhetetlen közterhek enyhítésére. Ez azért történt így, mert ezzel a kérdés­sel karácsonyi számunkban bővebben foglalkoztunk. Egyébként is ezt a problémát állandóan napirenden tart­juk. A túltengő állami protekcionizmus­ról, a végletekig menő állami beavatko­zásról is részletesebben kellett volna szólnunk, ezt azonban arra való tekin­tettel mellőzhettük, mert erről a kér­désről Belatiny Artur, a budapesti kereskedelmi kamara elnöke írt a M. K.L. legutóbbi számában mindenképen megszívlelésre érdemes, rendkívül ér­tékes cikket. Magyar Kereskedők Lapja Budapest, 1929 január 5 Hitelb­ésleteial*– írta; Dr. Cs. SOPIMUER JÓZSEF, budapesti ügyvéd A közgazdaság tágabb mezőit érintő intézmény az ingó jelzálogjog megalko­tása volna. Ez tenné csak lehetővé, hogy az adós ingó vagyonát hatályo­san tudja hitelezője biztosítására le­kötni, miáltal a fedezeti vagyonok köre erősen kibővülne. Ezt a törvényt 10 éve sürgetjük, 3 éve készítjük, 1 éve készen van az igazságügyminisz­teri javaslat és hisszük, hogy még néhány évig fognak ankétozni felette. A kereskedelmi érdekeltségeknek azon­ban a mielőbbi megvalósítást kellene sürgetniük ! (A Magyar Kereskedők Lapjának ismételten megokolt állás­pontja az, hogy az ingójelzálogjogról készülő új törvénynek a kereskede­lemre való kiterjesztése nem kívána­tos. Ezt a véleményünket a cikkíróval szemben is fentartjuk. A szerk.) Az ingó jelzálogtörvény azonban még nem minden. Ha tető alá is kerül, ter­mészetszerűleg csak bizonyos, nem min­dennapi forgó vagyontárgyak nyerhet­nek majd hitelfedezeti jelleget általa. A továbbeladásra szánt és naponta el is adott árukra zálogjogot fentartani a dolog természeténél fogva továbbra sem lehet. Az ingó jelzálogtörvényen kívül tehát szükség lesz további törvényes intézkedésekre, olyanokra, amelyek a mai formájában tökéletlen bizományi eladás, tulajdonjogfentartás hitelbiz­tosítási célját világosan és zavaró mel­lékhatások nélkül szolgálják. Amikor ma pusztán hitelbiztosítási célzatból kötik ki az áru bizományi jellegét, lényegileg nem akarnak egyebet a hitelezők, mint büntetőjogi szankció alá helyezni az áru megfizetési köte­lezettségét. Mivel pedig a büntethető­séget a felek szabad megegyezésével kikötni nem lehet, keresnek a felek olyan formulát, amely a büntethető­séget biztosítja. Nem kellene tehát egyéb, mint a fix eladásnak egy oly jogi formáját megalkotni, amelyben a továbbeladott áru vételárának az első eladó kezeihez való megfizetése büntetőjogi oltalom alá kerül, anélkül, hogy ezáltal az el­adás fix jellege és a tulajdonjog nyom­­bani átruházása elhomályosíttatnék. Ezzel nemcsak a bizományi ela­dás valótlanságából folyó magánjogi komplikációk volnának elkerülhetők, hanem a hitelbiztosítási cél is sokkalta biztosabban valósulna meg, mint ma, amikor a nyilvánvalóan színlelt tulaj­donjogfentartás megsértése kriminális következményeinek kimondását büntető­bíróságaink igen gyakran mellőzik. A fedezet kérdésének jogi kiépítésén kívül sokat lehetne még tenni a behaj­tás javítása körül. Régi jogi nyelve­zetünkben a járásbírósági eljárást sommás eljárásnak hívják, jelképezvén ezzel, hogy a perek bizonyos fajtájánál a »sommás«, gyors elintézés a legfonto­sabb gazdasági érdek. Ez a gazdasági szempont újabban teljesen elhomályo­sult, olyannyira, hogy a »sommás« bíróságoknál rendesen tovább tar­tanak a perek, mint a törvény­székeken. Ennek történeti oka van: amikor 1911-ben az új perrend­tartás elkészült, ez boldog Nagy­­magyarország testére volt szabva; lehetséges volt nagyszámú bírói kar mellett a sommás ügyeket nemcsak gyorsan, de teljes jogi alapossággal is intézni. Csonkamagyarországnak meg­maradt a nagy törvénye »szanált« birói létszám mellett, ami természet­szerűleg hozza magával a lassú elinté­zést. A segítség a középen van : ok­vetlen szaporítani kell a birói létszámot és legalább is átmeneti jelleggel en­gedményeket kell tenni az alaposság rovására a gyorsaságnak. Erre igen alkalmas volna az okirati bizonyítás hatályosabb alkalmazása, olyképpen, hogy pl. rendelőjegy és átvételi írásos bizonyítás esetén olyan hatályú fi­zetési meghagyás kibocsátására nyíl­nék a hitelezőknek joga, mint a váltó­­követeléseknél. A visszaélések meg­akadályozására természetesen szigorú szabályok volnának szükségesek. A végrehajtási privilégiumok minél erősebb megszűkítése (köztisztviselői fi­zetések lefoglalhatatlanságának kor­látozása stb.) szintén azt a célt szol­gálná, hogy a sivár viszonyaink kö­zött található adósi hitelfedezet körét bővítsük. Ha a fentiekhez még újra elsírjuk a fizetésképtelenségbe jutott adós va­gyonának megfelelőbb felosztási eljárá­saira vonatkozó óhajunkat, úgy körül­belül kimerítettük mindazt, amit hi­telvédelem terén jogi­­ eszközökkel praktikusan elérni lehetne. Jogi esz­közökkel, mondottuk, mert a nagy igazi segítség útját csak a gazdasági élet gyógyulásában fogjuk megtalálni. Ez a nagy végleges gyógyulási lehető­ség pedig ott fekszik, ahova nemcsak gazdasági, hanem érzelmi és politikai vágyakozásaink is szállnak és ahova a történelmi szükségszerűség fog el­vezetni bennünket. Addig azonban a magunk tehetségéből kell segítenünk. *) A cikk első részét 1. a M. K. L. december 24-iki számában. T­aiham kötéláru, len­­éa­­tagyárt­­# AvlRlSlffl mingok gyári raktára 680 ^OlllCN­ Varga Andor, V., József- W tér ,1 Telei. Aut. «1809-19 Rövidáru nagykereskedéssel nem bíró nagy vidéki városban vállalnék rövid és bőrdiszmóáru l­erakatot „1929. Megbízható“ jeligére a kiadóba 2 Megvételre kerestek illatszer- vagy cukorka-kereskedést Buda­pesten, minél forgalmasabb útvonalon. Ajánlatot kér házbér és havi forgalom megjelölésével: Szabó Gizella, Boross Lászlóné leveleivel, Sátoraljaújhely, Kos­suth Ferenc­ utca 11. szám. 963 10.000 pengővel 50 év óta fennálló baromfi és vadke­reskedésemhez óriási exportra és erős napi detail üzlethez társat keresek. Nagy rendeléseim vannak bel- és külföldiek, élő és lőtt vad szállításokhoz. Géczy Ferenc vadkereskedő, IX. Központi vásárcsarnok. 949 Csonka-Magyarország egyik legnagyobb váro­sában jól bevezetett, a város legjobb helyén lévő, kitűnően menő nagyforgalmú textilüzlet a szakmához közelálló cikkekben: szőnyeg, különleges selyemáru, konfekció lerakatat vállalna Megfelelő anyagi garanciát a legmesszebbmenően nyújt, személyes tárgyalásra azonnal felutazik. Érdeklődők írjanak a nyíregyházi Újságboltba •Nagy reklám, nagy forgalomi jeligére. 1008 Ez után is van szerencsém közölni, hogy a „Klein Bertalan rőfös- és divatáruüzlet“ tokaji céggel, — mely fizetésképtelen lett — nem vagyok azonos. Klein Bernát úri- és női divatáruház 964 Tokaj, Fő­ utca 25. Harminchárom éves, jó megjelenésű, szakképzett, tíz év óta önálló fűszer, festék, rövid, üveg, parcellán és vas­kereskedő üzletét megszünteti. Szakmájában és kereskedői körökben nagy ismeretséggel ren­delkezik. Keres lehetőleg azonnali betöltésre utazói, raktároki vagy üzletvezetői állást. Megkereséseket »AGILIS« jeligére a kiadó­hivatal további 1.­995 Szabolcs, Szatmár, Sereg megyékben fűszereseknél jól bevezete­­ ügynökség­ keres szakmába vágó cégektől kép­viseletet. Ajánlatok „Ketten utaz­nak“ jeligére kiadóba kéretnek. 955 Kereskedők figyelmébe! Baracs nagyközségben 32 évig adómentes, modern üzletház, vegyeskereskedés trafikkal, csinos berendezéssel és utcára egy üres üzlet­helyiség, hentes vagy más célra igen alkalmas, lakás és melléképületekkel, 900­0-ös gyümöl­csös kerttel, családi okokból, értéken alul eladó vagy hosszabb időre bérbeadó. Cím : Mérő Pál kiskereskedő, Baracs, Fehér megye. 962 Elismert, szolid málna­termelő cég minden nagyobb város részére, málnaié és málnaszörp eladására vagonképviselőt keres. Urak, kik szeszév­- és gyarmatári nagykereskedőknél be vannak vezetve, kéretnek ajánlatukat »ELSŐ KÉZ« jeligére e lap kiadóhivatalába leadni. 1007 24—32 éves korban levő, jó modorú fiatalember, aki a fűszer- és gyar­matáru szakma részére mint utazó­tisztviselő működött utazói állást nyerhet. Ajánlatokat »Jó modor és megjelenés 1723« jeligére e lap kiadóhivatalába kérünk. 3 BERETVÁS PASZTILLA A LEGMAKACSABB FEJFÁJÁST IS ELMULASZTJA ZSOLDOS ■HBREKSF'! Dohány-utca 84. VILÁGÍTS OJI PETROLEUMGAZZAL Q Meteor Világítási- és - «a» r Olajkereskedelmi Rt. „ “Uj® . 4 1} $ üüdüpésk •*`#-■$ /, fal ~7 vili- Báktoi­m 73. * c

Next