Magyar Kereskedők Lapja, 1930. január-június (50. évfolyam, 1-26. szám)

1930-01-04 / 1. szám

2 lapján jóformán ingyen hullottak ölébe. Mert hiszen nemcsak hogy nem kaptunk ellenértékképpen engedményeket, hanem ellenkezőleg, a mezőgazdasági exportun­kat gátló nehézségek a német viszonylat­ban még folyvást fokozódtak. Magyaror­szág gazdasági jövőjére a legnagyobb mértékben döntő körülménynek minősít­hető, hogy sikerülni fog-e a magyar­német kereskedelmi szerződéses tárgya­lásoknál olyan eredményeket elérni, a­­melyek megszüntetik azt a helyzetet, hogy Magyarországra a magyar-német külkereskedelmi forgalom kihatása e­­gyenlegképpen lassú elvérzést jelent. | BECK GÉZA| Megremeg a toll a kezünkben. Szerkesztőségünket súlyos veszteség érte. Egyik legrégibb és legértékesebb munkatársunk dőlt ki az élők sorá­ból. Beck Géza, aki évek hosszú sora óta vezette a Magyar Kereskedők Lapja és a Magyar Pénzügy adóro­vatát ritka hozzáértéssel, alapos tá­­jékozódottsággal és feltétlenül meg­bízható lelkiismeretességgel, január 1-én reggel szívszélhüdés következ­tében hirtelen elhunyt. Az elhunyt nagyon régi munkása volt a magyar kereskedelem közéleté­nek. Tanulmányainak elvégzése után gyakorlati pályáját a budapesti Mo­dern és Breitner cégnél kezdte, a­­melynél fokról-fokra emelkedett, míg a cég irodafőnöke lett. Amikor a magyar kereskedők tömörítése ér­dekében 1903-ban mozgalom indult meg, ennek a mozgalomnak egyik legbuzgóbb, legfáradhatatlanabb munkása Beck Géza volt, akit a meg­alakult Országos Magyar Kereske­delmi Egyesülés titkárjává válasz­tott. Már ebben a minőségében tevé­kenységének súlypontját az adó- és illetékügyekre fektette. Az erre a tárgykörre vonatkozó törvényeket, rendeleteket és elvi jelentőségű döntéseket oly alaposan ismerte, mint rajta kívül kevesen az ország­ban. Meg volt benne az iniciatíva is. Szóval és írásban számos adóügyi re­formot kezdeményezett, sürgetett és kivitelre érleltetett meg már Omke­­titkár korában. Ez irányú tevékeny­ségét még fokozottabb mértékben, még nagyobb eredménnyel fejtette ki attól az időponttól fogva, amikor lapunk belső munkatársa lett. Nagy tudásával nemcsak a közt, a magyar kereskedelem összeségét szolgálta példásan odaadó módon, hanem min­denkor a legnagyobb készséggel ál­lott azoknak a kereskedőknek a ren­delkezésükre, akik akármilyen adó-, illeték- vagy lakásügyben akár sze­mélyesen, akár írásban szerkesztősé­günkhöz fordultak. Minden munkájá­nak meg­volt az a nagy előnye, hogy pontos, mindenre kiterjedő, alapos és feltétlenül megbízható volt. Nincs túlzás benne, ha azt állítjuk, hogy Beck Géza a megtestesült lelkiisme­retesség volt. Az elvesztése felett érzett fájda­lom még sokkal inkább új, a benyo­más még sokkal frissebb, semhogy annak a maga egészében kifejezést tudnánk adni. Elmúlta nem egyedül szerkesztőségünk vesztesége, hanem az egész magyar kereskedelemé is, amelynek minden erejét, minden tudását szentelte. Magyar Kereskedők Lapja Budapest, 1930 január 4 Közgazdasági alkímia írta: dr. Cs. Sommer József budapesti ügyvéd Mi karakterizálja leginkább az 1929-es évet? Durva keresztmetszet­ben két fő kérdés foglalkoztatta a gazdasági élet egyedeit: akik még nem vállalkoztak és készpénzük volt, azokat a pénzelhelyezés, tőkebefek­­tetés nehéz dilemmája izgatta; akik pedig már belementek a gazdasági vállalatokba, iparba, kereskedelembe, azoknak még nagyobb gondjává lett a kihelyezett tőkék még csak egyszeri visszaszerzésének problémája. Az első kérdésről, arról, t. i., hogy milyen nehéz ma a pénznek biztos, értékálló és jövedelmező elhelyezést biztosítani, nem szabad írnom. E lap érdemes szerkesztősége ugyanis ar­ra kért, hogy minél szélesebb köröket érdeklő kérdéssel foglalkozzam. Ez évben pedig tudvalevőleg igen vé­kony rétegeket gyötört a heverő pénz mikénti felhasználásának gondja. Annál közérdekűbb a másik rész: a vállalkozás, a hitelezés keser­vei. Az itt mutatkozó bajok közhelyül szokták a tőkehiányt megjelölni, de ez csak fél igazság, mert vállalkozás nélkül a tőkehiány még sokkalta sze­gényebb országokban sem okoz ka­tasztrófákat. Ezen egyszerűnek látszó igazságok következményeit azonban nem von­ják le a gazdasági élet legfőbb irá­nyítására hivatottak. A tőkehiány fantasztikus eszméket termel ki oly irányban, hogy hogyan lehet tőke nélkül tőkéket előállítani, minthogy pedig komoly gazdasági segítséget az állam sem tud nyújtani, puszta jogszabályaival igyekszik a gazda­gi értékek hiányait pótolni. Ez a közgazdasági alkímia, párjogszabályokkal gazdasa források teremtésére való törek­vés jellemzi talán legjobban a közelmúltat. Az alkimisták bölcseségkörében évszázadokig hittek az emberek és amikor a felvilágosodott kémia vég­re a tudomány eszközeivel komolyan meggyőzte a világot az aranycsiná­­lás lehetetlenségéről, a legújabb vegytani haladás bebizonyította, hogy lehet mesterségesen aranyat csinálni. Valahogy így vagyunk a közgazda­­sági alkímiával is. Fantasztikus ré­sze csak a közgazdasági romantiku­sok kenyere, de a gazdasági bajok helyes felismerésén alapuló rendsza­bályok effektív gazdasági segítség nélkül is sok hasznot tehetnének. Vájjon hogy működött ez évben a közgazdasági alkímia? Felismerte-e a bajok fent leírt egyszerű okait és azok orvoslására cselekedett-e? A tőkehiányon és az ezzel aránytalan vállalkozáson? Mit segíthet józanul a tőkehiányon a jog alkímiája? Pa­pírból aranyat nem csinálhat, de a meglevő anyagi erőket intenzíveb­ben a termelés szolgálatába sorakoz­tathatja, koncentrációval jelentékte­len gazdasági erőkből jelentékenye­ket csinálhat, a gazdasági értelem­ben felhasználható és fel nem hasz­nálható anyagi eszközök fedezeti, biztosítéki kihasználását megköny­­nyítheti, a fedezeti tőkék szükség e­­setére való realizálását előmozdít­hatja stb. stb. Mi történt az ezen felismerésen a­­lapuló alkímia terén? Végig tallózva az ezen elgondolásból fakadó intézke­déseket, csak két jogszabályt regiszt­rálhatunk: az egyik a december hó elsején életbe lépett új jelzálogjogi törvény, amely kétségtelenül üdvös célt szol­gál, azt, hogy az ingatlan fedezete, biztosítéki szerepe minél könnyeb­ben és kiadósabban valósulhasson meg, a másik a kisvállalatok fúzióját előmozdítani kívánó rendelet, amely azonban igen tökéletlen, pusz­tán illetékjogi kedvezményekkel i­­gyekszik célját megvalósítani. Ma már megállapítható, hogy e célját nem érte el, a fúziók elmaradtak, a kisvállalatok tovább élnek, ami ter­mészetes is, mert az, hogy a temet­kezési költségeket mérsékelik, senkit sem animál a halálra, még a jogi szegélyeket sem. Más üdvös alkímiáról, amely ko­moly, közgazdasági értelemben vett tőkék keletkezését volna hivatva elő­mozdítani, nem tudok. Annál nagyobb az ellenkező hatást kiváltó, gazdasá­gi életünk bajait nem látó jogszabá­lyok száma! Hogy egyebet ne említ­sek, a mezőgazdasági ingatlanok megkötöttsége a mezőgazdaság krízises napjában is változatla­nul szilárdan áll­ .Old adás-vételének hatósági meg­nehezítése csökkenti annak értékét, az eladás lehetetlensége a terhes köl­csönökkel küzdő gazda józan szaná­lását akadályozza, a csökkent értékű birtok pedig természetszerűleg csak nehezebben és súlyosabb feltételek­kel kap hitelt, mint a szabad. A hit­­bizományok felszabadítása ígéreti stádiumban megkövesedett kormány­­program, a társtulajdonban levő in­gatlanok közösségének megszünteté­sét tilalmazó bírói gyakorlat válto­zatlanul fennáll. A pénzbőség, az in­fláció a múltak emléke, de a mai gazdasági helyzet pont fordítottját szabályozó jogszabályok viruló e­­gészséggel élnek. De ez csak az érem egyik oldala: az , ami nem jól van megcsinálva. A másik oldalon az elmulasztott tények vannak, intézkedések hiánya ott, ahol az alkímia segíthetne. A közpénzeknek gazdasági előre­látással gazdasági termelő cé­lok felé való vezetése, (pld. a Társadalombiztosítónál) a kis magántőkéknek nagy gazdasági szükségletek céljára való koncentrá­lása, illetve a lehetőség előmozdítá­sa (pl. a pénzintézeti betétkartel megszüntetése által) mind olyan eszmék, amelyek megvalósítása ér­dekében semmi sem történik. A hi­telhiányon az állam a nagyszabású alkímia eszközeivel, államadósság- AZ ÉLELR­ISZER- ÉS TEM-ÉRTÉKESÍTÉS ÉS AZ okszerű Élelmezés Élőállatok, szárnyasok, vadak - Állati termékek [hús, zsír, toll, vaj stb.] — Gyümölcsfélék - Főzelékfélék - Ga­­bonaneműek - Élelmiszerkivitel - Hű­­tőházak - Hűtőkocsik - Osztrák, cseh, német, lengyel, angol piacok - Konzerválás - Hizlalás stb. Ára 5 pengő. Megrendelhető a Magyar Kereskedők Lapja könyvosztályában [Budapest, V., Sas­ utca 13] a könyv árának és 30 ill. portó beküldése ellenében v. utánvéttel. I| VESTA terpentines cipelném [I E­­ P H Dá I ÁRU ÉS POGG­YÁSZBIZTOSÍTÓ részvénytársaság M r­­I BUDAPEST, V., EÖTVÖS-TÉR 2. SZ. Előnyös poggyász-, áru- és utazási-balesetbiztosításod Paprika, tarhonya, mák, borsó, lencse, méz, dió, bab, köleskáva, majoránna, vörös­hagyma, káposzta, fokhagyma, dughagyma, bur­gonya, cirokseprü, nyirfaseprü, kendermag Sort. Hoff­manni János­­y ködőnél, Szeged,— Telefon 1—34. — Alapittatott 1884 Tűrjén egy 40 év óta létező üzletház 4 szobás komfortos lakással azonnal bérbeadó vagy eladó. Böhm, Tűrje. (Zala m.) 589 velését, levelezését, adóügyeit és hivatalos eljárásait szerény tiszteletdíjért vállalja kereskedelmi, ipari mezőgazda­sági és közigazgatási ügyekben szakavatott hadirokkant.­­ Megkereséseket a kiadó­hivatal továbbit „Dunántúli“ jeligén. Szlelvezés :££!! FISCHER ERNŐ, BUDAPEST VII., ROTTENBILLER - UCGA 28/a. A MIRAMARE Gyertya és Vegyésze­ti gyár r.t. Budapest, VIII., Szeszgyár­utca 1—3. sz. a. e hó 12-én rendkívüli közgyűlést tartott, melyen az igazgató­ság javaslatára a vállalat alaptőkéjét 50,000 P-ről 100,000 P-re emelte fel. E­­zen részvénytőke felemelés teljesen befi­zettetett. Az alaptőke felemelését a vál­lalat egészséges fejlődése tette szüksé­gessé. A tábla- és tükörüveg­­ na­gykereskedése * BUDAPEST, V. Telefon Aut. IOI-13. Vadász utca 29. Telefon ügyben forduljon az ELIWEST PRITEG egyesült magyar magántelefon és elektro­­mos ipari részvénytársasághoz Budapest, V., Zrinyi­ utca 1­szám Telefon: 851—31., 853—35., 801—88 Bérbeadunk: automatikus, kényelmes, ki nem halgatható, kombinált ELIWEST PRITEG rend­szerű telefonberendezést. — Kérjen költség­­mentes árajánlatot ! Legszebb Legjobb Legolcsóbb Pap,.» Pap,,» Pap,»» kárpitosáru, vas- és rézbútorgyára szőnyeg, pokróc függöny, ágy és asztalterítők, gyermekkocsi nyugszékek, leányszoba, előszoba, és kerti bútorok, ernyők és sátrak minden kivitelben kaphatók. Dirchner János Budapest, VI­., Erzsébet­ körút 20. Nagy katalógust 32 f. ellenében postán küldök.

Next