Magyar Kereskedők Lapja, 1930. július-december (50. évfolyam, 27-52. szám)
1930-07-05 / 27. szám
2 ■WEKBSraMA-Lwnn- Magyar Kereskedők Jársa Budapest július 5 A kereskedelem helyzete kívül álló okok következménye volt az. Sajnálatos körülmény ez nagyon. Nagy hiba lenne azonban az és menthetetlenül tévedés lenne, ha azért mennének tönkre ma még meglévő egzisztenciák, mert egyes hatóságok nem voltak kellő körültekintéssel és nem igyekeztek mindezt megtenni, hogy megóvják a létez® adóalanyokat és polgárokat és földönfutóvá vagy munkanélkülivé váljon több ezer adófizető polgár. Ha ezeket szorgosan mérlegeli a hatóság, nem lehet kétség a tekintetben, hogy a helyes intézkedést, fogja megtenni és látszatelőny miatt nem tesz szerencsétlenné több ezer embert. Írta: dr. Csetsy Béla Sokszor sokan foglalkoztak már ezzel a kérdéssel és sokféle uton kerestek megoldást éskivezető utat a mai siralmas helyzetből, de azt hiszem, mindaddig,amíg az általános közgazdasági helyzet nem javul európaszerte, addig csak merő kisérledezések történhetnek, de helyes jó megoldás nem képzelhető. Amíg Európa egyes államai egymással, de Amernával szemben is gazdasági harcban állanak a megélhetésük miatt és amíg nem találnak az államok egymásra, nem értik meg azt, hogy bizonyos tekintetben egymásra vannak utalva és ennek alapján nem önkényesen, hatalmi szempontok által vezéreltetve, hanem okos megfontolással kötnek kereskedelmi szerződéseket, s nem lehet várni gyökeres megoldást. Én abban a hitben vagyok, hogy ennek előbb-utóbb be kell következnie, mert állandó harcban gazdasági téren sem állhatnak az egyes államok anélkül, hogy mindegyikre nézve abból kár ne háramoljék. Ezen a téren nem lehetnek csak győző és csak legyőzöttek, amint a háborúban sem áll meg az az elv, mert még a győzőknek is vannak veszteségeik, amelyeket semmiféle hadisarccal nem tudnak kárpótolni. A gazdasági harcban azonban egészen bizonyos az, ho az az állam, amely ma talán pillanatnyilag előnyben van is, idővel kárt szenved, mert önvédelemre kényszerítik azt az államot, amelyet szabad prédának akar tekinteni és teljes mértékben ki akar aknázni, mert hatalmillg ma talán erősebb. A húrt azonban nem lehet feszíteni, mert elpattan és egy nemzet, amelyet gazdaságilag lehetetlenné akarnak tenni, egyszer mégis kirobban és szembeszáll az elnyomónemzetekkel. Ma már részben látjuk is, hogy európai nemzetek egy része megérti a helyzetet. Igyekszik megoldást keresni a tekintetben, miként lehetne együtt dolgozni kereskedelmi téren, dolgozni úgy, hogy mindkét nemzetre előnyös és hasznos legyen az. Bizonyos, hogy ennek feltétlenül el kell következnie, mert az elzárkózott gazdaságpolitika mindig megboszszulja magát Talán egykicsit lassan megy. Ez érthető is, egy világháború után. Különösen mikor egyes nemzetek féltik a jogosan vagy jogtalanul szerzett javaikat és azt hiszik, hogy ha gazdaságilag zárkózott poltikát folytatnak, jobban tudják hatalmukat biztosítani. Az igazság érvényesülését azonban talán halogatni lehet, de megakadályozni az érvényesülést nem lehet. A mi igazságunk útban van. Csak ki kell tudni várni. Ha már eddig tart, szenvedett a kereskedelem, most már ki kell várni ezt az időt is. Természetes azonban, hogy nem jelenti azt, hogy most csak várni kell és nem kell addig is mindent megtenni, ami alkalmas arra, hogy segítséget hozzon a kereskedelemnek és különösen hogy mellőztessenek olyan intézkedések, amelyek ártalmára vannak a meglevő kiskereskedelemnek és iparnak is, amely ma még van és többé-kevésbé boldogulni tud. Hiba lenne, ha segítség helyett bajt hoznak a kereskedelemre és iparra azért, mert valaki vagy valakik ebben a súlyos időben próbálkozni akarnak új dolgokkal vagy nemlétező dolgokat most akarnak megvalósítani, amikor a mai idők a legkevésbbé alkalmasak kísérletezésekre és életbeléptetésekre. Nem akar senki megakadályozni próbálkozásokat. Nem akar senki e tekintetben a fejlődés elé akadályt gördíteni, ha az jó és nem árt sokaknak. Ha azonban a belőle származó előny kisebb, mint az a hátrány, amely ennek folytán előáll, akkor helyes gondolkozás mellett nem szabad annak utat engedni. Itt van pl. a szódaviztank kérdése, amely eltekintve attól, hogy felette veszélyes és nagyobb bajok is származtak már ebből az élet és egészség szempontjából, az ipar és kereskedelem szempontjából is felette káros és éppen azért erősen meggondolandó, hogy lehet-e és szabad-e azt ma forgalomba engedni és ezzel megfosztani két és félezer iparost és kereskedőt, aki ma a szódavízgyártásból él, megfosztani kenyerétől, amikor éppen elég egzisztencia ment már így tönkre azon a téren, ahol az állam nem tudott segíteni, mert rajta Egyik vidéki olvasónk leveléből veszszük a következő néhány mondatot: „A detailkereskedelem túlságosan nagy jólétnek örvend, a körültekintően gondoskodó felsőbbség okkal félti tehát az elzsírosodástól. A kiskereskedésnek túlságos gyors a vérkeringése, egészségére válik tehát egy-egy kis érvágás.” Mondja pedig az a vidéki olvasó ezt annak ötletéből, hogy a vásárbiztos urak egyes helyeken nagyon is sűrűn szerencséltetik a fűszer és élelmiszerkereskedőket a látogatásukkal, a látogatások alkalmával szorgalmasan vesznek mintákat a legkülönfélébb cikkekből, a mintákat vegyelemeztetik és ha a szigorú előírásoktól a legkisebb eltérést megállapítják, következik a büntető eljárás, a szigorú bírságolás. A konkrét esetben egy dunántúli kis helységben minden kiskereskedésben a pörkölt kávéból mintát vettek, azt vegyelemeztették és mert a vegyelemzés a megengedett 5% helyett 7% víztartalmat állapított meg, minden egyes kereskedőre kirótták a vegyelem-'- 110 P költségét és 8 % bírságot. Tagadhatatlan, hogy a mintát vevő vásárbiztos szabályszerűen, az érvényben levő törvények értelmében járt el. Eljárását tehát kifogásolni nem lehet. És mégis zaklatást kell a dologban látnunk: zaklatást azért, mert az illető kereskedők a kifogás tárgyává tett kávét a legelső budapesti nagykereskedő cégektől hozatták pörkölt állapotban, azt maguk nem vizezték és ha a kávé víztartalma a megengedettnél az említett csekélységgel mégis nagyobb volt, annak éppen olyan kevéssé oka a kiskereskedő, mint a nagykereskedő. A pörkölt kávé tudvalevőleg nagyon hajlamos arra, hogy a légköri nedvességet felvegye. Ha a kiskereskedő az ilyen rekkenő hőségben naponta kétszer-háromszor bőségesen fellocsolja az üzletét, hogy a nagy meleeret elviselhetőbbé tegye, az már magában elegendő arra, hogy a pörkölt kávé 2—3% vizet magába szívjon. Ha borús, esős, nedves az időjárás, a pörkölt kávé a légkör nedvességétől még jóval több vizet, is felszívhat. Tagadhatatlan az is, hogy egyetlen kereskedő sem hamisítja a kávéját azzal, hogy víztartalmát 2—3%-kal növeli. Amint tagadhatatlan az is,hogy azzal a kis víztöbblettel a fogyasztó nem károsul, az az egészségre nem ártalmas és így is szigorú büntetés — bár kétségbevonhatatlanul törvényes — nem indokolt. Megeshetik azonban az is, hogy a vásárbiztos tartja a vett mintákat addig, amíg vegyi vizsgálatra küldi, olyan helyen, hogy a pörkölt kávé valamelyes nedvességet magába szívhat. Egészen bizonyos, hogy a vásárbiztos nem rosszakaratból, nem azért teszi a kávét olyan helyre, ahol a légköri nedvesség víztartalmát befolyásolja, hogy minden áron büntetni, bírságolni akar, hanem majdnem mindig azértért fégít más hely nem áll rendelkezésére. Ezért nyomatékosan azt kell ajánlanunk minden olvasónknak, hogy amikor a vásárbiztos akármilyen áruból megvizsgálás végett mintát vesz tőle, lepecsételt ellenmintást kérjen, mert így módjában van, esetleg a szállító nagykereskedő útján ellenőrző vizsgálatot végeztetni. Tudtunkkal a kormány most foglalkozik az idevonatkozó rendelkezések átdolgozásával. Feltétlenül szükséges, hogy az új szabályozás, amikor minden visszaélésnek szigorú büntető rendelkezésekkel kívánja elejét venni, legyen figyelemmel a gyakorlati életre is, zárja ki a természetes uton előállható csekély eltérések üldözését — különösen, ha azok nem ártalmasak a közegészségre — és tegye lehetetlenné annak az üldözését, akinek jóhiszeműsége nyilvánvaló. Elvégre a pörkölt kávé víztartalmában 2% eltérés még túlzással sem minősíthető visszaélésnek, büntetést tehát nem érdemel. Feltétlenül szükséges volna, hogy az új szabályzat elkészülése előtt a kormány hallgassa meg az érdekelt szakköröket és azoknak megokolt kívánságait annyival is inkább vegye figyelembe, mert hiszen csakis a visszaélések megtorlása lehet a cél, nem, pedig a felesleges zaklatások és bírságolások rendszeresítése. Bírságolás a pörkölt Más* 2 százalék eltérést is bírságolnak A szénkereskedők kartella A szénimportőrök szövetségében tömörült nagyobb budapesti szénkereskedő cégek között már hetek óta tárgyalások vannak folyamatban annak érdekében, hogy a Budapestre jövő szénmennyiségeket — értve ezalatt a külföldi, elsősorban a norosz szenet — kontingentálják és a részükre megállapított kis mennyiségek révén az egyes kereskedőket arra, szorítják, hogy lehetőleg magas árakat tartsanak. A tárgyalások eddig nem jártak konkrét eredménnyel és egyelőre nem lehet tudni, vájjon sikerül-e majd a tervezett egyezményt létrehozni. Egyelőre a téli szükségletre való előrefedezések még nem indultak ma, egyelőre Budapestre nem jönnek külföldi szénküldemények és előreláthatólag a kereskedők nem is sietnek a szállítások megindításával, mert tavalyról még mindig jelentékeny mennyiségek vannak a csurdákon. Ha a kartel létre találna jönni, annak első következménye az lesz, hogy a porosz fűtőszén árát fel fogják emelni. Tekintve azonban, hogy a verseny igen éles, még arra az esetre is kétséges, hogy az áregyezményt szigorúan be fogják tartani, ha a tekintetbe jövő nagykereskedő cégek egymással megegyeznek. Az árak egyelőre változatlanok. m — i«ni~ igfc — 4*11 —miifb — jfc ~n « EURÓPAI duplán enyves, mézes, szeges légyfogó Kizárólagos eladás: miRaniARE gyertya- es VEGYÉSZETI 6VAR RT BUDAPEST, Vili., SZESZGVAR UTCA 14. SZ. ÁRU ÉS POGGYÁSZ BIZTOSÍTÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG BUDAPEST, V., EÖTVÖS-TÉR 2. SZ. Előnyös poggyászÁru- és utazási-balesetbiztosítások Patkányt, egeret, mezei égeret csak jDimor TS vátitofo atsrHtjpüHKiiit, Vairgyáte „Misim“ irt «yökeiMik 'diaira, emberre veszélytelen a HMi^baln sflVfitja, fellirói Laboratorium, murányi ulca 33. sz. udvarhelyi Sándornál Mm. Édes nemesp^vőéd».-ként 3 P- félédes P 2.60, to’a'sósra’di'ohya P. 1, zöldbab P. -‘40, ugorka P. -'60 befőzni cseresznye, meggy, barack. Kérjünk árlapot! EGY jó megjelenésü fűszer és csemege kereskedő-segéd, négyéves segédi gyakorlattal 15-ére alkalmazást keres. Szives megkeresést kér: Irházi László, Nagykőrös, III. ker. Mizsei út 2-a. HIRDETMÉNY. A nemespécselyi fogyasztási és értékesitő szövetkezet felszámolását 1930. évi junius hó 9. napján tartott közgyűlése elhatározta. Felhívjuk a szövetkezet hitelezőit, hogy követelésüket a jelen hirdetmény megjelenésétől számított 6 hónap alatt érvényesítsék. Nemespécsely, 1930. junius 24. Papp Dezső Kántor Lajos Csabi János felszámoló bizottság 213. A budapesti kir. törvény^RtélRől. Ke 41885—1930. 213 HIRDETMÉNY. A fevudapesti kir. törvényszék közhírré tészi, hogy Sugár Ármin és veje bpesti (Wekerte Sándor u. 9) bej. közker. társ. és ennek tulajdonlásai Sugár Ármin bpesti(szegedüs Sándor u. 18) és Vogel László ’bpesti (Kazár u. 10) lakosok ellen a esédönkivüli kényszeregyességi eljárást megindította. Vagyonfelügyelő dr. Török Jenő bpesti (Wesselényi u. 57) ügyvéd. A hitelezőknek követeléseiket 1930. évi Julius hó 21. napjáig infoján be kell jelenteniük az Országos Hitelvédő Egylet központjánál (Alkotmány u. 8) és felhívja a kir. törvényszék a hitelezőket, hogy a netán létrejött magánegyesség elleni észrevételeiket az egyességknek a Budapesti Közlönyben való közzétételét követő 15 nap alatt ugyanitt írásban jelentsék be. Az egyességi eljárás megindítása iránti kérelem előterjesztésének napja 1930. junius 28. Az egyességi eljárás megindításának joghatálya 1930. évi junius 30. napján áll be. Budapest^ 1930, jüniús 80. Ör. Kunst Győző kir. tvszéki biró helyett Gabrovitz sk. kir. tvszéki biró.