Magyar Kereskedők Lapja, 1936. január-november (56. évfolyam, 1-38. szám)
1936-01-04 / 1-2. szám
4 Korányi Frigyes halála A magyar pénzügyi életet pótolhatatlan súlyos veszteség érte dr. tolcsvai báró Korányi Frigyes ny. pénzügyminiszternek, a Pénzintézeti Központ elnökének hirtelen bekövetkezett elhalálozásával. Az elhunyt igazi nagy tehetség volt, aki mindenben amihez hozzáfogott, kiválót tudott alkotni. Egész fiatalon, jóformán még széleskörű, alapos tanulmányainak befejezése előtt regényt írt, majd számos szépirodalmi művet fordított, később kiváló zeneszerző gyanánt mutatkozott be, de a legértékesebbet, a leginkább maradandót a pénzügyi kormányzás terén alkotta. Már mint az O. K. H. vezérigazgatója kitűnően megszervezte ezt az intézetet és megvetette további fejlődésének szilárd alapját. Három ízben vállalkozott arra, mindig a legnehezebb időben, hogy Magyarország pénzügyi kormányát vegye a kezébe és a vállalt feladatot mindig bravúros sikerrel oldotta meg. A Pénzintézeti Központ élén is soha nem hervadó érdemeket szerzett. Szinte kimeríthetetlennek látszó munkabírását nem egyszer erős próbára tette vas szorgalmával, amely nem egyszer úgy tűnt fel, mintha nem ismerne határt. Szinte magától értetődik, hogy temetése imponáló országos nagy részvét mellett folyt le. 10 százalékkal emelték az árakat a paszománygyárak A paszományok készítésével foglalkozó vállalatok már a textilfázis módosításáról szóló híreket is nyugtalansággal fogadták, mert az terjedt el a köztudatban, hogy közel 40%-os lesz az a fázis, amelyet fonal után kell majd leróniuk. Negyvenkét százalékról beszélnek és enek hatására a paszománygyárak felemelték az árakat. Mintegy 10%-kal drágult meg a paszomány. Hitelbiztonság és Motel II. válságmérlegét A Magyar Tudakozódó Egylet a héten terjesztette fel a kereskedelem- és közlekedésügyi minisztériumhoz dr. Hajdú Miklós vezérigazgató beszámolója keretében az elmúlt esztendő fizetésképtelenségeiről szóló jelentését, amely szerint 1935. válásgmérlegén alegutóbbi tíz esztendőben felmerült nagy számok után (1925 : 2394, 1926: 2500, 1930: 2579, 1931: 3010) még ugyan visszaesés mutatkozik, de viszont 1934-el szemben emelkedett a fizetésképtelenségek száma. A monatorális küszködéseket, a lappangó inzolvenciákat, valamint az üzlet - ■beszüntetések meg nem fogható státusát figyelmen kívül hagyva, — az évzárlatig közzétett bírósági végzések szerint 1935- ben (jelben 1934 ugyanez időszakának megfelelő adatai, illetve az egybevetett adatok arányszámai) 638 csődönkívüli kényszeregyesség (510), 71 csőd (92), összesen 709 bírói fizetésképtelenség (602) esete fordult elő, ami bár csődökben csökkenés (—22.83%), de kényszeregyeségekben ( + 25.09%), valamint a bírói fizetésképtelenség esetszámaiban ( + 17.77%) olyan emelkedés, amely részben — mint már ezt tavaly is tapasztaltuk — a kiszélesbedett forgalommal és a hitelkeretek tágulásával, másrészről a nemzetközi helyzet bénító hatásával és a rossz őszi és téli szezonnal áll kapcsolatban. Hitelbiztonsági szempontból figyelemreméltó, hogy az esetszámok növekedése, valamint a kisebb mértékben emelkedett összegszerűség nem jelenti a hitelkockázat növekedését; a kárelező hitelvédelem ugyanis a bonitás tartózkodásra intő jelenségeit idejekorán észleli, a kihelyezésekben meggondoltság és tartózkodás nyilvánul és bár az adósvédelmi rendelkezések, ha némely vonatkozásban ezek mégoly megokoltak is, gyengítik a teljesítésben való felkészültséget: a hitelkockázat arányszámai, valamint az egyes■ségek lebonyolítása a piac ellentállóképességének érdemes bizonyságát adják. MAGYAR KERESKEDŐK LAPJA. December hónap 63 csődönkívüli kény- s szert gyessége (76), 6 csődje (5), összesen 69 uiói fizetésképtelenségi esete (81) novemberhez képest mindössze 2,98%, emelkedés, a múlt év utolsó hónapjához viszonyítva 14.81% csökkenés, mégis a januári kulmináció (85) után az idei év legmagasabb esetszáma, amelyet csak november (67) és június (68) közelített meg. Január 21—31 a téli leltári kiárusítás végleges időpontja A Magyar Kereskedők Lapja részletesen beszámolt arról, hogy a kereskedelmi és iparkamara az egyes szakmák vezetőivel folytatott tanácskozás után január hónapjára tűzte ki a téli áruk szezonvégi vásárát. Megemlékeztünk arról, hogy a kereskedők többsége azon az állásponton van, a leltári vásárokat minél későbben, minél rövidebb ideig tartsák meg. A kereskedők táborkívánságait honorálták akkor, amikor — mint annakidején arról is írtunk — az idényvégi kiárusítás tartamát a múlt esztendőben két héttel szemben 10 napban állapították meg. Csupán a pontos terminus kijelölése volt vitás. A nagy áruházak már január 10-ike körül is szívesen megrendezték volna ezt a propagandaeszköznek is kitűnő eladási alkalmat, de a kereskedők állandóan azt kérték, hogy amennyire lehet, tolják ki az időpontot. Előbb úgy volt, hogy január közepén bonyolítják le ezt a vásárt, de a kereskedők egyesületeinek sikerült még annyit elérniök, hogy ez a dátum nem maradt végleges és elhalasztották egy héttel. Mint értesültünk, január 21—31-ig, tíz napon keresztül tartják meg a téli áruk szezonvégi vásárát. Egyébként a kereskedők körében elhangzottak olyan kijelentések is, hogy az idei kiárusításoknál szigorúan érvényt kell szerezni a törvény rendelkezéseinek abban az irányban, hogy csakis a raktáron lévő divatjamúlt árucikkeket lehessen kiárusítani ilyenkor, nem pedig mint nem egy esetben előfordult, egyes cégek egyenesen ezekre a vásárokra beszerzett árukat dobtak a piacra, amikor is a rendeleteket utolsó betűig betartó cégek hátrányos helyzetbe kerültek velük szemben. Ennek a mozgalomnak aktualitást a tapasztalatokon kívül még egy kis hirdetés is ad, amelyben valaki filléres bóvlit, vagy hibás tömegcikket akar vásárolni reklám célra. Ha ez a hirdetés nem éppen a szezon végefelé jelent volna meg, hanem az év bármelyik más részében, akkor nem volna annyira felötlő, mint éppen most. Egyébként a kereskedők most is azt az álláspontot képviselik, hogy a szezonvégi kiárusítás ha lehetséges csak egyszer egy évben történhessék meg, mert hiszen az elmúlt esztendőben lefolyt vásárok azt mutatják, hogy azok a kereskedők, akik a kedvezőtlen szezon alatt rendes árakon , amelyek a közönség vásárlóképességeihez, kereseti viszonyaihoz, fizetőképességéhez a leggondosabban vannak kalkulálva, nem bonyolítottak le megfelelő forgalmat, azok az idényvégi vásároktól sem remélhetnek sokat. Hiszen azok, akiknek van pénzük, vásárolnak máskor is, mert ha mindenkor csak épp a legszükségesebbeket veszik, akiknek pedig nincs, az ilyenkor sem tud, bármilyen olcsó is legyen az ár, venni. VEGYIPARI CIKKEK Fizetésképtelenségi rmn fenyeget a festékszakmában A kereskedőtársadalom régóta panaszkodik az egyre ijesztőbb mértékben elharapózó árrombolás miatt. Különösen a festékesek és a rokonszakmák nemrégiben elhatározták, hogy erélyesebb eszközökkel igyekeznek megvédeni a szolid kalkulációt és lehetővé tenni a nyugodtabb megélhetést. Mint ismeretes, a Festékkereskedők Egyesületének legutóbb megtartott értekezletén kimondták a harcot az árrombolás ellen és a képesítéshez való kötés érdekében. Többször előfordult ugyanis, hogy egyesek megfelelő forgótőke, vagy ami ép olyan nagy baj, kellő szakértelem nélkül nyitották meg üzletüket és természetesen nem tudtak eredménnyel dolgozni. Mindent megpróbáltak, hogy valamiképen pénzhez jussanak és sokszor önköltségen, vagy még azon alul való árusítással nemcsak maguknak, hanem a környéken lévő versenytársaiknak is súlyos károkat okoztak. Egyébként is a festékkereskedők több olyan cikk árusításával foglalkoznak, amelyeknél mindössze néhány fillér hasznuk marad, hogy mást ne említsünk itt van a szappan esete, ahol a gyárak egymás után emelik az árakat, viszont a kereskedők magasabb áron nem tuttak eladni. De a tömegesen megnyílt gyári fiókok és egyéb lerakatok is egzisztenciaromboló versenyt támasztanak a kereskedőknek. Mindezeknek aztán az a következménye, hogy legutóbb is három nagy cég akadt meg fizetéseivel. De sokat beszélnek arról, hogy az idén még többen lesznek kénytelenek követni ezt a szomorú példát és mint jól értesült helyről velünk közlik valóságos fizetésképtelenség ára , hat következik. Számolnak azzal, hogy olyan vun lesz a festékszakmában, mint volt a múlt esztendőben a textilben. Csendes a vegyicikk piac üzletmenetei• Mint minden esztendőben karácsony előtt, az idén is beállott az év végi csendesebb üzletmenetei, amely előreláthatólag áthúzódik majd az új esztendőbe és tekintettel a leltározással járó munkákra, a legjobb esetben január második felében ér véget. Szinte magától értetődik, hogy ilyenkor az árak alakulásában sem adódnak említésre méltó események, ami az idén annyival feltűnőbb, mert valamilyen formában mégis érvényesülnie kellene az itteni árakban a külföldi fizetési eszközökre alkalmazott egységes fejpénznek. Mint már jeleztük, az árakban nem érvényesül egészen a tizenhárom százalékos többlet, mert részben azok a külföldi exportőrök, akik a magyar üzletre súlyt helyeznek, az összeköttetés fenntartása kedvéért némi áldozatra hajlandók és bizonyos árengedményk elől nem zárkóznak el, másfelől pedig a verseny megint nagyon éles a belföldi üzletben és ez természetesen határt szab a még annyira indokolt áremelésnek is. A szakmában a hangulat általában meglehetősen bizakodó, mert az ipar foglalkoztatása majdnem minden ágban kielégítő, sőt vannak egyes iparágak, amelyek fokozott üzemmel dolgoznak. Magától értetődik, hogy ezek kénytelenek lesznek nehéz kemikáliákból való szükségletüket fokozatosan fedezni, most is csak azért tartózkodnak a vásárlástól, mert mindenki úgy igyekszik rendezni. 1936 január 4. hogy a leltározáskor minél kisebb készletei legyenek. Megint visszatért az ideje, hogy a budapesti piacon nincsenek szabatosan kialakult árak, ami egyelőre nem bír valami nagy jelentőséggel, de amint az üzlet kissé megindul, meglehetősen nagy komplikációkat okozhat az, hogy a vevők az árakban nem tudnak kiigazodni. Remélik azonban, hogy egy-két héten belül a helyzet ebben a tekintetben is tisztázódni fog. Amennyire mégis meg lehet állapítani, Budapesten a nagybani forgalomban egyes cikkek mai árai a következők: ammóniákszóda 96/98% 24, lantiklór krist. 26, borax drb. 75, borkősav 440, ecetsavas nátron 55, formaldehyd 40%,-gs 90, gyapjazsír nyers 70, hangyasav 85% 140, kálisalétrom 70, kén drb. 34, kénvirág 35, kénnátrium 60/62° 24, keserűsó 14, klónmész 110/112° 30, krómtimsó 60, krónikálii 120, krómnátron 85, magnezit égetett zillertali 19, marókák 90/92/ 80, marónátron 128/130° 47, montáinviasz nyers Riebeck-féle 145, naftalin fehér 58, nátriumbiszulfit 60/62° 48, nátronsalétrom 45, ólomcukor 180, oxálsav 120, paraffin 50/52° 135, salétromsav 36 Bé 40, sárgavérlúgsó 225, sellák TN 250, sósav 16, szalmiáksó 96/98% 58, szódabikarbóna B. 45, tejsav 80% 135 Pengő. —x— Burgonyakeményítő termékekben az üzlet változatlan. Jelenlegi árak: burgonyakeményítőliszt minőség és menynyiség szerint 55—59, dextrin min. és menny. szerint 65—69, kristályszörp min. és menny. sz. 83—85, szőlőcukor min. és menny. sz. 75—84 100 kg-ként, gyári állomáson átadva.. SZESZ- ÉS SZESZÁRUK Szeszüzlet. A szeszüzletben e héten az ünnepek folytán csendes volt a forgalom és az összes szeszkategóriák változatlan áron zárulnak. Gyümölcspálinkaüzlet. A gyümölcspálinkaüzletben a forgalom e héten csendesebb volt és az irányzat változatlanul szilárd. Törköly keresett és a gyér kínálat folytán drágább, 3.30— 3.40 pengőig, seprőpálinka 3.40 pengőig, szilvórium 5.50—5.60 pengőig, a kék árú 6.30 pengőig, eperpálinka 4.20 pengőig, borpárlat 3.60—3.70 pengőig kelt el 10.000 literfokonként III. tábla szerint + 3% forgalmi adó értendők. PALACE PENSH II hu IHMIffl Mimii— BUDAPEST, VII. Károly király ut 3/a. 50 szoba. — Minden komfort Mérsékelt árak Telefon: 41-6-10,41-6-20,349-40. „SIDOL“ FÉMTISZTÍTÓ Rendelhető: Götzl Lipót Sidol vegyitermékek gyára részvénytársaság Bpest, Vll., Cserei u. 14. Telefon : 96-6-86 és 96-8-27