Magyar Kereskedők Lapja, 1936. január-november (56. évfolyam, 1-38. szám)

1936-01-04 / 1-2. szám

4 Korányi Frigyes halála A magyar pénzügyi életet pótolhatatlan súlyos veszteség érte dr. tolcsvai báró Korányi Frigyes ny. pénzügyminiszter­nek, a Pénzintézeti Központ elnökének hirtelen bekövetkezett elhalálozásával. Az elhunyt igazi nagy tehetség volt, aki mindenben amihez hozzáfogott, ki­válót tudott alkotni. Egész fiatalon, jó­formán még széleskörű, alapos tanulmá­nyainak befejezése előtt regényt írt, majd számos szépirodalmi művet fordított, ké­sőbb kiváló zeneszerző gyanánt mutatko­zott be, de a legértékesebbet, a legin­kább maradandót a pénzügyi kormány­zás terén alkotta. Már mint az O. K. H. vezérigazgatója kitűnően megszervezte ezt az intézetet és megvetette további fejlődésének szilárd alapját. Három íz­ben vállalkozott arra, mindig a legnehe­zebb időben, hogy Magyarország pénz­ügyi kormányát vegye a kezébe és a vál­lalt feladatot mindig bravúros sikerrel ol­dotta meg. A Pénzintézeti Központ élén is soha nem hervadó érdemeket szerzett. Szinte kimeríthetetlennek látszó mun­kabírását nem egyszer erős próbára tette vas szorgalmával, amely nem egyszer úgy tűnt fel, mintha nem ismerne határt. Szinte magától értetődik, hogy temetése imponáló országos nagy részvét mellett folyt le. 10 százalékkal emelték az árakat a paszománygyárak A paszományok készítésével foglal­kozó vállalatok már a textilfázis mó­dosításáról szóló híreket is nyugtalan­sággal fogadták, mert az terjedt el a köztudatban, hogy közel 40%-os lesz az a fázis, amelyet fonal után kell majd leróniuk. Negyvenkét százalékról be­szélnek és enek hatására a paszomány­gyárak felemelték az árakat. Mintegy 10%-kal drágult meg a paszomány. Hitelbiztonság és Motel II. válságmérlegét A Magyar Tudakozódó Egylet a héten terjesztette fel a kereskedelem- és közle­kedésügyi minisztériumhoz dr. Hajdú Miklós vezérigazgató beszámolója kere­tében az elmúlt esztendő fizetésképtelen­ségeiről szóló jelentését, amely szerint 1935. válásgmérlegén a­­legutóbbi tíz esz­tendőben felmerült nagy számok után (1925 : 2394, 1926: 2500, 1930: 2579, 1931: 3010) még ugyan visszaesés mu­tatkozik, de viszont 1934-el szemben emelkedett a fizetésképtelenségek száma. A monatorális küszködéseket, a lap­pangó inzolvenciákat, valamint az üzlet - ■beszüntetések meg nem fogható státusát figyelmen kívül hagyva, — az évzárlatig közzétett bírósági végzések szerint 1935- ben (jelben 1934 ugyanez időszakának megfelelő adatai, illetve az egybevetett adatok arányszámai) 638 csődönkívüli kényszeregyesség (510), 71 csőd (92), összesen 709 bírói fizetésképtelenség (602) esete fordult elő, ami bár csődök­ben csökkenés (—22.83%), de kényszer­­egyes­­égekben ( + 25.09%­), valamint a bírói fizetésképtelenség esetszámaiban ( + 17.77%) olyan emelkedés, amely rész­ben — mint már ezt tavaly is tapasztal­tuk — a kiszélesbedett forgalommal és a hitelkeretek tágulásával, másrészről a nemzetközi helyzet bénító hatásával és a rossz őszi és téli szezonnal áll kapcsolat­ban. Hitelbiztonsági szempontból figyelem­reméltó, hogy az esetszámok növekedése, valamint a kisebb mértékben emelkedett összegszerűség nem jelenti a hitelkocká­zat növekedését; a kárelező hitelvédelem ugyanis a bonitás tartózkodásra intő je­lenségeit idejekorán észleli, a kihelyezé­sekben meggondoltság és tartóz­kodás nyilvánul és bár az adósvédelmi rendel­kezések, ha némely vonatkozásban ezek mégoly megokoltak is, gyengítik a tel­jesítésben való felkészültséget: a hitel­­kockázat arányszámai, valamint az egyes­­■ségek lebonyolítása a piac ellentállóké­­pességének érdemes bizonyságát adják. MAGYAR KERESKEDŐK LAPJA. December hónap 63 csődönkívüli kény- s szert gyessége (76), 6 csődje (5), össze­sen 69 u­iói fizetésképtelenségi esete (81) novemberhez képest mindössze 2,98%, emelkedés, a múlt év utolsó hó­napjához viszonyítva 14.81% csökkenés, mégis a januári kulmináció (85) után az idei év legmagasabb esetszáma, amelyet csak november (67) és június (68) kö­zelített meg. Január 21—31 a téli leltári kiárusítás végleges időpontja A Magyar Kereskedők Lapja részle­tesen beszámolt arról, hogy a kereske­delmi és iparkamara az egyes szakmák vezetőivel folytatott tanácskozás után január hónapjára tűzte ki a téli áruk szezonvégi vásárát. Megemlékeztünk arról, hogy a kereskedők többsége azon az állásponton van, a leltári vásárokat minél későbben, minél rövidebb ideig tartsák meg. A kereskedők táborkívánságait hono­rálták akkor, amikor — mint annak­idején arról is írtunk — az idényvégi kiárusítás tartamát a múlt esztendőben két héttel szemben 10 napban állapí­tották meg. Csupán a pontos terminus kijelölése volt vitás. A nagy áruházak már január 10-ike körül is szívesen megrendezték volna ezt a propaganda­­eszköznek is kitűnő eladási alkalmat, de a kereskedők állandóan azt kérték, hogy amennyire lehet, tolják ki az idő­pontot. Előbb úgy volt, hogy január kö­zepén bonyolítják le ezt a vásárt, de a kereskedők egyesületeinek sikerült még annyit elérniök, hogy ez a dátum nem maradt végleges és elhalasztották egy héttel. Mint értesültün­k, január 21—31-ig, tíz napon keresztül tartják meg a téli áruk szezonvégi vásárát. Egyébként a kereskedők körében el­hangzottak olyan kijelentések is, hogy az idei kiárusításoknál szigorúan ér­vényt kell szerezni a törvény rendelke­zéseinek abban az irányban, hogy csak­is a raktáron lévő divatjamúlt árucik­keket lehessen kiárusítani ilyenkor, nem pedig mint nem egy esetben elő­fordult, egyes cégek egyenesen ezekre a vásárokra beszerzett árukat dobtak a piacra, amikor is a rendeleteket utolsó betűig betartó cégek hátrányos helyzet­be kerültek velük szemben. Ennek a mozgalomnak aktualitást a tapasztala­tokon kívül még egy kis hirdetés is ad, amelyben valaki filléres bóvlit, vagy hibás tömegcikket akar vásárolni rek­lám célra. Ha ez a hirdetés nem éppen a szezon végefelé jelent volna meg, ha­nem az év bármelyik más részében, ak­kor nem volna annyira felötlő, mint ép­pen most. Egyébként a kereskedők most is azt az álláspontot képviselik, hogy a sze­­zonvégi kiárusítás ha lehetséges csak egyszer egy évben történhessék meg, mert hiszen az elmúlt esztendőben le­folyt vásárok azt mutatják, hogy azok a kereskedők, akik a kedvezőtlen sze­­zon alatt rendes árakon , amelyek a közönség vásárlóképességeihez, kereseti viszonyaihoz, fizetőképességéhez a leg­gondosabban vannak kalkulálva, nem bonyolítottak le megfelelő forgalmat, azok az idényvégi vásároktól sem re­mélhetnek sokat. Hiszen azok, akiknek van pénzük, vásárolnak máskor is, mert ha mindenkor csak épp a legszük­ségesebbeket veszik, akiknek pedig nincs, az ilyenkor sem tud, bármilyen olcsó is legyen az ár, venni. VEGYIPARI CIKKEK Fizetésképtelenségi rmn fenyeget a festék­szakmában A kereskedőtársadalom régóta pa­naszkodik az egyre ijesztőbb mértékben elharapózó árrombolás miatt. Különö­sen a festékesek és a rokonszakmák nemrégiben elhatározták, hogy erélye­sebb eszközökkel igyekeznek megvé­deni a szolid kalkulációt és lehetővé tenni a nyugodtabb megélhetést. Mint ismeretes, a Festékkereskedők Egyesületének legutóbb megtartott ér­tekezletén kimondták a harcot az ár­rombolás ellen és a képesítéshez való kötés érdekében. Többször előfordult ugyanis, hogy egyesek megfelelő forgó­tőke, vagy ami ép olyan nagy baj, kellő szakértelem nélkül nyitották meg üzletüket és természetesen nem tudtak eredménnyel dolgozni. Mindent megpróbáltak, hogy vala­­miképen pénzhez jussanak és sok­szor önköltségen, vagy még azon alul való árusítással nemcsak ma­guknak, hanem a környéken lévő versenytársaiknak is súlyos káro­kat okoztak. Egyébként is a festékkereskedők több olyan cikk árusításával foglalkoznak, amelyeknél mindössze néhány fillér hasznuk marad, hogy mást ne említ­sünk itt van a szappan esete, ahol a gyárak egymás után emelik az árakat, viszont a kereskedők magasabb áron nem tu­ttak eladni. De a tömegesen megnyílt gyári fió­kok és egyéb lerakatok is egzisztencia­­romboló versenyt támasztanak a keres­kedőknek. Mindezeknek aztán az a kö­vetkezménye, hogy legutóbb is három nagy cég akadt meg fizetéseivel. De sokat beszélnek arról, hogy az idén még többen lesznek kénytelenek követni ezt a szomorú példát és mint jól értesült helyről velünk közlik valóságos fizetésképtelenség ára­ , hat következik. Számolnak azzal, hogy olyan vun lesz a festékszakmában, mint volt a múlt esztendőben a textilben. Csendes a vegyicikk piac üzletmenetei• Mint minden esztendőben karácsony előtt, az idén is beállott az év végi csen­desebb üzletmenetei, amely előrelátható­lag áthúzódik majd az új esztendőbe és tekintettel a leltározással járó munkákra, a legjobb esetben január második felé­ben ér véget. Szinte magától értetődik, hogy ilyenkor az árak alakulásában sem adódnak említésre méltó események, ami az idén annyival feltűnőbb, mert vala­milyen formában mégis érvényesülnie kellene az itteni árakban a külföldi fize­tési eszközökre alkalmazott egységes fej­pénznek. Mint már jeleztük, az árakban nem érvényesül egészen a tizenhárom százalékos többlet, mert részben azok a külföldi exportőrök, akik a magyar üz­letre súlyt helyeznek, az összeköttetés fenntartása kedvéért némi áldozatra haj­landók és bizonyos árengedményk elől nem zárkóznak el, másfelől pedig a ver­seny megint nagyon éles a belföldi üz­letben és ez természetesen határt szab a még annyira indokolt áremelésnek is. A szakmában a hangulat általában meglehetősen bizakodó, mert az ipar fog­lalkoztatása majdnem minden ágban ki­elégítő, sőt vannak egyes iparágak, ame­lyek fokozott üzemmel dolgoznak. Ma­gától értetődik, hogy ezek kénytelenek lesznek nehéz kemikáliákból való szük­ségletüket fokozatosan fedezni, most is csak azért tartózkodnak a vásárlástól, mert mindenki úgy igyekszik rendezni. 1936 január 4. hogy a leltározáskor minél kisebb kész­letei legyenek. Megint visszatért az ideje, hogy a bu­dapesti piacon nincsenek szabatosan ki­alakult árak, ami egyelőre nem bír vala­mi nagy jelentőséggel, de amint az üz­let kissé megindul, meglehetősen nagy komplikációkat okozhat az, hogy a ve­vők az árakban nem tudnak kiigazodni. Remélik azonban, hogy egy-két héten be­lül a helyzet ebben a tekintetben is tisz­tázódni fog. Amennyire mégis meg lehet állapítani, Budapesten a nagybani for­galomban egyes cikkek mai árai a követ­kezők: amm­óniákszóda 96/98% 24, lanti­­klór krist. 26, borax drb. 75, borkősav 440, ecetsavas nátron 55, formaldehyd 40%,-gs 90, gyapjazsír nyers 70, han­­gyasav 85% 140, kálisalétrom 70, kén drb. 34, kénvirág 35, kénnátrium 60/62° 24, keserűsó 14, klónmész 110/112° 30, krómtimsó 60, krónikálii 120, krómnátron 85, magnezit égetett zillertali 19, maró­kák­ 90/92/ 80, marónátron 128/130° 47, montáinviasz nyers Riebeck-féle 145, naf­­talin fehér 58, nátriumbiszulfit 60/62° 48, nátronsalétrom 45, ólomcukor 180, oxál­­sav 120, paraffin 50/52° 135, salétrom­sav 36 Bé 40, sárgavérlúgsó 225, sellák TN 250, sósav 16, szalmiáksó 96/98% 58, szódabikarbóna B. 45, tejsav 80% 135 Pengő. —x— Burgonyakeményítő termékekben az üzlet változatlan. Jelenlegi árak: bur­gonyakeményítőliszt minőség és meny­­nyiség szerint 55—59, dextrin min. és menny. szerint 65—69, kristályszörp min. és menny. sz. 83—85, szőlőcukor min. és menny. sz. 75—84 100 kg-ként, gyári állomáson átadva.. SZESZ- ÉS SZESZÁRUK Szeszüzlet. A szeszüzletben e héten az ünnepek folytán csendes volt a for­galom és az összes szeszkategóriák változatlan áron zárulnak. Gyümölcspálinkaüzlet. A gyümölcs­pálinkaüzletben a forgalom e héten csendesebb volt és az irányzat változat­lanul szilárd. Törköly keresett és a gyér kínálat folytán drágább, 3.30— 3.40 pengőig, seprőpálinka 3.40 pengő­ig, szilvórium 5.50—5.60 pengőig, a kék árú 6.30 pengőig, eperpálinka 4.20 pen­gőig, borpárlat 3.60—3.70 pengőig kelt el 10.000 literfokonként III. tábla sze­rint + 3% forgalmi adó értendők. PALACE PENSH II hu IHMIffl Mimii—­ BUDAPEST, VII. Károly király­ ut 3/a. 50 szoba. — Minden komfort Mérsékelt árak Telefon: 41-6-10,41-6-20,349-40. „SIDOL“ FÉMT­I­SZTÍTÓ Rendelhető: Götzl Lipót Sidol vegyitermékek gyára részvénytársaság Bpest, Vll., Cserei­ u. 14. Telefon : 96-6-86 és 96-8-27

Next