Magyar Kisebbség, 2018 (23. évfolyam, 3-4. szám)
Fórum - Toma Burean: A romániai migránsok politikai és választási preferenciái a 2000 - 2016-os időszakban
Cfl JU HK 2018/34. Fórum______________________________________________ Mindezek a kérdések fontosak minden államban, amelyben az elvándorlás számottevő jelenség, a vizsgálat gyakorlati és elméleti okokból azonban Romániára összpontosít. Először is az emigránsok politikai beállítódása és annak a származási országra gyakorolt hatása mindinkább szembetűnő téma Európában, és ez feltehetően a jövőben is így lesz. Másodsorban az elvándorlóknak a származási országok politikájára gyakorolt hatásával foglalkozó legtöbb tanulmány az Egyesült Államokra és Mexikóra összpontosít. Végül a romániai migránsok fontos politikai szereplővé váltak Romániában. A 2009-es és 2014-es elnökválasztások során a választási eredményekre gyakorolt hatásuk miatt Adrian Năstase miniszterelnök megfontolás tárgyává tette, hogy megilletik-e az emigránsokat a hátrahagyott ország állampolgárainak járó politikai jogok. 2007 (Románia uniós csatlakozása) és 2014 között több mint hárommillió román állampolgár távozott külföldre dolgozni, tanulni vagy családtagokhoz. A kivándorolt romániaiak választói ereje arra bírta a legfőbb romániai politikai pártokat, hogy stratégiákat alakítsanak ki és ígéreteket fogalmazzanak meg az emigráns szavazatok elnyerése érdekében, amely egy teljesen új jelenség volt a romániai politikai életben. Gyakorlati szinten az emigráns szavazatok eredményeit a Nemzeti Választási Hivatal szolgáltatja a szavazókörzetek szintjén. Másodsorban a „Votul meu” (Az én szavazatom) választási tanácsadói alkalmazás (egy online applikáció, amely összeveti a felhasználók politikai preferenciáit a politikai pártok programjával) a 2014-es elnökválasztás során hozzávetőlegesen 1400, külföldön szavazó felhasználót számlált. Jóllehet ezek az adatok felvetik a reprezentatív jelleg kérdését, mégis kivételes lehetőséget nyújtanak az emigráns preferenciák felmérésére és a nem elvándorolt népesség preferenciáival való összehasonlításra. A vizsgálat során a kivándorlók politikai részvételét a választási részvételre korlátozom. Az elemzés ugyanakkor kiterjed a piaccal és a kisebbségi jogokkal szembeni attitűdjeikre is. Ezek a kérdések 1989 óta meghatározták a romániai választási politikát, és a mai napig vitákat váltanak ki. Feltételezésem szerint a romániai migránsok a nem migránsokhoz képest inkább támogatják a szabadpiacot, és nyitottabbak a kisebbségi jogok irányában. A továbbiakban azt fogom kifejteni, hogy ezek a preferenciák hogyan függnek össze a párthű és elnökjelölt támogatással. A regresszió módszerének alkalmazásával tesztelem, hogy a migráció kihat-e a választók politikai döntéseire. 4 Kitschelt, Herbert: The Formation of Party Systems in East Central Europe. Politics and Society, 1992, 20(1), 7-50.