Magyar Könyvszemle, 1962 (78. évfolyam, 1-4. szám)

Péter Zoltán: A jubiláló Ráday-Könyvtár 303

A jubiláló Ráday-könyvtár 313 Kirchen der Schweiz (HEKS) küldeményeit, amelyek a legújabb szakiro­dalom java termékeivel és szakfolyóiratokkal gazdagítják a könyvtárat. A magánosok adományai közül kiemelendő SZEMERE Pál hagyatéka, amely száma szerint nem a legnagyobb egyéni adomány ugyan (kb. 500 köt.), de a művek összeválogatása gondosságra vetekszik az alapvető RÁDAY anyaggal. Köztük igen sok az editio princeps neves hazai és külföldi szerzők írásaiból. Hozzájárul még a Szemere Tár néven ismert nagyszabású kézirat­gyűjtemény: 26 nagy folió kötetben (ill. kötegben) a kor irodalmi vonat­kozású levelezése eredeti levelekből összeállítva, úgyszólván minden neve­zetes kortársától tartalmaz eredeti írást (KOSSUTH, SZÉCHENYI, PETŐFI, ARANY, TOMPA, JÓKAI stb.). A levelek, iratok összes száma 2137, terjedelme kb. 15 000 lap. Érdekes és értékes BALOGH Elemér volt csehszlovákiai ref. püspök hagyatéka is, amelynek nevezetessége az, hogy a püspök a gálya­rabok történetével kapcsolatos minden nyomtatványt gyűjtött, s ezt is a RÁDAY-Köyvtárra hagyta tekintélyes és értékes kézirati anyaggal együtt. A legújabb idő szerzeményei között legnevezetesebb vétel SZITTYA­Y Dénes iratmásolatainak gyűjteménye. A könyvtár közönsége adva volt: a teológiai akadémia professzorai, hallgatói, az internátusban lakó egyetemi hallgatók, az egyházzal kontaktust ápoló közönség s a lelkipásztorok. De a hézagos és csak újabban részletezőbb statisztikai feljegyzések azt mutatják, hogy kívülállók is egyre többen keresik fel a gyűjtemény kincseit. Az 1957-ről készült statisztika szerint pl. a rend­szeres kutatást végző személyek 63%-a nem egyházi személy volt. Ugyanez az arány észlelhető az olvasó és kölcsönző közönség körében is. A személyzet csekély létszáma ellenére is igyekezett a gyűjtemény gazdag értékeinek feltárására. Különösen a legújabb időben, amikor aránylag jobb volt a személyi ellátottság. A régibb időszakból PRUZSINSZKY Pál és HAMAR István első összefoglaló könyvtártörténete említendő, mint a fel­táró munka szép dokumentuma.26 1911-ben megjelent a gyűjtemény RMK anyagának nyomtatott katalógusa.27 Nagyobb arányokat ölt a feltáró munka 1951 után. A belső rendezés mellett a tudományos kutatás is rövid idő alatt tiszteletreméltó eredményeket produkált. A gyűjtemény kincseinek publi­kálása terén első helyen kell említeni RÁDAY Pál diplomáciai levelezésének kiadását.28 Ezzel a gyűjtemény akkori dolgozóitól kiindult vállalkozással kiváló szolgálatot tettek a RÁKÓczi-kor történeti kutatásának. A gyűj­temény dolgozói hozzáfogtak a RÁDAYak múltjának tanulmányozásához, s e tárgyban végzett kutatásaikról időnként rendezett előadásokon számoltak be. Az 1955. évről pedig önálló sokszorosított évkönyvet adott ki a gyűjtemény főként a RÁDAYak múltjára vonatkozó dolgozatokkal. A péceli kastélyról ZSINDELY Endre pompás monográfiája a Műemlékeink sorozatban jelent meg.29 A gyűjtemény kincseinek megismertetését szolgálták a különböző önálló kiállítások és idegen testületek által rendezett kiállításokon való rész­ 26 Ld. 1. jegyzetet. 27 Ezt is minden jel szerint HAMAR István készítette. Az 1955. évi évkönyv közli a könyvtár incunabulumainak és antiqua könyveinek katalógusát. 28 RÁDAY Pál Iratai. 1. kt. 1703—1706. Sajtó alá rendezte BENDA Kálmán, ESZE Tamás, MAKSAY Ferenc, PAP László. Bp. 1955, Akadémiai Kiadó. 2. kt. 1707—1708. Sajtó alá rendezte BENDA Kálmán, MAKSAY Ferenc. Bp. 1961, Akadémiai Kiadó. Az Archívum Rákóczianum I. oszt. XIV. köteteként. A 3. kt. most készül. 29 Ld. 1. jegyzetet.

Next