Magyar Könyvszemle, 1982 (98. évfolyam, 1-4. szám)

KÖZLEMÉNYEK - Szilágyi Ferenc: Csokonai ismeretlen könyvajánlása Teleki Sámuelhoz 158

Közlemények Csokonai ismeretlen könyvajánlása Teleki Sámuelhoz. Ismeretes a debreceni költő mélységes vonzalma ,,a másik magyar haza", a „magyar Helvécia" iránt, aminek hatá­rozott ösztönzést az adott, hogy az 1793 őszén Marosvásárhelyt megalakult Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaság tagjai közé választotta.­ Erre válaszul írta meg Marosvá­sárhelyi gondolatok című híres bölcselő versét, amelyet az újabb kiadások már 1794-re tesznek,­ noha korábban 1798-ra keltezték.3 Ennek a későbbre keltezésnek az alapja az lehetett, hogy 1798. aug. 4-én intézte Aranka Györgyhöz, a marosvásárhelyi Társaság titkárához nevezetes levelét, amelyben elragadtatottan adott hangot tisztelő rokonszen­vének: „Boldog vagy, óh kisded Erdély ! bár a csínos. Európának legvégsőbb szélein feksző is, boldog vagy; és te fogod be a legutolsó m­agyarnak szemeit, mikor mi már vagy oester­reicherek, vagy rusznyákok leszünk, az Árpád és a hét kapitányok sírja felett ! De nem panasz­­oljkodom. — Bíztat engemet a szűk Erdély, még ha Magyarország Styriává lesz is, bíztat engemet ez a kis tartomány, amellynek nemes törekedései a Duna, s a Tisza négy tágas circulussait megszégyenítik. Vajha tihozzátok, Bethlen fejedelem tartományá­nak nagylelkű polgárjai ! — vajha tihozzátok csak egyszer beutazhatnék, akkor — ak akkor Volga és Caspium kiköltözött lakosinak, édes elhunyt őseimnek ereklyéit bámul­hatnám máz nélkül való egyenességtekben ! Énnekem ez a szerencse — egy Bihar vármegyében születettnek — nem adatott."­ De a nagy könyvolvasóra, akinek jelmondata a „chartis immori" volt, más vonzást is gyakorolt az erdélyi város: Teleki Sámuel itt alapította meg híres könyvtárát, a nemzeti könyvtár jellegű híres Teleki Tékát, az akkori hazai világ első tudományos kölcsönköny­v­tárát,­ amely ugyan mai helyén csak 1802-ben nyílt meg,­ de nyomtatott katalógusának I. kötete már 1796-ban, a II. pedig 1798-ban megjelent.­ Föl lehet tételeznünk, hogy Csokonai mint a marosvásárhelyi Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaság tagja, kapott tiszteletpéldányt e katalógusból is, ahogy Széchényi Ferenc 1802-ben megalapított nem­zeti könyvtárának hasonló kiadványából.­ S ahogy Széchényit ebből az alkalomból ódá­val üdvözölte (A nagyméltóságú gróf Széchényi Ferenc ő excellenciája Nemzeti könyvtár­jára), ugyanígy köszönthette verssel Teleki Sámuelt is. Mindenesetre meglepő, hogy Csokonai címjegyzékein már 1794 óta szerepel egy később 3 ív terjedelműnek megjelölt vers Teleki Sámuelhez. A Bétsi Magyar Merkuriusban 1794 októberében közzétett kia­dási tervén így fordul elő: „11. Gr.­­Teleki Sámuel Úr ő Ex.ja és Gr. Károly József Úr ő Nagysága Instellátziójokra[ !] Magasztaló Versek."9 Az 1795-i úri. Első katalógusban a két „magasztaló vers" már „Eposz" megjelöléssel, két külön tételként szerepel: „CHI. G. Károlyhoz. Éposz.", „CTV. G. Telekyhez. Éposz. Megigazani."10 A „megigazítás"-ra vonatkozó megjegyzés arra mutat, hogy még javítani akart rajta a költő. 1 L. JANCSÓ Elemér: Az Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaság iratai. Bukarest, 1955. 41, 347, 351. 2 L.: Csokonai Vitéz Mihály minden munkája. [MM.] Bp. 1973. 218., Csokonai Vitéz Mihály minden munkája. Versek. Bp., 1981. 201. 3 L. Csokonai Vitéz Mihály összes versei. I. Bp., 1950. 509., noha,az 1922-i Harsányi— Gulyás kiadás (a továbbiakban: HG.) már azt írta, hogy 1798-ban „Átdolgozta a Marosvá­sárhelyi gondolatokat", s Jancsó is úgy vélekedett, hogy „első fogalmazványát 1794-ben írta" (i. m. 42). 4 L. MM. II, 839 — 840., továbbá Jancsó i. m. 41. 5 Vö.: Teleki Sámuel és a Teleki-téka. A leveleket válogatta, bevezetéssel és jegyzetekkel ellátta DZSE NAGY Anikó. Bukarest, 1976. 49 kk. 6L. Uo. 51. 7L. Uo. 215., 218. 8 L. MM. II, 926. 9 Csokonai Vitéz Mih­ály összes művei. Költemények. I. (Cs/DM. I.) Bp. 1975. 207. 10 Uo. 212.

Next