Magyar Könyvszemle, 1982 (98. évfolyam, 1-4. szám)
KÖZLEMÉNYEK - Szilágyi Ferenc: Csokonai ismeretlen könyvajánlása Teleki Sámuelhoz 158
Közlemények Csokonai ismeretlen könyvajánlása Teleki Sámuelhoz. Ismeretes a debreceni költő mélységes vonzalma ,,a másik magyar haza", a „magyar Helvécia" iránt, aminek határozott ösztönzést az adott, hogy az 1793 őszén Marosvásárhelyt megalakult Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaság tagjai közé választotta. Erre válaszul írta meg Marosvásárhelyi gondolatok című híres bölcselő versét, amelyet az újabb kiadások már 1794-re tesznek, noha korábban 1798-ra keltezték.3 Ennek a későbbre keltezésnek az alapja az lehetett, hogy 1798. aug. 4-én intézte Aranka Györgyhöz, a marosvásárhelyi Társaság titkárához nevezetes levelét, amelyben elragadtatottan adott hangot tisztelő rokonszenvének: „Boldog vagy, óh kisded Erdély ! bár a csínos. Európának legvégsőbb szélein feksző is, boldog vagy; és te fogod be a legutolsó magyarnak szemeit, mikor mi már vagy oesterreicherek, vagy rusznyákok leszünk, az Árpád és a hét kapitányok sírja felett ! De nem panaszoljkodom. — Bíztat engemet a szűk Erdély, még ha Magyarország Styriává lesz is, bíztat engemet ez a kis tartomány, amellynek nemes törekedései a Duna, s a Tisza négy tágas circulussait megszégyenítik. Vajha tihozzátok, Bethlen fejedelem tartományának nagylelkű polgárjai ! — vajha tihozzátok csak egyszer beutazhatnék, akkor — ak akkor Volga és Caspium kiköltözött lakosinak, édes elhunyt őseimnek ereklyéit bámulhatnám máz nélkül való egyenességtekben ! Énnekem ez a szerencse — egy Bihar vármegyében születettnek — nem adatott." De a nagy könyvolvasóra, akinek jelmondata a „chartis immori" volt, más vonzást is gyakorolt az erdélyi város: Teleki Sámuel itt alapította meg híres könyvtárát, a nemzeti könyvtár jellegű híres Teleki Tékát, az akkori hazai világ első tudományos kölcsönkönyvtárát, amely ugyan mai helyén csak 1802-ben nyílt meg, de nyomtatott katalógusának I. kötete már 1796-ban, a II. pedig 1798-ban megjelent. Föl lehet tételeznünk, hogy Csokonai mint a marosvásárhelyi Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaság tagja, kapott tiszteletpéldányt e katalógusból is, ahogy Széchényi Ferenc 1802-ben megalapított nemzeti könyvtárának hasonló kiadványából. S ahogy Széchényit ebből az alkalomból ódával üdvözölte (A nagyméltóságú gróf Széchényi Ferenc ő excellenciája Nemzeti könyvtárjára), ugyanígy köszönthette verssel Teleki Sámuelt is. Mindenesetre meglepő, hogy Csokonai címjegyzékein már 1794 óta szerepel egy később 3 ív terjedelműnek megjelölt vers Teleki Sámuelhez. A Bétsi Magyar Merkuriusban 1794 októberében közzétett kiadási tervén így fordul elő: „11. Gr.Teleki Sámuel Úr ő Ex.ja és Gr. Károly József Úr ő Nagysága Instellátziójokra[ !] Magasztaló Versek."9 Az 1795-i úri. Első katalógusban a két „magasztaló vers" már „Eposz" megjelöléssel, két külön tételként szerepel: „CHI. G. Károlyhoz. Éposz.", „CTV. G. Telekyhez. Éposz. Megigazani."10 A „megigazítás"-ra vonatkozó megjegyzés arra mutat, hogy még javítani akart rajta a költő. 1 L. JANCSÓ Elemér: Az Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaság iratai. Bukarest, 1955. 41, 347, 351. 2 L.: Csokonai Vitéz Mihály minden munkája. [MM.] Bp. 1973. 218., Csokonai Vitéz Mihály minden munkája. Versek. Bp., 1981. 201. 3 L. Csokonai Vitéz Mihály összes versei. I. Bp., 1950. 509., noha,az 1922-i Harsányi— Gulyás kiadás (a továbbiakban: HG.) már azt írta, hogy 1798-ban „Átdolgozta a Marosvásárhelyi gondolatokat", s Jancsó is úgy vélekedett, hogy „első fogalmazványát 1794-ben írta" (i. m. 42). 4 L. MM. II, 839 — 840., továbbá Jancsó i. m. 41. 5 Vö.: Teleki Sámuel és a Teleki-téka. A leveleket válogatta, bevezetéssel és jegyzetekkel ellátta DZSE NAGY Anikó. Bukarest, 1976. 49 kk. 6L. Uo. 51. 7L. Uo. 215., 218. 8 L. MM. II, 926. 9 Csokonai Vitéz Mihály összes művei. Költemények. I. (Cs/DM. I.) Bp. 1975. 207. 10 Uo. 212.