Magyar Könyvszemle, 2014 (130. évfolyam, 1-4. szám)
2014 / 3. szám - Dóbék Ágnes: Barkóczy Ferenc könyvtárának olasz nyelvű kötetei
323 Barkóczy Ferenc könyvtárának olasz nyelvű kötetei a könyvtár fennmaradt példányait az Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár állományában. A könyvtárjegyzékben 514 cím szerepel ennél több kötetben, ebből a Főszékesegyházi Könyvtár katalógusa alapján 194 maradt fenn biztosan Barkóczy possessor bejegyzésével. A katalógusban azonban számos - összesen 147 - olyan tételt találtam, amely mind cím, szerző, mind a kiadás éve alapján azonos lehet a könyvtárjegyzékben szereplő példánnyal, ezért ezeket a tételeket külön csoportba gyűjtöttem, és a possessor-bejegyzést keresve ellenőriztem. A kutatás ebből a megközelítésből nem bizonyult haszontalannak, a könyvtár katalógusában bejegyzetteken túl még 26 kötetről derült ki, hogy a Barkóczy-könyvtárhoz tartozik. Az azonosított tételek száma így 220 lett, a többi kötet más gyűjteményekbe kerülhetett, vagy elveszhetett a könyvtár többszöri költözése folyamán. Az eredmények alapján elmondható, hogy a fellelt kötetek jelentős része latin nyelvű, továbbá gyakoriak az olasz és magyar nyelvű könyvek. A világi és egyházi tematika szinte azonos arányban van jelen. A könyvtár nagy része 1720 után megjelent köteteket tartalmaz, de a könyvek között vannak az 1750-es években megjelent példányok is, ez arról tanúskodik, hogy Barkóczy az évek során folyamatosan bővítette a könyvtárat. A Barkóczy-könyvtár olasz nyelvű kötetei Barkóczynak a művészetekben, a kortárs teológiai és világi szellemi irányzatokban való jártasságát elsősorban olasz nyelvű könyvei példázzák. Iskoláit Kassa és Nagyszombat után a római Collegium Germanicum Hungaricumban folytatta, ahol megismerkedett a kor híres olasz teológusainak munkáival, a korszak főbb szellemi irányzataival, Róma színházaival és az építészet remekeivel. Közelről figyelhette meg az egyház és a római arisztokrácia művészeteket pártoló tevékenységét. Ilyen tapasztalatokkal hazatérve először Egerben, majd érsekként Esztergomban támogatta a helyi szerzőket és kulturális intézményeket. Könyvtárának olasz nyelvű könyvei, amelyeket Rómából hozhatott magával, a városban megismert barokk műveltséget hirdetik, míg a latin nyelvű könyvek között elsősorban ókori szerzők műveit, egyházjogi, teológiai témájú kézikönyveket találunk, valamint néhány olasz szerző latin nyelven írt politikai és filozófiai témájú művét.6 . Számos francia és spanyol szerző munkáját is az olasz fordításon keresztül ismerte, mint Baltasar Grácián Udvari emberei, vagy Molière drámáit. Könyveinek Rómából, legalábbis Itáliából való eredetére utal az is, hogy számos olasz nyelvű könyve Magyarországon is megjelent először latin, majd néhány eset . Ilyen Petrarca De remediis utriusque fortunae dialógusokból felépülő műve, vagy Ambrogio Marliani 1631-ben írt államelméleti értekezése, a Theatrum politicum. 1 Grácián, Baltasar, L’uomo di corte. Venezia, nella Stamperia deli’ Hertz a spese di Gio, 1734. 8 Molière, Le opere di G. B. P. di Moliere, divise in quattro volumi, ed arricchite di belissime Figure, Lipsia, Mauritio Georgio Weidmann, 1740.