Magyar Könyvszemle, 2014 (130. évfolyam, 1-4. szám)

2014 / 3. szám - Dóbék Ágnes: Barkóczy Ferenc könyvtárának olasz nyelvű kötetei

323 Barkóczy Ferenc könyvtárának olasz nyelvű kötetei a könyvtár fennmaradt példányait az Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár ál­lományában. A könyvtárjegyzékben 514 cím szerepel ennél több kötetben, ebből a Főszékesegyházi Könyvtár katalógusa alapján 194 maradt fenn biztosan­­ Bar­kóczy possessor bejegyzésével. A katalógusban azonban számos - összesen 147 - olyan tételt találtam, amely mind cím, szerző, mind a kiadás éve alapján azonos lehet a könyvtárjegyzékben szereplő példánnyal, ezért ezeket a tételeket külön csoportba gyűjtöttem, és a possessor-bej­egy­zést keresve ellenőriztem. A kutatás ebből a megközelítésből nem bizonyult haszontalannak, a könyvtár katalógusá­ban bejegyzetteken túl még 26 kötetről derült ki, hogy a Barkóczy-könyvtárhoz tartozik. Az azonosított tételek száma így 220 lett, a többi kötet más gyűjtemé­nyekbe kerülhetett, vagy elveszhetett a könyvtár többszöri költözése folyamán. Az eredmények alapján elmondható, hogy a fellelt kötetek jelentős része latin nyelvű, továbbá gyakoriak az olasz és magyar nyelvű könyvek. A világi és egy­házi tematika szinte azonos arányban van jelen. A könyvtár nagy része 1720 után megjelent köteteket tartalmaz, de a könyvek között vannak az 1750-es években megjelent példányok is, ez arról tanúskodik, hogy Barkóczy az évek során folya­matosan bővítette a könyvtárat. A Barkóczy-könyvtár olasz nyelvű kötetei Barkóczynak a művészetekben, a kortárs teológiai és világi szellemi irányzatok­ban való jártasságát elsősorban olasz nyelvű könyvei példázzák. Iskoláit Kassa és Nagyszombat után a római Collegium Germanicum­ Hun­­garicumban folytatta, ahol megismerkedett a kor híres olasz teológusainak mun­káival, a korszak főbb szellemi irányzataival, Róma színházaival és az építészet remekeivel. Közelről figyelhette meg az egyház és a római arisztokrácia művé­szeteket pártoló tevékenységét. Ilyen tapasztalatokkal hazatérve először Egerben, majd érsekként Esztergomban támogatta a helyi szerzőket és kulturális intézmé­nyeket. Könyvtárának olasz nyelvű könyvei, amelyeket Rómából hozhatott magával, a városban megismert barokk műveltséget hirdetik, míg a latin nyelvű könyvek között elsősorban ókori szerzők műveit, egyházjogi, teológiai témájú kézikönyve­ket találunk, valamint néhány olasz szerző latin nyelven írt politikai és filozófiai témájú művét.6 . Számos francia és spanyol szerző munkáját is az olasz fordításon keresztül ismerte, mint Baltasar Grácián Udvari emberei,­ vagy Molière drámáit.­ Könyveinek Rómából, legalábbis Itáliából való eredetére utal az is, hogy számos olasz nyelvű könyve Magyarországon is megjelent először latin, majd néhány eset­ . Ilyen Petrarca De remediis utriusque fortunae dialógusokból felépülő műve, vagy Ambrogio Marliani 1631-ben írt államelméleti értekezése, a Theatrum politicum. 1 Grácián, Baltasar, L’uomo di corte. Venezia, nella Stamperia deli’ Hertz a spese di Gio, 1734. 8 Molière, Le opere di G. B. P. di Moliere, divise in quattro volumi, ed arricchite di belissime Figure, Lipsia, Mauritio Georgio Weidmann, 1740.

Next