Magyar Közlöny - Hivatalos lap, 1945. január-szeptember (1-122. szám)

1945-01-04 / 1. szám

t­ kozó bizonyítékokról gondoskodni, az igazolás alá vontat és az esetleges tanúkat a tárgya­lásra megidézni. Az­ igazolás alá vont meg nem jelenése a tárgyalás megtartásának nem akadálya. Iga­zolt akadályoztatása esetén a bizottság a tárgyalást egy ízben elhalaszthatja. 15. §• A tárgyalás nem nyilvános. A tárgyalást az elnök vezeti. Az igazolás alá vonthoz és a tanukhoz bármelyik bizott­sági tag intézhet kérdéseket. Az igazolás alá vont a tanukhoz kérdéseket intézhet. A tanukat a kihallgatás előtt figyelmeztetni kell arra, hogy vallomásukat esetleg esküvel vagy fogadalommal kell megerősíteni és a hamis eskü következményeiről fel kell őket világosítani. A tanú megesketése tárgyában a bizottság csak az összes tanuk kihallgatása után határoz. A tanuk megesketése csak az esetben ren­delhető el, ha a lefolytatott tárgyalás alapján az igazolóbizottság úgy látja, hogy e rendelet 19. § 2. bekezdésének a), b), c) pontjaiban meghatározott valamelyik büntetés alkalma­zásának van helye. Az eskü szövege a következő: „Én ................................esküszöm a minden­ható és mindentudó Istenre, hogy a hozzám intézett kérdésekre az igazat és csakis az igazat vallottam, — semmit, amit az ügyre vonatkozóan tudok, el nem hallgattam. Isten engem úgy segéljen." A fogadalom szövege a következő: „Én .......................................becsületemre és lelkiismeretemre fogadom, hogy a hozzám intézett kérdésekre az igazat és csakis az igazat vallottam, — semmit, amit az ügyre vonatkozóan tudok, el nem hallgattam." 16. §. Nem köteles tanúvallomást tenni az, aki az igazolási eljárás alá vontnak fel- vagy le­menő ágbeli rokona vagy sógora, oldalrokona unokatestvérig bezárólag, — házastársa vagy jegyese, házastársának testvére, testvérének házastársa vagy aki vele örökbefogadói, nevelőszülői, gyámi vagy gondnoki viszony­ban van. 17. §. A tárgyalás csak oly tanuk kihallgatása vagy olyan iratok beszerzése végett halaszt­ható el 8 napnál nem hosszabb időre, amelyek a bizottság székhelyéről idézhetők, illetve be­szerezhetők. A bizottság által bekért iratokat az illeté­kes hatóságok az esetben is haladéktalanul megküldeni tartoznak, ha a vonatkozó ügy befejezetlen. 18. §. . Az igazolás alá vont közalkalmazott a tár­gyalásra ugyanazon közhivatalnál működő egy közalkalmazottat vihet magával, aki az ügyre és az eljárás alá vontnak a személyére legjobb tudása és lelkiismerete szerint nyilat­kozatot tehet. 19. §. Az igazolóbizottság a következő határoza­tokat hozhatja: 1. Az igazolási eljárás alá vontat igazolt­nak jelenti ki. 2. Amennyiben a bizottság megállapítja, hogy nyomatékos gyanú forog fenn atekin­­tetben, hogy az igazolás alá vont olyan cse­lekményt követett el, amely súlyánál fogva a népbíróság elé tartozik, ebben az esetben az ügyet az ideiglenes nemzeti kormány által rövidesen felállítandó népbíróság előtti eljá­rásra utalja. A népbíróság elé utaló határo­zatban meg kell jelölni a határozat indokait, a tanúk nevét, címét és az egyéb bizonyítékokat. A népbíróság elé utalt közalkalmazott hiva­tali működést nem fejthet ki és a cselekmény súlyához képest szabja meg a bizottság, hogy a közalkalmazott ügyének befejezéséig része­sül-e illetményben s ha igen, annak milyen hányadában. Az igazolóbizottságnak igazolást kimondó vagy népbíróság elé utaló határozata ellen fel­lebbezésnek helye nincs. Ezekben az esetekben a tárgyalásról jegyzőköny­vet sem kell felvenni. 3. Ha az igazolóbizottság az igazolás alá vontat igazolhatónak nem találja, de nem állapított meg olyan súlyos cselekményt sem, amely a népbíróság elé utalást indokolná, úgy az alábbi fegyelmi jellegű büntetéseket szabhatja ki: Az igazolás alá vontat a) megfeddi, b) áthelyezésre ítéli, esetleg annak kimon­dása mellett, hogy vezető állásra alkalmatlan, c) az előléptetésből meghatározott időre (1—5 év) kizárhatja. A megfeddést az elnök azonnal foganatosítja. Amennyiben az igazolóbizottság büntetést szab ki, úgy a tárgyalásról jegyzőkönyv készí­tendő. Ennek elkészítése a bizottság elnöké­nek feladata, aki e célból a tárgyalásra jegyző kijelöléséről gondoskodni köteles. Ha a jegyző a bizottságnak nem tagja, úgy esküt (fogadalmat) tesz a bizottság elnöke előtt arra, hogy a tárgyaláson történteket hí­ven jegyzi fel. A jegyző a tárgyalás menetéről, a tanuk vallomásairól feljegyzéseket eszközöl s ameny­­nyiben e rendelet értelmében a jegyzőkönyv felvétele kötelező, feljegyzései alapján két nap alatt köteles a jegyzőkönyvet elkészíteni. A jegyzőkönyvet az elnök, az ügy előadója és a jegyző írja elő. 20. §. A bizottság minden határozatot írásban kö­zöl az igazolási eljárás alá vonttal, valamint hivatali elöljárójával, aki az illetményt meg­vonó vagy korlátozó határozat végrehajtásáról gondoskodni köteles. A határozatot minden igazolóbizottsági tag aláírja. Az igazolóbizottság az igazolás alá vontak nevéről és az eljárás eredményéről lámutatást küld a főispánnak, aki azt a törvényhatóság levéltárában helyezi el. 21. §. Az igazolóbizottság áthelyezést elrendelő vagy előléptetést korlátozó határozata ellen fellebbezésnek van helye az illetékes szak­­miniszterhez, aki véglegesen határoz. A fellebbezés a határozat kihirdetésekor nyomban bejelentendő és azt 15 nap alatt az igazolás alá vont írásban indokolhatja. Felleb­bezés esetén az igazolóbizottság elnöke az ira­tokat az eljárás alá vont hivatali elöljárójá­hoz küldi meg, aki azt az illetékes szak­­miniszterhez késedelem nélkül felterjeszti. A fellebbezés halasztó hatályú. 22. §. A végleges határozat ellen újrafelvételnek helye nincs. 23. §: Ha a célszerűség (tanuk s az igazolási el­járás alá kerülők nagy száma) úgy kívánja, az igazolóbizottság székhelyén kívül is tárgyal­hat. Ily esetekben a kiszállás költségei azt a törvényhatóságot (községet) terhelik, amelynek területére az­ igazolóbizottság kiszállott. Az igazolóbizottság tagjait a főispán által a helyi viszonyok figyelembevételével meg­állapított mértékű költségmegtérítés illeti, amely a bizottság székhelye szerint illetékes törvényhatóságot (községet) terheli. 24. §. Ez a rendelet 1945. évi január hó 10. nap­ján lép hatályba. Kelt Debrecenben, 1945. évi január hó 4. napján. Dalnoki Miklós Béla s. k. miniszterelnök. Minta a 1511045. M. E. ez. rendelethez. ................................-i igazolóbizottságtól. Határozat. ....................................-t, aki ............................-n, ...........év............................................. ha___-n született és a ___________________________ ................... hivatalnál, üzemnél....................... minőségben teljesít közszolgálatot, a 15/1945. M. E. sz. rendelet értelmében igazoltnak jelentjük ki. ........................-n, 1945. évi........................ he ___-n. az igazolóbizottság elnöke.­­ . az igazolóbizottság tagjai. 16/1945. M. E. szám. AZ IDEIGLENES NEMZETI KORMÁNY RENDELETE a közalkalmazottak szolgálattételre való jelentkezési kötelezettségéről. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés által Debrecen­­ben 1944. évi december hó 22. napján adott felhatalmazás alapján az ideiglenes nemzeti komány a következőket rendeli: 1. §­ Minden közalkalmazott, aki a szolgálati helyétől távol van, a közlekedési lehetőség teljes kihasználásával, haladéktalanul tartozik szolgálati helyén jelentkezni és magát igazol­­tatási eljárásnak alávetni. 2. §. Az a közalkalmazott, aki olyan helyen teljesített szolgálatot, ahol a magyar köz­­igazgatás helyreállítva nincs, a vörös hadsereg bevonulása után köteles a hozzá földrajzilag legközelebb fekvő azonos hivatal (közüzem, intézmény stb.) főnökénél jelentkezni és ettől számított három nap alatt a 15/1945. M. E.­­számú rendelet 4. §-ában körülírt igazoló nyilatkozatot beadni. A hivatalfőnök a jelentkezőről felvett jegyzőkönyvet az igazoló nyilatkozattal együtt felettes minisztériumához felterjeszti. A mi­­niszter jelöli ki azt az igazolóbizottságot, amely a jelen rendelkezés alapján jelentkező közalkalmazott igazolási eljárását lefolytatja* 3. §. Azt a közalkalmazottat, aki a jelen rende­­letben foglalt jelentkezési felhívásnak eleget nem tesz vagy késedelmének okát nem iga­zolja, állásáról önként lemondottnak kell tekinteni* 4­ §• A közalkalmazotti minőség megállapítására - a jelen rendelet alkalmazása szempontjából a 15/1945. M. E. sz. rendelet 2. §-a az irányadó. 5. §. Ez a rendelet 1945. évi január hó 10. nap­­ján lép hatályba. Debrecen, 1945. évi január hó 4. napján. Dalnoki Miklós Béla s. k. miniszterelnök. AZ IDEIGLENES NEMZETI KORMÁNY RENDELETE a közalkalmazottak eskü (fogadalom) tételéről. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés által Debrecen­ben 1944. évi december hó 22. napján adott felhatalmazás alapján az ideiglenes nemzeti kormány a következőket rendeli: 1. §• A 15/1945. M. E. sz. rendelet 2. §-ában meg­jelölt közalkalmazott köteles esküt, vagy ha az eskütétel meggyőződésével ellenkezik, fo­gadalmat tenni. Nem köteles esküt (fogadalmat) tenni az a közalkalmazott, aki hivatalát (szolgálatát) az érvényben lévő rendeletek értelmében eskü (fogadalom) letétele nélkül látta el. A birák eskütétele tárgyában az igazságügyi Trik­eszter külön rendelettel intézkedik. 17/1945. M. E. szám. MAGYAR KÖZLÖNY 1945. január 1. — 1. szám.

Next