Magyar Közlöny - Hivatalos lap, 1945. január-szeptember (1-122. szám)
1945-01-04 / 1. szám
t kozó bizonyítékokról gondoskodni, az igazolás alá vontat és az esetleges tanúkat a tárgyalásra megidézni. Az igazolás alá vont meg nem jelenése a tárgyalás megtartásának nem akadálya. Igazolt akadályoztatása esetén a bizottság a tárgyalást egy ízben elhalaszthatja. 15. §• A tárgyalás nem nyilvános. A tárgyalást az elnök vezeti. Az igazolás alá vonthoz és a tanukhoz bármelyik bizottsági tag intézhet kérdéseket. Az igazolás alá vont a tanukhoz kérdéseket intézhet. A tanukat a kihallgatás előtt figyelmeztetni kell arra, hogy vallomásukat esetleg esküvel vagy fogadalommal kell megerősíteni és a hamis eskü következményeiről fel kell őket világosítani. A tanú megesketése tárgyában a bizottság csak az összes tanuk kihallgatása után határoz. A tanuk megesketése csak az esetben rendelhető el, ha a lefolytatott tárgyalás alapján az igazolóbizottság úgy látja, hogy e rendelet 19. § 2. bekezdésének a), b), c) pontjaiban meghatározott valamelyik büntetés alkalmazásának van helye. Az eskü szövege a következő: „Én ................................esküszöm a mindenható és mindentudó Istenre, hogy a hozzám intézett kérdésekre az igazat és csakis az igazat vallottam, — semmit, amit az ügyre vonatkozóan tudok, el nem hallgattam. Isten engem úgy segéljen." A fogadalom szövege a következő: „Én .......................................becsületemre és lelkiismeretemre fogadom, hogy a hozzám intézett kérdésekre az igazat és csakis az igazat vallottam, — semmit, amit az ügyre vonatkozóan tudok, el nem hallgattam." 16. §. Nem köteles tanúvallomást tenni az, aki az igazolási eljárás alá vontnak fel- vagy lemenő ágbeli rokona vagy sógora, oldalrokona unokatestvérig bezárólag, — házastársa vagy jegyese, házastársának testvére, testvérének házastársa vagy aki vele örökbefogadói, nevelőszülői, gyámi vagy gondnoki viszonyban van. 17. §. A tárgyalás csak oly tanuk kihallgatása vagy olyan iratok beszerzése végett halasztható el 8 napnál nem hosszabb időre, amelyek a bizottság székhelyéről idézhetők, illetve beszerezhetők. A bizottság által bekért iratokat az illetékes hatóságok az esetben is haladéktalanul megküldeni tartoznak, ha a vonatkozó ügy befejezetlen. 18. §. . Az igazolás alá vont közalkalmazott a tárgyalásra ugyanazon közhivatalnál működő egy közalkalmazottat vihet magával, aki az ügyre és az eljárás alá vontnak a személyére legjobb tudása és lelkiismerete szerint nyilatkozatot tehet. 19. §. Az igazolóbizottság a következő határozatokat hozhatja: 1. Az igazolási eljárás alá vontat igazoltnak jelenti ki. 2. Amennyiben a bizottság megállapítja, hogy nyomatékos gyanú forog fenn atekintetben, hogy az igazolás alá vont olyan cselekményt követett el, amely súlyánál fogva a népbíróság elé tartozik, ebben az esetben az ügyet az ideiglenes nemzeti kormány által rövidesen felállítandó népbíróság előtti eljárásra utalja. A népbíróság elé utaló határozatban meg kell jelölni a határozat indokait, a tanúk nevét, címét és az egyéb bizonyítékokat. A népbíróság elé utalt közalkalmazott hivatali működést nem fejthet ki és a cselekmény súlyához képest szabja meg a bizottság, hogy a közalkalmazott ügyének befejezéséig részesül-e illetményben s ha igen, annak milyen hányadában. Az igazolóbizottságnak igazolást kimondó vagy népbíróság elé utaló határozata ellen fellebbezésnek helye nincs. Ezekben az esetekben a tárgyalásról jegyzőkönyvet sem kell felvenni. 3. Ha az igazolóbizottság az igazolás alá vontat igazolhatónak nem találja, de nem állapított meg olyan súlyos cselekményt sem, amely a népbíróság elé utalást indokolná, úgy az alábbi fegyelmi jellegű büntetéseket szabhatja ki: Az igazolás alá vontat a) megfeddi, b) áthelyezésre ítéli, esetleg annak kimondása mellett, hogy vezető állásra alkalmatlan, c) az előléptetésből meghatározott időre (1—5 év) kizárhatja. A megfeddést az elnök azonnal foganatosítja. Amennyiben az igazolóbizottság büntetést szab ki, úgy a tárgyalásról jegyzőkönyv készítendő. Ennek elkészítése a bizottság elnökének feladata, aki e célból a tárgyalásra jegyző kijelöléséről gondoskodni köteles. Ha a jegyző a bizottságnak nem tagja, úgy esküt (fogadalmat) tesz a bizottság elnöke előtt arra, hogy a tárgyaláson történteket híven jegyzi fel. A jegyző a tárgyalás menetéről, a tanuk vallomásairól feljegyzéseket eszközöl s amenynyiben e rendelet értelmében a jegyzőkönyv felvétele kötelező, feljegyzései alapján két nap alatt köteles a jegyzőkönyvet elkészíteni. A jegyzőkönyvet az elnök, az ügy előadója és a jegyző írja elő. 20. §. A bizottság minden határozatot írásban közöl az igazolási eljárás alá vonttal, valamint hivatali elöljárójával, aki az illetményt megvonó vagy korlátozó határozat végrehajtásáról gondoskodni köteles. A határozatot minden igazolóbizottsági tag aláírja. Az igazolóbizottság az igazolás alá vontak nevéről és az eljárás eredményéről lámutatást küld a főispánnak, aki azt a törvényhatóság levéltárában helyezi el. 21. §. Az igazolóbizottság áthelyezést elrendelő vagy előléptetést korlátozó határozata ellen fellebbezésnek van helye az illetékes szakminiszterhez, aki véglegesen határoz. A fellebbezés a határozat kihirdetésekor nyomban bejelentendő és azt 15 nap alatt az igazolás alá vont írásban indokolhatja. Fellebbezés esetén az igazolóbizottság elnöke az iratokat az eljárás alá vont hivatali elöljárójához küldi meg, aki azt az illetékes szakminiszterhez késedelem nélkül felterjeszti. A fellebbezés halasztó hatályú. 22. §. A végleges határozat ellen újrafelvételnek helye nincs. 23. §: Ha a célszerűség (tanuk s az igazolási eljárás alá kerülők nagy száma) úgy kívánja, az igazolóbizottság székhelyén kívül is tárgyalhat. Ily esetekben a kiszállás költségei azt a törvényhatóságot (községet) terhelik, amelynek területére az igazolóbizottság kiszállott. Az igazolóbizottság tagjait a főispán által a helyi viszonyok figyelembevételével megállapított mértékű költségmegtérítés illeti, amely a bizottság székhelye szerint illetékes törvényhatóságot (községet) terheli. 24. §. Ez a rendelet 1945. évi január hó 10. napján lép hatályba. Kelt Debrecenben, 1945. évi január hó 4. napján. Dalnoki Miklós Béla s. k. miniszterelnök. Minta a 1511045. M. E. ez. rendelethez. ................................-i igazolóbizottságtól. Határozat. ....................................-t, aki ............................-n, ...........év............................................. ha___-n született és a ___________________________ ................... hivatalnál, üzemnél....................... minőségben teljesít közszolgálatot, a 15/1945. M. E. sz. rendelet értelmében igazoltnak jelentjük ki. ........................-n, 1945. évi........................ he ___-n. az igazolóbizottság elnöke. . az igazolóbizottság tagjai. 16/1945. M. E. szám. AZ IDEIGLENES NEMZETI KORMÁNY RENDELETE a közalkalmazottak szolgálattételre való jelentkezési kötelezettségéről. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés által Debrecenben 1944. évi december hó 22. napján adott felhatalmazás alapján az ideiglenes nemzeti komány a következőket rendeli: 1. § Minden közalkalmazott, aki a szolgálati helyétől távol van, a közlekedési lehetőség teljes kihasználásával, haladéktalanul tartozik szolgálati helyén jelentkezni és magát igazoltatási eljárásnak alávetni. 2. §. Az a közalkalmazott, aki olyan helyen teljesített szolgálatot, ahol a magyar közigazgatás helyreállítva nincs, a vörös hadsereg bevonulása után köteles a hozzá földrajzilag legközelebb fekvő azonos hivatal (közüzem, intézmény stb.) főnökénél jelentkezni és ettől számított három nap alatt a 15/1945. M. E.számú rendelet 4. §-ában körülírt igazoló nyilatkozatot beadni. A hivatalfőnök a jelentkezőről felvett jegyzőkönyvet az igazoló nyilatkozattal együtt felettes minisztériumához felterjeszti. A miniszter jelöli ki azt az igazolóbizottságot, amely a jelen rendelkezés alapján jelentkező közalkalmazott igazolási eljárását lefolytatja* 3. §. Azt a közalkalmazottat, aki a jelen rendeletben foglalt jelentkezési felhívásnak eleget nem tesz vagy késedelmének okát nem igazolja, állásáról önként lemondottnak kell tekinteni* 4 §• A közalkalmazotti minőség megállapítására - a jelen rendelet alkalmazása szempontjából a 15/1945. M. E. sz. rendelet 2. §-a az irányadó. 5. §. Ez a rendelet 1945. évi január hó 10. napján lép hatályba. Debrecen, 1945. évi január hó 4. napján. Dalnoki Miklós Béla s. k. miniszterelnök. AZ IDEIGLENES NEMZETI KORMÁNY RENDELETE a közalkalmazottak eskü (fogadalom) tételéről. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés által Debrecenben 1944. évi december hó 22. napján adott felhatalmazás alapján az ideiglenes nemzeti kormány a következőket rendeli: 1. §• A 15/1945. M. E. sz. rendelet 2. §-ában megjelölt közalkalmazott köteles esküt, vagy ha az eskütétel meggyőződésével ellenkezik, fogadalmat tenni. Nem köteles esküt (fogadalmat) tenni az a közalkalmazott, aki hivatalát (szolgálatát) az érvényben lévő rendeletek értelmében eskü (fogadalom) letétele nélkül látta el. A birák eskütétele tárgyában az igazságügyi Trikeszter külön rendelettel intézkedik. 17/1945. M. E. szám. MAGYAR KÖZLÖNY 1945. január 1. — 1. szám.