Magyar Közlöny - Hivatalos lap, 1945. január-szeptember (1-122. szám)
1945-03-17 / 9. szám
, kölcsönkönyvtárak, egyesületi, testületi és iskolai könyvtáraik, valamint a magánszemélyek kötelesek e rendelet hatálybalépésétől számított 1dő nap alatt az 1. §-ban felsorolt sajtóterméket a törvényhatóság első tisztviselője által kijelölt gyűjtőhelyre szállítani. 1 4. g. A törvényhatóság első tisztviselője gondoskodik a beszállítandó sajtótermékek gyűjtő- helyének kijelöléséről, a beszállított sajtó- termékek őrzéséről mindaddig, amíg az össze- s gyűjtött sajtótermékek papíranyagának hasznosítása zúzómalmokba való szállítás útján meg nem történik. 5 §. Az 1931. évi 111. tc. 1. §-ában irt bűntettet követi el az, aki a jelen rendelet tog-ában megjelölt sajtóterméket kiadja, ki- nyomtatja, utánnyomja, forgalomba hozza, az ország területére behozza, vagy aki a birtokában lévő sajtóterméket másnak átadja. A bűnvádi eljárásra a 81/1945. M. E. számú rendelet 20. §-a értelmében a népbiróság bír hatáskörrel. 6. §. Amennyiben a cselekmény súlyosabban nem büntetendő, kihágást követ el és háború idején hat hónapig terjedő elzárással, valamint 8.000-ig terjedő pénzbüntetéssel büntetendő az, aki a 3. §-ban irt beszolgáltatási kötelességé- ■ nek szándékosan vagy súlyos gondatlanságból nem tesz eleget. 7 §• Ez a rendelet kihirdetésének napján lép hatályba. Debrecen, 1945. évi február hó 26-án. Miklós Béla s. k. miniszterelnök. A kormány hatályonkivül helyezi a 2.823/ 1938. M. E. sz. rendeletet és megszünteti az e rendelettel létesített Értelmiségi Munkanélküliségi ügyek Kormánybiztosságát. Ai Ideiglenes nemzeti kormány 200/1945. M. E. számú remdelete a zsidótörvények és renddeletek hatályonkivül helyezéséről. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés által 1944. évi , december hó 22. napján adott felhatalmazás alapján az ideiglenes nemzeti kormány a következőket rendeli : 1. §• Az összes jogszabályokat, amelyek a zsidókra vonatkozó hátrányos megkülönböztetéseket tartalmaznak, így különösen az 1938. évi XV. tc.-t, az 1939. évi IV. tc.-t, az 1940. évi IV. tc. 12., 40., 41. §-ait, az 1940. évi XXXIX. tc. 4. § 1. bekezdését, az 1941. évi XV. tc. 9., 10., 14., 15., 16. §-at, az 1942. évi VIli. tc.-t hatályonkívül helyezi és alkalmazásukat megtiltja. Mindazokat a törvényeket és rendeleteket, amelyek az 1. bekezdésben felsorolt törvényeknek az életbeléptetését elrendelték, végrehajtásuk és alkalmazásuk módját szabályozják, módosították vagy kiegészítették, teljes egészükben hatályon kívül helyezi. Hatályon- kívül helyezi a más tárgyban kibocsátott tör- I vényeknek és rendeleteknek ama rendelkezéseit is, amelyek a polgári egyenjogúság elvét sértik. 2 §• • Megállapítja az ideiglenes nemzeti kormány, hogy ezek a törvények és rendelkezések a magyar nép alkotmányos érzületével ellentétben állanak és a polgárok közötti teljes egyéni jogúságot ünnepélyesen újból kinyilvánítja. 3 §• Az 1. §-ban felsorolt törvények és rendeletek alapján megindult büntető ügyeket meg kell szüntetni, aki az ilyen büntető ügyből kifolyólag bírói ítélet hálálya alatt áll, haladéktalanul szabadlábra helyezendő, illetve vele szemben a kiszabott és be nem hajtott pénzbüntetés törlendő. A felsorolt törvények és rendeletek megszegése miatt jogerősen elítélteket büntetett előéletűeknektekinteni nem lehet és így kiszabott büntetésüket az Országos Bűnügyi Nyilvántartó Hivatal nyilvántartásából törölni kell. Közalkalmazottak visszavétele. 4 §• Azokat a közalkalmazottakat, akiket az 1. §-ban felsorolt törvények és rendeletek alapján vagy általában zsidó származásuk vagy házastársuk zsidó származása miatt elbocsátottak, nyugdíjaztak vagy végelbánás alá vontak, 1945. évi március hó 31. napjáig előterjesztett kérelmük alapján állásukba vissza kell helyezni. Az 1945. évi február hó 1. napja után Magyarországra visszatérő ilyen közalkalmazottak visszatérésüktől számított hatvan napon belül kérhetik állásukba való visszahelyezésüket. 5. §: A visszavett közalkalmazottat lehetőleg abba az állásba kell visszahelyezni, amelyet elbocsátása (nyugdíjazása, végelbánása) előtt betöltött. Amennyiben az a köz érdekének sérelmébe ütköznék, úgy más, a réginél nem alacsonyabb rendű munkakörben kell foglalkoztatni. Az elbocsátás és visszavétel közötti időt a visszavett közalkalmazott előléptetése és nyugdíjjogosultsága szempontjából teljes egészében be kell számítani. A végkielégítés címén felvett összeget azonban netán újabb elbocsátása esetén fizetendő végkielégítési összegből le kell venni. 6. §: Állásába nem helyezhető vissza az a közalkalmazott, a) aki kérelmét a 4. §-ban itt időben elő nem terjeszti, a késedelmének elfogadható okát nem adja, b) aki a 4. § szerint előterjesztett kérelem benyújtásának évében vagy az azt követő évben életkora alapján nyugdíjazandó volna, c) aki vagyon vagy szemérem elleni bűncselekmény miatt elítéltetett. A b) pontban említett közalkalmazott nyugdíjba helyezendő. A visszahelyezés iránti kérvényt annál a hivatali elöljáróságnál kell benyújtani, akinek a visszahelyezést kérő közvetlenül alá volt rendelve, vagy a tartózkodási helyéhez legközelebb eső hasonló hivatali elöljárónál. Kérelmezőnek a kérvényben a 15/1945. M. E. számú rendelet 4. §-ában foglaltakra is részletesen nyilatkozni kell és elő kell adnia, hogy állásának elvesztése után milyen foglalkozást folytatott. A kérvényhez erkölcsi bizonyítványt kell mellékelni. 8. §. A visszavételt kérőt igazolási eljárás alá kell vonni. Az eljárás a 15/1945. M. E. számú rendelet 12. §-ában foglaltak szerint történik. A 77/1945. M. E. sz. rendelet 4. §-a alapján feltételes igazolásnak van helye a visszavett közalkalmazottal szemben akkor, ha sürgős szükség indokolja állásába való nyomban visszahelyezését és ha kérelméhez erkölcsi bizonyítványt mellékelni nem tudott, de büntetőjogi felelőssége tudatában kijelenti, hogy a 6. § c) pontjában akadály vele szemben nem forog fenn. Az erkölcsi bizonyítvány utólagos bemutatásával az igazolás feltétlennek tekintendő. Magánjogi ügyletek megtámadása. 9 §• Az az uzsorás szerződés, kizsákmányoló ügylet, egyoldalú fizetés vagy kötelezettségvállalás, amelyben a kötelezett fél az 1. §-ban felsorolt jogszabályok hatálya alá tartozott — megtámadható s a teljesített szolgáltatások visszakövetelhetők. Annak elbírálásánál, hogy a szerződés (kötelezettségvállalás, szolgáltatás) uzsorás vagy kizsákmányoló, az 1932. évi VI. te. irányadó azzal, hogy jelen rendelet 1. §-ában foglalt jogszabályok hatálya alá tartozás önmagában elegendő a szorult helyzet bizonyítására. Az 1932. évi VI. te. 9. §-ában foglalt eltérülés a rendelet hatálybalépésének napjától veszi kezdetét. Ha a megtámadásra jogosított nem tartózkodik az ország területén, az elévülés hazatérése napján veszi kezdetét.. . Amennyiben a kizsákmányoló fél nem tartózkodik az ország területén, vagy ismeretlen helyen van, úgy az elévülés csak a 45.030/1945. I. M. sz. rendelet hatályon kivül helyezéséneknapjával kezdődik. 1 .1945. évi január hó I. napja után a kizsák| Hiányolt fél jogait per utján többé nem érvényesitheti. [ Vegyes és büntető rendelkezések. 10. §. ] Budapest székesfővárosnak a polgári közigazgatásba való bevonásától számított harminc napon belül rendezi a kormány a zsidó vagyonok kérdését. H. §• 1 . Azt a közalkalmazottat, aki közhivatali eljárás során az 1. §-ban felsorolt valamely törvényt vagy rendeletet alkalmaz, fegyelmi elbánás alá kell vonni. 12. §. Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Debrecen, 1945. évi február hó 6. napján Miklós Béla s. k. miniszterelnök. A belügyminiszter 5.319/1945. B. M. számú körrendelete a magyar területre áttelepítettekkel és menekültekkel való bánásmódról. Valamennyi törvényhatóság első tisztviselőjéhez és rendőrkapitányság vezetőjéhez. Az ideiglenes nemzeti kormány által a Moszkvában 1945. évi január hó 20. napján aláírt fegyverszüneti egyezmény 5. pontjának 2. bekezdésében vállalt kötelezettség végrehajtásaképen, a Magyarország területére menekült vagy telepített személyekkel való bánásmód tekintetében a következőket rendelem : A fegyverszüneti egyezmény 5. § 2. pontja a következőképen rendelkezik : „Magyarország Kormánya minden intézkedést megtesz annak biztosítására, hogy a magyar területre áttelepített összes személyek vagy menekültek ideértve a zsidókat és a hontalanokat is, legalább olyan fokú védelemben és biztonságban részesüljenek, mint a saját polgárai.“ 2 §•" Az 1. §-ban foglalt kötelezettség végrehajtásánál különösen a következőkre hívom fel Cim figyelmét : A magyar állampolgárokkal egyenlő védelem illeti meg, az ide áttelepített vagy a háborús pusztítások következtében ide menekült személyeket. A menekültek vagy áttelepítettek részére megfelelő igazolásuk után szabad mozgás biztosítandó. 3..§. A fenti rendelkezések betartása és az 1. §-ban szó szerint közölt fegyverszüneti feltétel állandó szem előtt tartását Cim a legszigorúbban tartsa be. Felhívom Cim figyelmét arra, hogy a fegyverszüneti egyezmény betartását ellenőrző Szövetséges Ellenőrző Bizottság tisztjeinek a fenti tárgyban kért felvilágosításokat s kívánságukra mindenkor meg kell adni. Debrecen, 1945. évi február hó 26. napján. Dr. Erdei Ferenc s. k. belügyminiszter. Felelős szerkesztő és kiadó: SZABÓ ZOLTÁN MAGYAR KÖZLÖNY Magyar állami nyomda, Budapest. — Felelős : Makay Ernő, igazgató. ■ Dr. 1946. március *. wiuu. hu