Magyar Közlöny - Hivatalos lap,1946. január-május (1-107. szám)

1946-01-01 / 1. szám

1948. január 1. kedd. — 1. szám. MAGYAR KÖZLÖNY 3­8. A leltárt kétféle értékeléssel kell elkészíteni. Az 1946. évi január hó 1-i pengőérték mellett feltüntetendő minden vagyontárgy, tartozás és­­ tiszta vagyon vagy fedezetlen tartozás 1939. évi december hó 31-i pengőértékre átszámított értéke is. 4. 9- A részvénytársaságok és korlátolt felelősségű társaságok kötelesek a leltárt hites könyvvizs­gálóval felülvizsgáltatni és záradékoltatni, ki­véve a Pénzintézeti Központ kötelékébe tartozó pénzintézeteket és a biztosító magánvállalato­kat, amelyeknek leltárát a Pénzintézeti Központ, illetőleg a Biztosító Magánvállalatok Felügyelő Hatósága vizsgálja felül és záradékolja. 5. §• A leltár készítésének módozatait, az alkal­mazandó értékelési szabályokat, valamint a záradékolás feltételeit a pénzügyminiszter sza­bályozza.6. §• Szabálytalanságért ötvenmillió pengőig ter­jedhető pénzbírsággal büntetendő az, aki az elrendelt leltárkészítési kötelezettségét határ­időn belül nem teljesíti, a leltárból vagyontár­gyat kihagy vagy abban nem létező terhet tün­tet fel 7. §. A jelen rendelet 1946. évi január hó 1. nap­ján lép hatályba. Budapest, 1945. évi december hó 29-én. Tidy Zoltán s. k. minisztere In­tr. A nemzeti kormány 12.383/1845. M. E. számú rendőlere a biztosítási magánintézmények életbiztosítási díjtartalék, járulék-tartalék, illetőleg halálozási tartalékalap fedezeti értékeinek értékesítésénél, kicserélésénél, illetőleg felértékelésénél mutat­kozó többlet felhasználása tárgyában. A biztosító magánvállalatok állam­i felügye­letéről és egyes közhiteli kérdések rendezéséről szóló 1923: Vil­. tc. 2. §-a alapján a minisz­térium a következőket rendeli: 1­ §• Az életbiztosítási díjtartalék fedezetéül szol­gáló vagyontárgyakat — kivéve a 196/1923. M. E. számú rendelet (Magy­arországi Rendele­­tek Tára 1923. évf. 5. oldal) 13. §-ának A. 10 pontja szeint betéti könyvre, pénztári jegyre és folyószámlán elhelyezett értékeket — csak a pénzügyminiszter előzetes engedélyével lehet elidegeníteni, a 196/1923. M. E. számú rendelet 13. §-ának megfelelő más vagyontárgyakkal helyettesíteni, vagy a díjtartalék fedezete szempont­jából magasabb értékkel számításba venni, mint az 1945. évi január hó 1. napja előtt legutoljára benyújtott díjtartalékfedezeti kimutatásban feltüntetett érték, illetőleg — ha a kimutatásban a vagyontárgy még nem szere­pelt — mint a beszerzési érték (felértékelés). Ez a rendelkezés nem vonatkozik azokra a helyettesítésekre, amelyek a biztosító vállalat elhatározásától függetlenül történtek meg fél értéknank­ kisorsolás, stb.). Ebben az esetben is köteles a vállalat a vagyontárgyak értékét és az esetleges megátanodás egyéb adatait a helyettesítés megtörténtétől számított nyolc nap alatt a pénzügyminiszternek bejelenteni. 2. 9. Elidegenítés, helyettesítés vagy felértékelés esetén a forgalmi érték, illetőleg a felértékelt érték és a pénzügyminiszterhez a 8­830/1939. M. E. számú rendelet 5. §-a alapján 1945. évi január hó 1. napja előtt legutoljára benyújtott di­jtartalékfedezeti kimutatásban feltüntetett érték között mutatkozó különböztet az ,.ÉM- biztosítási többlet dijtartalék“-ba kell elhe­lyezni. Amennyiben a biztosító vállalat 1945. évi január hó 1. napja előtt beszerzett dijtarta­­lék fedezett vagyontárgyakat a pénzü­gyaai­zisz­ternél őrzött kimutatóiba bármely oknál fogva vétett* H * «dUte*iat^f«4fta«a kbanU» tásban" feltüntetett érték­­helyett a beszerzési értéket kell venni. Ebbe a­ tartalékba helyezett összegek a társulati adó alól mentesek. 3­ § Az „Életbiztosítási többlet díjtartalékéba helyezett összegek a pénzügyminiszter külön engedélye nélkül csak az életbiztosítási díj­tartalék állományhoz tartozó bérházak hadi­események által megrongált szerkezeti részei­nek helyreállítása esetén felmerülő költségek fedezetére használhatók fel. 4. §­ A jelen rendelet 2. §-ában említett különbö­zetét a 8.830/1939. M. E. számú rendelet (Magyarországi Rend­etek Tára 1939. évf. 1405. oldal) 6. §-ában megszabott kimutatás­ban a bevételek közé kell felvenni ; a különbözet felhasználását, vagy a jelen rendelet 2. §-ában említett tartalékba helyezését a kiadások között kell feltüntetni . §­Az „Életbiztosítási többlet díjtartalék" fede­zetéül csak az életbiztosítási díjtartalék fedeze­tére alkalmas vagyontárgyak jelölhetők meg. Mindazokat a jogszabályokat, amelyek az élet­biztosítási díjtartalék fedezetéül lekötött vagyontárgyakra vonatkoznak, az „Életbizto­sítási többlet díjtartalék“ fedezeti értékeire is alkalmazni kell.­ ­­ A jelen rendelet intézkedéseit a biztosító egyesü­letek, valamint az egyesületi alakban működő el nem ismert vállalati nyugdíjpénz­tárak (nyugdíjalapok) járuléktartalék alapjá­nak, továbbá a biztosító egyesületek halálozási tartalékalapjának fedezeti vagyontárgyaira is alkalmazni kell azzal az eltéréssel, hogy a 2­­6-ban említett különbözetet „Járuléktöbblet­­tartalék“, illetőleg „Halálozási többlettartalék" elnevezésű alapba kell helyezni. 7. §. A 198/1923.­­ rendelt 15. §-a második bekezdésének, továbbá a 8.830/1939. M. E. számú rendelet 6. §-a második bekezdé­sének és a 4.070/1910. M E. számú rendelet (Magyarországi Rendeletek Tára 1940. év­folyam 1035. oldal) 27. 6­­21 bekezdésének a jelen rendelettel ellentétes rendelkezései, végül 380/1944. M. E. számú rendelet (Magyaror­szági Rendeletek Tára 15. lap) hatályukat vesztik. 8­ §• A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba. Budapest, 1945. évi december hó 29-én. Tidy Zoltán s. k. miniszterelnök. A reimti kormány 12.390/1845. M. E. száma fentiszete a biztosító magánvállalatok működéséhez szükséges engedély kiadásának további felfüggesztése tárgyában. A minisztérium az 1923 : VIII. te. 6 - ában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli : 1. §­A minisztérium az újonnan keletkező vagy az országban eddig még nem működött bizto­sító vállalatok működéséhez az 1923 . Vili. te 5. fj-ának első bekezdése értelmében szükséges engedély kiadását felfüggesztő 5­155/1926.­­1. E számú (Magyarországi Rendeletek Tára 1920. évfolyam 2346. lap) és 7.670/1942. M. E. számi!­­Magyarországi Rendeletek Tára 1942 évszama­­ 2892. lap) rendeletekben az engedély kiadásá­nak felfüggesztésére megszabott, az 1945. évi december hó 31. napjén lejáró határidőt az 1948. évi december hó 31. napjáig meghosszab­bítja. 2 ? .Ez a rendelet kihirdet­éséne­k napján lép hatályba. Budapest. 1945 évi december hó 79-én TUdy Zoltán *­k saáfeMlewi Blk. 3 A nemzeti kormány 12.410/1845. M. E. számú r­endelete a lakásadó tárgyában. A minisztérium az államhatalom gyakorlás­nak ideiglenes rendezéséről szóló 1945 : XI. tc. 15. §-ában kapott felhatalmazás alapján a kö­vetkezőket rendeli:­ ­ I. CÍM. Anyagi jogszabályok. I. FEJEZET. Adókötelezettség. 1. §• (1) Lakásadó alá esik a lakás és minden­­ más helyiség (üzlet, elárusító bódé (fülke),­­ iroda, rendelő, műterem, műhely, raktár, gyár, ( stb.) használata vagy bérlete, amennyiben az a 2. § értelmében a lakásadó alól nem mentes. (2) Az, hogy a lakásadó alá eső helyiség a házadó alól állandó vagy ideiglenes mentesség­ben részesül, az adófizetési kötelezettséget nem érinti. 2­­9-(1) Mentes a lakásadó alól az alábbi lakások és helyiségek használata (bérlete): 1. viszonosság esetében a külföldi államok tulajdonában lévő vagy általuk bérelt és a dip­lomáciai képviselet céljaira, nemkülönben a diplomáciai személyzet elhelyezésére szolgáló lakások és hivatali helyiségek; 2. a külföldi diplomáciai képviseleteknek nem magyar állampolgárságú, valamint velük együtt lakó magyar állampolgárságú tagjai és személy­zete részére szolgáló lakások; 3. a kizárólag hatósági vagy közhivatali célra szolgáló helyiségek; 4. a törvényesen bevett vagy elismert vallás­felekezeteknek a nyilvános istentiszteletre szánt épületei, illetőleg épületeiknek kizárólag és ál­landóan e célra szolgáló részei (templomok, imaházak), továbbá a vallásos ájtatoskodás cél­jára szolgáló, de a templomok és imaházak fo­galma alá nem tartozó kápolnák és egyéb ha­sonló épületek és végül az országban letelepü­lési engedélyt nyert szerzetesrendek mind férfi, mind női kolostorainak az a része, amely ki­zárólag a rend tagjainak használatára szolgál; 5. az egyházi (vallásfelekezeti ) hatóságoknak, az ügyvédi, közjegyzői, kereskedelmi és ipar­kamaráknak, mezőgazdasági kamaráknak, az ipartestületeknek, továbbá törvénnyel szerve­zett, közérdekű tevékenységet kifejtő m­ás tes­tületeknek és a szakszervezeteknek kizárólag hivatalos célra használt helyiségei; 6. a politikai pártoknak kizárólag a pártélet céljaira szolgáló helyiségei; 7. a tudományos és a közművelődési egyesü­letek és intézmények, múzeumok, az állami tör­vényhatósági és községi (városi) színházak, az egyetemek, a nem vállalatszerű nyilvános tan­intézetek, kisdedóvodák, a gyermekmenedék­­házak és sportházak céljaira szolgáló helyisé­gek; 8. Az anyák, gyermekek és csecsemők védel­mével, illetőleg egészségvédelemmel nem üzlet­szerűen foglalkozó szervezeteknek azok a he­lyiségei, amelyek kizárólag az anya-, gyermek- és csecsemővédelem, illetőleg egészségvédelem­­ céljaira szolgálnak; 9. a nyilvános (köz-) kórházak és gyógyinté­zetek, a nyilvános elmegyógyintézetek, a válla­latok által fenntartott munkáskórh­ázak és munkásfördek, a társadalombiztosító intézmé­nyek kórházai, üdülői és hivatalos célokra szol­gáló helyiségei, a vöröst­eresz­tes intézmények és a men­tőeg­yés­zletek hivatalos helyiségei, az egészségházaknak és a szeffénybetegek ingyenes gyógykezeltetési céljára ambulatóriumal­.nt vagy dispenseereket fenntartó egyesületeknek kizáró­lag ezekre a csokra használt helyiségei; 10. a dolgozók művelődésének előmozdítására alakult egyesületeknek I gazdaköröknek, iparos­­köröknek, olvasóköröknek, munkásotthonok­nak, nénházaknak stb' kizárólag az egyesület cél­aira sználó bplvi«é'*pi; i 11 a tz­ v'rty or­ 0 tenu’e1, z,,, 4!? y'Vi mint a nem yá'ai-‹»-.‹t›T-fi m ' án›vs «-.?-• telnél a növendékek elhelyezésére sszolgáló épü­letekben lévő fielviségek, ideértve « taponcott honok helyiségeit

Next