Magyar Közlöny - Hivatalos lap,1946. január-május (1-107. szám)

1946-01-01 / 1. szám

1946. január 1. kedd, — 1. szám. MAGYAR KÖZLÖNY 12. §. 11) A lakásadót a fizetésre kötelezettek— amennyiben a (2) bekezdésből más nem következik — minden hónap 5. napjáig kötelesek a tulajdonosnak (haszonélvezőnek) megfizetni. Az a bérlő, aki házhaszonbérlővel van bérleti jogviszonyban, az általa bérelt lakás (helyiség) után járó lakásadót minden hónap 5. napjáig a házhaszonbérlőnek köteles megfizetni, a házhaszonbérlő pedig a bérlőktől beszedett adót minden hónap 6. napjáig köteles a tulajdonosnak átadni. (2) A tulajdonos (haszonélvező) a saját maga által használt lakás (helyiség) után járó lakásadót, továbbá az (1) bekezdés értelmében beszedett adót a kiszámítási jegyzék beterjesztése mellett minden hó 8. napjáig köteles az illetékes községi elöljárósághoz (városi adóhivatalhoz) befizetni 13. §. Ha a háztulajdonos a kiszámítási jegyzéket határidőben (12 § (2) bekezdés) nem nyújtotta be, s a kötelezettségének a hozzá intézett felhívásra sem tesz eleget, a községi elöljáróság (városi adóhivatal) köteles az egy hónapra eső lakásadó összegét haladéktalanul megállapítani, erről a bérlőket és a háztulajdonost fizetési meghagyás útján értesíteni és annak behajtása iránt intézkedni, illetőleg a háztulajdonossal szemben a büntető eljárás megindítása végett (22. §) az állami adóhivatalhoz (kerületi adófelügyelőséghez) jelentést tenni 14 . (1) A községi elöljáróság (városi adóhivatal) a1 kiszámítási jegyzéket felülvizsgálja, a lakásadó helyes összegét az esetleg téves bejegyzések /kiszámítások) helyesbítése mellett megállapítja. (2) A községi elöljáróság (városi adóhivatal) a háztulajdonost, illetőleg az érdekelt bérlőket a benyújtott kiszámítási jegyzék alapján megállapított lakásadóról csak abban az esetben köteles értesíteni, ha a kiszámítási jegyzék felülvizsgálata során változtatásokat tett ; ilyen esetben a különbözetként mutatkozó összeget és a változtatás okait a tulajdonossal (haszonélvezővel) és az érdekelt bérlővel (bérlőkkel) fizetési meghagyással közölni kell és őket fel kell hívni, hogy a különbözetet záros határidőn belül fizessék meg. A fizetési meghagyás kibocsátását mellőzni lehet, ha a háztulajdonos (bérlő) a kiszámítási jegyzékben a változást, illetőleg annak okát aláírásával tudomásul vette. TT FEJEZET. Jogorvoslatok. 15. § (1) A lakásadó jogossága vagy mérve kérdésében felmerült vita esetében a pénzügyigazgatósághoz fellebbezésnek van helye. (2) A fellebbezést a kiszámítási jegyzék adatainak közlését (11. §), illetőleg a fizetési meghagyás kézbesítését (13. és 14. §) követő tizenöt nap alatt a községi elöljáróságnál (városi adóhivatalnál) kell benyújtani. (3) A kellő időben beadott fellebbezésnek első ízben a vitatott összeg erejéig, a továbbiakban pedig annyiban halasztó hatálya van, hogy ilyen esetben csak a megelőző hónapra kivetett adónak megfelelő összeget, ha pedig a kiszámítási jegyzékben, illetőleg a fellebbezésben foglaltak elfogadása esetében kivethető összeg ennél nagyobb, ezt az összeget lehet behajtani 16. § Ha az adóalapnak helyszíni becslés útján való megállapítása szükséges, vagy a fél azt kéri az erre vonatkozó eljárás tekintetében a házadóról szóló 1927. évi 200/P. M. számú hivatalos összeállítás 1R. fj-ának (2) és 13) bekezdésében, illetőleg 24. § ában foglalt rendelkezések az irányadók. 17.§ (1) A pénzügyigazgatóságnak a lakásadó jogossága és mérve, továbbá a mentesség kérdésében hozott határozata ellen a közigazgatási bírósághoz panasznak van helye. (2) A panasznak halasztó hatálya nincs. III. FEJEZET Könyvelés, nyilvántartás, behajtás t1. 3 (1) A lakásadó könyvelésére és nyilvántartására vonatkozó szabályokat a pénzügyminiszter állapítja meg. (2) Egyebekben a lakásadó beszedésére, behajtására, biztosítására, behajtásának elévülésére, a késedelmes fizetés esetében járó késedelmi kamatokra, a tévesen vagy jogellenesen beszedett közszolgáltatások, illetőleg folyó tartozás nélkül álló túlfizetések visszakövetelésére vonatkozólag — amennyiben a jelen rendelet eltérő rendelkezést nem tartalmaz — a közadók kezelésére vonatkozó jogszabályok az irányadók. In. cím Büntető és vegyes rendelkezések T FEJEZET Bírság, 19. §• (1) Ha a tulajdonos (haszonélvező) a kiszámítási jegyzéket az előírt határidőben be nem nyújtja, a kivetés során megállapított lakásadónak 5°/o-át, ha pedig a bevallás beadására hozzá intézett felhívásnak a kitűzött határidő alatt nem tesz eleget, a megállapított lakásadónak 10%-át fizeti bírság fejében, amelyet a község (város) az adóval egyidejűleg állapít meg (2) Ha azonban a háztulajdonos (haszonélvező) igazolja, hogy bevallását vétlen mulasztásból nem adhatta be, avagy a hozzá intézett felhívásnak hibáján kívül nem fejthetett meg, a bírság kivetését mellőzni kell, illetőleg a már kivetett bírságot törölni kell. (3) Ha a lakásadó a jogorvoslati eljárás során emelkedik vagy csökken, ennek megfelelően a bírságot is helyesbíteni, illetőleg törölni kell. (4) Törölni kell a bírságot akkor is, ha az adóalany a jogorvoslati eljárásórán igazolja, hogy mulasztása vétlen volt. 20. § (1) Amennyiben a cselekmény vagy mulasztás súlyosabb büntető rendelkezés alá — különösen az adócsalásra vonatkozó rendelkezések (21. §.) alá — nem esik és a cselekmény vagy mulasztás nem olyan, hogy a 49. § alapján bírsággal volna sújtható, szabálytalanság miatt 50.000.000 adópengőig téríthető pénzbírsággal büntetendő az, aki a jelen rendelkezésiben vagy az annak alapján kiadott miniszteri rendeletekben megszabott kötelességét oly módon szegi meg, amely a lakásadó megrövidítésre alkalmas. (2) A pénzbírságot — amely szabadságvesztésre át nem változtatható — elsőfokon az állami adóhivatal (kerületi adófelügyelőség) szabja ki; határozata ellen a pénzügyigazgatósághoz lehet fellebbezni, amely fellebbezés felett végérvényesen határoz. 13) Az e szakasz alapján kiszabott pénzbírság az államkincstárt illeti meg. IT FEJEZET Adócsalás 21 § Adócsalást követ el az, aki abból a célból, hogy valaki a lakásadó alól egészen vagy részben mentesüljön: 1. az adókiszámítási jegyzékbe tudva valótlan adatokat vezet be, abból adóköteles vagyontárgyat szándékosan kihagy, a szobák számát, avagy az adót,lapul szolgáló bért (haszonértéket) a valóságnál kevesebbnek tünteti fel, vagy pedig a lakás és egyéb helyiségek használatát vagy megosztását, illetőleg a lakók számát nem a valóságnak megfelelően jelenti be. IV. FEJEZET. Vegyes rendelkezések 23. §. A lakásadó után semmiféle pótadót kivetni nem szabad 24. §. Az 5.120/1945. M. E. számú rendeletnek (Magyar Közlöny 1945. évi 83. szám) a rendkívüli épület javítási hozzájárulásra vonatkozó rendelkezései hatályukat vesztik. E rendelettel létesített Budapesti Épületjavítási Alap, illetőleg a 28.260/1945. V. M számú rendelettel (Magyar Közlöny 1945 évi 120. szám) létesített Vidéki Épületjavítási Alap céljaira a lakásadóból származó bevételeknek a pénzügyminiszter által az újjáépítési miniszterrel egyetértve megállapított hányada szolgál 25. * 1 A házadó kivetését az 1946. évi január hó 1. napjától kezdődőleg további rendelkezésig szüneteltetni kell. 2) A házadó kivetésének átmeneti szüneteltetése következtében annak tartama alatt a házadó alapulvételével kivetett járulékos adókból származó bevételek helyett a helyhatóságokat (vármegyét, várost, községet), valamint a törvényhatósági útalapot, illetőleg Budapesten a Fővárosi Közmunkák Tanácsát a lakásadóból megfelelő mérvű részesedés illeti meg. Ez a részesedés községeknél (városoknál) az illető községben (városban) beszedett lakásadó 20% -álál, vármegyéknél a vármegye területén beszedett lakásadó 12%-ánál, illetőleg a törvényhatósági útalapnál az illető törvényhatóság területén beszedett lakásadó 3%-ánál s a Fővárosi Közmunkák Tanácsát illető részesedés esetében a Budapest területén beszedett lakásadó után annak 0,5%-ánál nem lehet több. (3) A lakásadóból a (2) bekezdés szerint — az ott meghatározott kereten belül — engedélyezhető részesedés mérvét a belügyminiszter, s az útalapot illetőleg a közlekedésügyi miniszter meghallgatásával a pénzügyminiszter állapítja meg. 26. §. A közadóknak adópengőben meghatározásáról szóló 11.600/1945. M. E. számú rendelet (Magyar Közlöny 1945. évi 195. szám) 3. §-ának a házadó alá eső bérek, valamint a bérek alapján fizetendő rendkívüli épületjavítási hozzájárulás adópengőben meghatározására vonatkozó rendelkezése hatályon kívül helyeztetik. *75 A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba , végrehajtásáról a pénzügyminiszter — a 2. § (1) bekezdésének 17—18. pontjai és (2) bekezdése, valamint a 24. § tekintetében az újjáépítési miniszterrel egyetértve — gondoskodik. Budapest 1945 -vi december hó 29-én Tildy Zoltán * 1 . f. beadványában — ideértve a jogorvoslatot is — vagy a hatóság részéről hozzá intézett kérdésre adott válaszában tudatosan valótlan nyilatkozatot tesz, vagy az adó helyes megállapítására alkalmas ismert ténykörülményt szándékosan elhallgat; a hatóságnak megtévesztésével őt nem illető adómentességet, vagy adókedvezményt vesz igénybe. Ill. FEJEZET Sikkasztás 22. §. A sikkasztásra megállapított szabályok szerint kell büntetni a tulajdonost (haszonbérlőt), ha a bérlőtől (haszonbérlőtől) beszedett lakásadót az erre megszabott határidő alatt12. § nem fizeti be.