Magyar Közlöny - Hivatalos lap, 1946. május-augusztus (108-187. szám)

1946-05-14 / 108. szám

*1 Abban az esetben, ha az illető terület át­csatolását nem valamennyi érdekelt, illetve ezeknek túlnyomó nagy része (80—90%) kéri, meg kell győződni arról is, hogy az átcsatolást nem kérő kisebbség ingatlanai nem úgy tömö­rülnek-e, hogy azokat az átcsatolásból ki lehet kapcsolni. Ilyen esetekben célszerű a folyamo­dóktól megkövetelni, hogy az átcsatolni kért területről készített vázrajzon, — amelynek ebben az esetben kisebb léptékűnek kell lennie — az átcsatolást nem kérő kisebbség ingatlanait pl. piros színnel tüntessék fel. Ha a szóbanforgó határrész elcsatolása az illető község háztartási egyensúlyát nyilván­­valóan nem fogja súlyosan érinteni, az át­csatolni kért terület adóalapjára, az onnan be­folyó községi jövedelmekre vonatkozó adatok beszerzésétől s azok alapján a területében csökkenő községről készítendő próbaköltség­­vetéstől annál is inkább el kell tekinteni, mert a jelenlegi viszonyok között ezekről reális számításokat végezni alig volna tehetsége. Ha az összes körülmények gondos mérlege­lése után s a fentebb közölt irányelvek alapján alispán az átcsatolandó területre vonatkozó­lag véglegesen állást foglalt, az összes iratokat küldje meg az illetékes földmérési felügyelő­ségnek véleményezés végett. Itt megjegyzem, hogy az átcsatolandó területrészeket szabatosan meg kell jelölni, hogy azok törvénykezési át­csatolásánál, illetőleg telekkönyvi átvitelénél utólag hosszadalmas iratváltást előidéző félre­értések ne támadhassanak. Ez okból az át­csatolandó területet a telekkönyvezett részletek • * tekintetében telekkönyvszerűen, a nem telek­­könyvezett részleteket, (közút, folyók ,stb.) pedig más, de szintén oly módon kell megjelölni, hogy azok azonosságához kétség ne férhessen. Ez kétféleképpen történhetik : vagy az átcsa­­tolandó terület valamennyi kataszteri helyrajzi számának felsorolásával, vagy pedig oly módon, hogy az átcsatolás folytán keletkező új köz­ségi határvonal mindkét oldalán lévő katasz­teri helyrajzi számok soroltatnak fel. Mindkét esetben ügyelni kell arra, hogy ha az új határ­vonal itt, árok, csatorna stb. az is feltüntettet-­­ sék"Ahogy ez a határvonal melyik­ község hatá­­­­rához fog tartozni. Amint a földmérési felügyelőség véleményé- í nek beérkezése után alispán véghatározatát­­ meghozta s az jogerőre emelkedett, a tárgya-­í lási iratokat végrehajtás előtt hozzám mindig­­ terjessze fel tudomás végett, hogy az iratok­­ alapján a területi változásnak az itteni nyilván-­­ tartásban és térképeken való átvezetése meg­történhessék s nagyobb jelentőségű átcsatolá­soknak a Magyar Közlönyben való közzététe­léről s a Helységnévtár szerkesztőségével való közléséről is gondoskodhassam. E célból a fel­terjesztéshez az alispáni véghatározat két má­­solati példányát mellékelni kell. A véghatáro­zatban mindig fel kell tüntetni az átcsatolt te­rület kiterjedését kataszteri holdakban, ugyan­ott, vagy a kísérő felterjesztésben pedig az át­csatolt terület lakóinak számát is az átcsatolt területen lévő, a legutóbbi Helységnévtárban szereplő külterületi lakott helyek egyenként való feltüntetésével. Az átcsatolást elrendelő véghatározatot alispán a belügyminisztériumból való vissza­érkezése után az illetékes p pénzügyigazgatóság­gal és földmérési felügyelőséggel közölte a ka­taszteri munkálatok megfelelő kiigazíthatása végett. Ha olyan átcsatolási kérelmek kerülnek alispán elé, amelyek teljesítése hatáskörét felülmúlja, azokat a fentebb vázolt módon tár­gyalja le és a tárgyalási iratokat minden szük­séges melléklettel (térkép, földmérési felügyelő­ség véleményei döntés végett hozzám terjessze fel. Ilyen esetekben, minthogy a belügyminisz­ter az 1886 : XXII. tc. 149. §-­ában s a 177.300/ 1924. B. M. számú rendelet 1. tj-ában, valamint a 4.330/1945. M. E. számú rendeletben foglalt felhatalmazások alapján nincsen kötve az adó szerinti többség igazolásához, az erre vonat­kozó adatok beszerzése mellőzhető Nagyobb jelentőségű ügyekben, különösen mikor lakott helyek átcsatolásáról van szó, kérje ki alispán a th. kisgyűlés véleményét is és a tárgyalási iratokat saját véleményének kíséretében a vár­megye főispánja útján terjessze fel hozzám. Ha az érdekeltek egy vagy több község egyes határrészeiből új kis- vagy nagyközség alaku­lásának engedélyezését kérik, elsősorban az új alakulás közérdekű volt a teendő beható vizsgá­lat tárgyává, az adó szerinti többség kimutatá­sának követelése, mint antidemokratikus, annál is inkább mellőzni kell, mert a 4.330/1945 M. E. számú rendelet 8. §-a ennek mellőzését kifejezetten megengedi. Igazolni vagy legalább valószínűsíteni kell azonban azt, hogy a köz­séggé alakulást az illető területen állandóan kintlakók többsége kívánja. Irányadó elv az legyen, hogy különösen az Alföld gyér község­hálózatának sűrítése nemcsak helyi, hanem egyetemes nemzeti érdek is, gazdasági és kultu­rális fejlődést mozdít elő és a nemzet demokra­tikus nevelése szempontjából is fontos, mert a közügyekből eddig szinte teljesen kikapcsolt,, közöm­bössé vált elemeket vezet be a községi önkormányzatba s ezen keresztül a közügyek iránt való érdeklődésbe és a közügyekkel való foglalkozás gyakorlatába. Az új községek ala­kulásánál is a fentebb említett nagy nemzeti szempontok mellett az illető tér­ület lakosságá­nak kívánsága és jogosult érdekei a döntők és ezek mellett az anyaközség háztartási érdekei csak harmadsorban jöhetnek figyelembe. Ügyelni kell azonban arra, hogy csak életképes községi alakulatok jöhessenek létre, ezeknek legalsó népességi határa aligha lehet 600-nál kevesebb. Új tanyaközség szervezésénél már kialakult központ fennállása kívánatos, de nem előfeltétel, számos tanyaközségben éppen a községgé alakulás indította meg az eddig hiányzó központ kialakulását. Végül felhívatti az alispánt, hogy a jelen rendeletemben közölt irányelvek érvényesülé­sét ne csak a hozzá befutott kérvények alapján, hanem a saját kezdeményezésével is moz­dítsa elő. Budapest, 1946. évi május h­ó 3-án. A miniszter helyett: Reisinger Ferenc s. k. államtitkár. MAGYAR KÖZLÖNY 1946. május 14. kedd. — 108. szám. A n­énziu­syi mniniszter 80.730/1946. IX. P. M. számú rendelete az Állami Földmérés munkálatairól készülő másolatok kiszolgáltatási dijainak újabb szabá­lyozása tárgyában. Az Állami Földmérés adatainak kiszolgálta­tási dijait a 7.700/1936. IX. b. szám alatt kiadott (a Pénzügyi Közlöny 1936. évi 8. szá­mában megjelent) „Dijszabályzat“-ban meg­állapított, valamint az időközi­en módosított alapdijak alapján adópengőben állapítom meg olyképen, hogy az alapdijak minden pengőjé­nek 4.000 (Négyezer) adópengő felel meg. Ezzel egyidejűleg a kiszolgáltatási díjak megállapítására vonatkozóan a jelen rendelet megjelenése előtt kiadott minden rendelkezést hatályon kívül helyezek. Jelen rendelet kihirdetése napján lép életbe. Budapest, 1946. évi május hó 11-én. A miniszter helyett: Dr. Vasady-Kovács Ferenc s. k. államtitkár. Az iparügyi miniszter 23.­122/1046. Ip. M. számú rendeletével a vallás- és közoktatásügyi miniszterrel egyetértőleg az 1945/46. tanévre a „Csepeli Weiss Man­fréd rt. által felnőttek részére fenntartott felsőipar­iskola“ számára az állam érvényes bizonyítványok ki­adásának jogát engedélyezte. PÉNZÜGYMINISZTER. 78.068/1946. P. M. szám. Hirdetmény. A 11.600/1945. M. E. számú és az azt kiegészítő 2.130/1946. M. E. számú rendeletben foglaltak alapján 1946. évi május hó 14. napjával kezdődő hatállyal 1 adópengő értékét 3.700 pengőben, illetőleg 1.000 adópengő értékét 3­70 mű­pengőben állapítom meg Budapest, 1946. évi május hó 14-én. Pénzügyminiszter.­­ A Nemzetgyyűű­ss elnökétől. 1.259/1946. szám. Közlemény. A nemzetgyűlési képviselőknek választókerületük és lakhelyük szerinti névjegyzékét az alábbiakban hiva­talosan közzéteszem : Acsay László dr. (Borsod-Gömör-Zemplén-Abaúj) Budapest, Adorján János (Pest-Pilis-Solt-Kiskun és Bács-Bodrog) Budapest, Adorján József (Heves-Nógrád- Hont) Budapest, Almási Imre (Pest-Pilis-Solt-Kiskun és Bács-Bodrog) Jánoshalma, Andaházi-Kast­ya Béla (Or­szágos lajstrom) Budapest, Andics Erzsébet dr. (Orszá­gos lajstrom) Budapest, Andrássy Dániel dr. (Szabolcs- Szatmár-Bereg) Nyíregyháza, Antall József dr. (Vesz­prém) Budapest, Anti Ödön (Somogy) Kaposvár, Apró Antal (Nagy-Budapest) Budapest, Auer Bál dr. (Nagy - Budapest) Budapest, Augusztus Ferenc (Borsod-Gömör- Zemplén-Abaúj) Abaújszántó, Babody János (Baranya-Tolna) Vásárosdombó, özv. Bajcsy-Zilinszky Endrévé (Szabolcs-Szatmár Bereg) Budapest, Bakó Kálmán (Jász-Nagykun-Szolnok) Kisúj­szállás, Bálla Antal dr. (Pest-Pilis-Solt-Kiskun és Bács- Bodrog) Budapest, Bálla Dömötör /Pest-Pilis-Solt-Kis­kun és Bács-Bodrog) Kecskemét, Balogh András (Nagy- Budapest) Budapest, Balogh István dr. (Csongrád-Csa­­nád) Budapest, Baráth Endre (Heves-Nógrád-Hont) Jászberény, Barkócsy Vendel (Baranya-Tolna) Dombó­vár, Bartha Albert (Országos lajstrom) Budapest, Barth­a László (Szabolcs-Szatmár-Bereg) Nyíregyháza, Bácsal­mási József (Pest-Pilis-Solt-Kiskun és Bács-Bodrog) Bácsalmás, Bálint Sándor dr.­­Csongrád-Csanád) S­zeged, Bán Antal (Heves-Nógrád-Hont) Budapest, Bechtler Péter (Baranya-Tolna) Budapest, Bedő Károly (Zala,­ Zalaegerszeg, Belső tigula (Vas) Szombathely, Bencsik Gyula (Pest-Pilis-Solt-Kiskun és Bács-Bodrog) Kispest, Irencze Imre dr. (Zala) Budapest, Benkő András (Nagy- Budapest) Budapest, Bereczky Albert (Nagy-Budapest Budapest, Békefi Ferenc (Zala) Budapest, Bihari Nagy Lajos (Hajdu-Bihar) Berettyóújfalu, Birk­ás Imre (Bé­kés) Orosháza, Blaskó István (Pest-Pilis-Solt-Kiskun és Bács-Bodrog) Dunakeszi, Bodnár János (Borsod-Gömör- Zemplén-Abaúj) Bekecs, Bognár József (Nagy-Budapest, Budapest, Borbély János (Baranya-Tolna) Nagydorog, Borbély János (Fejér-Komárom-Esztergom) Felsőgalla, özv. Botyánszky Pálné (Békés) Békéscsaba, Bölöni György dr. (a Nemzetgyűlés által választva) Budapest, Brunszvik István (Borsod-Gömör-Zemplén-Abaúj) Diósgyőr, Buchin­­ger Manó (Országos lajstrom) Budapest, Bundzsák Ist­ván (Pest-Pilis-Solt-Kiskun és Bács-Bodrog) Kiskunhalas, Búzás Márton (Heves-Nógrád-Hont) Nagyút, Csal­a Ist­ván (Pest-Pilis-Solt-Kiskun és Bács-Bodrog) Cegléd, Csaló László (Pest-Pilis-Solt-Kiskun és Bács-Bodrog Cegléd, Cseh-Szombathy László dr. (Fejér-Komárom- Esztergom) Budapest, Csépány József (Heves-Nógrád- Hont) Gyöngyös, Csikós­­Sándor (Jász Nagykun-Szolnok Karcag, Csizmadia Lajos (Hajdu-Bihar) Derecske, Csorna Sándor (Szabolcs-Szatmár-Bereg) Nagykálló, Csornoky Viktor dr. (Nagy-Budapest) Budapest, Csősz László (Hajdu-Bihar) Debrecen, Csurgói Zsi­mia (Nagy Buda­pest) Budapest, Czeizel János dr. (Vas) Szombathely, Czéh József (Baranya Tolna) Szekszárd, Czézner Dénes (Fejér- Komárom-Esztergom) Dorog, Cziáky Endre (Bor­­sod-Gömör-Zemplén-Abaúj) Mezőzombor, Czifra László (Zala) Homokkomárom, Czövek Jenő (Baranya-Tolna) Goré, Czapy Bálint (Győr-Moson-Sopron) Völcsej, Dajkovich Ferenc dr. (Országos lajstrom) Budapest, Déncs József (Fejér-Komárom-Esztergom) Ács, Darvas József (Borsod-Gömör-Zemplén-Abaúj) Budapest, Dávid János (Nagy-Budapest) Kispest, Dessewffy Gyula (Nagy- Budapest) Budapest, Dénes István dr. (Csongrád-Csa­­nád) Budapest, Dinnyés Lajos (Pest-Pilis-Solt-Kiskun és Bács-Bodrog) Alsódabas, Dobi István (Fejér-Ko­­márom-Esztergom) Budapest, Dobó Gyula (Csongrád- Csanád) Szeged, Bombay János (Zala) Nagykanizsa, Donáthi Ferenc dr. (Pest Pilis-Solt-Kiskun és Bács- Bodrog) Budapest, Döbrentei Károlyné (Nagy Bu­dapest) Újpest, Dömötör Ferenc (Heves-Nógrád-Zrotit) Salgótar­ján, Dömötör Sándor (Baranya-Tolna) Deés, Drahos La­jos (Nagy-Budapest) Pestszenterzsébet, Drózdy Győző (Zala) Budapest, Dubay­ István dr. (Borsod Gömör- Zemplén-Abaúj) Sátoraljaújhely, Dulin Jenő dr. (Ba­ranya-Tolna) Budapest, Eckhardt Sándor dr. (Nagy Budapest) Budapest, Erdei Ferenc dr. (Csongrád Csanád) Budapest, Erdei István (Csongrád-Csanád) Hódmezővásárhely, Erdei Mihály (Csongrád-Csanád) Szentes, F­röss János dr. (Szabolcs-Szatmár-Bereg) Budapest, Erőss Kálmán (Vast Ostffyasszonyfa, Eszter­hás György dr. (Nagy-Budapest) Budapest, Faragó László dr. (Nagy Budapest) Budapest. B. Far­kas Ferenc (Országos lajstrom) Szentendre, Farkas György dr. (Veszprém) Egyházasfalu, Farkas Imre (Csongrád-Csanád) Makó, Farkas Mihály (Baranya Tolna) Budapest, Fekete Mihály (Borsod Gömör Zemp­lén Abaúj) Miskolc, Fekete Tibor dr.­­ Somogyi Kapos­vár, Felvinczi László (Nagy Budapest) Budapest, Fillér László (Zala) Sümeg, Filó Sámuel (Országos lajstrom) Rákoshegy, Futó Dezső (Nagy Budapest) Budapest, Futó: József /Békés) Budapest, G Fülöp Imre (Pest- Pilis Solt-Kiskun és Bács Bodrog) Kunszentmiklós, Fülöp József (Borsod Gömör Zemplén Abaúj) Miskolc, Gallai Lajos (Nagy Budapest; Budapest, Gábor József (Pest-Pilis Solt Kiskun és Bács Bodrog) Budapest, Gáb­riel János (Somogy) lengyeltóti, Gaál Ferenc (Jász- Nagykun Szolnok) Jászladány, Gaal Olivér (Somogy) Balato­boglár, N. Gál Lajos (Hajdú Bihar) Biharnagy­­és Góm Gálik János 'Békés) Békéscsaba, Gáspár Vince (Országos lajstrom) Balatonfőkajár, Síerő Ernő íjász- Nagykun Szolnoki Budapest, Gém Ferenc (Hajdú Bihar) Debrecen, Gordon Ferenc ( Nagy Budapest) Budapest, Gróh József dr. (Fejér Komárom Esztergom) Eszter­go­m, Guba Mihály (Jász Nagykun Szolnoki Szolnok, Gulácsy György dr. (Nagy-Budapest) Budapest,

Next