Magyar Közlöny - Hivatalos lap, 1946. május-augusztus (108-187. szám)

1946-05-19 / 113. szám

1946. május 19. vasárnap, — 113. szám. MAGYAR KÖZLÖNY kerületi elöljárónak, üzlet, vagy irodahelyiség igénybevétele esetében a székesfőváros polgár­­mesterének azzal a felhívással küldi meg, hogy a határozat csak akkor hajtható végre, ha az illetékes hatóság az igénybevett helyiség fő­bérlőjét vagy használóját az indokolt szükség­letének megfelelő más helyiség bérlőjéül jog­erős határozatával már kijelölte. . (2) Az igénybevételt szenvedő részére jut­tatandó helyiség igénybevételére illetékes hatóság ez igénybevételt szenvedőnek a köl­tözködéssel kapcsolatban felmerült költséget adópengőben megállapítja és azt a székes­­főváros polgármestere a költözködés befejezése után haladéktalanul a kincstár terhére kiutalja. (3) Egyebekben az előbbi bekezdésben emlí­tett ■ igénybevétel esetében követendő eljárásra a fennálló jogszabályok irányadók azzal az eltéréssel, hogy a székesfőváros polgármestere az igénybevételt szenvedőt-a részére juttatandó üzlethelyiség bérlőjéül pályázat -­4.000/1946. M. E. sz. rend. 8. § (2) bek.) mellőzésével jelöli ki. 5. §. A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba ; rendelkezéseit a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell. Budapest, 1946. évi május hó 18-án. A miniszterelnök helyett: dr. Bojta Béla s. k. államtitkár. Az iprügyi miniszter 26.624/1946. Ip. M. számú rendelete az ipardijak újabb megállapítása tárgyában. Az 1884 : XVII. tc.-be iktatott ipartörvény módosításáról szóló 1922 : XII. tc. 39. §-ának utolsó bekezdésében és 137. §-ának második bekezdésében, továbbá az ipari közigazgatás egyes kérdéseinek szabályozásáról szóló 1936 :­­VII. tc. 9. §-ának 5. bekezdésében foglalt felha­talmazás alapján a pénzügy-, valamint a keres­kedelem- és szövetkezetügyi miniszterrel egyet­értve a következőket rendelem : 1­ 1­ §§ (1). Az iparigazolványért fizetendő díj összege : 1. a gyári vállalatoknál Budapest székesfő­város területén 75.000, az ország egyéb terüle­tén 62.500 adópengő ; 2. nagykereskedésnél, ahol árut csak tovább­­árusítók részére árusítanak, Budapest székesfő­város területén 75.000 adópengő, az ország egyéb területén 62.500 adópengő ; ha azonban az iparigazolvány mind továbbárusítók részére, mind közvetlen fogyasztók részére való árusí­tásra is jogosít, ezenfelül a 4. pontban megálla­pított díjat is meg kell fizetni; 3. a kézműves jellegű­ iparűzés szokásos kere­teit meg nem haladó képesítéshez kötött iparok­nál, valamint a nem gyárszerűen űzött szabad iparoknál, ide nem értve a kiskereskedéseket:­­ a) a 10.000-nél nem nagyobb lélekszámú köz­ségekben és városokban 7.500 adópengő ; b) a 10.000-nél több, de 25.000-nél nem na­gyobb lélekszámú községekben és városokban 10.000 adópengő ; c) a 25.000-nél több, de 50.000-nél nem na­gyobb lélekszámú községekben és városokban 12.500 adópengő ; d) az 50.000­ nél nagyobb lélekszámú váro­sokban 17.500 adópengő, végül e) Budapest székesfőváros területén 25.000 adópengő ; 4. kiskereskedésnél, ahol árut csak közvetlen fogyasztók részére árusítanak, továbbá az ügy­nökök és alkuszok iparánál a 3. pontban meg­állapított dijaknál 7.500 adópengővel több ; 5. a 30/1927. P. M. számú rendelet (Rendele­tek Tára 1927. évf., 405. oldal) hatálya alá nem tartozó bank- és pénzváltóüzleteknél — a 6. pontban említettek kivételével — 7­0.000 adó­pengő ; 6. a Pénzintézeti Központ tagjai sorába tar­tozó pénzintézeteknél és intézményeknél Buda­pest székesfőváros területén 450.000 adópengő, az alvilág egyéb területén 300.000 adópengő, a fióküzlet nyitása esetén­­fizetendő ipardíj pedig — tekintet nélkül a fióküzlet székhelyére — 300.000 adópengő. (2) Az iparengedélyért fizetendő díj összege az 1—4. pontokban meghatározott ipardíjak másfélszerese, kivéve a) a küldöncipart, amelynél az ipardíj Buda­pest székesfőváros területén 25.000 adópengő, az ország egyéb területén 12.500 adópengő ; b) beraktározó, a hitelezők és adósok közötti egyezkedést közvetítő, a pénzkölcsönt közvetítő ügynöki és vagyonőrző iparokat, amelyeknél az ipardíj Budapest székesfőváros területén 75.000 adópengő, az ország egyéb területén 37.500 adó­­pengő ; c) a hitelbírszolgálati és hiteltudósító ipart, amelynél az ipardij Budapest székesfőváros te­rületén 75.000 adópengő, az ország egyéb terü­letén 37.500 adópengő ; d) a fuvarleveleket felülvizsgáló ipart, amely­nél az ipardij 75.000 adópengő ; e) a követelések beszerzésével (­inkaszó) fog­lalkozó ipart, amelynél az ipardij a 67.688/ 1933. K. M. sz. rendelet (Rendeletek Tára 1933. évf., 3032. oldal) 5. §-ában felsorolt városok és községek területén 200.000 adópengő, az ország egyéb területén 100.000 adópengő, az új üzlet­helyiség vagy fióküzlet nyitása esetében fize­tendő ipardij pedig — tekintet nélkül a fiók­üzlet székhelyére — 100.000 adópengő ; /) a menetjegyirodákat (utazási és fürdő­irodákat) , amelyeknél az ipardij Budapest székesfőváros területén csak a kontinensre szóló ipar gyakorlása esetében 250.000 adó­pengő, tengeri útra is szóló ipar gyakorlása esetében 500.000 adópengő, az ország egyéb területén pedig az említett összegek fele ; ff) a gabonaraktározó ipart, amelynél az ipar­díj Budapest székesfőváros területén 250.000 adópengő, az ország egyéb területén 125.000 adópengő; h) a 30/1927. P. M. számú rendelet hatálya alá tartozó bank- és pénzváltóü­zleteket, amelyeknél az ipardíj Budapest székesfőváros területén 375.000 adópengő, az ország egyéb területén 250.000 adópengő, a fióküzlet nyitása es­etében fizetendő ipardíj — tekintet nélkül a fióküzlet székhelyére — 250.000 adópengő, az értékpapírkereskedésre korlátozott üzletnél fizetendő ipardij pedig az említett összegek fele ; i)­­a az állati erők felhasználásával űzött ipar­­szerű árufuvarozást, amelynél az ipardij jár­­művenkint 75.000 adópengő ; j) a tejipart, amelynél az ipardij összege tekintetében a földmivelésügyi miniszter külön rendelkezései az irányadók. 2. §• A vándoripari engedélyért 10.000 adópengő ipardijat kell fizetni. 3. §. (1) A tanszerződés kiállítása, valamint a tan­szerződést pótló szülői nyilatkozat (1922 : XII. tc. 76. §) szerkesztésének díja 12.500 adó­pengő s ezt az összeget a munkaadó sajátjából köteles viselni. (2) Az (1) bekezdésben említett címen be­folyó összegeket az iparhatóság az irodai költ­ségek fedezésére fordítja, az ipartestület pedig felhasználásuk iránt szabadon rendelkezik. (3) A képesítéshez kötött iparoknál a tan­­szerződést, valamint a tanszerződést pótló szülői nyilatkozat kiállításáért megállapított díjon felül a munkaadó a sajátjából köteles meg­fizetni az­ ipari szakkönyvtárnak a 6.052/1937. Ip. M. számú rendelet értelmében a tanonc részére járó kötete vételárát. A vételárat a be-­­­fizetés időpontjában irányadó könyvárusi­­ szorzószám figyelembevételével kell megállapít­­­tani. Az így befolyt összeget az iparhatóság (ipartestületi öt napon belül köteles befizetni az ..Iparügyi Minisztérium Ipari Tanfolyamok Országos Vezetősége Budapest, letéti számla” elnevezésű 160.315. számú posta takarékpénz­tári csekkszámlára. Az Ipari Tanfolyamok Országos Vezetősége az említett összeg ellen­értékében megküldi az ipari szakkönyvtárnak azt a kötetét, amelyet az Iparhatóság (ipartestü­let) a befizetési lap hátlapján megjelölt. Ezt a kötetet az Iparhatóság (ipartestület) a tanaim­nak kézbesíti. Ha a tanszerződés, illetőleg a tanszerződést pótló szülői nyilatkozat kiállítása 1945. évi november hó 1. napja után, de a jelen rendelet hatálybalépése előtt történt, a munka­adó köteles az ipari szakkönyvtár megfelelő kötetének a tanszerződés, illetőleg az azt pótló szülői nyilatkozat kiállítása napján irányadó vételárért pótlólag megfizetni. 4. f1.­­ / (1) A segédlevél kiállításának díja 12.500 adópengő. (2) A vizsgázó az (1) bekezdésben említett díjon felül a segédi vizsgálat tartásával kapcso­latos levelezés postai költségét és ha díszes ki­állítású segédlevél kiállítását kívánja, annak beszerzési költségét is megtéríteni köteles. • (3) A segédi vizsgálaton indokolatlanul meg nem jelenő bizottsági tagra a 78.000/1923. K. M. számú rendelet 181. §-a alapján kiszabott pénzbírság legmagasabb mérve 25.000 adó­­pengő. 5. §. (1) A 30.000/1936. I­. M. számú rendelet (a továbbiakban : R.) 22. §-ának második be­kezdése akként módosul, hogy a mestervizsgá­lat díja és a mesterlevél kiállításának díja fejé­ben 75.000 adópengőt kell a kereskedelmi és iparkamara pénztárába befizetni. (2) A B. 24. §-a akként módosul, hogy a befizetett díjból a bizottság elnökének, vala­mint a kereskedelmi és iparkamara képviselőjé­nek 12.500—12.500 adópengőt, a bizottság két tagjának 10.000—10.000 adópengőt, az illeté­kes kereskedelmi és iparkamarának 15.000 adópengőt, az illetékes ipartestületnek szintén 15.000 adópengőt kell kiutalni. Ha valamely vizsgálatot a kereskedelmi és iparkamara kép­viselőjének részvétele nélkül tartottak meg, a befizetett vizsgálati díjból a vizsgázónak 12.500 pengőt kell visszafizetni. 6. §. (1) A B. 25. §-ának második­­ bekezítése akként módosul, hogy a vizsgálat, pótvizsgálat letételére szükséges műhelynek és munkaeszköz­nek használatra átengedése fejében egy vizsgá­zót legfeljebb 15.000 adópengő megfizetésére lehet kötelezni. (2) A B. 25. §-a harmadik bekezdésének első mondata akként módosul, hogy a vizsgálat, pótvizsgálat során feldolgozandó nyersanyag­nak a vizsgázót terhelő beszerzési költségei 25.000 adópengőt csak a vizsgázó kérelmére haladhatnak meg.­­ (1) A tanszerződés, segédlevél, valamint a­­ mesterlevél kiállításának díjára vonatkozó ren­­­­delkezések módosításáról szóló 45.100/1938.­­ Ip. M. számú rendelet (R. T. 1938. évf.­­ 3285. old.) olyképen módosulnak, hogy a tanszerződés kiállításáért a munkaadó a sajátjából a­ 3. §-ban megállapítot díjon felül 1 2.500 adópengőt,­­ a segédlevél kiállításáért a vizsgázó a 4. §-ban­­ megállapított díjon felül 5.000 adópengőt, a mesterlevél kiállításáért a vizsgázó a­. 5. §-ban megállapított díjon felül 7.500 adó­­­­pengőt tartozik befizetni. (2) A pótdíjat az iparhatóság (ipartestület), illetőleg a kereskedelmi és iparkamara a 45.100/ 1938. Ip. M. szám­ú rendelet értelmében az­­ ipartestületek Országos Központjának iparos-­­ jóléti*célra megküldi. S. §.­ ­1. Az 1—7. §-okban adópengőben — mint számolási értékben (11.600/1945. M. E. Számú rendelet, Magyar­ Közlöny 1945. évi 195. szám) megállapított dijakat a megadott összegű adópengőnek a fizetés napjára érvén­yes jelzőszámmal [(3) bekezdés] való Szorzása utján pengőértékre kell átszámítani és az igy­­ nyert pengőösszeget kell befizetni. Fizetés nap­jának a befizetés napja számít. (2) Az 5. § (2) bekezdésében és a 7. § 1. (­2) bekezdésében foglalt rendelkezések alkal­mazásában az adópengőt azzal a jelzőszámmal [(3) bekezdés] való szorzás útján nyert pengő­­­­összegben kell átszámítani, amely jelzőszám az .

Next