Magyar Közlöny - Hivatalos lap, 1946. május-augusztus (108-187. szám)
1946-05-19 / 113. szám
1946. május 19. vasárnap, — 113. szám. MAGYAR KÖZLÖNY kerületi elöljárónak, üzlet, vagy irodahelyiség igénybevétele esetében a székesfőváros polgármesterének azzal a felhívással küldi meg, hogy a határozat csak akkor hajtható végre, ha az illetékes hatóság az igénybevett helyiség főbérlőjét vagy használóját az indokolt szükségletének megfelelő más helyiség bérlőjéül jogerős határozatával már kijelölte. . (2) Az igénybevételt szenvedő részére juttatandó helyiség igénybevételére illetékes hatóság ez igénybevételt szenvedőnek a költözködéssel kapcsolatban felmerült költséget adópengőben megállapítja és azt a székesfőváros polgármestere a költözködés befejezése után haladéktalanul a kincstár terhére kiutalja. (3) Egyebekben az előbbi bekezdésben említett ■ igénybevétel esetében követendő eljárásra a fennálló jogszabályok irányadók azzal az eltéréssel, hogy a székesfőváros polgármestere az igénybevételt szenvedőt-a részére juttatandó üzlethelyiség bérlőjéül pályázat -4.000/1946. M. E. sz. rend. 8. § (2) bek.) mellőzésével jelöli ki. 5. §. A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba ; rendelkezéseit a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell. Budapest, 1946. évi május hó 18-án. A miniszterelnök helyett: dr. Bojta Béla s. k. államtitkár. Az iprügyi miniszter 26.624/1946. Ip. M. számú rendelete az ipardijak újabb megállapítása tárgyában. Az 1884 : XVII. tc.-be iktatott ipartörvény módosításáról szóló 1922 : XII. tc. 39. §-ának utolsó bekezdésében és 137. §-ának második bekezdésében, továbbá az ipari közigazgatás egyes kérdéseinek szabályozásáról szóló 1936 :VII. tc. 9. §-ának 5. bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a pénzügy-, valamint a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszterrel egyetértve a következőket rendelem : 1 1 §§ (1). Az iparigazolványért fizetendő díj összege : 1. a gyári vállalatoknál Budapest székesfőváros területén 75.000, az ország egyéb területén 62.500 adópengő ; 2. nagykereskedésnél, ahol árut csak továbbárusítók részére árusítanak, Budapest székesfőváros területén 75.000 adópengő, az ország egyéb területén 62.500 adópengő ; ha azonban az iparigazolvány mind továbbárusítók részére, mind közvetlen fogyasztók részére való árusításra is jogosít, ezenfelül a 4. pontban megállapított díjat is meg kell fizetni; 3. a kézműves jellegű iparűzés szokásos kereteit meg nem haladó képesítéshez kötött iparoknál, valamint a nem gyárszerűen űzött szabad iparoknál, ide nem értve a kiskereskedéseket: a) a 10.000-nél nem nagyobb lélekszámú községekben és városokban 7.500 adópengő ; b) a 10.000-nél több, de 25.000-nél nem nagyobb lélekszámú községekben és városokban 10.000 adópengő ; c) a 25.000-nél több, de 50.000-nél nem nagyobb lélekszámú községekben és városokban 12.500 adópengő ; d) az 50.000 nél nagyobb lélekszámú városokban 17.500 adópengő, végül e) Budapest székesfőváros területén 25.000 adópengő ; 4. kiskereskedésnél, ahol árut csak közvetlen fogyasztók részére árusítanak, továbbá az ügynökök és alkuszok iparánál a 3. pontban megállapított dijaknál 7.500 adópengővel több ; 5. a 30/1927. P. M. számú rendelet (Rendeletek Tára 1927. évf., 405. oldal) hatálya alá nem tartozó bank- és pénzváltóüzleteknél — a 6. pontban említettek kivételével — 70.000 adópengő ; 6. a Pénzintézeti Központ tagjai sorába tartozó pénzintézeteknél és intézményeknél Budapest székesfőváros területén 450.000 adópengő, az alvilág egyéb területén 300.000 adópengő, a fióküzlet nyitása eseténfizetendő ipardíj pedig — tekintet nélkül a fióküzlet székhelyére — 300.000 adópengő. (2) Az iparengedélyért fizetendő díj összege az 1—4. pontokban meghatározott ipardíjak másfélszerese, kivéve a) a küldöncipart, amelynél az ipardíj Budapest székesfőváros területén 25.000 adópengő, az ország egyéb területén 12.500 adópengő ; b) beraktározó, a hitelezők és adósok közötti egyezkedést közvetítő, a pénzkölcsönt közvetítő ügynöki és vagyonőrző iparokat, amelyeknél az ipardíj Budapest székesfőváros területén 75.000 adópengő, az ország egyéb területén 37.500 adópengő ; c) a hitelbírszolgálati és hiteltudósító ipart, amelynél az ipardij Budapest székesfőváros területén 75.000 adópengő, az ország egyéb területén 37.500 adópengő ; d) a fuvarleveleket felülvizsgáló ipart, amelynél az ipardij 75.000 adópengő ; e) a követelések beszerzésével (inkaszó) foglalkozó ipart, amelynél az ipardij a 67.688/ 1933. K. M. sz. rendelet (Rendeletek Tára 1933. évf., 3032. oldal) 5. §-ában felsorolt városok és községek területén 200.000 adópengő, az ország egyéb területén 100.000 adópengő, az új üzlethelyiség vagy fióküzlet nyitása esetében fizetendő ipardij pedig — tekintet nélkül a fióküzlet székhelyére — 100.000 adópengő ; /) a menetjegyirodákat (utazási és fürdőirodákat) , amelyeknél az ipardij Budapest székesfőváros területén csak a kontinensre szóló ipar gyakorlása esetében 250.000 adópengő, tengeri útra is szóló ipar gyakorlása esetében 500.000 adópengő, az ország egyéb területén pedig az említett összegek fele ; ff) a gabonaraktározó ipart, amelynél az ipardíj Budapest székesfőváros területén 250.000 adópengő, az ország egyéb területén 125.000 adópengő; h) a 30/1927. P. M. számú rendelet hatálya alá tartozó bank- és pénzváltóüzleteket, amelyeknél az ipardíj Budapest székesfőváros területén 375.000 adópengő, az ország egyéb területén 250.000 adópengő, a fióküzlet nyitása esetében fizetendő ipardíj — tekintet nélkül a fióküzlet székhelyére — 250.000 adópengő, az értékpapírkereskedésre korlátozott üzletnél fizetendő ipardij pedig az említett összegek fele ; i)a az állati erők felhasználásával űzött iparszerű árufuvarozást, amelynél az ipardij járművenkint 75.000 adópengő ; j) a tejipart, amelynél az ipardij összege tekintetében a földmivelésügyi miniszter külön rendelkezései az irányadók. 2. §• A vándoripari engedélyért 10.000 adópengő ipardijat kell fizetni. 3. §. (1) A tanszerződés kiállítása, valamint a tanszerződést pótló szülői nyilatkozat (1922 : XII. tc. 76. §) szerkesztésének díja 12.500 adópengő s ezt az összeget a munkaadó sajátjából köteles viselni. (2) Az (1) bekezdésben említett címen befolyó összegeket az iparhatóság az irodai költségek fedezésére fordítja, az ipartestület pedig felhasználásuk iránt szabadon rendelkezik. (3) A képesítéshez kötött iparoknál a tanszerződést, valamint a tanszerződést pótló szülői nyilatkozat kiállításáért megállapított díjon felül a munkaadó a sajátjából köteles megfizetni az ipari szakkönyvtárnak a 6.052/1937. Ip. M. számú rendelet értelmében a tanonc részére járó kötete vételárát. A vételárat a be-fizetés időpontjában irányadó könyvárusi szorzószám figyelembevételével kell megállapíttani. Az így befolyt összeget az iparhatóság (ipartestületi öt napon belül köteles befizetni az ..Iparügyi Minisztérium Ipari Tanfolyamok Országos Vezetősége Budapest, letéti számla” elnevezésű 160.315. számú posta takarékpénztári csekkszámlára. Az Ipari Tanfolyamok Országos Vezetősége az említett összeg ellenértékében megküldi az ipari szakkönyvtárnak azt a kötetét, amelyet az Iparhatóság (ipartestület) a befizetési lap hátlapján megjelölt. Ezt a kötetet az Iparhatóság (ipartestület) a tanaimnak kézbesíti. Ha a tanszerződés, illetőleg a tanszerződést pótló szülői nyilatkozat kiállítása 1945. évi november hó 1. napja után, de a jelen rendelet hatálybalépése előtt történt, a munkaadó köteles az ipari szakkönyvtár megfelelő kötetének a tanszerződés, illetőleg az azt pótló szülői nyilatkozat kiállítása napján irányadó vételárért pótlólag megfizetni. 4. f1. / (1) A segédlevél kiállításának díja 12.500 adópengő. (2) A vizsgázó az (1) bekezdésben említett díjon felül a segédi vizsgálat tartásával kapcsolatos levelezés postai költségét és ha díszes kiállítású segédlevél kiállítását kívánja, annak beszerzési költségét is megtéríteni köteles. • (3) A segédi vizsgálaton indokolatlanul meg nem jelenő bizottsági tagra a 78.000/1923. K. M. számú rendelet 181. §-a alapján kiszabott pénzbírság legmagasabb mérve 25.000 adópengő. 5. §. (1) A 30.000/1936. I. M. számú rendelet (a továbbiakban : R.) 22. §-ának második bekezdése akként módosul, hogy a mestervizsgálat díja és a mesterlevél kiállításának díja fejében 75.000 adópengőt kell a kereskedelmi és iparkamara pénztárába befizetni. (2) A B. 24. §-a akként módosul, hogy a befizetett díjból a bizottság elnökének, valamint a kereskedelmi és iparkamara képviselőjének 12.500—12.500 adópengőt, a bizottság két tagjának 10.000—10.000 adópengőt, az illetékes kereskedelmi és iparkamarának 15.000 adópengőt, az illetékes ipartestületnek szintén 15.000 adópengőt kell kiutalni. Ha valamely vizsgálatot a kereskedelmi és iparkamara képviselőjének részvétele nélkül tartottak meg, a befizetett vizsgálati díjból a vizsgázónak 12.500 pengőt kell visszafizetni. 6. §. (1) A B. 25. §-ának második bekezítése akként módosul, hogy a vizsgálat, pótvizsgálat letételére szükséges műhelynek és munkaeszköznek használatra átengedése fejében egy vizsgázót legfeljebb 15.000 adópengő megfizetésére lehet kötelezni. (2) A B. 25. §-a harmadik bekezdésének első mondata akként módosul, hogy a vizsgálat, pótvizsgálat során feldolgozandó nyersanyagnak a vizsgázót terhelő beszerzési költségei 25.000 adópengőt csak a vizsgázó kérelmére haladhatnak meg. (1) A tanszerződés, segédlevél, valamint a mesterlevél kiállításának díjára vonatkozó rendelkezések módosításáról szóló 45.100/1938. Ip. M. számú rendelet (R. T. 1938. évf. 3285. old.) olyképen módosulnak, hogy a tanszerződés kiállításáért a munkaadó a sajátjából a 3. §-ban megállapítot díjon felül 1 2.500 adópengőt, a segédlevél kiállításáért a vizsgázó a 4. §-ban megállapított díjon felül 5.000 adópengőt, a mesterlevél kiállításáért a vizsgázó a. 5. §-ban megállapított díjon felül 7.500 adópengőt tartozik befizetni. (2) A pótdíjat az iparhatóság (ipartestület), illetőleg a kereskedelmi és iparkamara a 45.100/ 1938. Ip. M. számú rendelet értelmében az ipartestületek Országos Központjának iparos- jóléti*célra megküldi. S. §. 1. Az 1—7. §-okban adópengőben — mint számolási értékben (11.600/1945. M. E. Számú rendelet, Magyar Közlöny 1945. évi 195. szám) megállapított dijakat a megadott összegű adópengőnek a fizetés napjára érvényes jelzőszámmal [(3) bekezdés] való Szorzása utján pengőértékre kell átszámítani és az igy nyert pengőösszeget kell befizetni. Fizetés napjának a befizetés napja számít. (2) Az 5. § (2) bekezdésében és a 7. § 1. (2) bekezdésében foglalt rendelkezések alkalmazásában az adópengőt azzal a jelzőszámmal [(3) bekezdés] való szorzás útján nyert pengőösszegben kell átszámítani, amely jelzőszám az .