Magyar Közlöny - Hivatalos lap, 1946. május-augusztus (108-187. szám)
1946-07-13 / 156. szám
HIVATALOS LAP A LAP MAI SZÁMÁBAN KÖZZÉTETT RENDELETEK TARTALOMJEGYZÉKE: 7.900/1846. M. E. szám. A magyar köztársaság kormányának rendelete a lakóházak tetőzetének és egyéb szerkezeti részeinek helyreállítása tárgyában. 7040/1046. M. E. szám. A magyar köztársaság kormányának rendelete a saját használatra engedély nélkül termelt dohány kötelező beszolgáltatása és a súlyos dohányjövedéki kihágások hatályosabb üldözése tárgyában. 48.466/1946. Ip. M. szám. Az iparügyi miniszter rendelete a 80.300/1946. K. M. számú rendelet közszállítással kapcsolatos előírásainak hatályon kívül helyezése tárgyában. 21.000/1946. K. Sz. M. szám. A kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter rendelete az ipari biztosítékok összegének újabb megállapítása tárgyában. 238.694/1946. Közi. M. szám. A közlekedésügyi miniszter rendelete a Magyar Telefonautomata R. T. nyilvános távbeszélőállomásairól folytatott helyi beszélgetés díjának megállapítása. [ 239.600/1946. Közl. M. szám. A közlekedésügyi miniszter rendelete adópengő értékjelzésű általános forgalmú postabélyegek kibocsátása tárgyában. 63.620/1916. U. M. szám. Az újjáépítési miniszter rendelete a tetőhelyreállitási kölcsönök, valamint a lakáshelyreállitási költségek átértékelésénél figyelembeveendő jelző- (index-) számok tárgyában. HIVATALOS KtSZ Helyesbítés. Az 1920 : XXXVI. tc. és az ezt módosító és kiegészítő rendelkezések alapján lefolytatott földbirtokrendezés során megváltott földekből és a vagyonváltságt földekből földhöz és házhelyhez jutottak fizetési kötelezettségének újabb szabályozása tárgyában a Magyar Közlöny 1946. évi július hó 12-én megjelent 155. számában közzétett 7.890/1946. M. E. számú rendelet 1. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezés helyes szövege a következő: „(1) Az 1920 : XXXVI. tc. és az ezt módosító és kiegészítő rendelkezések alapján lefolytatott földbirtokrendezés során megváltott földekből és a vagyonváltságföldekből mezőgazdasági célra és házhelyként juttatott ingatlanok megváltási árát az 1945. évi január hó 1. napjától kezdődően búzában kell megállapítani.“ A 7. § (2) bekezdése második mondatának helyes szövege a következő: „A földhözjutottnak azokra az évekre, amelyekre járó évi részlet az (1) bekezdésben meghatározot fizetésekkel egészen kiegyenlítést nyert, fizetést teljesíteni nem kell, illetőleg az évi részlet részbeni kiegyenlítése esetében az illető évben csak oly összeget kell fizetni, amennyi a már teljesített fizetések betudása után az évi részletből még hátralékként mutatkozik.“ A 9. § (3) bekezdése első mondatának helyes szövege a követkeező: „Ha a (2) bekezdés értelmében felszámított követelés összege meghaladja a tartozás biztosításául szolgáló jelzálogjog bejegyzett összegét, a többletet a jelzálogot rangsor szerint terhelő és a jelen rendelet hatálybalépését megelőzően jelzálogjogilag biztosított követelések kiegyenlítése után — a jelen rendelet hatálybalépését követően bejegyzett jelzálogjogok és egyéb jogok rangsorát megelőzően — kell kifizetni.“ Helyesbítés. Az elmulasztott kukoricaszolgáltatásnak árpával való pótlása tárgyában kiadott 10.730/1946. K. M. számú rendelet (Magyar Közlöny 1946. évi július hó 7-i, 151. szám) 1. §-ának (3) bekezdése téves szöveggel jelent meg. A helyes szöveg a következő: „(3) A kukorica helyett beszolgáltatandó árpát a beszolgáltatásra vonatkozó általános szabályok szerint valamelyik gyűjtőkereskedőnek kell megvételre felajánlani. Az erről szóló vételi jegyet a gazdálkodó az 1946. évi július hó 31. napjáig köteles a községi elöljáróságnak (polgármesternek) bemutatni. A bemutatott vételi jegy alapján a községi elöljáróság (polgármester) a gazdálkodó terhére a kukoricabeszolgáltatás elmulasztása miatt kiszabott kártérítést törli. Ha a gazdálkodó a megfelelő mennyiségű árpa beszolgáltatásáról szóló vételi jegyet az 1946. évi július hó 31. napjáig nem mutatja be, a kukoricabeszolgáltatás elmulasztása miatt kiszabott kártérítést közadók módjára haladéktalanul be kell hajtani. A kártérítés behajtása esetén a gazdálkodó gabonabeszolgáltatási kötelességének felemelésére vonatkozó bejegyzést a beszolgáltatási nyilvántartólapról és a gazdálkodó beszolgáltatási lapjáról is törölni kell.“ (10.701/1946. I. K. M. szám.) A magyar köztársaság kormányának 7.900/1946. M. L számú rendelete* a lakóházak tetőzetének és egyéb szerkezeti részeinek helyreállítása tárgyában. A minisztérium az 1946 : VI. tc. 1. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli : 1. Helyreállításra jogosultak. (1) A lakóházaknak a háborús események következtében megsérült tetőzetét, továbbá olyan szerkezeti részeit, amelyeknek sürgős helyreállítása fennálló veszély elhárítása végett szükséges, valamint a lakók közös használatára szolgáló épületrészeket vagy helyiségeket a tulajdonoson, illetőleg az ingatlannal ebben a vonatkozásban rendelkezni jogosult személyen kicsil — a jelen*rendelet korlátai között — a tulajdonostárs vagy harmadik személy is jogosult helyreállítani. Ugyanez a jogosultság a tetőzet helyreállítása tekintetében a bérlőt is megilleti *•8- (1) A gyámhatóságnak az 1877 : XX. tc. 28. §-ának d) pontja alapján vagy a háború folytán ügyeik ellátásában akadályozott személyek érdekeit védő rendelkezések kiegészítéséről és módosításáról szóló 2.260/1943. M. E. számú rendelet (Rendeletek Tára 274. lap) 10. §-a alapján, valamint az épületek helyreállítása érdekében szükséges gondnokkirendelés szabályozásáról szóló 5.920/1946. M. E. számú rendelet (Magyar Közlöny 119. szám) alapján kirendelt gondnok a távollevő tulajdonos helyett a jelen rendeletén alapuló minden eljárásra jogosult. (2) Az 1924 : XII. törvénycikk hatálya alá eső társasházak tulajdonostársainak képviseletében a jelen rendeletén alapuló minden telekkönyvi hatósághoz bejelentett bármelyik közös képviselő jogosult. Egyéb tulajdonközösségek esetében valamely tulajdonostársnak a többi tulajdonostárs nevében való eljárására, illetőleg a tulajdonostársak jogviszonyára — az 1. §-ban megjelölt kiegészítésekkel — a 6.630/1946. M. E. számú rendelet (Magyar Közlöny 131. szám) rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. II. Országos Épületjavítási Alap, 3. §. A jelen rendeletben megállapított építkezési munkálatok elősegítésére az 5.120/1945. M. E. számú rendelettel (Magyar Közlöny 83. szám) létesített Budapesti Épületjavítási Alapot, illetőleg a 20.260/1945. V. M. számú rendelettel (Magyar Közlöny 120. szám) létesített Vidéki Épületjavítási Alapot „Országos Épületjavítási Alap( elnevezés alatt) a továbbiakban : Alap) egyesíteni kell, felette céljának megfelelően az újjáépítési miniszter rendelkezik. 4 §• (1) Az Alap pénzügyi fedezetének biztosításáról az újjáépítési miniszterrel egyetértésben a pénzügyminiszter gondoskodik. E szára ára 50.000 ajtópengő (2) A 4.000/1945. M. E. számú rendelet (Magyar Közlöny 62. szám) 17. §-a alapján létesített Újjáépítési Közmunkaváltság Alap bevételei az Alap céljaira is felhasználhatók. III. Helyreállítási kölcsönök. A kölcsönök folyósítása. 5. §. (1) Az Alap az 1. §-ban meghatározott helyreállítási munkálatok elvégeztetése céljából a Pénzintézeti Központ (a továbbiakban : P. K.) közvetítésével a pézintézetek és hitelszövetkezetek útján adópengőben meghatározott 6^/6-os kamatozású kölcsönöket folyósít. (2) Az 1. §-ban meghatározott helyreállításokon kívül —az újjáépítési miniszter által rendelettel megállapított keretek között — a községekben a lakóházaknak és gazdasági épületeiknek és városokban a dolgozók családi házainak a nagyobb mértékű háborús rongálódások folytán szükséges egyéb helyreállítási munkálataira, esetleg ilyen jellegű új épületek építésére is folyósítható kölcsön. (3) A községekben lévő épületek helyreállítására, illetőleg építésére szolgáló kölcsönök nemcsak pénzben, hanem építési anyagban, vagy valamely építési munka elvégeztetésével is folyósíthatók. 6. §: A kölcsönök engedélyezésénél és az ezzel kapcsolatos intézkedéseknél különös figyelemmel kell lenni a közérdekű és szociális szempontokra, ehhez képest elsősorban azoknak az épületeknek a helyreállítását kell biztosítani, amelyeknél a már megkezdett helyreállítás félbenmaradása anyag- vagy munkaveszteséggel járna, továbbá, amelyekben a lakók lélekszáma a legnagyobb, illetőleg amelyekben a helyreállítás révén kevés anyag- és munkaerő felhasználásával aránylag nagyobb számú lakás állaga menthető meg, úgyszintén, amelyekben közérdekű tevékenység folyik. A kölcsönök visszafizetése: 7. §• (1) A kölcsönt az 1947. évi augusztus hó 1. napjától kezdve az adópengőnek a fizetés napjára megállapított jelzőszáma szerint átértékelve 10 év alatt negyedévi egyenlő részletekben kell visszafizetni, de az előbb is visszafizethető. (2) Az Alap által nyújtott kölcsönnek nem rendeltetésszerűen felhasználása esetében a kölcsön visszafizetése azonnal esedékessé válik. A kölcsönkövetelés engedélyezése és átszállása. 8. §. Az Alap által nyújtott kölcsönből eredő követelést csak közhatóság kezelésében álló alapra lehet engedélyezni. Ha a kölcsöntartozást az adós helyett harmadik személy egyenlíti ki, a követelés ennek folytán a harmadik személyre csak akkor száll át, ha az adós a harmadik személy teljesítésének a hitelező (az Alap) által való elfogadásához hozzájárul, vagy ha a harmadik személy a követelést annak bírói érvényesítése esetében váltja magához (1927 : XXXV. tc. 49. §-ának (2) bek.). Egyébként az