Magyar Közlöny - Hivatalos lap, 1946. május-augusztus (108-187. szám)

1946-07-13 / 156. szám

HIVATALOS LAP A LAP MAI SZÁMÁBAN KÖZZÉTETT RENDELETEK TARTALOMJEGYZÉKE: 7.900/1846. M. E. szám. A magyar köztársaság kormányának rendelete a lakóházak tetőzetének és egyéb szerkezeti részeinek helyreállítása tárgyában. 7­040/1046. M. E. szám. A magyar köztársaság kormány­ának rendelete a saját használatra engedély nélkül termelt dohány kötelező beszolgáltatása és a súlyos dohányjöved­éki kihágások hatályosabb üldözése tá­rgyában. 48.466/1946. Ip. M. szám. Az iparügyi miniszter rendelete a 80.300/1946. K. M. számú rendelet közszállítással kapcsolatos előírásainak hatályon kívül helyezése tárgyában. 21.000/1946. K. Sz. M. szám. A kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter rendelete az ipari biztosítékok összegének újabb megállapítása tárgyában. 238.694/1946. Közi. M. szám. A közlekedésügyi miniszter rendelete a Magyar Telefonautomata R. T. nyilvános távbeszélőállomásairól folytatott helyi beszélgetés díjá­nak megállapítása. [ 239.600/1946. Közl. M. szám. A közlekedésügyi miniszter rendelete adópengő értékjelzésű általános forgalmú postabélyegek kibocsátása tárgyában. 63.620/1916. U. M. szám. Az újjáépítési miniszter rendelete a tetőhelyreállitási kölcsönök, valamint a lakáshelyreállitási költségek átértékelésénél figyelembeveendő jelző- (index-) számok tárgyában. HIVATALOS KtSZ Helyesbítés. Az 1920 : XXXVI. tc. és az ezt módosító és kiegészítő rendelkezések alapján lefolytatott földbirtokrendezés során megváltott földekből és a vagyonváltságt földekbő­l földhöz­ és házhelyhez jutottak fizetési kötelezettségének újabb szabályozása tárgyában a Magyar Köz­löny 1946. évi július hó 12-én megjelent 155. számában közzétett 7.890/1946. M. E. számú rendelet 1. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezés helyes szövege a következő: „(1) Az 1920 : XXXVI. tc. és az ezt módosító és kiegészítő rendelkezések alapján lefolytatott földbirtokrendezés során megváltott földekből és a vagyonváltságföldekből mezőgazdasági célra és házhelyként juttatott ingatlanok meg­váltási árát az 1945. évi január hó 1. napjától kezdődően búzában kell megállapítani.“ A 7. § (2) bekezdése második mondatának helyes szövege a következő: „A földhözjutott­­nak azokra az évekre, amelyekre járó évi rész­let az (1) bekezdésben meghatározot fizetések­kel egészen kiegyenlítést nyert, fizetést teljesí­teni nem kell, illetőleg az évi részlet részbeni kiegyenlítése esetében az illető évben csak oly összeget kell fizetni, amennyi a már teljesített fizetések betudása után az évi részletből még hátralékként mutatkozik.“ A 9. § (3) bekezdése első mondatának helyes szövege a követkeező: „Ha a (2) bekezdés értel­mében felszámított követelés összege megha­ladja a tartozás biztosításául szolgáló jelzálog­jog bejegyzett összegét, a többletet a jelzálogot rangsor szerint terhelő és a jelen rendelet ha­tálybalépését megelőzően jelzálogjogilag bizto­sított követelések kiegyenlítése után — a jelen rendelet hatálybalépését követően bejegyzett jelzálogjogok és egyéb jogok rangsorát meg­előzően — kell kifizetni.“ Helyesbítés. Az elmulasztott kukoricaszolgál­tatásnak árpával való pótlása tárgyában kiadott 10.730/1946. K. M. számú rendelet (Magyar Közlöny 1946. évi július hó 7-i, 151. szám) 1. §-ának (3) bekezdése téves szöveggel jelent meg. A helyes szöveg a következő: „(3) A kukorica helyett beszolgáltatandó árpát a beszolgáltatásra vonatkozó általános szabályok szerint valamelyik gyűjtőkereskedő­­nek kell megvételre felajánlani. Az erről szóló vételi jegyet a gazdálkodó az 1946. évi július hó 31. napjáig köteles a községi elöljáróságnak (polgármesternek) bemutatni. A bemutatott vételi jegy alapján a községi elöljáróság (pol­gármester) a gazdálkodó terhére a kukorica­beszolgáltatás elmulasztása miatt kiszabott kár­térítést törli. Ha a gazdálkodó a megfelelő mennyiségű árpa beszolgáltatásáról szóló vételi jegyet az 1946. évi július hó 31. napjáig nem mutatja be, a kukoricabeszolgáltatás elmulasztása miatt ki­szabott kártérítést közadók módjára haladék­talanul be kell hajtani. A kártérítés behajtása esetén a gazdálkodó gabonabeszolgáltatási kötelességének felemelésére vonatkozó bejegy­zést a beszolgáltatási nyilvántartólapról és a gazdálkodó beszolgáltatási lapjáról is törölni kell.“ (10.701/1946. I. K. M. szám.) A magyar köztársaság kormányának 7.900/1946. M. L számú rendelete* a lakóházak tetőzetének és­­ egyéb szerkezeti részeinek helyreállítása tárgyában. A minisztérium az 1946 : VI. tc. 1. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli : 1. Helyreállításra jogosultak. (1) A lakóházaknak a háborús események következtében megsérült tetőzetét, továbbá olyan szerkezeti részeit, amelyeknek sürgős helyreállítása fennálló veszély elhárítása végett szükséges, valamint a lakók közös használa­tára szolgáló épületrészeket vagy helyiségeket a tulajdonoson, illetőleg az ingatlannal ebben a vonatkozásban rendelkezni jogosult személyen kicsil — a jelen*rendelet korlátai között — a tulajdonostárs vagy harmadik személy is jo­gosult helyreállítani. Ugyanez a jogosultság a tetőzet helyreállítása tekintetében a bérlőt is megilleti *•­8- (1) A gyámhatóság­­nak az 1877 : XX. tc. 28. §-ának d) pontja alapján vagy a háború foly­tán ügyeik ellátásában akadályozott személyek érdekeit védő rendelkezések kiegészítéséről és módosításáról szóló 2.260/1943. M. E. számú rendelet (Rendeletek Tára 274. lap) 10. §-a alapján, valamint az épületek helyreállítása ér­dekében szükséges gondnokkirendelés szabályo­zásáról szóló 5.920/1946. M. E. számú rende­let (Magyar Közlöny 119. szám) alapján ki­rendelt gondnok a távollevő tulajdonos helyett a jelen rendeletén alapuló minden eljárásra jogosult. (2) Az 1924 : XII. törvénycikk hatálya alá eső társasházak tulajdonostársainak képvisele­tében a jelen rendeletén alapuló minden telek­könyvi hatósághoz bejelentett bármelyik közös képviselő jogosult. Egyéb tulajdonközösségek esetében valamely tulajdonostársnak a többi tulajdonostárs nevében való eljárására, illetőleg a tulajdonostársak jogviszonyára — az 1. §-ban megjelölt kiegészítésekkel — a 6.630/1946. M. E. számú rendelet (Magyar Közlöny 131. szám) rendelkezéseit kell megfelelően alkal­mazni. II. Országos Épület­javítási Alap, 3. §. A jelen rendeletben megállapított építkezési munkálatok elősegítésére az 5.120/1945. M. E. számú rendelettel (Magyar Közlöny 83. szám) létesített Budapesti Épületjavítási Alapot, ille­tőleg a 20.260/1945. V. M. számú rendelettel (Magyar Közlöny 120.­ szám) létesített Vidéki Épületjavítási Alapot „Országos Épületjavítási Alap( elnevezés alatt) a továbbiakban : Alap) egyesíteni kell, felette céljának megfelelően az újjáépítési miniszter rendelkezik. 4­ §• (1) Az Alap pénzügyi fedezetének biztosítá­sáról az újjáépítési miniszterrel egyetértés­ben a pénzügyminiszter gondoskodik. E szára ára 50.000 ajtópengő (2) A 4.000/1945. M. E. számú rendelet (Magyar Közlöny 62. szám) 17. §-a alapján létesített Újjáépítési Közmunkaváltság Alap bevételei az Alap céljaira is felhasználhatók. III. Helyreállítási kölcsönök. A kölcsönök folyósítása. 5. §. (1) Az Alap az 1. §-ban meghatározott helyre­állítási munkálatok elvégeztetése céljából a Pénzintézeti Központ (a továbbiakban : P. K.) közvetítésével a pézintézetek és hitelszövetke­zetek útján adópengőben meghatározott 6^/6-os kamatozású kölcsönöket folyósít. (2) Az 1. §-ban meghatározott helyreállításo­kon kívül —az újjáépítési miniszter által ren­delettel megállapított keretek között — a közsé­gekben a lakóházaknak és gazdasági épületeik­nek és városokban a dolgozók családi házainak a nagyobb mértékű háborús rongálódások foly­tán szükséges egyéb helyreállítási munkálataira, esetleg ilyen jellegű új épületek építésére is folyósítható kölcsön. (3) A községekben lévő épületek helyreállí­tására, illetőleg építésére szolgáló kölcsönök nemcsak pénzben, hanem építési anyagban, vagy valamely építési munka elvégeztetésével is folyósíthatók. 6. §: A kölcsönök engedélyezésénél és az ezzel kapcsolatos intézkedéseknél különös figyelem­mel kell lenni a közérdekű és szociális szem­pontokra, ehhez képest elsősorban azoknak az épületeknek a helyreállítását kell biztosítani, amelyeknél a már megkezdett helyreállítás félbenmaradása anyag- vagy munkaveszteség­gel járna, továbbá, amelyekben a lakók lélek­­száma a legnagyobb, illetőleg amelyekben a helyreállítás révén kevés anyag- és munkaerő felhasználásával aránylag nagyobb számú lakás állaga menthető meg, úgyszintén, amelyekben közérdekű tevékenység folyik. A kölcsönök visszafizetése: 7. §• (1) A kölcsönt az 1947. évi augusztus hó 1. napjától kezdve az adópengőnek a fizetés nap­jára megállapított jelzőszáma szerint átértékelve 10 év alatt negyedévi egyenlő részletekben kell visszafizetni, de az előbb is visszafizethető. (2) Az Alap által nyújtott kölcsönnek nem rendeltetésszerűen felhasználása esetében a köl­csön visszafizetése azonnal esedékessé válik. A kölcsönkövetelés engedélyezése és átszállása. 8. §. Az Alap­ által nyújtott kölcsönből eredő köve­telést csak közhatóság kezelésében álló alapra lehet engedélyezni. Ha a kölcsöntartozást az adós helyett harmadik személy egyenlíti ki, a követelés ennek folytán a harmadik személyre csak akkor száll át, ha az adós a harmadik sze­mély teljesítésének a hitelező (az Alap) által való elfogadásához hozzájárul, vagy ha a har­madik személy a követelést annak bírói érvé­­nyesítése esetében váltja magához (1927 : XXXV. tc. 49. §-ának (2) bek.). Egyébként az

Next