Magyar Közlöny - Hivatalos lap, 1946. augusztus-december (188-297. szám)
1946-08-20 / 188. szám
J *1946. augusztus 20. kedd. — 188. szám. MAGYAR KÖZLÖNY 6. §• Az öröklött mezőgazdasági kisebb birtok tulajdonosának kedvezménye. (Rövidítve : „ömg.“ kedvezmény.) (1) Öröklött mezőgazdaság birtokosát kedvezményben lehet részesíteni, ha olyan mező-, kert-, vagy szőlőgazdaságban gazdálkodik : a) amely törvényess öröklés útján, vagy bár végintézkedés alapján, de a törvényes öröklés rendje szerint háramlott reá; b) amelyet élők közötti átruházás útján szerzett, de amely időközben elhalt jogelődjéről törvényes öröklés útján különben is reá háramlott volna ; c) amelyet részben öröklés útján, részben örökös társaitól osztályos egyezség útján szerzett ; d) amelynek legalább felét a most említett címek valamelyike alapján, többi részért pedig életben maradt szülőjétől szerezte meg. (2) A kedvezmény a gazdálkodót csak akkor illeti meg, ha a földet hivatásszerűen maga műveli és ha a gazdaság jövedelme egy öttagú család eltartásának a helyi viszonyokhoz mért költségeire elegendő, de ennek háromszorosát meg nem haladja. Ennek folytán a birtok általában nem lehet : 6 kataszteri holdnál kisebb és 20 kataszteri holdnál, — gyenge minőségű birtoknál kivételesen 30 kataszteri holdnál — nagyobb, ha mezőgazdasági művelés alatt áll, illetve 2 kataszteri holdnál kisebb, 4 kataszteri holdnál nagyobb, ha szőlő- vagy kertgazdaság. (3) Földbirtokpolitikai intézkedés alapján szerzett birtokon gazdálkodót az előző bekezdésekben megállapított feltétel mellett a kedvezmény megilleti akkor is, ha az ingatlan telekkönyvi tulajdonát még nem szerezte meg. (4) A gazdaság besorozott birtokosának csak abban az esetben van a kedvezményre igénye, ha a birtok a besorozottat kizárólagosan illeti meg s ehhez képest, ha az öröklés útján szerzett birtokra nézve örököstársai vannak, csak akkor, ha már a hagyatékátadó végzés alapján, legkésőbb a besorozás előtt kötött osztályos egyezség útján a birtok külön, kizárólagos tulajdonává vált. 7. §• Családfenntartói kedvezmény. (Rövidítve : „Csf“ kedvezmény.) (1) Családfenntartói kedvezményben részesíthető az, aki az alábbiakban megjelölt családtagjainak eltartásáról, mint családfenntartó gondoskodik s akinek a kereső tevékenységétől való elvonása hozzátartozói létfenntartását veszélyeztetné. (2) E kedvezményben részesíthető : a) a keresetképtelen apának vagy özvegy anyának törvényes származású egyetlenfia vagy ennek hiányában egyetlen veje, az utóbbi azonban csak akkor, ha a kedvezményre igényt adó körülmények házasságkötése időpontjában még nem állottak fenn ; b) az atya halála után a keresetképtelen nagyatyának vagy özvegy nagyanyának egyetlen unokája, ha kereszképes fiuk nincsen ; c) a teljesen árva testvérnek egyetlen testvére vagy féltestvére, valamint az atyátlan árvának egyetlen féltestvére ; d) két vagy több gyermek atyja. (3) A jelen §-ban meghatározott kedvezményben csak az a fiú, unoka, testvér, féltestvér, vő vagy atya részesülhet, akinek a kedvezményben való részesítésétől szüleinek, nagyszüleinek, testvéreinek, vagy féltestvéreinek, apósának vagy anyósának, illetve gyermekeinek eltartása függ és aki a tartásról valóban gondoskodik is. (4) A kedvezményt az anyai nagyszülőjét tartó egyetlen unokának akkor is meg kell adni, ha atyja még él, de az atya házassága megszűnt. (5) A házasságon kivil született fiú is részesülhet a kedvezményben, a szülőanyjának, keresetképtelen anyai nagyatyjának, özvegységre jutott anyai nagyanyjának vagy teljesen elárvult testvérének eltartásra köteles más hozzátartozója nincs és ha a tartásról valóban ő gondoskodik. Házasságon kívül született fiú csak az ugyanegy anyától akár törvényes, akár házasságon kívül született testvére után részesülhet kedvezményben. (6) Keresetképtelennek kell tekinteni az atyát, nagyatyát, vagy apóst, ha életének hatvanötödik, illetőleg ha hadirokkant, vagy tűzharcos, életének hatvanadik évét betöltötte. (7) Női családtag (anya, nagyanya, anyós, vagy nőtestvér) érdekében kért kedvezmény a nő keresetképességére vagy életkorára tekintet nélkül megadható, ha a kedvezményért folyamodó nő létfenntartása nincs a helyi viszonyoknak megfelelően biztosítva (pl. saját vagyonának jövedelmével, nyugdíj, haszonélvezet, életjáradék élvezetével, esetleg saját meglévő állása folytán avagy állásban lévő leányának, illetőleg a kedvezményben részesíteni kért személy nőtestvérének keresete által). (8) Annak az anyának, illetőleg nagyanyának érdekében, akinek házassága bírói ítélet következtében megszűnt, az egyetlen fiút, vagy unokát a kedvezmény csak akkor illeti meg, ha a tartásdíj fizetésére kötelezett volt férj nem él, vagy ha tartási kötelezettségének keresetképtelensége következtében nem tud eleget tenni. (9) Mostoha szülő, örökbefogadó szülő, nevelő szülő vagy mostoha testvér érdnkében a kedvezményben való részesítésnek sincs helye. (10) Az egyéb előfeltételek fennállása esetében a fiút, unokát, testvért, féltestvért vagy vőt a kedvezmény megilleti, ha van is testvére, féltestvére, nőtársa, vagy nőtestvérének férje, illetőleg feleségének fitestvére, de az : a) tényleges katonai szolgálatot teljesít; b) meghatározott életpályára készülvén, mint rendes hallgató főiskolai vagy szakiskolai tanulmányokat folytat; c) tizenkilenc évesnél fiatalabb ; d) gyógyíthatatlan szellemi vagy testi fogyatkozása miatt keresetképtelen ; e) az érdekelt hadkötelesnél idősebb, állítási kötelezettségének eleget tett, más helységben él, mint az eltartásra szoruló családtagok vagy ugyanabban a helységben, de külön háztartásban élés legalább egy törvényes gyermeke van. f) hatvanöt évesnél, ha tűzharcos vagy hadirokkant, hatvan évesnél idősebb. (11) Az apa a maga eltartása céljából törvényes fia kedvezményben való részesítését akkor is kérheti, ha az anyának házasságon kívül született fia van. (12) Az akár törvényes, akár házasságon kívül született fiúnak az időközben vagy újból férjhez ment anya érdekében — az egyéb feltételek fennállása esetében is — csak akkor van a kedvezményre igénye, ha az anya gyámolítására kötelezett férj a (10) bekezdést) vagy f) pontja alá esik és ha az anya esetleges előbbi házasságából származó s eltartása szempontjából tekintetbe jövő fiú nincsen. (13) Abban az esetben, ha az egyetlen fiúnak vagy unokának kedvezményben részesítését kérik, a nő (a szolgálatköteles személy nőtestvérének férje) csak a jelen § (10) bekezdésének e) pontjában említett esetekben hagyható számításon kívül. (14) A nagyszülők eltartása szempontjából a kedvezményben részesíteni kért személy életben lévő atyja csak a (4) bekezdésben megjelölt esetben vagy a (10) bekezdés d), illetőleg f) pontjában meghatározott esetben hagyható számításon kívül. (15) Férfi családtagnak a kedvezmény előfeltételéül megkívánt keresetképtelensége csak akkor vehető figyelembe, ha az legalább 75%-os. Az igazoltan 75°/6-os katonai rokkantság vagy hadirokkantság egymagában elegendő a keresetképtelenség megállapítására. (16) A férfi családtag munkanélkülisége nem tekinthető keresetképtelenségnek. (17) Nem alapít jogcímet az, ha keresetképes, tartásra köteles férfi családtag magát e kötelezettségének teljesítése alól kivonja. (18) A férfi családtag keresetképtelensége esetén sincs helye a kedvezmény megadásának akkor, ha a családnak olyan jövedelme van, amely a család eltartását a kedvezményben részesíteni kért személy közreműködése nélkül is biztosítja, illetőleg ha megvan az anyagi lehetőség arra, hogy a kedvezményben részesíteni kért szolgálat köteles közreműködését alkalmazotti munkaerővel pótolják vagy a jövede lem alapjául szolgáló vagyontárgyat bérbeadás útján hasznosítsák anélkül, hogy az ebből származó jövedelemcsökkenés által a család eltartása veszélyeztetve lenne. A család vagyoni és jövedelmi viszonyainak megállapításánál mindazokat a terheket (adó, községi pótadó, telekkönyvileg bekebelezett terhek), melyek a család vagyonát terhelik és a jövedelmet kisebbítik, megfelelően számításba kell venni. (19) A kedvezmény megadható, ha az a személy, akinek érdekében a kedvezményt kérik, a család gazdaságának, ipari üzemének, kereskedelmi üzletének, vagy vállalatának legfeljebb irányítására, vagy felügyeletére képes, de képtelen arra, hogy a szolgálatköteles munkáját ellássa, a gazdaságnak, üzemnek, üzletnek vagy egyéb vállalatnak bérbeadása, vagy alkalmazott felvétele pedig a család létfenntartását nem biztosítaná. * (20) A család teljes vagyontalansága a kedvezmény megadásának nem előfeltétele, azonban a legszigorúbban kell minden esetben mérlegelni azt, hogy a család megélhetése az összes körülmények figyelembevétele mellett nincs-e az érdekelt hadköteles kereső tevékenysége nélkül is biztosítva.A kedvezményt kérő haszonélvezet, nyugdíj vagy más címen élvezett járandóságát figyelembe kell venni, kivéve II—IV. járadékosztályok valamelyikébe, sorolt hadirokkant, vagy a hadiözvegy járadékát vagy járadéksegélyét. (21) Ha a szolgálatköteles más helységben lakik, mint az általa gyámolított családtag, családfenntartói kedvezményben csak akkor részesíthető, ha az érdekelt hitelt érdemlően igazolja, hogy a kedvezményben részesíteni kért hadköteles a támogatást valósággal és a viszonyokhoz képest kellő mértékben gyakorolja. (22) Ugyanazon személy érdekében egy és ugyanazon időben csak egy hadkötelesnek adható meg a kedvezmény. (23) Ha a kedvezményért folyamodónak több olyan gyámolításra hivatott hozzátartozója van, aki tényleges katonai szolgálatot teljesít szabad választása szerint kérheti az önként továbbszolgáló kivételével bármelyiknek a kedvezményben való részesítését. (24) Abból az okból, hogy a hadkötelesnek a szolgálati kötelezettség teljesítése tekintetében más címen is van kedvezményre igénye, a jelen szakaszban szabályozott kedvezmény megadására irányuló kérelem nem utasítható el. (25) A kedvezmény megadásához megkívánt személyes körülmények (életkor, keresőképesség stb.), valamint anyagi viszonyok fennállásának megállapítása szempontjából a határozathozatal időpontja az irányadó. (26) Ha a kedvezményre való jogcím alapjául szolgáló körülmények annak az évnek október hó 1. napjáig, amelyben a szolgálatra kötelezett életének huszonharmadik évét betölti, előreláthatóan megváltoznak, a kedvezményben részesítés helyett el kell halasztani a szolgálatköteles tényleges szolgálatának megkezdését annak az évnek október hó 1. napjáig, amelyben a viszonyok megváltozása előreláthatóan be fog következni. (27) Az előbbi bekezdésben foglalt rendelkezést különösen akkor kell alkalmazni, ha a kedvezményt kérő személy vagy a különben figyelembejövő családtag keresetképtelenségének tartama meghatározható vagy az múló természetű betegség folytán következett be, vagy ha két családfenntartóként tekintetbe jövő hozzátartozó egyidejűen teljesítene tényleges szolgálatot, illetőleg ha a kedvezményben részesültetni kért személy katonai szolgálata olyan, időszakra esnék, amelyben egy másik családtag életkora folytán mint családfenntartó még nem jöhetne figyelembe. (28) A keresetképtelenség megállapítása végett a sorozóbizottság — a 8. § (11) bekezdése esetében a tisztiorvos, — avagy a vegyes felülvizsgáló bizottság előtt megjelenni köteles férfi hozzátartozó távolmaradása esetében a kedvezmény iránti kérelmet el kell utasítani, kivéve, ha a távolmaradást kellő igazolással kimentik. Igazoltnak kell tekinteni a távolmaradást, ha a tekintetbe jövő családtag súlyos beteg, vagy szabadságvesztés büntetését tölti, vizsgálati fogságban, javítóintézeti nevelésben, rendőri őrizetben (internálás) van. Ezekben az 3