Magyar Közlöny - Hivatalos lap, 1946. augusztus-december (188-297. szám)

1946-08-20 / 188. szám

J *1946. augusztus 20. kedd. — 188. szám. MAGYAR KÖZLÖNY 6. §• Az öröklött mezőgazdasági kisebb birtok tulajdonosának kedvezménye. (Rövidítve : „ömg.“ kedvezmény.) (1) Öröklött mezőgazdaság birtokosát ked­vezményben lehet részesíteni, ha olyan mező-, kert-, vagy szőlőgazdaságban gazdálkodik : a) amely törvényess öröklés útján, vagy bár végintézkedés alapján, de a törvényes öröklés rendje szerint háramlott reá; b) amelyet élők közötti átruházás útján szerzett, de amely időközben elhalt jogelődjé­ről törvényes öröklés útján különben is reá háramlott volna ; c) amelyet részben öröklés útján, részben örökös társaitól osztályos egyezség útján szer­zett ; d) amelynek legalább felét a most említett címek valamelyike alapján, többi részért pedig életben maradt szülőjétől szerezte meg. (2) A kedvezmény a gazdálkodót csak akkor illeti meg, ha a földet hivatásszerűen maga műveli és ha a gazdaság jövedelme egy öttagú család eltartásának a helyi viszonyokhoz mért költségeire elegendő, de ennek háromszorosát meg nem haladja. Ennek folytán a birtok általában nem lehet : 6 kataszteri holdnál kisebb és 20 kataszteri holdnál, — gyenge minőségű birtoknál kivéte­lesen 30 kataszteri holdnál — nagyobb, ha mezőgazdasági művelés alatt áll, illetve 2 kataszteri holdnál kisebb, 4 kataszteri holdnál nagyobb, ha szőlő- vagy kertgazdaság. (3) Földbirtokpolitikai intézkedés alapján szerzett birtokon gazdálkodót az előző bekez­désekben megállapított feltétel mellett a ked­vezmény megilleti akkor is, ha az ingatlan telekkönyvi tulajdonát még nem szerezte meg. (4) A gazdaság besorozott birtokosának csak abban az esetben van a kedvezményre igénye, ha a birtok a besorozottat kizárólagosan illeti meg s ehhez képest, ha az öröklés útján szer­zett birtokra nézve örököstársai vannak, csak akkor, ha már a hagyatékátadó végzés alapján, legkésőbb a besorozás előtt kötött osztá­lyos egyezség útján a birtok külön, kizáróla­gos tulajdonává vált. 7. §• Családfenntartói kedvezmény. (Rövidítve : „Csf“ kedvezmény.) (1) Családfenntartói kedvezményben része­síthető az, aki az alábbiakban megjelölt család­tagjainak eltartásáról, mint családfenntartó gondoskodik s akinek a kereső tevékenységétől való elvonása hozzátartozói létfenntartását veszélyeztetné. (2) E kedvezményben részesíthető : a) a keresetképtelen apának vagy özvegy anyának törvényes származású egyetlen­­fia vagy ennek hiányában egyetlen veje, az utóbbi azonban csak akkor, ha a kedvezményre igényt adó körülmények házasságkötése idő­pontjában még nem állottak fenn ; b) az atya halála után a keresetképtelen nagyatyának vagy özvegy nagyanyának egyet­len unokája, ha kereszképes fiuk nincsen ; c) a teljesen árva testvérnek egyetlen testvére vagy féltestvére, valamint az atyátlan árvának egyetlen féltestvére ;­­ d) két vagy több gyermek atyja. (3) A jelen §-ban meghatározott kedvez­ményben csak az a fiú, unoka, testvér, féltest­vér, vő vagy atya részesülhet, akinek a ked­vezményben való részesítésétől szüleinek, nagy­szüleinek, testvéreinek, vagy féltestvéreinek, apósának vagy anyósának, illetve gyermekei­nek eltartása függ és aki a tartásról valóban gondoskodik is. (4) A kedvezményt az anyai nagyszülőjét tartó egyetlen unokának akkor is meg kell adni, ha atyja még él, de az atya házassága megszűnt. (5) A házasságon kivil született fiú is részesülhet a kedvezményben, a szülőanyjá­­nak, keresetképtelen anyai nagyatyjának, özvegységre jutott anyai nagyanyjának vagy teljesen elárvult testvérének eltartásra köteles más hozzátartozója nincs és ha a tartásról valóban ő gondoskodik. Házasságon kívül született fiú csak az ugyanegy anyától akár törvényes, akár házasságon kívül szüle­tett testvére után részesülhet kedvezményben. (6) Keresetképtelennek kell tekinteni az atyát, nagyatyát, vagy apóst, ha életének hat­vanötödik, illetőleg ha hadirokkant, vagy tűz­harcos, életének hatvanadik évét betöltötte. (7) Női családtag (anya, nagyanya, anyós, vagy nőtestvér) érdekében kért kedvezmény a nő keresetképességére vagy életkorára tekintet nélkül megadható, ha a kedvezményért folya­modó nő létfenntartása nincs a helyi viszo­nyoknak megfelelően biztosítva (pl. saját vagyonának jövedelmével, nyugdíj, haszon­­élvezet, életjáradék élvezetével, esetleg saját meglévő állása folytán avagy állásban lévő leányának, illetőleg a kedvezményben részesí­teni kért személy nőtestvérének keresete által). (8) Annak az anyának, illetőleg nagyanyá­nak érdekében, akinek házassága bírói ítélet következtében megszűnt, az egyetlen fiút, vagy unokát a kedvezmény csak akkor illeti meg, ha a tartásdíj fizetésére kötelezett volt férj nem él, vagy ha tartási kötelezettségének keresetkép­telensége következtében nem tud eleget tenni. (9) Mostoha szülő, örökbefogadó szülő, nevelő szülő vagy mostoha testvér érdnkében a kedvezményben való részesítésnek s­incs helye. (10) Az egyéb előfeltételek fennállása eseté­ben a fiút, unokát, testvért, féltestvért vagy vőt a kedvezmény megilleti, ha van is testvére, féltestvére, nőtársa, vagy nőtestvérének férje, illetőleg feleségének fitestvére, de az : a) tényleges katonai szolgálatot teljesít; b) meghatározott életpályára készülvén, mint rendes hallgató főiskolai vagy szakiskolai tanulmányokat folytat; c) tizenkilenc évesnél fiatalabb ; d) gyógyíthatatlan szellemi vagy testi fogyat­kozása miatt keresetképtelen ; e) az érdekelt hadkötelesnél idősebb, állítási kötelezettségének eleget tett, más helységben él, mint az eltartásra szoruló családtagok vagy ugyanabban a helységben, de külön háztartás­ban él­­és legalább egy törvényes gyermeke van. f) hatvanöt évesnél, ha tűzharcos vagy hadi­rokkant, hatvan évesnél idősebb. (11) Az apa a maga eltartása céljából tör­vényes fia kedvezményben való részesítését akkor is kérheti, ha az anyának házasságon kívül született fia van. (12) Az akár törvényes, akár házasságon kívül született fiúnak az időközben vagy újból férjhez ment anya érdekében — az egyéb fel­tételek fennállása esetében is — csak akkor van a kedvezményre igénye, ha az anya gyámo­­lítására kötelezett férj a (10) bekezdést) vagy f) pontja alá esik és ha az anya esetleges előbbi házasságából származó s eltartása szem­pontjából tekintetbe jövő fiú nincsen. (13) Abban az esetben, ha az egyetlen fiúnak vagy unokának kedvezményben részesítését kérik, a nő (a szolgálatköteles személy nő­testvérének férje) csak a jelen § (10) bekezdé­sének e) pontjában említett esetekben hagyható számításon kívül. (14) A nagyszülők eltartása szempontjából a kedvezményben részesíteni kért személy életben lévő atyja csak a (4) bekezdésben meg­jelölt esetben vagy a (10) bekezdés d), illetőleg f) pontjában meghatározott esetben hagyható számításon kívül. (15) Férfi családtagnak a kedvezmény elő­feltételéül megkívánt keresetképtelensége csak akkor vehető figyelembe, ha az legalább 75%-os. Az igazoltan 75°/6-os katonai rokkant­ság vagy hadirokkantság egymagában elegendő a keresetképtelenség megállapítására. (16) A férfi családtag munkanélkülisége nem tekinthető keresetképtelenségnek. (17) Nem alapít jogcímet az, ha keresetképes, tartásra köteles férfi családtag magát e köte­lezettségének teljesítése alól kivonja. (18) A férfi családtag keresetképtelensége esetén sincs helye a kedvezmény megadásának akkor, ha a családnak olyan jövedelme van, amely a család eltartását a kedvezményben részesíteni kért személy közreműködése nélkül is biztosítja, illetőleg ha megvan az anyagi lehetőség arra, hogy a kedvezményben részesí­teni kért szolgálat köteles közreműködését alkal­mazotti munkaerővel pótolják vagy a jövede­­­ lem alapjául szolgáló vagyontárgyat bérbeadás útján hasznosítsák anélkül, hogy az ebből származó jövedelemcsökkenés által a család eltartása veszélyeztetve lenne. A család vagyoni és jövedelmi viszonyainak megállapításánál mindazokat a terheket (adó, községi pótadó, telekkönyvileg bekebelezett terhek), melyek a család vagyonát terhelik és a jövedelmet kisebbítik, megfelelően számításba kell venni. (19) A kedvezmény megadható, ha az a sze­mély, akinek érdekében a kedvezményt kérik, a család gazdaságának, ipari üzemének, keres­kedelmi üzletének, vagy vállalatának legfeljebb irányítására, vagy felügyeletére képes, de kép­telen arra, hogy a szolgálatköteles munkáját ellássa, a gazdaságnak, üzemnek, üzletnek vagy egyéb vállalatnak bérbeadása, vagy alkalmazott felvétele pedig a család létfenntartását nem biz­tosítaná. * (20) A család teljes vagyontalansága a ked­vezmény megadásának nem előfeltétele, azon­ban a legszigorúbban kell minden esetben mér­legelni azt, hogy a család megélhetése az összes körülmények figyelembevétele mellett nincs-e az érdekelt hadköteles kereső tevékenysége nél­kül is biztosítva.­A kedvezményt kérő haszon­­élvezet, nyugdíj vagy más címen élvezett járan­dóságát figyelembe kell venni, kivéve II—IV. járadékosztályok valamelyikébe, sorolt hadi­rokkant, vagy a hadiözvegy járadékát vagy járadéksegélyét. (21) Ha a szolgálatköteles más helységben lakik, mint az általa gyámolított családtag, csa­ládfenntartói kedvezményben csak akkor része­síthető, ha az érdekelt hitelt érdemlően igazolja, hogy a kedvezményben részesíteni kért had­köteles a támogatást valósággal és a viszonyok­hoz képest kellő mértékben gyakorolja. (22) Ugyanazon személy érdekében egy és ugyanazon időben csak egy hadkötelesnek ad­ható meg a kedvezmény. (23) Ha a kedvezményért folyamodónak több olyan gyámolításra hivatott hozzátartozója van, aki tényleges katonai szolgálatot teljesít szabad választása szerint kérheti az önként továbbszol­gáló kivételével bármelyiknek a kedvezményben való részesítését. (24) Abból az okból, hogy a hadkötelesnek a szolgálati kötelezettség teljesítése tekintetében más címen is van kedvezményre igénye, a jelen szakaszban szabályozott kedvezmény megadá­sára irányuló kérelem nem utasítható el. (25) A kedvezmény megadásához megkívánt személyes körülmények (életkor, keresőképesség stb.), valamint anyagi viszonyok fennállásának megállapítása szempontjából a határozathozatal időpontja az irányadó. (26) Ha a kedvezményre való jogcím alap­jául szolgáló körülmények annak az évnek október hó 1. napjáig, amelyben a szolgálatra kötelezett életének huszonharmadik évét betölti, előreláthatóan megváltoznak, a kedvezményben részesítés helyett el kell halasztani a szolgálat­köteles tényleges szolgálatának megkezdését annak az évnek október hó 1. napjáig, amely­ben a viszonyok megváltozása előreláthatóan be fog következni. (27) Az előbbi bekezdésben foglalt rendelke­zést különösen akkor kell alkalmazni, ha a ked­vezményt kérő személy vagy a különben figye­­lembejövő családtag keresetképtelenségének tartama meghatározható vagy az múló termé­szetű betegség folytán következett be, vagy ha két családfenntartóként tekintetbe jövő hozzá­tartozó egyidejűen teljesítene tényleges szolgá­latot, illetőleg ha a kedvezményben részesültetni kért személy katonai szolgálata olyan, időszakra esnék, amelyben egy másik családtag életkora folytán mint családfenntartó még nem jöhetne figyelembe. (28) A keresetképtelenség megállapítása végett a sorozóbizottság — a 8. § (11) bekez­dése esetében a tisztiorvos, — avagy a vegyes felülvizsgáló bizottság előtt megjelenni köteles férfi hozzátartozó távolmaradása esetében a kedvezmény iránti kérelmet el kell utasítani, kivéve, ha a távolmaradást kellő igazolással ki­mentik. Igazoltnak kell tekinteni a távolmara­dást, ha a tekintetbe jövő családtag súlyos beteg, vagy szabadságvesztés büntetését tölti, vizsgálati fogságban, javítóintézeti nevelésben, rendőri őrizetben (internálás) van. Ezekben az 3

Next