Magyar Közlöny - Hivatalos lap, 1946. augusztus-december (188-297. szám)

1946-09-22 / 216. szám

184­5. szeptember 22. vasárnap. — 216. szám. MAGYAR KÖZLÖNY Minden olyan esetben azonban, amikor jelen rendeletem alapján a hadigondozási pénzellá­tás, illetőleg a hadisegély továbbra is folyósít­ható lenne, gondosan meg kell vizsgálni azt is, hogy az érdekelt pénzben kifejezhető egyéb jö­vedelme (keresete) az idézett rendeletben meg­jelölt és az érdekeltekre­ irányadó állami rend­szerű fizetési osztály beszámítható javadalma­zásának összegét meghaladja-e vagy sem. Az előbbi esetben a hadigondozási pénzellátás, illetőleg a hadisegély nem folyósítható, habár az érdekelt arra az elszenvedett aszálykár foly­tán egyébként igényjogosult lenne. Ebből a szempontból jövedelemnek kell tekinteni a vetőmagszükségleten felül fennmaradó termé­­nyeket abban az esetben is, ha azokat az ér­dekelt saját vagy eltartásában álló családtag­­­­jának megélhetésére fordítja. Felhívom a címet, hogy a jelen rendeletem­­ben foglaltakról az érdekelt hatóságokat tájé­koztassa és annak végrehajtását — a vármegyei szociális felügyelő és szociális titkárok bevoná­sával, akiket erről a rendeletemről egyidejűleg a szociális felügyelők utján tájékoztattam — ellenőrizze. Budapest, 1946. évi szeptember hó 9-én. A miniszter rendeletéből: Dr. Parádi I. k. miniszteri osztályfőnök. A pénzfiminiszter 88.726/1846. XI. a. P. M. száma rend­elete a vállalati nyugdíjpénztárak biztosítási illetékéről. • Az 1927 : V. tc. 29. §-ában foglalt felhatal­­mazása alapján a következőket rendelem : 1. §­(1) A vállalati nyugdíjpénztár az általa a biztosított vagy kedvezményezett részére tel­jesített szolgáltatás után — a 8.500/1946. M. E. számú rendelet (Magyar Közlöny 167. szám) 184. §-ában megállapított 1% helyett — 2% biztosítási illetéket köteles fizetni. (2) Az elismert vállalati nyugdíjpénztár az általa a biztosított vagy kedvezményezett ré­szére teljesített szolgáltatás után — az 1928 : XL. tc. 181. §-ának (1) bekezdése értelmében — 1°/* biztosítási illetéket köteles fizetni. (3) A 106.228/1944. XI. a. számú pénzügy­miniszteri rendelet (Budapesti Közlöny 74. szám) hatályát veszti. 2­ §• A jelen rendelet kihirdetése napján lép ha­tályba. Rendelkezéseit azokban az esetekben kell alkalmazni, amelyekben a vállalatok az illetékköteles szolgáltatást az 1946. évi szep­tember hó 30. napja után teljesítették. Budapest, 1946. évi szeptember hó 21-én­­ A miniszter helyett: dr. Antos István s. k. államtitkár. A Piénzü­gyminiszterr 88.727/1946. XI. a. P. H. számú rendelete a kizárólag a magas művelődés színvonalán működő színházak kedvezményes rendőrható­sági engedélyilletéke tárgyában. Az 1923: XXXII. tc. 7. §-ának b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a vallás- és köz­­oktatásügyi miniszterrel egyetértve a követke­zőket rendelem : . 1. §• A kizárólag a magas művelődés színvonalán működő színházak az előadásaikhoz szükséges rendőrhatósági engedély után járó kiadványi illetéknek a felét fizetik. 2. §• Azt, hogy mely színházat kell kizárólag a magas művelődés szijnvonalán működő szín­háznak tekinteni, a Magyar Művészeti Tanács meghallgatása alapján a vallás- és közoktatás­­ügyi miniszter állapítja meg. ■8.§­A jelen rendelet — 1948. augusztus 1-i ér­vénnyel— kihirdetésének napján lép hatályba. Budapest, 1946. évi szeptember hó 21-én. A miniszter helyett: Dr. Antos István s. k. államtitkár. A pénzügyminiszter 141.300/1946. Um­. P. M. számú rendelete a földadónak borban való lerovása tárgyában. A földadónak buzában való kivetéséről és lerovásáról szóló 4.300/1945. M. E. (Magyar Közlöny 1945. évi 71. szám),­­ valamint annak módosítására vonatkozó 7.120/1946. M. E. sz. rendelet (Magyar Közlöny 1946. évi 141. szám) végrehajtása tárgyában kiadott 141.200/1946. P. M. számú rendelet (Magyar Közlöny 1946. évi 155. szám) 5. §-a (4) bekezdésének végre­hajtására nézve a közellátásügyi és földmive­­lésügyi miniszterrel egyetértve a következőket rendelem: 1. §• (1) Az a szőlőbirtokos, aki saját gazdaságá­ban búzát, rozsot, kétszerest, árpát, zabot, kölest, kukoricát, babot, borsot vagy lencsét nem termel olyan mennyiségben, amely gazda­sági szükségletén felül a terhére kivetett föld­adót fedezné, azt borban is megfizetheti. (2) A földadó szempontjából 1 kg búzának nem direkttermő szőlőfajtákból származó bor esetében 6 (hat) Malligand/literfokos, direkt­­termő szőlőfajtákból előállított bor esetében pedig 8 ((nyolc) Malligand/literfokos bor felel meg. A szőlőbirtokos tehát nem direkttermő szőlőből származó borból annyiszor 6 Malli­­gand/lterfokot tartalmazó mennyiséget, direkttermő szőlőből előállított borból pedig annyiszor 8 Malligand/literfokot tartalmazó mennyiséget köteles földadó fejében beszállí­tani, ahány kg búza van földadó címén ter­hére előírva. (3) * Ha a szőlőbirtokos adófizetési kötelezett­ségének olyan borral tesz eleget, amely vegye­sen nem direkttermő és direkttermő szőlőfaj­tákból származik, az ilyen bort a földadó le­rovása szempontjából teljes mennyiségében direkttermő szőlőfajtákból származó bornak kell tekinteni. (4) A földadó címén beszállított bor szesz­­tartalmát mindig egész Malligand-fokokban kell megállapítani. Ha a bor Malligand-foka nem egész szám, a 0.5 fok vagy annál kisebb törtrészeket figyelmen kívül kell hagyni, míg a 0.5 fokot meghaladó törtrészeket felfelé egész fokokra kell kiegészíteni. (5) A földadó lerovása céljából beszállított bor minden literjét annyi kg búzával kell egyenértékűnek elszámolni, ahányszor a bor tényleges Malligand-fokában a 6, illetőleg a 8 Malligand-fok bennfoglaltatik. (Pl. Kiss Imre, tokaji lakos terhére földadó cimén 100 kg búza van előírva. Ezen földadó össze­get 13 Malligand-fokos, nem direkttermő szőlő­fajtákból származó borral óhajtja kiegyen­líteni. Ez esetben a földadó teljes összegének lerovása céljából (100­6=600.13=46.15) 46 liter és 15 centiliter bort köteles beszállítani. Másik példa: Bálint János, kiskanizsai lakos terhére 150 kg búza van földadó címén előírva. A nevezett a földadót direkttermyő szőlőfajták­ból sajtolt, 11 Malligand-fok erősségű borával kívánja megfizetni. A földadó teljes összegének kiegyenlítése céljából (150 X8-1200.11- 109.09) 109 liter 09 centiliter bort köteles be­­szolgáltatni.) 2. §. (1) A pénzügyminiszter képviseletében a Szeszegyedárusági Igazgatóság (a következők­ben: Szeszegyedáruság) köteles a földadó innén beszállított minden bormennyiséget át­venni és annak raktározásáról a szeszfőzdék, a megbízható és tároló edénnyel rendelkező borkereskedők, illetőleg a Magyar Szőlősgazdák Országos Borértékesítő Szövetkezete és a Magyar Hegyvidéki Bortermelők Értékesítő Szövetkezete kezelésére bízott állami borpincék igénybevételével gondoskodni. Az átvett borok felhasználása tekintetében a pénzügyminiszter a földmivelésügyi miniszter meghallgatásával határoz. (2) A Szeszegyedáruság e rendelet megjele­nése után 8 napon belül tartozik hirdetmény útján kijelölni azokat a szeszfőzdéket, keres­kedőket, illetőleg a Magyar Szőlősgazdák Or­szágos Borértékesítő Szövetkezete és a Magyar Hegyvidéki Bortermelők Értékesítő Szövet­kezete (Mega) kezelésére bízott állami borpin­céket (a következőkben: borkezelő), amelyeket a földadó címén beszállítandó bor átvételére feljogosított. 3. §• (1) A szőlőbirtokos azt a szándékát, hogy a földadóját borban fizeti, előzetesen a földterü­let fekvése szerint illetékes községi elöljáró­ságnál (városi adóhivatalnál) bejelenteni tar­tozik. (2) A községi elöljáróság (városi adóhivatal) az (1) bekezdésben meghatározott bejelentés alapján tintak­on és másolópapír segítségével 5 példányú átvételi elismervényt (bárcalapot) állít ki (2205. rakt. sz. nyomt.), amelyre a lencse termény neve után maradt üres helyen feljegyzi, hogy az adóalany földadó lerovása céljából bort szállít be. Feltünteti azt is, hogy a szállítandó bor direkttermő vagy nem direkttermő szőlő­fajtákból származik és literekben kifejezve fel­tünteti azt a bormennyiséget, amelyet a szőlő­­birtokos a borkezelőnek le fog szállítani. 4. §• (1) A szőlőbirtokos tartozik az adófizetési kötelezettsége teljesítésére szánt és az átvételi elismervényen (bárcalapon) feltüntetett bor­­mennyiséget a Szeszegyedáruság által megbízott borkezelőhöz beszállítani és egyidejűleg az át­vételi elismervény (bárcalap) 5 példányát a megbízott borkezelőnek átadni. (2) A borkezelő köteles a beszállított bor­mennyiséget telephelyén azonnal átvenni, az átvételi elismervényen (bárcalapon) a bor Malligand-fokát feltüntetni és a beszállított bor­ban foglalt tiszta szesz mennyiségét Malligand­­egységekben feltüntetni. Az így kiegészített át­vételi elismervényt (bárcalapot) köteles a bor­­kezelő a bor átvételének igazolása céljából ol­vashatóan aláírni. A borkezelő a beszállított borban foglalt tiszta szesz mennyiségét Malli­­gand-egységekben akként állapítja meg, hogy a beszállított bor literekben kifejezett mennyisé­gét a bor valóságos Malligand-fokával meg­szorozza. (3) A borkezelő köteles az átvett bormennyi­ségben lévő tiszta szeszmennyiséget igénylése alapján az állami adóhivatal által rendelkezé­sére bocsátott terménynapló (2206. rakt. sz. nyomt.)­14., illetőleg 15. hasábjába az előző bekezdés értelmében megállapított Maligand­­egységekben kifejezve bejegyezni. A termény­­napló 14. hasábjában köteles bejegyezni azt a. Malligand-egység mennyiséget, amelyet a bor­kezelő nem direkttermő szőlőfajtákból sajtolt borban­ vett át. A terménynapló 15. hasábjába pedig azt a Malligand-egység mennyiséget köte­les bevezetni, amelyet direkttermő szőlőfajták­ból előállított borban szállítottak be az adó­alanyok. (4) A borkezelő átvételi elismervén­yek (bárcalapok) közül 3 példányt az adózónak ad vissza, egy példányt a Szeszegyedáruságnak minden hétfői napon ajánlott levélben meg­küld, egy példány pedig a borkezelőnél marad. 5. §. (1) Az adóalany a jelen rendeletben megsza­bott adófizetési kötelezettségét egészséges doh- és penészmentes, elsőseprőről lefejtett, olya® bor átadásával tartozik teljesíteni, amely lite­renként legalább 8 (nyolc) Malligand-fok szeszt tartalmaz. (2) Ha az adóalany által beszállított bor az előző bekezdésben meghatározott minőségnél 7

Next