Magyar Közlöny - Hivatalos lap, 1946. augusztus-december (188-297. szám)
1946-09-22 / 216. szám
1845. szeptember 22. vasárnap. — 216. szám. MAGYAR KÖZLÖNY Minden olyan esetben azonban, amikor jelen rendeletem alapján a hadigondozási pénzellátás, illetőleg a hadisegély továbbra is folyósítható lenne, gondosan meg kell vizsgálni azt is, hogy az érdekelt pénzben kifejezhető egyéb jövedelme (keresete) az idézett rendeletben megjelölt és az érdekeltekre irányadó állami rendszerű fizetési osztály beszámítható javadalmazásának összegét meghaladja-e vagy sem. Az előbbi esetben a hadigondozási pénzellátás, illetőleg a hadisegély nem folyósítható, habár az érdekelt arra az elszenvedett aszálykár folytán egyébként igényjogosult lenne. Ebből a szempontból jövedelemnek kell tekinteni a vetőmagszükségleten felül fennmaradó terményeket abban az esetben is, ha azokat az érdekelt saját vagy eltartásában álló családtagjának megélhetésére fordítja. Felhívom a címet, hogy a jelen rendeletemben foglaltakról az érdekelt hatóságokat tájékoztassa és annak végrehajtását — a vármegyei szociális felügyelő és szociális titkárok bevonásával, akiket erről a rendeletemről egyidejűleg a szociális felügyelők utján tájékoztattam — ellenőrizze. Budapest, 1946. évi szeptember hó 9-én. A miniszter rendeletéből: Dr. Parádi I. k. miniszteri osztályfőnök. A pénzfiminiszter 88.726/1846. XI. a. P. M. száma rendelete a vállalati nyugdíjpénztárak biztosítási illetékéről. • Az 1927 : V. tc. 29. §-ában foglalt felhatalmazása alapján a következőket rendelem : 1. §(1) A vállalati nyugdíjpénztár az általa a biztosított vagy kedvezményezett részére teljesített szolgáltatás után — a 8.500/1946. M. E. számú rendelet (Magyar Közlöny 167. szám) 184. §-ában megállapított 1% helyett — 2% biztosítási illetéket köteles fizetni. (2) Az elismert vállalati nyugdíjpénztár az általa a biztosított vagy kedvezményezett részére teljesített szolgáltatás után — az 1928 : XL. tc. 181. §-ának (1) bekezdése értelmében — 1°/* biztosítási illetéket köteles fizetni. (3) A 106.228/1944. XI. a. számú pénzügyminiszteri rendelet (Budapesti Közlöny 74. szám) hatályát veszti. 2 §• A jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Rendelkezéseit azokban az esetekben kell alkalmazni, amelyekben a vállalatok az illetékköteles szolgáltatást az 1946. évi szeptember hó 30. napja után teljesítették. Budapest, 1946. évi szeptember hó 21-én A miniszter helyett: dr. Antos István s. k. államtitkár. A Piénzügyminiszterr 88.727/1946. XI. a. P. H. számú rendelete a kizárólag a magas művelődés színvonalán működő színházak kedvezményes rendőrhatósági engedélyilletéke tárgyában. Az 1923: XXXII. tc. 7. §-ának b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a vallás- és közoktatásügyi miniszterrel egyetértve a következőket rendelem : . 1. §• A kizárólag a magas művelődés színvonalán működő színházak az előadásaikhoz szükséges rendőrhatósági engedély után járó kiadványi illetéknek a felét fizetik. 2. §• Azt, hogy mely színházat kell kizárólag a magas művelődés szijnvonalán működő színháznak tekinteni, a Magyar Művészeti Tanács meghallgatása alapján a vallás- és közoktatásügyi miniszter állapítja meg. ■8.§A jelen rendelet — 1948. augusztus 1-i érvénnyel— kihirdetésének napján lép hatályba. Budapest, 1946. évi szeptember hó 21-én. A miniszter helyett: Dr. Antos István s. k. államtitkár. A pénzügyminiszter 141.300/1946. Um. P. M. számú rendelete a földadónak borban való lerovása tárgyában. A földadónak buzában való kivetéséről és lerovásáról szóló 4.300/1945. M. E. (Magyar Közlöny 1945. évi 71. szám), valamint annak módosítására vonatkozó 7.120/1946. M. E. sz. rendelet (Magyar Közlöny 1946. évi 141. szám) végrehajtása tárgyában kiadott 141.200/1946. P. M. számú rendelet (Magyar Közlöny 1946. évi 155. szám) 5. §-a (4) bekezdésének végrehajtására nézve a közellátásügyi és földmivelésügyi miniszterrel egyetértve a következőket rendelem: 1. §• (1) Az a szőlőbirtokos, aki saját gazdaságában búzát, rozsot, kétszerest, árpát, zabot, kölest, kukoricát, babot, borsot vagy lencsét nem termel olyan mennyiségben, amely gazdasági szükségletén felül a terhére kivetett földadót fedezné, azt borban is megfizetheti. (2) A földadó szempontjából 1 kg búzának nem direkttermő szőlőfajtákból származó bor esetében 6 (hat) Malligand/literfokos, direkttermő szőlőfajtákból előállított bor esetében pedig 8 ((nyolc) Malligand/literfokos bor felel meg. A szőlőbirtokos tehát nem direkttermő szőlőből származó borból annyiszor 6 Malligand/lterfokot tartalmazó mennyiséget, direkttermő szőlőből előállított borból pedig annyiszor 8 Malligand/literfokot tartalmazó mennyiséget köteles földadó fejében beszállítani, ahány kg búza van földadó címén terhére előírva. (3) * Ha a szőlőbirtokos adófizetési kötelezettségének olyan borral tesz eleget, amely vegyesen nem direkttermő és direkttermő szőlőfajtákból származik, az ilyen bort a földadó lerovása szempontjából teljes mennyiségében direkttermő szőlőfajtákból származó bornak kell tekinteni. (4) A földadó címén beszállított bor szesztartalmát mindig egész Malligand-fokokban kell megállapítani. Ha a bor Malligand-foka nem egész szám, a 0.5 fok vagy annál kisebb törtrészeket figyelmen kívül kell hagyni, míg a 0.5 fokot meghaladó törtrészeket felfelé egész fokokra kell kiegészíteni. (5) A földadó lerovása céljából beszállított bor minden literjét annyi kg búzával kell egyenértékűnek elszámolni, ahányszor a bor tényleges Malligand-fokában a 6, illetőleg a 8 Malligand-fok bennfoglaltatik. (Pl. Kiss Imre, tokaji lakos terhére földadó cimén 100 kg búza van előírva. Ezen földadó összeget 13 Malligand-fokos, nem direkttermő szőlőfajtákból származó borral óhajtja kiegyenlíteni. Ez esetben a földadó teljes összegének lerovása céljából (1006=600.13=46.15) 46 liter és 15 centiliter bort köteles beszállítani. Másik példa: Bálint János, kiskanizsai lakos terhére 150 kg búza van földadó címén előírva. A nevezett a földadót direkttermyő szőlőfajtákból sajtolt, 11 Malligand-fok erősségű borával kívánja megfizetni. A földadó teljes összegének kiegyenlítése céljából (150 X8-1200.11- 109.09) 109 liter 09 centiliter bort köteles beszolgáltatni.) 2. §. (1) A pénzügyminiszter képviseletében a Szeszegyedárusági Igazgatóság (a következőkben: Szeszegyedáruság) köteles a földadó innén beszállított minden bormennyiséget átvenni és annak raktározásáról a szeszfőzdék, a megbízható és tároló edénnyel rendelkező borkereskedők, illetőleg a Magyar Szőlősgazdák Országos Borértékesítő Szövetkezete és a Magyar Hegyvidéki Bortermelők Értékesítő Szövetkezete kezelésére bízott állami borpincék igénybevételével gondoskodni. Az átvett borok felhasználása tekintetében a pénzügyminiszter a földmivelésügyi miniszter meghallgatásával határoz. (2) A Szeszegyedáruság e rendelet megjelenése után 8 napon belül tartozik hirdetmény útján kijelölni azokat a szeszfőzdéket, kereskedőket, illetőleg a Magyar Szőlősgazdák Országos Borértékesítő Szövetkezete és a Magyar Hegyvidéki Bortermelők Értékesítő Szövetkezete (Mega) kezelésére bízott állami borpincéket (a következőkben: borkezelő), amelyeket a földadó címén beszállítandó bor átvételére feljogosított. 3. §• (1) A szőlőbirtokos azt a szándékát, hogy a földadóját borban fizeti, előzetesen a földterület fekvése szerint illetékes községi elöljáróságnál (városi adóhivatalnál) bejelenteni tartozik. (2) A községi elöljáróság (városi adóhivatal) az (1) bekezdésben meghatározott bejelentés alapján tintakon és másolópapír segítségével 5 példányú átvételi elismervényt (bárcalapot) állít ki (2205. rakt. sz. nyomt.), amelyre a lencse termény neve után maradt üres helyen feljegyzi, hogy az adóalany földadó lerovása céljából bort szállít be. Feltünteti azt is, hogy a szállítandó bor direkttermő vagy nem direkttermő szőlőfajtákból származik és literekben kifejezve feltünteti azt a bormennyiséget, amelyet a szőlőbirtokos a borkezelőnek le fog szállítani. 4. §• (1) A szőlőbirtokos tartozik az adófizetési kötelezettsége teljesítésére szánt és az átvételi elismervényen (bárcalapon) feltüntetett bormennyiséget a Szeszegyedáruság által megbízott borkezelőhöz beszállítani és egyidejűleg az átvételi elismervény (bárcalap) 5 példányát a megbízott borkezelőnek átadni. (2) A borkezelő köteles a beszállított bormennyiséget telephelyén azonnal átvenni, az átvételi elismervényen (bárcalapon) a bor Malligand-fokát feltüntetni és a beszállított borban foglalt tiszta szesz mennyiségét Malligandegységekben feltüntetni. Az így kiegészített átvételi elismervényt (bárcalapot) köteles a borkezelő a bor átvételének igazolása céljából olvashatóan aláírni. A borkezelő a beszállított borban foglalt tiszta szesz mennyiségét Malligand-egységekben akként állapítja meg, hogy a beszállított bor literekben kifejezett mennyiségét a bor valóságos Malligand-fokával megszorozza. (3) A borkezelő köteles az átvett bormennyiségben lévő tiszta szeszmennyiséget igénylése alapján az állami adóhivatal által rendelkezésére bocsátott terménynapló (2206. rakt. sz. nyomt.)14., illetőleg 15. hasábjába az előző bekezdés értelmében megállapított Maligandegységekben kifejezve bejegyezni. A terménynapló 14. hasábjában köteles bejegyezni azt a. Malligand-egység mennyiséget, amelyet a borkezelő nem direkttermő szőlőfajtákból sajtolt borban vett át. A terménynapló 15. hasábjába pedig azt a Malligand-egység mennyiséget köteles bevezetni, amelyet direkttermő szőlőfajtákból előállított borban szállítottak be az adóalanyok. (4) A borkezelő átvételi elismervények (bárcalapok) közül 3 példányt az adózónak ad vissza, egy példányt a Szeszegyedáruságnak minden hétfői napon ajánlott levélben megküld, egy példány pedig a borkezelőnél marad. 5. §. (1) Az adóalany a jelen rendeletben megszabott adófizetési kötelezettségét egészséges doh- és penészmentes, elsőseprőről lefejtett, olya® bor átadásával tartozik teljesíteni, amely literenként legalább 8 (nyolc) Malligand-fok szeszt tartalmaz. (2) Ha az adóalany által beszállított bor az előző bekezdésben meghatározott minőségnél 7