Magyar Közlöny - Hivatalos lap, 1947. október-december (222-295. szám)
1947-10-01 / 222. szám
22.. szám. HIVATALOS LAP , ott tehet, ahol a szellemi munkavállalók jelenléte nélkül a termelő munka akadály nélkül folytatható. 1. A heti 48 órát, illetve 44 órát rendszeresen teljesít?. Szellemi munkavállalókat ugyancsak megilleti a 4. bek. értelmében a 30 perces együttes fizetett étkezési és tisztálkodási szünet. Ennek díjazása a havi fizetésben belefoglaltatik. ..) Túfára, túlórapótlék, vasár- és ünnepnapi munka. 1. Valamely munkanapon a heti rendes 48 munkawőnek és a 30 perces fizetett étkezési és tiszarostálkodási szünetnek aznapra eső hányadán túl (I., II. tár. bek.) vagy a rendes munkaidő megkezdése előtt a munkáltató vagy megbízottja rendelkezése folytán teljesített munka túlórapótlékkal díjazandó. Az a munkavállaló, akinek heti rendszeres munkaideje 48 óránál kevesebb, csak a heti 48 óra utáni munkájáért igényelhet túlórapótlékot. Ha valamely munkahéten a munkavállaló a napi rendszeres munkaidején túli munkaidejével együttesen kevesebb munkaidőt teljesített, mint amennyi összesen az illető heti munkanapok rendszeres munkaideje. [Az igazoltan mulasztott túlórapótlék nem illeti meg, órák ebből a szempontból munkaóráknak tekintendők.) Ugyancsak túlórapótlékkal díjazandó — az ugyanezen fejezet 7. 8., 9. bek.-ben felsorolt kivételektől eltekintve — a vasárnap, vagy az ugyanezen fejezet 13. bek.-ben felsorolt ünnepek valamellyikén a munkáltató vagy megbízottja rendelkezései folytán teljesített munka. 3. Valamely munkavállaló heti 4 napon túlmenő és a 4 napon belül naponta 2 órán túl, termelő munkát csak akkor végezhet túlórában, ha a munkáltató és az üzemi bizottság (bizalmi) erre vonatkozóan az illetékes szakmai munkáltató egyesülettel és a szakszervezettel megállapodott. 3. A sms.i 8 és félóra! (beleértve a félórás étkezési ezeinetet) munka után további 3 és 1A órai túlórázás után újabb 30 perces, 50%-os túlórapótlékkal fizetett étkezési időre van joga a munkavállalónak. Minden további 3 és félórai túlórázás után újabb 30 perces 108% os túlórapótlékkal fizetett étkezési szünet illeti meg a munkavállalót. Az utolsó 3 és félórás túlórára járó fizetett étkezési időt a munkavállaló nem köteles a munkahelyén eltölteni. 4. Az órabérben dolgozó munkavállaló túlórapótlékánakkknámitási alapja az illető bérhétre az őt megillető óranén. A teljesítménybérben dolgozó munkavállaló túlórapótlékának alapja a bérfizetési időszakban teljesített fenek» munkaórái egységére (vagyis egy munkaórára) es? kert-,elrész (órakereset). A havi fizetésüeknél a túlórapótlék kiszámítási alapja a havi fizetés 210-ed része, tekintet nélkül arra, hogy a rendes heti munkaideje 44 vagy 48 óra-e. A heti fizetésüeknél a heti fizetési 48-ad része. A „Szerzett jogok és természetbeni járandóságok“ fejesei rendelkezései alapján járó juttatások a túlórapótlék alapjának, illetve összegének megállapításánál nem vehetők figyelembe. 1i. A túlórapótlék a napi munkaidőt kerető első és m második órára az egy órára eső kereset 23—25%-a, a harmadik és negyedik órára az egy órára eső kereset 50- az ötödik és minden további túlórára az egy órára eső kereset 100—100%-a. (A 4. bek. szerint.) & Vasárnapon, úgyszintén a vasárnap helyett hétközeukon járó heti szabadnapon végzett munkáért, tekintet nélkül a munkaórák számára, minden órára a rendes óra-ifik, illetve órakereset és ezenfelül ennek 100*á-os pótléka (vasárnapi pótlék) jár a munkavállalónak. Azonos az ünnepnapokon, amelyeken az üzem munkát reddsz.i.'r'set* nem végez; a munkavállalókkal esetleg végezetért munkáért a rendes (4. bek.) munkabér és a vasárnapi pótlék fizetendő. Külön túlórapótlék tehát a vasárnapi 100%-os pótlékon felül a jelen bekezdés «fóian négyes munkáért nem számítható fel. 7. A folyamatos üzemben dolgozó azon munkavállaló, akinek rendszeres munkabeosztása olyan, hogy a heti 48, illetőleg a megállapított heti munkaórákon beül vasárnap is dolgozni köteles a folyamatos üzem biztosítása céljából, akkor nem tarthat igényt a vasárnapi pótlékra, amennyiben az előírt heti szabadnapjai megkapja (pl. a közhasználatú villamosművek energiafejlesztő telepeiben, a gyárak elektromos központjaiban, gázfejlesztőben, szivattyútelepein, vegyészeti, a bányászati és kohászati folytonos üzemekben teljesített munka, kapusi őrszolgálat stb.). 8. A vasár- és ünnepnap rendszeresen dolgozó munkavállaló munkaideje úgy osztandó be, hogy minden hónapban a heti szabadnapok közül lehetőleg kettő vasárnapra essék. 9. A nem folytonos üzemekben, illetve nem folytonos munkán dolgozók vasárnap és ugyanezen fejezet 13. hekben felsorolt ünnepnapokon termelő munkát csak akkor végezhetnek, ha ahhoz a szakmai iparági szerződést megkötő felek előzetesen hozzájárultak. 10. A portás, éjjeliőr stb. rendszeres munkaideje túlórapótlékmentesen akként állapítható meg, hogy az egyik héten 48 óránál többet, a másik héten 48 óránál kevesebbet dolgozik, azzal a megszorítással, hogy a két egymást követő hét együttes munkaideje a 96 órát nem haladhatja meg. A két heti 98 órának egy napra megáll a pilot rendszeres munkaidő hányada felett teljesített munka túlmunkának számít és az túlórapótlékkal (4. és 5. bek.) díjazandó. Minden esetben biztosítani kell azonban az ilyen munkavállalóknak hetenként a 35 órás megszakítás nélküli szabadidőt. 11. A munkáltató vagy megbízottja által elrendelt félórán alul teljesített munka félórának, ezen túl végzett munka teljes órának számít. 12. Az este 10 -22 óra utáni időben teljesített munka esetén legalább 6 óra pihenés biztosítandó a következő munkanap megkezdéséig. Ez alatt a pihenési idő alatt a munkavállaló munkára nem vehető igénybe. 13. Január 1., március 15., április 4., május„ Űrnapja, augusztus 20. és karácsony mindkét napja — amennyiben nem esik vasárnapra — fizetett ünnep. Ezekre a napokra a fizikai munkavállaló a folyó heti túlórapótlék nélküli órabérének, illetve órakeresetének (4. bek.) 8 órára számított összegét kapja munkateljesítés nélkül A heti, illetve havi fizetésnek munkateljesítés nélkül 8. „fizetett ünnep“ külön díjazására nem tarthatnak igényt. Ezeken a napokon a munkáltató vagy megbízottja rendelkezése folytán, akár a fizikai, akár a szellemi munkavállalók által végzett munka esetén a munkavállalót megilleti az aznap teljesített munkaóráiért (teljesítményéért) járó bér, illetve kereset és annak 100%-os pótléka. 14. Alulírott szerződő felek megállapodnak abban, hogy túlóráztatást a munkáltatók csak a legszükségesebb esetekben rendelnek el. (1. 9. bek.) III. Munkabérek és fizetések. A) Általános rendelkezések. 1. Alulírott szerződő felek megállapodnak abban, hogy ebben a keretszerződésben, úgyszintén a szakmai, iparág, üzemi kollektív szerződésekben rögzített megállapodásoktól eltérő feltételeket és igényeket sem a munkavállalók, sem azok érdekeinek képviselői nem támaszthatnak és a munkáltatók ki nem elégíthetnek, kivéve XII. fejezet B) 1. pontjában foglalt esetet. 2. Alulírott szerződő felek megállapodnak abban, hogy sem a munkavállalók, sem azok érdekeinek képviselői visszamenőleges hatályú fizetést nem követelnek, a munkáltatók nem teljesítettek. Ilyen megállapodást nem kötnek. Kivételt képez az az eset, amikor a munkavállaló a kollektív szerződés téves, vagy helytelen értelmezéséből kifolyólag nem kapta meg a kollektív szerződés szerint őt megillető bérét.