Magyar Közlöny - Hivatalos lap, 1947. október-december (222-295. szám)

1947-10-01 / 222. szám

22­.. szám. HIVATALOS LAP , ott tehet, ahol a szellemi munkavállalók jelenléte nél­kül a termelő munka akadály nélkül folytatható. 1. A heti 48 órát, illetve 44 órát rendszeresen teljesít?. Szellemi munkavállalókat ugyancsak megilleti a 4. bek. értelmében a 30 perces együttes fizetett étkezési és tisztálkodási szünet. Ennek díjazása a havi fizetésben belefoglal­tatik. ..) Túfára, túlórapótlék, vasár- és ünnepnapi munka. 1. Valamely munkanapon a heti rendes 48 m­unkaw­őnek és a 30 perces fizetett étkezési és tisz­aros­tálkodási szünetnek aznapra eső hányadán túl (I., II. tár­­. bek.) vagy a rendes munkaidő megkezdése előtt a m­unkáltató vagy megbízottja rendelkezése folytán teljesített munka túlórapótlékkal díjazandó. Az a munkavállaló, akinek heti rendszeres munkaideje 48 óránál kevesebb, csak a heti 48 óra utáni munkájáért igényelhet túlórapótlékot. Ha valamely munkahéten a munkavállaló a napi rendszeres munkaidején túli­­ munkaidejével együttesen kevesebb munkaidőt teljesí­tett, mint amennyi összesen az illető heti munkanapok rendszeres munkaideje. [­Az igazoltan mulasztott túlórapótlék nem illeti meg, órák ebből a szempontból munkaóráknak tekintendők.) Ugyancsak túlórapótlék­kal díjazandó — az ugyanezen fejezet 7. 8., 9. bek.-ben felsorolt kivételektől eltekintve — a vasárnap, vagy az ugyanezen fejezet 13. bek.-ben felsorolt ünnepek valam­ellyikén a munkáltató vagy megbízottja rendel­kezései folytán teljesített munka. 3. Valamely munkavállaló heti 4 napon túlmenő és a 4 napon belül naponta 2 órán túl, termelő munkát csak akkor végezhet túlórában, ha a munkáltató és az üzemi bizottság (bizalmi) erre vonatkozóan az ille­tékes szakmai munkáltató egyesülettel és a szakszerve­­zettel megállapodott. 3. A sms.i 8 és félóra! (beleértve a félórás étkezési ezeinetet) munka után további 3 és 1A órai túlórázás után újabb 30 perces, 50%-os túlórapótlékkal fizetett étkezési időre van joga a munkavállalónak. Minden további 3 és félórai túlórázás után újabb 30 perces 1­08% os túlórapótlékkal fizetett étkezési szünet illeti­­ meg a munkavállalót. Az utolsó 3 és félórás túlórára járó fizetett étkezési időt a munkavállaló nem köteles a munkahelyén eltölteni. 4. Az órabérben dolgozó munkavállaló túlórapótléká­­nak­kknámitási alapja az illető bérhétre az őt megillető óran­én. A teljesítménybérben dolgozó munkavállaló túl­­órapótlékának­ alapja a bérfizetési időszakban teljesített fenek» munkaórái egységére (vagyis egy munkaórára) es? kert-,elrész (órakereset). A havi fizetésüeknél a túlórapótlék kiszámítási alapja a havi fizetés 210-ed része, tekintet nél­kül­ arra, hogy a rendes heti munkaideje 44 vagy 48 óra-e. A heti fizetésüeknél a heti fizetési 48-ad része. A „Szerzett jogok és természetbeni járandóságok“ feje­sei rendelkezései alapján járó juttatások a túlórapótlék alapjának, illetve összegének megállapításánál nem veh­etők figyelembe. 1i. A túlórapótlék a napi munkaidőt kerető első és m másod­ik­ órára az egy órára eső kereset 23—25%-a, a harmadik és negyedik órára az egy órára eső kereset 50- az ötödik és minden további túlórára az egy ó­rára eső kereset 100—100%-a. (A 4. bek. szerint.) & Vasárnapon, úgyszintén a vasárnap helyett hétköz­­eukon járó heti szabadnapon végzett munkáért, tekintet nélkül a munkaórák számára, minden órára a rendes óra-ifik, illetve órakereset és ezenfelül ennek 100*á-os pótlék­a (vasárnapi pótlék) jár a munkavállalónak. Azo­nos az ünnepnapokon, amelyeken az üzem munkát red­d­­sz.i.'r'set* nem végez; a munkavállalókkal esetleg végez­etért munkáért a rendes (4. bek.) munkabér és a vasárnapi pótlék fizetendő. Külön túlórapótlék tehát a vasárnapi 100%-os pótlékon felül a jelen bekezdés «fóian négyes munkáért nem számítható fel. 7. A folyamatos üzemben dolgozó azon munkavállaló, akinek rendszeres munkabeosztása olyan, hogy a heti 48, illetőleg a megállapított heti munkaórákon be­ül vasárnap is dolgozni köteles a folyamatos üzem biztosí­tása céljából, akkor nem tarthat igényt a vasárnapi pótlékra, amennyiben az előírt heti szabadnapjai meg­kapja (pl. a közhasználatú­ villamosművek energiafej­­lesztő telepeiben, a gyárak elektromos központjaiban, gázfejlesztőben, szivattyútelepein, vegyészeti, a bányá­szati és kohászati folytonos üzemekben teljesített munka, kapusi őrszolgálat stb.). 8. A vasár- és ünnepnap rendszeresen dolgozó munka­­vállaló munkaideje úgy osztandó be, hogy minden hó­napban a heti szabadnapok közül lehetőleg kettő vasár­napra essék. 9. A nem folytonos üzemekben, illetve nem folytonos munkán dolgozók vasárnap és ugyanezen fejezet 13. hek­ben felsorolt ünnepnapokon termelő munkát csak akkor végezhetnek, ha ahhoz a szakmai iparági szer­ződést megkötő felek előzetesen hozzájárultak. 10. A portás, éjjeliőr stb. rendszeres munkaideje túl­­órapótlékmentesen akként állapítható meg, hogy az egyik héten 48 óránál többet, a másik héten 48 óránál kevesebbet dolgozik, azzal a megszorítással, hogy a két egymást követő hét együttes munkaideje a 96 órát nem haladhatja meg. A két heti 98 órának egy napra meg­áll a pilot­ rendszeres munkaidő hányada felett teljesített munka túlmunkának számít és az túlórapótlékkal (4. és 5. bek.) díjazandó. Minden esetben biztosítani kell azon­ban az ilyen munkavállalóknak hetenként a 35 órás megszakítás nélküli szabadidőt. 11. A munkáltató vagy megbízottja által elrendelt fél­­órán alul teljesített munka félórának, ezen túl végzett munka teljes órának számít. 12. Az este 10 -22­ óra utáni időben teljesített munka esetén legalább 6 óra pihenés biztosítandó a következő munkanap megkezdéséig. Ez alatt a pihenési idő alatt a munkavállaló munkára nem vehető igénybe. 13. Január 1., március 15., április 4., május­­„ Űrnapja, augusztus 20. és karácsony mindkét napja — amennyi­ben nem esik vasárnapra — fizetett ünnep. Ezekre a napokra a fizikai munkavállaló a folyó heti túlórapótlék nélküli órabérének, illetve órakereset­ének (4. bek.) 8 ór­ára számított összegét kapja munkateljesítés nélkül A heti, illetve havi fizetésn­ek munkateljesítés nélkül 8. „fizetett ünnep“ külön díjazására nem tarthatnak igényt. Ezeken a napokon a munkáltató vagy megbízottja ren­delkezése folytán, akár a fizikai, akár a szellemi m­unka­­v­állal­ók által végzett munka esetén a munkavállalót meg­illeti az aznap teljesített munkaóráiért (teljesítményéért) járó bér, illetve kereset és annak 100%-os pótléka. 14. Alulírott szerződő felek megállapodnak abban, hogy túlóráztatást a munkáltatók csak a legszükségesebb esetekben rendelnek el. (1. 9. bek.) III. Munkabérek és fizetések. A) Általános rendelkezések. 1. Alulírott szerződő felek megállapodnak abban, hogy ebben a keretszerződésben, úgyszintén a szakmai, ipar­ág, üzemi kollektív szerződésekben rögzített megállapo­dásoktól eltérő feltételeket és igényeket sem a munka­­vállalók, sem azok érdekeinek képviselői nem támaszt­hatnak és a munkáltatók ki nem elégíthetnek, kivéve XII. fejezet B) 1. pontjában foglalt esetet. 2. Alulírott szerződő felek megállapodnak abban, hogy sem a munkavállalók, sem azok érdekeinek képviselői visszamenőleges hatályú fizetést nem követelnek, a munkáltatók nem teljesítettek. Ilyen megállapodást nem kötnek. Kivételt képez az az eset, amikor a munka­­vállaló a kollektív szerződés téves, vagy helytelen értel­mezéséből kifolyólag nem kapta meg a kollektív szer­ződés szerint őt megillető bérét.

Next